adozona.hu
A közalkalmazotti törvény kommentárja
A közalkalmazotti törvény kommentárja
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
I. Bevezető rendelkezések
1. A törvény hatálya
2. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai
3. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az előnyben részesítés kötelezettsége
4. A jognyilatkozatok
5. Az érvénytelenség
6. A közalkalmazotti jogviszonyból származó igény elévülése
7. A határidők számítása
8. A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
II. A munkaügyi kapcsolatok
1. Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés
2. A szakszervez...
A közalkalmazotti törvény kommentárja
Tartalomjegyzék
I. Bevezető rendelkezések1. A törvény hatálya
2. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai
3. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az előnyben részesítés kötelezettsége
4. A jognyilatkozatok
5. Az érvénytelenség
6. A közalkalmazotti jogviszonyból származó igény elévülése
7. A határidők számítása
8. A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
II. A munkaügyi kapcsolatok
1. Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés
2. A szakszervezetek, a kollektív szerződés
3. A közalkalmazottak részvételi jogai
III. A közalkalmazotti jogviszony
1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása
1.1 Pályázat
1.2. Próbaidő
1.3 A kinevezés módosítása
1.4 A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás
2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése
2.1. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok
2.2 Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén
3. A munkavégzés
3.1 A tanulmányi szerződés
3.2 A fegyelmi felelősség
3.3 A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályok
4. A munkaidő és pihenőidő
4.1 A teljes munkaidő
4.2 A munkaidő beosztása
4.3 A pihenőidő
4.4 A rendkívüli munkavégzés
4.5 Készenlét
4.6 A fiatal közalkalmazottakra vonatkozó eltérő rendelkezések
4.7 Rendes szabadság
4.8 A szabadság kiadása
4.9 Betegszabadság
4.10 Egyéb munkaidő-kedvezmények
5. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere
5.1 A munka díjazása
5.1.1 Illetmény
5.1.2 A költségek megtérítése
5.1.3 Az illetmény védelme
5.1.4 Szociális juttatások
6. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége
7. Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok
7.1. A közalkalmazotti nyilvántartás
8. A távmunkavégzés
9. A munkaerő-kölcsönzés
9.1. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony
9.2. A kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony
9.3. A munkaviszony megszüntetése
9.4. A munkaviszony jogellenes megszüntetése
9.5. Szabadság kiadása
9.6. Kártérítési felelősség
9.7. A törvény egyéb rendelkezéseinek alkalmazása
10. A munkaügyi vita
10.1 Kollektív munkaügyi vita
10.2. Közvetítés
10.3 Döntőbíráskodás
10.4 A munkaügyi jogvita
IV. Vegyes és átmeneti rendelkezések
I. Bevezető rendelkezések
1. A törvény hatálya
Kjt. 1. §Mt. 1-2. §
1. A Kjt. 1. §-át az 1997. évi LVI. tv. 1. §-ának (1) bekezdése, a Kjt. 1. § (2)(4) bekezdés szövegét a 2003. évi XX. tv. 33. §-a állapította meg. A Kjt. ekként megállapított
-1. §-a (2)(3) bekezdését a 2003. július 1. napján vagy azt követően bekövetkező jogutódlás, illetve átadás tekintetében kell alkalmazni [2003. évi XX. tv. 32. § (1) bek.],
-1. §-a (4) bekezdését a 2003. július 1. napján vagy azt követően létesített jogviszonyokra kell alkalmazni [2003. évi XX. tv. 32. § (7) bek.].
1/A. Az állami és az önkormányzati költségvetési szervekkel, valamint meghatározott körben az önkormányzatokkal fennálló, rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyt a törvény a munkaviszonyoktól megkülönböztetve közalkalmazotti jogviszonynak nevezi, amennyiben az nem tartozik egyéb törvény hatálya alá. E jogviszony tartalma a lényegét tekintve megegyezik a munkaviszonnyal, így jellemző rá a munkáltató széles körű utasítási joga. (A munkaviszonynak a munkavégzéssel járó, de a munkajog körébe nem tartozó jogviszonyoktól elhatároló ismérveire lásd a kötet A részében az Mt. 1. §-ához fűzött magyarázatot.)
2. A törvény tárgyi hatálya elsősorban az állami és az önkormányzati költségvetési szervekre terjed ki. A költségvetési szerv - a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint, vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak [1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (4) bekezdés]. Ha a foglalkozató nem költségvetési szerv, annak ellenére nem tartozik a Kjt. hatálya alá, hogy a feladatai ellátásához költségvetési támogatást kap (LB Mfv. II. 10.514/1999/7.).
