A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/1370. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2006. évi CXXIX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítását tartalmazó törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) fontos tartalmi változásokat céloz meg a törvényben. Egyrészt megvalósítaná az egységes munkavédelmi felügyelet integrált szervezeti kereteit, másrészt törvényi alapot teremtene a munkavédelmi bírságszankciók nyilvánosságra hozásához, továbbá jogszabályváltozások alapján korszerűbb fogalmakat határozna meg, és az ellenőrzési tapasztalatokra építve néhány feladatot, eljárás...

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/1370. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítását tartalmazó törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) fontos tartalmi változásokat céloz meg a törvényben. Egyrészt megvalósítaná az egységes munkavédelmi felügyelet integrált szervezeti kereteit, másrészt törvényi alapot teremtene a munkavédelmi bírságszankciók nyilvánosságra hozásához, továbbá jogszabályváltozások alapján korszerűbb fogalmakat határozna meg, és az ellenőrzési tapasztalatokra építve néhány feladatot, eljárást pontosítana. A Javaslat figyelemmel lenne a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítását szolgáló koncepcionális igényre is.
1. Az államháztartás hatékony működését elősegíti szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében, 2007. január 1-jei végrehajtási határidővel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatai átkerülnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: OMMF). Az új integrált felügyelet "munkavédelmi hatóság" elnevezéssel szerepelne az Mvt.-ben, figyelemmel a 2006. évi LVII. törvényben foglaltakra.
A határozatban megjelöltek végrehajtásához elengedhetetlen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény Javaslat szerinti módosítása.
Az Mvt. módosításáról szóló törvényjavaslat célja
- az ÁNTSZ megyei, városi, fővárosi kerületi intézeteinél gyakorolt munkaegészségügyi (munkahigiénés) elsőfokú és másodfokú hatósági feladatoknak, -a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ keretében működi, és a munkaegészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi) szakmai irányítást, a munkaegészségügyi követelmények, személyi feltételek kimunkálását, vizsgálatát végző Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetnek az OMMF szervezetébe és feladatai közé történő integrálását biztosító, azt megvalósító jogszabályi feltételek megteremtése.
A Javaslat megteremti a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és munkaegészségügy) szervezeti integrációjának jogi kereteit, meghatározza az egységes munkavédelmi hatóságra vonatkozó - törvényi szinten szabályozandó - jogosultságokat és kötelezettségeket, megszüntetve ezzel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei ellenőrzésének - az európai gyakorlattal is ellentétes - elkülönült szervezetek által, ezért szervezeti és szakmai tagoltságban végzett tevékenységét.
A Javaslat a munkavédelem feladatai egy szervezetben történő ellátásának szabályozásával biztosítja a munkavédelmi hatósági tevékenység hatékonyságának további növelését, a tevékenység ellátásához szükséges létszám-és eszközigény racionalizálását, amelynek eredményeként az ellenőrzőapparátus egyszerűsödik, a munkáltatókkal szemben támasztott elvárások, a lefolytatott eljárások pedig egységesebb formában jelenhetnek meg.
A Javaslat ezért a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok egységes szervezetben történő ellátását - a külön törvény szerinti feladatokat is ellátó bányafelügyelet és bányabiztonság kivételével -az OMMF feladatkörében határozza meg. Mindebből következően az egészséget nem veszélyezteti és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezik (pl. zaj, rezgés), a munkaalkalmasság követelményei, mint főbb szabályozási csoportok meghatározása is átkerül a Javaslat szerint az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez.
A Javaslat a kormányhatározat végrehajtása érdekében az ÁNTSZ-re és annak feladataira vonatkozó rendelkezéseket kiemeli az ÁNTSZ törvényi szabályozásából és azokkal megfelelő módon kiegészíti a munkavédelmi hatóság feladat-és jogkörét, pontosan meghatározva az egységes szervezetben végzendő munkavédelmi feladatokkal kapcsolatos szervezeti kereteket, hatósági jogköröket, a munkaegészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás­egészségügyi) szakmai irányítási feladatokat és a mindezek ellátásához kellő tudományos, elméleti és vizsgálati tevékenységet végző háttérintézményt.
