2. § Az Etv. 8. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13. § (1) bekezdé..." />

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló T/1204. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

1. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"E törvényt kell alkalmazni akkor is, ha az elismerés a szakmai gyakorlaton alapul."
2. § Az Etv. 8. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13. § (1) bekezdé...

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló T/1204. számú törvényjavaslat indokolása
2006. évi ... törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról
1. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"E törvényt kell alkalmazni akkor is, ha az elismerés a szakmai gyakorlaton alapul."
2. § Az Etv. 8. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13. § (1) bekezdés] állítottak ki, az eljáró hatóság a megkeresést a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi."
3. § Az Etv. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A külföldi közös fokozatot tanúsító oklevél az (1)-(3) bekezdések megfelelő alkalmazásával abban az esetben ismerhető el hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőfokú végzettségi szintet tanúsító oklevélként, ha
a) a külföldi közös fokozat legalább egy, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő állam [13. § (1) bekezdés] belső joga szerint felsőoktatási fokozatnak minősül, és
b) a közös fokozatot kiállító valamennyi külföldi felsőoktatási intézmény államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül abban az államban, amelyben a székhelye van."
4. § Az Etv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"45. § E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni - az 53/A. §-ban foglalt eltérésekkel-, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként külön jogszabályban meghatározott tevékenységet szándékozik gyakorolni Magyarországon."
5. § Az Etv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
"53/A. § (1) A (2)-(9) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező
a) mérgező termékek kereskedelmével vagy forgalmazásával kíván foglalkozni Magyarországon, és szakmai tevékenysége külön jogszabály hatálya alá tartozik, vagy
b) a 45-53. § hatálya alá tartozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenysége mérgező termékek felhasználását igényli.
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült,
d) foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban, vagy
e) foglalkoztatottként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései kizárólag azon becsomagolt mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására vonatkoznak, amelyeket eredeti csomagolásukban szándékoznak a fogyasztókhoz eljuttatni.
(4) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként hat egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek felhasználására jogosult valamely tagállamban,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült,
d) foglalkoztatottként négy egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek felhasználására jogosult valamely tagállamban, vagy
e) foglalkoztatottként öt egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült.
(5) A (4) bekezdés a), c) és e) pontjai nem alkalmazhatók, ha a kérelmező külön jogszabályban meghatározott, nagyon mérgező termékeket, illetve irtószereket kíván felhasználni.
(6) A (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetben, ha a kérelmező külön jogszabályban meghatározott, nagyon mérgező termékeket, illetve irtószereket kíván felhasználni, akkor a kérelmező kizárólag abban az esetben jogosult a nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek magyarországi felhasználására, ha a kérelmező igazolása azt is tanúsítja, hogy mely nagyon mérgező termék vagy termékek, illetve irtószer vagy irtószerek felhasználására jogosult valamely tagállamban.
(7) A (2) bekezdés a) pontja, a (4) bekezdés a) pontja és a (6) bekezdés szerinti esetben a kérelmező akkor folytatta tevékenységét az előírt időtartamig, ha tevékenységét a kérelem benyújtásakor is folytatja, vagy ha tevékenységét megszüntette, akkor a tevékenység megszüntetésétől a kérelem benyújtásáig nem telt el két évnél hosszabb időtartam.
(8) Ha a kérelmező azon igazolásából, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban, vagy a kérelmező által a tevékenység megkezdését megelőzően elvégzett, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzése alapján megállapítható, hogy
a) a kérelmező csak meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására jogosult, illetve a képzés a kérelmezőt csak meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására készítette fel, vagy
b) a kérelmező meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására nem jogosult, illetve a képzés a kérelmezőt meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására nem készítette fel, akkor az eljáró hatóság az igazolásban foglalt korlátozásoknak megfelelően korlátozza azon mérgező termékek körét, amelyek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására a kérelmező jogosult Magyarországon.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a (8) bekezdésben meghatározott mérgező anyagokkal megegyező aktív hatóanyagokat tartalmazó, valamint az emberi, állati vagy növényi egészségre nézve a (8) bekezdésben meghatározott mérgező termékekével megegyező, közvetlen vagy közvetett kockázatot jelentő mérgező termékek esetében."
6. § Az Etv. 67. §-a a következő új (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
"(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, a növényegészségügyért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy az 53/A. § (5) bekezdése szerinti nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek felsorolását együttes rendeletben közzétegyék.
(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, a növényegészségügyért felelős miniszter, hogy hatáskörében - a nagyon mérgező termékek vonatkozásában a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a) rendeletben közzétegye az 53/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti szakmai tevékenységek felsorolását,
b) kijelölje azt a hatóságot, amelynek feladatkörébe tartozik a Magyarországon folytatott, mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására vonatkozó szakmai gyakorlatról vagy jogosultságról szóló igazolás kiállítása,
c) megállapítsa a mérgező termékekkel kapcsolatos szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismerésének részletes eljárási szabályait."