Bizonyos - jogszabályban meghatározott - költségvetési szervek, illetőleg általuk sajátos viszonyban foglalkoztatottak nem tartoznak a Kjt. hatálya alá. Ezekre a szervekre, illetőleg a velük munkavégzési viszonyban állókra más törvények rendelkezései vonatkoznak:
- a központi és a helyi közigazgatási, valamint jogszabályban meghatározott más szervek köztisztviselőire (vezetőire és ügyintézőire), mely szerveket a többször módosított 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat melléklete sorol fel, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.);
- az ügyészek és egyéb ügyészségi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára az 1994. évi LXXX. tv.;
- a bírák jogállására és javadalmazására az 1997. évi LXVIII. tv.;
- az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára az 1997. évi LXVIII. tv.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományára a 2001. évi XCV. törvény, a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az 1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) vonatkozik, e szervek civil (nem hivatásos) állományára a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kjt. alkalmazását tehát nem a jogviszonyban ellátandó tevékenység jellege, hanem elsősorban a munkáltató jogi minősége dönti el. Korábban ez kivételt nem engedő szabály volt, így azonos tevékenységet el lehetett látni munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban. A helyi önkormányzat nem költségvetési szerv, emiatt az általa foglalkoztatottak jogviszonya munkaviszonynak minősült, amire a Kjt. rendelkezéseit nem lehetett alkalmazni (MD. II. 655.). Az 1997. évi LVI. tv. 1. §-a a Kjt.-t módosította, és 1997. szeptember 1. napjától az önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyára is a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni (LB Mfv. II. 10.369/1999.). Ennek megfelelően például a községi védőnő közalkalmazottnak minősül (LB Mfv. II. 11.191/2000.). Ez alóli kivételképpen a közhasznú munkavégzés vagy a közmunkaprogram keretében, valamint - 2000. január 1. napjától - az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak továbbra is munkaviszonyban állnak az önkormányzattal. A Kjt. 1. §-ának (3) bekezdését megállapító 2001. évi LXXIX. tv. ezt a felsorolást a közcélú munkavégzéssel egészítette ki.
Ezért az alkalmazandó jogszabály meghatározásához mindenekelőtt a munkáltató jellegét és az esetleg lényeges egyéb körülményeket kell tisztázni (LB Mfv. II. 10.622/2000.).
A helyi önkormányzatok által ellátandó közszolgáltatások körét példálózó jelleggel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. Törvény más közszolgáltatás ellátására is kötelezheti a települési önkormányzatot, de maga az önkormányzat is vállalhatja olyan helyi közügy önálló megoldását, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Azoknak a munkaviszonya, akiket a helyi önkormányzat kötelező vagy vállalt közszolgáltatás ellátására foglalkoztatott, 1997. szeptember 1. napjával a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakult. Az átalakuló jogviszonynak 1992. július 1-je utáni időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál [Kjt. 64. § (2) bekezdés, 87. § (2) bekezdés] és a végkielégítésnél a Kjt. 37. § (4) bekezdése alkalmazásánál figyelembe kell venni. Az átalakulás folytán létrejött közalkalmazotti jogviszonyok esetében a közalkalmazott alapilletményének és illetménypótlékának együttes összege a jogviszonyváltozást megelőző személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékának [Mt. 151/A. § (2) bekezdés] együttes összegéhez képest nem csökkenhetett [1997. évi LVI. tv. 10. § (3) bekezdés]. Itt jegyezzük meg, hogy 1998. január 1. napjától önkormányzati feladatkörbe tartozó közszolgáltatás ellátására a polgármesteri hivatalok sem foglalkoztathatnak köztisztviselőt, a korábban ilyen munkakörbe kinevezettek közszolgálati jogviszonyát három hónapon belül a Ktv. 17/A. §-ának alkalmazásával meg kellett szüntetni [Ktv. 2. § c) pont, 1997. évi CI. tv. 74. § (1) bekezdés].
2/A. A nem állami szervek önállótlan munkát végző munkavállalói munkaviszonyban állnak és erre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően például az alapítványi iskolánál rendszeres munkát végzők nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állnak (LB Mfv. II. 10.514/1999.)
A közhasznú munkavégzésről és a közmunka program keretében történő foglalkoztatásról az 1991. évi IV. tv. (Flt.) rendelkezik. Az ilyen munkát végzőkre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a foglalkoztató szerv a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozik [Ktv. 2. § d) pont].