A munkavédelmi hatóság jogállását, illetékességét, feladat-és hatáskörét, azaz a törvényben leírt funkciókra történő kijelölését Kormányrendelet szabályozza a Javaslat hatálybalépését követően.
A Javaslat a munkaegészségügyi feladatok átvétele körében beemeli az értelmező rendelkezések körébe a foglalkozási megbetegedés, illetőleg a fokozott expozíció fogalmát, kibővíti a szervezett munkavégzés fogalmi körét a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően.
2. Minden, jelentős jogterületet szabályozó törvény rendelkezéseit szükséges időszakonként áttekinteni és az egyes szabályokat a hatályba lépésük óta eltelt időben felgyülemlett gyakorlati tapasztalatok, illetőleg a jogi szabályozás változásai alapján korszerűsíteni.
A szakmai integrációs célú módosítás mellett ezért a Javaslat néhány, e szempontok alapján szükségessé vált, a jogi szabályozás változását követő, pontosító szabályozást tartalmaz a munkaeszközök üzembe helyezésével, használatba vételével, az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsításával, a használatukra történő kioktatással kapcsolatosan.
A Javaslat a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében, a legveszélyesebb tevékenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a kockázatértékelésre vonatkozó szabályozást.
A Javaslat ugyanezen okból emeli be a törvény rendelkezései közé a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló, a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztetitényállások körébe a munkavégzés munkáltatókat terheliösszehangolási kötelezettségének elmulasztását.
A Javaslat kiterjeszti a munkavédelmi felügyelőnek a munkáltató és a munkahelyen munkát végziszemély közötti munkavégzésre irányuló, az ellenőrzés megkezdésekor fennálló jogviszony minősítésére vonatkozó jogosultságát súlyos baleset bekövetkezésekor e baleset bekövetkezésének időpontjában fennálló jogviszony minősítésének jogával is.
1. 3. A Javaslat megteremti továbbá a jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok adatvédelmi szabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatalának. A jogerős és végrehajtandó bírsághatározatok ténye alapul szolgálna a más jogszabályokban biztosított támogatások feltételei vizsgálatához, ugyanis támogatást kizáró tény lehet a meghatározott időn belül jogerősen kiszabott munkavédelmi bírság.
2. 4. A Javaslat figyelembe veszi a központi államigazgatási szervekril, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.)
3. 73. §-a (1) bekezdését, mely szerint a központi hivatalokat kormányrendelet hozza létre. Ennek megfelelien a Javaslat az OMMF megnevezése nélkül határozza meg a munkavédelmi hatóság státuszát és feladatait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Mvt. hatályos szabályozása értelmében (7. §) a munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok védelmét az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok szerint kell biztosítani. E körben rendelkezni kellett az adatok statisztikai célra történő felhasználhatóságáról, illetőleg azok ugyanezen célra - az adatvédelmi szabályozásnak megfelelően, személyazonosításra alkalmatlan módon - történő átadásáról. Törvény rendelheti el az azonosításra alkalmas adat átadását, ezért a Javaslat 14. §-ában megteremti a jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok adatvédelmi szabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatalának, amelyre vonatkozóan az adatvédelmi rendelkezéseknek megfeleli, részletes, a munkavédelmi törvény általános szabályozásától eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezért vált szükségessé az új szabályoknak az általános szabályozásból történő kiemelése.
A 2. §-hoz
Az Mvt. hatályos szabályozása értelmében a munkavédelem két egyenértékű szakmai területét, a munkabiztonságot és a munkaegészségügyet két külön hatóság ellenőrzi, ebből következően két miniszter valósítja meg a jogszabályalkotás-előkészítés feladatait is. A szociális és munkaügyi miniszter (2007. január 1-jétől a 2006. évi LVII. törvény végrehajtásáról rendelkező ún. "saláta törvény" szerint foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter), illetve az irányítása alá tartozó OMMF (2007. január 1-jétől munkavédelmi hatóság) a munkabiztonság, az egészségügyi miniszter (2007. január 1-jétől egészségügyért felelős miniszter) és az irányítása alá tartozó ÁNTSZ (2007. január 1-jétől egészségügyi államigazgatási szerv) a munkaegészségügy területére bír kizárólagos normaalkotási kompetenciával, azzal, hogy az általános munkavédelmi irányítási és hatósági állami feladatok a munkaügyi ágazatot illetik.