7. § Az Etv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az Európai Unió jogának való megfelelés 69. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről,
b) a Tanács 92/51/EGK irányelve a szakmai képzés elismerésének második, a 89/48/EGK irányelvet kiegészítő általános rendszeréről,
c) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizált és az átmeneti irányelvek szabályozása alá eső foglalkozásokhoz kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető bizonyítványok elismerésének szabályairól,
d) a Tanács 77/452/EGK irányelve az általános ápolók bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 77/453/EGK irányelve a tagállamok ápolók tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
e) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről,
f) a Tanács 78/686/EGK irányelve a fogszakorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 78/687/EGK irányelve a tagállamok fogorvosok tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
g) a Tanács 80/154/EGK irányelve a szülésznői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 80/155/EGK irányelve a tagállamok szülésznők tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
h) a Tanács 85/432/EGK irányelve a tagállamok meghatározott gyógyszerészi tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; valamint a Tanács 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a gyógyszerészeti tevékenység gyakorlása céljából történő letelepedést elősegítő intézkedéseket,
i) a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészek okleveleinek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,
j) a Tanács 78/1026/EGK irányelve az állatorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,
k) a Tanács 81/1057/EGK irányelve az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és állatorvosok okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről szóló 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelvek kiegészítéséről,
l) az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelve a szakképesítések elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48/EGK és 92/5 1/EGK tanácsi irányelv, valamint az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi és az orvosi hivatásról szóló 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és 93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
m) a Tanács 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról."
8. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
9. § Ez a törvény a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló 74/556/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységét is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló 74/556/EGK irányelv (továbbiakban: Irányelv) átültetése jogharmonizációs kötelezettség. A törvénymódosítás és a felhatalmazása alapján készülő miniszteri együttes rendeletek megteremtik az összhangot a közösségi jog szabályaival. A törvénymódosítás célja a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése.
Az Irányelv - a liberalizált és, az átmeneti irányelvek szabályozása alá eső foglalkozásokhoz kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető bizonyítványok elismerésének szabályairól szóló európai tanácsi 99/42/EK irányelv rendelkezéseihez hasonlóan - a végzettségek elismerésén túl az Irányelvben meghatározott tevékenységek esetében pusztán a szakma meghatározott ideig történő gyakorlását is elégséges követelménynek tekinti egy másik tagállamban történő munkavégzéshez.
A jogosultsági idő szempontjából az Irányelv különbséget tesz abban a tekintetben; hogy a 1érelmenő milyen minőségben, milyen formában végezte a mérgező anyagokkal kapcsolatos szabályozott szakmai tevékenységet. A törvényjavaslat - eltérően az Etv. egyéb szakaszaira vonatkozó szabályozástól - specifikusan a mérgező anyagokkal történő kereskedés, forgalmazás vonatkozásában határozza meg, hogy ki minősül gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének.
A módosítás eredményeként a hazai szabályozás is pontosan meghatározza azoknak a mérgező anyagoknak a listáját, illetve azokat a mérgező anyagokkal kapcsolatos tevékenységi köröket, amelyek vonatkozásában a szakma egy bizonyos ideig történő gyakorlása jogosultságot eredményez magyarországi munkavégzésre is.
A törvényjavaslat a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) Eüm rendelettel összhangban használja a mérgező, valamint a nagyon mérgező termékek fogalmát.
Az Európai Felsőoktatási Térség kialakítására irányuló bolognai folyamat során a Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok vállalták, hogy aláírják és jóváhagyják a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én Lisszabonban aláírt egyezményt is, továbbá hogy országaikban elősegítik a közös fokozatok adományozását és elismerését.
E két fejlemény miatt is időszerűvé vált az Etv. módosítása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Irányelvnek vannak olyan rendelkezései is, amelyek nem sorolhatók az Etv. l. §-ában jelenleg meghatározott személyi hatály alá, ezért az Etv. személyi hatályát célszerű kiterjeszteni arra a körre is, amelynek tagjai nem valamely oktatási intézményben megszerzett képzettségük, hanem korábbi szakmai gyakorlatuk alapján kapnak az adott tevékenység végzésére jogosultságot.
A 2. §-hoz
Az Európai Felsőoktatási Térség kialakítására irányuló bolognai folyamat során a Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok vállalták, hogy aláírják és jóváhagyják a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én Lisszabonban aláírt egyezményt is, melyet hazánk a 2001. évi XCIX. törvénnyel hirdetett ki. A Lisszaboni Egyezményhez csatlakozott országok az egyezmény IX.2. Cikke és X.3. Cikke értelmében országukban létrehoznak és működtetnek egy olyan központot, amely elősegíti a felsőoktatásra és a felsőfokú képesítésekre vonatkozó hivatalos és pontos információkhoz való hozzáférést. E nemzeti információs központok mára Európa szinte valamennyi országára és számos Európán kívüli országra is kiterjedő nemzetközi hálózatot (European Network of National Information Centres on Academic Mobility and Recognition - ENIC) alkotnak. A Lisszaboni Egyezményt jóváhagyó ország által kiadott oklevelek jogi hatályáról, az oklevelek megszerzéséhez vezető képzés jellegéről az adott ország e központja illetékes tájékoztatást adni. Jelen módosítás azért is indokolt és aktuális, mert a gyakorlatban többször vitás kérdésként merült fel, hogy melyik az a külföldi illetékes hatóság, amely egy adott oklevélről, képzésről jogosult állásfoglalás kiadására, illetve eltérő tartalmú szakvélemények esetén melyiket tekintse az eljáró hatóság irányadónak.