Az alkalmi munkavállalásra utalással az 1999. évi XCIX. tv. 181. §-a egészítette ki a Kjt. 1. §-ának (3) bekezdését. Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó rendelkezéseket a módosított 1997. évi LXXIV. tv. állapította meg. Említést érdemel, hogy az említett törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerint a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat.
3. Az előző pontokban foglaltak figyelembevételével általában az állami költségvetési szervnél foglalkoztatott minősül közalkalmazottnak és rájuk a következő végrehajtási szabályok vonatkoznak:
a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 62/1997. (XI. 7.) BM r.,
a büntetés-végrehajtási szerveknél a 7/1993. (III. 9.) IM r.,
az egészségügyi ágazatban a 233/2000. (XII. 23.) EüM r.,
- a felsőoktatásban a 33/2000. (XII. 26.) OM r.,
- a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi költségvetési szerveknél a 8/2002. (XII. 19.) FMM rendelettel mód. 1/1993. (IV. 20.) MüM r.,
- a földművelésügyi ágazatban a 24/1992. (XII. 18.) FM r.,
- a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató költségvetési szerveknél a 77/1993. (V. 12.) Korm. r.,
- a honvédségnél a 25/1992. (XI. 25.) HM r.,
- az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban a 44/1997. (III. 12.) Korm. r.,
- a környezetvédelmi és területfejlesztési szerveknél az 5/1993. (V. 27.) KTM r.,
- a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazatban a 24/1992. (XII. 2.) KHVM r.,
- a közoktatási intézményeknél a 138/1992. (X. 8.) Korm. r.,
- a kutató, és kutatást kiegészítő intézeteknél a 49/1993. (III. 26.) Korm. r.,
- a Külügyminisztérium jóléti szerveinél az 1/1993. (IX. 29.) KüM r.,
- a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó szerveknél a 2/1999. (VIII. 24.) MeHVM r.,
- a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi szerveknél a 150/1992. (X. 20.) Korm. r.,
- az oktatási miniszter irányítása alá tartozó egyes szerveknél a 30/2000. (X. 11.) OM r.,
- a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 17/193. (VI. 18.) PM r.,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a 8/1999. (XI. 24.) TNM r.,
- a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban a 257/2000. (XII. 26.) Korm. r.,
- a testnevelés és sporttevékenységet ellátó költségvetési szerveknél a 89/1994. (VI. 8.) Korm. r.
4. A foglalkoztató, amennyiben a Kjt. hatálya alá tartozik, a munkáltatás jogszabályi kereteit illetően nem választhat: munkaviszonyt nem létesíthet, csak közalkalmazotti jogviszonyt (MD. II. 653.). A jogviszony jellegén egyébként nem változtat, hogy a törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv alap- vagy kiegészítő tevékenységéhez kapcsolódik a foglalkoztatott munkavégzése (MD. II. 654.). Ha a felek a jogviszonyukat tévesen közszolgálati jogviszonynak tekintették, pedig arra Kjt. rendelkezései vonatkoznak, a téves minősítés miatt a kinevezés nem semmis, nem az érvénytelen közszolgálati jogviszony jogkövetkezményeit (Mt. 10. §), hanem a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (LB Mfv. II. 10.452/1997/3.).
5. A Kjt. meghatározott rendelkezéseit kivételesen munkaviszony és közszolgálati jogviszony esetében is alkalmazni kell. Az alkalmazás kötelezettsége következhet jogszabályból, de megállapodásból is.
Jogszabály rendelkezik a törvény hatályának kiterjesztéséről:
- a Kjt. 25/A-25/B. §-ainak hatálya kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel munkaviszony, közszolgálati jogviszony létesítésére, a Kjt. szabályai szerint kerül sor [Kjt.1. § (2)-(3) bek.],
- a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 122. §-ának (1) bekezdése];
- a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [2002. évi LXII. tv. 28. § (13) bek., LB Mfv. II. 10.391/2000.], az olyan munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére, akinek - a munkaszerződés szerint - mindazokat a juttatásokat biztosítja a munkáltató, amelyek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján járnak, nem a Kjt., hanem az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni (132. EH).
- amennyiben a Kjt. hatálya alá tartozó szerv a megengedett körben [Kjt. 54. § (3) bekezdés] munkaerőt kölcsönöz, a munkavállalóra a költségvetési szervre irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Mt. 193/E. § (3) bekezdés].