Az Mvt. módosításával az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok, főbb szabályozási csoportokként ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők ésa munkaalkalmasság követelményeinek - mint a munkavédelemre vonatkozó szabályozási tárgynak - a meghatározása is átkerül az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez.
A Javaslat mindezek okán kiemeli a törvényi szabályozásból az egészségügyi miniszternek a munkavédelem részletes szabályaira vonatkozó jogszabály alkotási jogosultságát.
Ezen általános módosítási célt a Javaslat következetesen valósítja meg a munkavédelmi törvény módosítása során, néhány esetben azonban ettől eltérve, a szabályozás tárgyára figyelemmel nem veszi ki a szabályozásból az egészségügyi miniszter jogszabály-alkotási jogkörét [pl. a nem kizárólag a szervezett munkavégzés körét, illetileg a munkavállalókat érintő pályaalkalmassági vizsgálat rendjére vonatkozóan (49. § (2) bekezdés].
A 3. §-hoz
Az Mvt. 17. §-a az állami szervezet keretében nevesíti a munkavédelemben közreműködő állami szerveket, megadva a munkavédelmi hatóság központi közigazgatási jellegét is. A Ksztv. felhatalmazása alapján 2007. január 1-jétől a jogállásra vonatkozó kérdéseket kormányrendelet fogja rögzíteni, ezért e rendelkezések kikerültek az Mvt.-ből. Az irányító miniszterek felsorolásából kimarad az egészségügyi miniszter, tekintve, hogy az általa irányított ÁNTSZ hatáskörébőil kikerül a munkaegészségügyi feladata.
A kormányrendelet szerint az OMMF kijelölésével egységes integrált munkavédelmi hatóság jön létre, melynek kapcsán emeli be a Javaslat a "munkavédelmi hatóság" általános szervezeti megjelölést az Mvt.-be.
A Javaslat a miniszterek konkrét megnevezése helyett az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri pozíciót nevesíti.
Az OMMF mellett - az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatai megszűnésével - a Javaslat szerint kizárólag a bányafelügyelet lát el speciális, kiegészítő jellegű munkavédelmi hatósági feladatokat.
A 4. §-hoz
A munkaeszközökre vonatkozóan az Mvt. 18. § (3) bekezdésének szabályozása megfelelőségi nyilatkozat, illetőleg megfelelőségi tanúsítvány rendelkezésre állását követeli meg az üzembe helyezés, valamint a használatba vétel feltételeként. Noha az Mvt. közvetlenül nem mondja ki, hogy a munkáltatónál legyen ez a dokumentum, de a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat keretében erre is szükség van. Ez az elvárás számos esetben csak nagyon nehezen teljesítheti, esetenként pedig teljesíthetetlen.
A munkaeszközök tágabb körét jelentő termékek megfelelőség tanúsítására számos jogszabály vonatkozik (pl. nyomástartó edényekre, felvonókra), amelyekben a megfelelőség tanúsítás formájaként különféle megoldások (modulok) választhatók. A modul rendszerből történő választás lehetőségét kínálja a gyártónak a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet is, amelynek előírásait a munkaeszközök tanúsítása során alapul kell venni. Ugyanakkor az Mvt. 18. § (3) bekezdésében "megfelelőségi nyilatkozatra" illetileg "megfelelőségi tanúsítványra" történő szűkítés jelenik meg, és nem veszi figyelembe a gyártó rendelkezésére álló további lehetőségeket. Ezt az ellentmondást oldja fel a Javaslat, amikor a törvényi szabályozásban a megfelelőségi nyilatkozat mellett a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumot is megjelöli az üzembe helyezés, illetőleg a használatba vétel feltételeként.