A 3. §-hoz
A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok felsőoktatásért felelős miniszterei 2005-ben Bergenben tartott megbeszélésükről kiadott nyilatkozatukban a 2005-2007-ig tartó időszak prioritásai között határozták meg, hogy országaikban elősegítik a közös fokozatok odaítélését és elismerését.
A fentiek megvalósulásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése két jogalkotási folyamat keretében történt, illetve történik meg most hazánkban.
Első lépésben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatálybalépésével lehetővé vált a magyar felsőoktatási intézmények számára, hogy külföldi felsőoktatási intézményekkel közös oklevél kiadásához vezető közös képzést folytassanak. Mivel ezek a közös képzések magyar fokozat megszerzésével is járnak, az oklevelek tulajdonosai Magyarországon végzettségüket és képzettségüket a magyar fokozattal tanúsíthatják.
Második lépésként az Etv. jelen módosításával kívánja a jogalkotó megteremteni a jogszabályi hátterét az olyan közös oklevelek magyarországi elismerésének, amelyek esetében a közös fokozatot tanúsító oklevélhez vezető képzésben kizárólag külföldi felsőoktatási intézmények vettek részt. A tervezett szabályozás a Lisszaboni Elismerési Egyezmény Bizottsága által 2004. júniusban elfogadott ajánláson alapszik.
A 4. §-hoz
Az Etv. 45-53. §-ai tartalmazzák a szakmai gyakorlaton alapuló elismerés szabályait. Mivel az Etv. 53/A. §-a szintén számos előírást tartalmaz a szakmai gyakorlaton alapuló elismerésre vonatkozólag, ezért e helyütt érdemes utalni arra, hogy az 53/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell az e §-okban lefektetett szabályokat alkalmazni.
Az 5. §-hoz
A paragrafus a külön EüM-FVM-KVVM együttes rendeletben meghatározott mérgező termékek kereskedelmével vagy forgalmazásával, illetve a mérgező termékek felhasználását igénylő tevékenységi körökkel kapcsolatban külön-külön meghatározza azokat a szakmai gyakorlatra vonatkozó jogosultsági időket, melyek igazolása esetén a kérelmező jogosulttá válik hasonló hazai tevékenység végzésére.
A szabályozás kizárólag az eredeti csomagolásban lévő mérgező anyagok kereskedelmére és forgalmazására vonatkozik.
A törvényjavaslat az Irányelv 3. cikkével összhangban olyan tevékenységek esetén, amelyek nagyon mérgező anyagok hivatásszerű használatával járnak, további korlátozásokat határoz meg.
Ezen anyagok a következők:
- hidrogén-cianid és oldható sói,
- hidrogén-fluorid és oldható sói,
- akrilonitril,
- sűrített cseppfolyósított ammónia,
- metil-bromid,
- klórpikrin,
- foszfor-hidrogén és annak felszabadítására képes termékek,
- etilén-oxid,
- szén-diszulfid,
- szén-tetraklorid és
- triklór-acetonitril.
A csatlakozási szerződés 11. melléklete 3. A szolgáltatások nyújtásának szabadsága fejezetének 2. pontja úgy módosította a 74/557/EGK irányelvet Magyarország tekintetében, hogy továbbra is a nemzeti szabályozás hatálya alá tartoznak a 3/1969. (V. 16.) EüM rendelet hatálya alá tartozó anyagok és készítmények, azaz az irtószernek minősülő (fentebb, és a 74/556/EGK irányelvben felsorolt) biocidok.
A törvényjavaslat pontosan előírja, hogy milyen körülmények fennállása esetén jogosult a kérelmező az adott mérgező anyagokkal kapcsolatos tevékenység hazai folytatására. Fontos előírás, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell azt, hogy a mérgező anyagok mely körére terjed ki a kereskedés, illetve a forgalmazás lehetősége, így a benyújtott dokumentumok alapján az eljáró hatóság a mérgező anyagok körének meghatározásával korlátozhatja a tevékenység végzésére jogosító engedélyt.
A 6. §-hoz
E szakasz alapján az egészségügyért felelős miniszter, a növényegészségügyért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben tegye közzé a Magyarországon nagyon mérgező termékek és irtószerek listáját.
Az egészségügyért felelős miniszter és a növényegészségügyért felelős miniszter - a nagyon mérgező termékek vonatkozásában a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben -felhatalmazást kap arra, hogy a mérgező termékek felhasználásával kapcsolatos szakmai tevékenységek listáját, az eljáró hatóságokat valamint a mérgező termékekkel kapcsolatos szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismerésének részletes eljárási szabályait megalkossa.
A 7. §-hoz
E szakasz a jogi aktusok felsorolásával az Európai Unió jogának való megfelelést részletezi.
A 8. §-hoz
A szakasz a hatályba lépésről rendelkezik.
A 9. §-hoz
A szakasz a vonatkozó uniós tanácsi irányelvnek való megfelelést rögzíti.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.