Munkaviszony esetében az Mt. 13. §-ának (3) bekezdése alapján a felek vállalhatják, hogy jogviszonyukban alkalmazzák a Kjt. rendelkezéseit, amennyiben azok az Mt.-nél kedvezőbbek a munkavállalóra és az eltérés megengedett. Ilyen tartalmú rendelkezést tartalmazhat a kollektív szerződés is. A megállapodás vonatkozhat a Kjt. meghatározott rendelkezéseire is, amennyiben azok alkalmazását az Mt. egyébként nem zárja ki (LB Mfv. I. 10.905/1998/3.).
6. A Kjt. személyi hatálya a magyar állami és önkormányzati költségvetési szervekre és a velük közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra terjed ki. Külföldi költségvetési szerv magyarországi munkáltatására az Mt. rendelkezései vonatkozhatnak, az Mt. 1. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátozással. Ez nem zárja ki, hogy a külföldön nem magyar költségvetési szervvel fennálló jogviszonyban eltöltött időt a közalkalmazott fizetési fokozatának meghatározásánál figyelembe vegyék, ha a jogszabály a beszámításnál területi korlátozás nélkül rendeli beszámítani a költségvetési szervvel munkaviszonyban töltött idő tartamát (MD. II. 743.).
A Kjt. területi hatályát a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 52. §-ának (1) bekezdése határozza meg.
Az időbeli hatályról a Kjt. 84. §-ának (1) bekezdése rendelkezik. A törvény általános időbeli hatályától meg kell különböztetnünk az egyes módosított rendelkezések alkalmazhatóságának kérdését. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos jog alapján kell elbírálni [Mt. 205. § (2) bekezdés]. A más jogintézményekre vonatkozó szabály módosításának alkalmazhatóságáról a módosítást hatályba léptető rendelkezésnek kell intézkednie, de a gyakorlat ebben a körben is alkalmazza az Mt. 205. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, noha ez a rendelkezés az Mt. hatálybalépése előtt létesített munkaviszonyból származó igény tekintetében rendelkezik az alkalmazandó jogról. Ennek megfelelően a közalkalmazotti jogviszonyból származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó, az igény érvényesítésének rendjére pedig - eltérő rendelkezés hiányában - az érvényesítéskor hatályos szabályok. Ezt alkalmazza a gyakorlat akkor is, amikor az Alkotmánybíróság a Kjt. valamilyen rendelkezését meghatározott időponttal hatályon kívül helyezte és addig az időpontig a jogalkotó a Kjt.-t megfelelő módon nem módosította (ezzel kapcsolatban lásd például a Kjt. 34. §-hoz fűzött magyarázatot).
2. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai
Mt. 3. §A közalkalmazotti jogviszonyban álló felek szoros kapcsolatára és az őket egymással szemben terhelő együttműködési kötelezettségre tekintettel az egyik fél a másik fél olyan jogérvényesítése ellen kifogással élhet, amely az eset körülményeire tekintettel a jóhiszeműség és a tisztesség követelményébe ütközik. E követelmény értelmében, a törvény alapján a közalkalmazotti jogviszonyban álló felektől megkívánható, hogy az egyik fél jogával a másik fél érdekeit figyelembe véve úgy éljen, hogy azzal annak indokolatlanul hátrányt ne okozzon és evégett különösen az eset körülményei szerint indokolt tájékoztatást a másik félnek megadja, illetve a saját korábbi magatartásával való szembekerülést mellőzze. Az ennek meg nem felelő joggyakorlás meg nem engedett és a törvény védelmében nem részesül (41. EH).
A köztisztviselőkhöz hasonlóan a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, arra a munkáltatót korlátozó közlési tilalom nem vonatkozik [Kjt. 3. §]. Az adatszolgáltatásról (adatbetekintésről) rendelkeznek ezen kívül a Kjt. 83/B-83/D. §-ai.
Mt. 4. §
Ha a munkáltató a létszámleépítés (a szakalkalmazottakat nem érintő) elvétől alapos ok nélkül eltér, eljárása rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül (679. EH).
Való és okszerű indokolást tartalmazó felmentés nem minősülhet rendeltetésellenesnek amiatt, hogy a munkáltató más okra hivatkozva is élhetett volna felmentéssel. Következésképpen bizonyított létszámleépítés esetén is helye lehet annak, hogy a munkáltató a közalkalmazott felmentését tartós alkalmatlanságával, illetve nem megfelelő munkavégzésével indokolja (792. EH).