Az egyéni védieszköz esetében a "megfelelőségi nyilatkozat" és a "típusbizonyítvány" elnevezések az egyéni védieszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet hatályba lépésekor alkalmazott kifejezések voltak. E rendeletnek a 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel történt módosítása során a régi elnevezések helyébe az "EK-megfelelőségi nyilatkozat" és az "EK-típustanúsítvány" kifejezések léptek, ezért a Javaslat már ezen új, a hatályos szabályozásnak megfelelő elnevezéseket emeli be a törvény rendelkezései közé, törvényi szinten is megadva e fogalmak meghatározását.
A Javaslat a miniszterek konkrét megnevezése helyett az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri funkciót emeli be a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítása érdekében.
Az 5. §-hoz
Nem egyértelmű, hogy az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése szerinti, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletének [a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 22.) MüM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)] 1/b mellékletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltételéül megjelölt, az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítványt ki adhatja ki.
A Vhr. 1/b mellékletében szereplő két munkaeszköz (helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk, járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései) megfelelőségének vizsgálatára bejelentett (notifikált) szervezet nem, csak akkreditált szervezet jogosult, ezért a Javaslat - a gyakorlati tapasztalatok tanulságainak megfelelően - az ilyen szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet írja elő az üzembe helyezés további feltételeként.
A Javaslat következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri pozíciót nevesíti a miniszterek konkrét megnevezése helyett.
A 6. §-hoz
A munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és munkaegészségügy) szervezeti integrációjának következményeként az egészséget nem veszélyeztető munkavégzést biztosító szabályok, a munkahelyek (munkakörülmények) egészségügyi feltételei, a munkaalkalmasság egészségügyi követelményei meghatározása is átkerül a Javaslat szerint az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez. Ennek megfelelően a Javaslat értelmében megszűnik az egészségügyi miniszternek az e körben történő szabályozásra vonatkozó együttes rendeletalkotási jogosultsága és kötelezettsége, ugyanakkor az általános egészségügyi szakmai érdekek képviselete indokolja a szabályozásban biztosított kiemelt egyetértési jogát.
A Javaslat e helyen is átvezeti a feladatot ellátó miniszterek megjelölését.
A 7. §-hoz
Az Mvt. szabályozása [40. § (2) bekezdés] munkavégzésük összehangolására kötelezi a munkáltatókat, amennyiben a munkavégzés olyan munkahelyen történik, ahol egymást követő munkafolyamatokat végeznek és különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak.
Ilyen munkavégzés jellemző például az építőiparra, ahol a munkahelyi kockázatok jelentős száma és súlyossága, a veszélyeztetés mértéke miatt a leggyakoribbak és a legsúlyosabbak a munkabalesetek. Az összehangolást igénylő munkavégzések ellenőrzésének tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a munkavégzés helyszínén számos esetben nem tartózkodik az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, fővállalkozó, továbbá ezek képviselői, esetlegesen e munkáltatók által foglalkozatott, a munkavédelmi szabályok megtartatásáért felelős személy sem. A hatósági ellenőrzés lefolytatását, ennek megfelelően a munkavédelmi szabályok megsértéséért való felelősség megállapítását megnehezíti, ha az ellenőrzés során az összehangolási kötelezettség terheltjeként a "generálkivitelező" jelenik meg, amely fogalom a gyakorlatban ugyan elterjedt, de azt a hatályos jogi szabályozás nem ismeri.
Ezen ellentmondást oldja fel a Javaslat, amikor az összehangolásra kötelezettek körét kibővíti azon személlyel, vagy szervezettel, aki (amely) a munkavégzés tekintetében a tényleges irányítást gyakorolja, a munkahelyért főfelelisséget viseli.
A Javaslat a munkavégzés összehangolási kötelezettségének tartalmára vonatkozó előírást is pontosítja, mivel az legfontosabb tartalmi elemként - de nem kizárólagosan - terjed ki az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről történő tájékoztatására.
A 8. §-hoz
A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetileg károsító hatásuk csökkentése érdekében a munkáltatóknak számos kötelezettsége (pl. veszélyforrások, az ellenük való védekezés módjának, a védelmet nyújtó védőeszközöknek a meghatározása) van az Mvt. szabályozása szerint. A Javaslat a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközökkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek körét bővíti ki az ezen eszközök használatára történő kioktatási kötelezettséggel, garanciális szabályként tovább növelve a munkavállalók munkahelyi biztonságát, egészségének, testi épségének védelmét.
A 9. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi kockázatokat. A kockázatok értékelését a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül köteles első alkalommal elkészíteni, függetlenül az általa folytatott tevékenység veszélyességétől. A szociális és munkaügyi miniszter rendeletében (Vhr.) az I. veszélyességi osztályba sorolt, tehát a legveszélyesebb tevékenységet végző munkáltatónál indokolt a kockázatértékelést első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül elkészíteni annak érdekében, hogy a kockázatok feltárására mielőbb sor kerüljön és így a lehetséges veszélyeztetés időtartama lecsökkenjen.
A Javaslat ezért a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében, a legveszélyesebb tevékenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a kockázatértékelésre vonatkozó szabályozást.
A Javaslat e törvényhelyen is az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri funkciót nevesíti.
A 10. §-hoz
A munkáltató a hatályos szabályozás értelmében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a Vhr.-ben meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni. A szabályozás a munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége mellett meghatározza e szakember legfontosabb feladatait is.
E feladatok körét bővíti ki a Javaslat a munkaegészségügyi feladatok OMMF általi átvételével összefüggésben, a jogszabály által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában való részvétel mellett a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében való - szükség szerinti - közreműködéssel (pl. információcsere, konzultáció, közös helyszínelés).
A 11. §-hoz
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítása az integrációval az ÁNTSZ feladatköréből a 2007. január 1-jén létrejövő egységes munkavédelmi hatósághoz kerül át részben. A Javaslat értelmében a feladatot a munkavédelmi hatóság az e területen megfelelő iszakértelemmel, nagy szakmai tapasztalattal és hozzáértő szakemberekkel rendelkezi,a szakmai irányítást ténylegesen eddig is ellátó OMFI-val együttműködve látja el. Az engedélyezés körébe tartozó, illetve az orvosszakmai irányítás eddigi felelőseit és gyakorlatát nem érintve a Javaslat kizárólag a munkavédelmi munkáltatói feladatok végrehajtásának módját illetően rendeli a munkavédelmi hatósághoz a szakmai irányítást (pl. az üzembe helyezésben, a kockázatértékelésben, az egyéni védelem meghatározásában való közreműködés, az üzemi ártalmak feltáró tevékenysége irányait, módját segítve)[(1) bekezdés].
A Javaslat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat hatáskörében határozza meg - teljes körűvé téve az e területre vonatkozó törvényi szabályozást - a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátását [(2) bekezdés].
A 12. §-hoz
Az Mvt. szabályozása értelmében [64. § (1)] a munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést -ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A kivizsgálás feladatát a foglalkozási megbetegedés esetén - a vizsgálat speciális orvosszakmai és munkaegészségügyi ismereteket igénylő volta miatt - a hatályos szabályozás szerint az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott személy teljesíti. A munkaegészségügyi feladatok munkavédelmi hatóság általi átvétele körében, ezzel összefüggésben emeli be a Javaslat a szociális és munkaügyi miniszter normaalkotási kompetenciájába a kérdés szabályozásának jogát azzal, hogy a szabályozáshoz (a kivizsgáláshoz kellő speciális ismeretek és szakképzettség meghatározása céljával) az egészségügyi miniszter egyetértése továbbra is szükséges [(1) bekezdés].
Az Mvt. szabályozza - az adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően - azokat a személyes adatokat, amelyeket a munkabaleset sérültjére vonatkozóan a munkáltatónak a munkabaleset bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során rögzítenie kell. A munkabalesettel kapcsolatos munkavédelmi hatósági ellenőrzés feltételei megteremtése, a munkáltató azonosítása és ellenőrzése érdekében szükséges az adószám (magánszemély esetén adóazonosító jel) hatóság általi ismerete. A gyakorlatban elifordulhat azonban, hogy maga a munkáltató nem rendelkezik adószámmal (pl. alkalmi munkavállalók foglalkoztatása magánszemély által, termény betakarításánál, idényjellegű munkavégzés során). A Javaslat mindezen okból emeli be az Mvt. szabályozásába ezen személyes adat rögzítési kötelezettségét [(2) bekezdés].
A hatályos szabályozás szerint a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes előírásokat a foglalkozási megbetegedések esetében az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg. A munkaegészségügyi feladatok munkavédelmi hatóság általi átvétele körében, ezzel összefüggésben emeli be a Javaslat [Az (1) bekezdés szabályozásával összhangban] a szociális és munkaügyi miniszter normaalkotási kompetenciájába a kérdés szabályozásának jogát azzal, hogy a szabályozáshoz az egészségügyi miniszter egyetértése továbbra is szükséges [(3) bekezdés].
A Javaslat e helyen is következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri pozíciókat nevesíti a konkrét miniszter megnevezése helyett.
A 13. §-hoz
Az Mvt szabályozása szerint [70/A. § (1) bekezdés] a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani. A munkavédelmi képviselő garanciális rendelkezésként, törvényi szinten meghatározott jogosultságainak körét bővíti ki a Javaslat - a munkaegészségügyi feladatok integrációjával összefüggésben - a munkabalesetek mellett a foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról való meggyőződés jogával.
A 14. §-hoz
A Javaslat következetesen a Ksztv. rendelkezéseinek és a szervezeti integrációnak megfelelő "munkavédelmi hatóság" megjelölést alkalmazza.
A 15. §-hoz
Az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatainak munkavédelmi hatóság általi átvételével összefüggésben vált szükségessé a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését végzőhatóságok köréből kiemelni - a Javaslat szerint - az ÁNTSZ szervezetét.
A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése okán a felügyeletek ellenőrzési jogkörébe emeli a munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatként, a foglalkozási megbetegedés és emellett a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának, bejelentésének, nyilvántartásának, illetőleg a megelőzésére tett munkáltatói intézkedéseknek az ellenőrzésére vonatkozó hatósági jogosultságot.
A Javaslat itt is a "munkavédelmi hatóság" megjelölést emeli be a konkrét "felügyeletek" megjelölés helyett.
A 16. §-hoz
A munkavégzés összehangolására vonatkozó munkáltatói kötelezettség megsértése a gyakorlati tapasztalatok szerint - elsősorban az építkezések területén - önmagában megvalósíthat olyan tényállást, amely a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalata az, hogy az egymást követő munkafolyamatok során fellépő súlyos, a munkavállalók, illetileg a munkavégzés hatókörében tartózkodók életének, testi épségének veszélyeztetésének megszüntetésére a munkáltatók azért nem tesznek intézkedéseket, mert az azonos munkahelyen történi, együttes munkavégzés esetében a veszélyeztetésért egymás felelősségét állapítják meg, saját felelősségüket nem vizsgálják. Ennek következményeként számos súlyos munkabaleset történt, amelynél az összehangolási kötelezettség megsértéséért, hiányosságaiért munkavédelmi bírság, mint a jövőre nézve a jogsértéstől visszatartó szankció nem volt kiróható. Ezen ellentmondást oldja fel a Javaslat szabályozása, amikor a munkavédelmi bírságot megalapozó, a munkavállalókat súlyosan veszélyeztető tényállások közé emeli a munkáltatói összehangolási kötelezettség elmulasztását annak a terhére, aki (amely munkáltató) a szerződés, vagy a törvényi feltétel szerint köteles lett volna azt végrehajtani [(1) bekezdés].
Az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatainak a munkavédelmi hatóság általi átvételével összefüggésben, az integráció megvalósítása során a munkavédelmi bírság kiszabására jogosult I. fokú hatóságok köréből a Javaslat kiemeli az ÁNTSZ szervezetében működő városi tisztifőorvost, akinek a munkavédelemmel kapcsolatos hatósági feladatait a munkavédelmi felügyelő látja el a jövőben, valamint a Ksztv.-nek megfelelően módosítja az OMMF területi szervének megjelölését [(2) bekezdés].
A 17. §-hoz
A Javaslat a Ksztv. 73. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak és az egységes munkavédelmi hatóság létrehozásának megfelelően következetesen vezeti át e helyen is a "munkavédelmi hatóság" megjelölést.
A 18. §-hoz
A Javaslat általános szervezeti megnevezésként emeli be a "munkavédelmi hatóság" megjelölést, valamint következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri funkciókat nevesíti a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítása érdekében. Tekintve, hogy kormányrendelet állapítja meg az eljárási fokokat, a Javaslat mellőzi az elsőfokú hatósági jogkör nevesítését.
A 19. §-hoz
Jelenleg a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendeletben, illetileg e szabályozással összefüggésben a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendeletben meghatározott kérelemhez (a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható állami támogatás igénybevételéhez) szükséges csatolni az OMMF igazolását arról, hogy a kérelmező munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző féléven belül - az akkreditációs tanúsítvány kiadását (a bértámogatás megállapítását) kizáró okból, illetileg értékhatáron belül - munkavédelmi bírság megfizetésére nem kötelezték. A feladat ellátásának feltételei a rendeletek kiadásával, eljárásjogi eszközökkel biztosításra kerültek, azonban a feladat még hatékonyabb ellátása csak úgy biztosítható, ha létrejön a törvényi alapja egy olyan informatikai bázis létrehozásának, amelyhez a támogatást nyújtó szervek közvetlenül hozzáférhetnek.
A Javaslat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szabályozásába olyan rendelkezéseket emel be, amelyek megteremtik a jogi lehetőségét - összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel - az OMMF által az egyes munkavédelmi ellenőrzésekkel összefüggésben hozott határozatok, illetőleg az azokban foglalt adatok nyilvántartásának, e nyilvántartásból adatoknak jogszabályban meghatározott szervek és személyek részére történő átadásának, nyilvánosságra hozatalának. Ezzel összefüggésben indokolt a fenti miniszteri rendeletek megfelelő módosítása, mivel a közvetlen hozzáférés biztosításával az igazolás kiállítása szükségtelenné válik.
A Javaslat e joghelyen is következetesen az integrációra utaló általános szervezeti megnevezést használja.
A 20. §-hoz
A Javaslat következetesen átvezeti a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése során, a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és munkaegészségügy) feladatainak egy szervezetben történő ellátását kifejezi, a munkavédelmi hatóságra, illetőleg a munkavédelmi követelményekre, azok megnevezésére vonatkozó változásokat. Tekintve, hogy kormányrendelet állapítja meg az eljárási fokokat, a Javaslat mellőzi az elsőfokú hatósági jogkör nevesítését [(1) bekezdés].
A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése okán a felügyelő kötelezettségei közé emeli, munkaegészségügyi feladatként a foglalkozási megbetegedés, illetileg a fokozott expozíciós eset kivizsgálását [(2) bekezdés].
Az Mvt. szabályozása [84. § (4) bekezdés] feljogosítja a felügyelőt arra, hogy a tényállás alapján a munkáltató és a munkahelyen munkát végziszemély közötti - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - munkavégzésre irányuló jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősítse. E hatósági jogosultságával élve a felügyelő megállapíthatja a szervezett munkavégzés fennállását, azaz a munkavédelmi jogszabály hatályának kiterjesztését a munkavégzés alanyaira. Az ellenőrzés megkezdése minden esetben hatásköri vizsgálattal indul, a szervezett munkavégzés megállapítása egyben a munkáltatói státusz és a munkavállalók személyének azonosítását is jelenti.
A felügyelőt a minősítés joga csak az ellenőrzés megkezdésekor fennálló jogviszony tekintetében illeti meg. Ebből következően a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé - a gyakorlati tapasztalatokból leszűrhető igénynek megfelelően - az ellenőrzés előtt, korábban bekövetkezett súlyos (halálos) baleset munkabalesetté minisőtését. A súlyos balesetnek a munkáltató, illetőleg a munkavédelmi hatóság általi kivizsgálása, a vizsgálat eredményeként a balesetért való felelősség megállapítása, munkavédelmi szankció alkalmazása, a munkavállalók védelme érdekében szükségessé váló intézkedések megtétele mindezek alapján csak akkor lehetséges, ha a felügyelő súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló jogviszonyt is szervezett munkavégzésnek minősítheti. A Javaslat ezért e jogot is beemeli a felügyelő jogosultságai közé azzal, hogy a bizonyítási kötelezettség megfordításával a munkáltatóként a vizsgálati eljárás alá vontnak kell bizonyítania azt, hogy a részére a baleset bekövetkezésekor végzett munka nem tartozik a szervezett munkavégzés körébe [(3) bekezdés].
A 21. §-hoz
A Javaslat az OMMF, illetve a területi felügyelőség hatósági jogköréből egyes feladatokat és szerveket kizáró rendelkezéséből kiemeli a munkaegészségügyi feladatokat, amelyeket az integráció után a munkavédelmi hatóság lát el, illetileg a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően módosítja a rendelkezésben jelölt szervek elnevezését.
A 22. §-hoz
A Javaslat az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendeletbe a 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelet által bevezetett "EK-megfelelőségi nyilatkozat" és "EK-típustanúsítvány" fogalmakat az SzCsM rendelettel összhangban, törvényi szinten határozza meg.
A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése során módosítandó törvényi szabályozás megfelelő alkalmazása érdekében meghatározza a foglalkozási megbetegedés, illetőleg a fokozott expozíció fogalmát, egyezően a kérdéskört szabályozó, a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet fogalmi meghatározásával. A Javaslat a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően bővíti ki a szervezett munkavégzés fogalmi körét (bíró, ügyész, igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyában végzett munka), illetőleg a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően módosítja a rendelkezésben jelölt szervek elnevezését.
A 23. §-hoz
Az Mvt. módosításával az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok meghatározása is átkerül az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez. Ezen általános módosítási célt a Javaslat következetesen átvezeti a munkavédelmi törvény módosítása során. A Javaslat következetesen módosítja a feladatkört átvevő miniszter megjelölését [(1) bekezdés].
A Ksztv. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében felhatalmazásként rögzíti a Javaslat, hogy az Mvt.-ben szereplő munkavédelmi hatóság megnevezését, jogállását, illetileg feladat-és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg [(2) bekezdés].
A Javaslat a jogharmonizációs célú jogalkotásról szóló 7001/2005. (IK. 8. ) IM irányelv 130. pontjának megfelelen módosítja az uniós jogi megfelelésre vonatkozó utalást [(3) bekezdés].
A 24. §-hoz
A Magyarországon is alkalmazásra átvett, az Európai Unió által kiadott munkavédelmi tartalmú szabvány (MSZ EN ISO 12100) fogalmi kategóriáihoz alkalmazkodva szükséges volt a biztonsági berendezés kifejezés Javaslat szerinti átvezetése.
A Javaslat más jogszabályban szereplő felülvizsgálattól történő következetes elhatárolás miatt pontosítja a joghelyen belül az időszakos biztonsági felülvizsgálat fogalmát.
A Javaslat a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően módosítja az Mvt.-ben jelölt szervek elnevezését.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Ksztv.-vel és az integrációval ellentétes, illetve az azokkal összefüggésben feleslegessé vált rendelkezést.
A Javaslat az integráció teljes megteremtése érdekében hatályon kívül helyezi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatait.
A Javaslat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek megfelelően garanciális szabályként rögzíti, hogy a munkavédelmi bírság kiszabását megalapozó új tényállást, illetőleg a felügyelő minősítési jogosítványát csak a törvény hatálybalépése után elkövetett jogsértések, illetve bekövetkezett balesetek tekintetében lehet alkalmazni.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.