adozona.hu
A KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
A KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A TÖRVÉNY HATÁLYA
2. A JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK
TELJESÍTÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
3. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ ELŐNYBEN
RÉSZESÍTÉS KÖTELEZETTSÉGE
4. A JOGNYILATKOZATOK
5. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG
6. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ IGÉNY ELÉVÜLÉSE
7. A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
8. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
II. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
1. AZ ORSZÁGOS, ÁGAZATI ÉS TERÜLETI ÉRDEKEGYEZTETÉS
2. A SZAKSZERV...
A KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK1. A TÖRVÉNY HATÁLYA
2. A JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK
TELJESÍTÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
3. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ ELŐNYBEN
RÉSZESÍTÉS KÖTELEZETTSÉGE
4. A JOGNYILATKOZATOK
5. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG
6. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ IGÉNY ELÉVÜLÉSE
7. A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
8. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
II. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
1. AZ ORSZÁGOS, ÁGAZATI ÉS TERÜLETI ÉRDEKEGYEZTETÉS
2. A SZAKSZERVEZETEK, A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
3. A KÖZALKALMAZOTTAK RÉSZVÉTELI JOGAI
III. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY
1. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA
1.1 Pályázat
1.2. Próbaidő
1.3 A kinevezés módosítása
1.4 A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás
2. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE
2.1. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok
2.2 Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése,
illetve megszüntetése esetén
3. A MUNKAVÉGZÉS
3.1 A tanulmányi szerződés
3.2 A fegyelmi felelősség
3.3 A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése)
által indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő
szabályok
4. A MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ
4.1 A teljes munkaidő
4.2 A munkaidő beosztása
4.3 A pihenőidő
4.4 A rendkívüli munkavégzés
4.5 Készenlét
4.6 A fiatal közalkalmazottakra vonatkozó eltérő
rendelkezések
4.7 Rendes szabadság
4.8 A szabadság kiadása
4.9 Betegszabadság
4.10 Egyéb munkaidő-kedvezmények
5. A KÖZALKALMAZOTTAK ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE
5.1 A munka díjazása
5.1.1 Illetmény
5.1.2 A költségek megtérítése
5.1.3 Az illetmény védelme
5.1.4 Szociális juttatások
6. A KÖZALKALMAZOTT ÉS A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
7. AZ ÖNKORMÁNYZATTAL KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBAN ÁLLÓKRA
VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK
7.1. A közalkalmazotti nyilvántartás
8. A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS
8.1. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony
8.2. A kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló
munkaviszony
8.3. A munkaviszony megszüntetése
8.4. A munkaviszony jogellenes megszüntetése
8.5. Szabadság kiadása
8.6. Kártérítési felelősség
8.7. A törvény egyéb rendelkezéseinek alkalmazása
9. A MUNKAÜGYI VITA
9.1 Kollektív munkaügyi vita
9.2. Közvetítés
9.3 Döntőbíráskodás
9.4 A munkaügyi jogvita
IV. VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A TÖRVÉNY HATÁLYA
Kjt. 1. §Mt. 1-2. §
1. A Kjt. 1. §-át az 1997. évi LVI. tv. 1. §-ának (1) bekezdése, a Kjt. 1. § (2)(4) bekezdés szövegét a 2003. évi XX. tv. 33. §-a állapította meg. A Kjt. ekként megállapított
-1. §-a (2)(3) bekezdését a 2003. július 1. napján vagy azt követően bekövetkező jogutódlás, illetve átadás tekintetében kell alkalmazni [2003. évi XX. tv. 32. § (1) bek.],
-1. §-a (4) bekezdését a 2003. július 1. napján vagy azt követően létesített jogviszonyokra kell alkalmazni [2003. évi XX. tv. 32. § (7) bek.].
1/A. Az állami és az önkormányzati költségvetési szervekkel, valamint meghatározott körben az önkormányzatokkal fennálló, rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyt a törvény a munkaviszonyoktól megkülönböztetve közalkalmazotti jogviszonynak nevezi, amennyiben az nem tartozik egyéb törvény hatálya alá. E jogviszony tartalma a lényegét tekintve megegyezik a munkaviszonnyal, így jellemző rá a munkáltató széles körű utasítási joga. (A munkaviszonynak a munkavégzéssel járó, de a munkajog körébe nem tartozó jogviszonyoktól elhatároló ismérveire lásd a kötet A részében az Mt. 1. §-ához fűzött magyarázatot.)
2. A törvény tárgyi hatálya elsősorban az állami és az önkormányzati költségvetési szervekre terjed ki. A költségvetési szerv - a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint, vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak [1992. évi XXXVIII. tv. 88. § (4) bekezdés]. Ha a foglalkozató nem költségvetési szerv, annak ellenére nem tartozik a Kjt. hatálya alá, hogy a feladatai ellátásához költségvetési támogatást kap (LB Mfv. II. 10.514/1999/7.).
Bizonyos - jogszabályban meghatározott - költségvetési szervek, illetőleg általuk sajátos viszonyban foglalkoztatottak nem tartoznak a Kjt. hatálya alá. Ezekre a szervekre, illetőleg a velük munkavégzési viszonyban állókra más törvények rendelkezései vonatkoznak:
- a központi és a helyi közigazgatási, valamint jogszabályban meghatározott más szervek köztisztviselőire (vezetőire és ügyintézőire), mely szerveket a többször módosított 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat melléklete sorol fel, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.);
- az ügyészek és egyéb ügyészségi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára az 1994. évi LXXX. tv.;
- a bírák jogállására és javadalmazására az 1997. évi LXVIII. tv.;
- az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára az 1997. évi LXVIII. tv.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományára a 2001. évi XCV. törvény, a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az 1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) vonatkozik, e szervek civil (nem hivatásos) állományára a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kjt. alkalmazását tehát nem a jogviszonyban ellátandó tevékenység jellege, hanem elsősorban a munkáltató jogi minősége dönti el. Korábban ez kivételt nem engedő szabály volt, így azonos tevékenységet el lehetett látni munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban. A helyi önkormányzat nem költségvetési szerv, emiatt az általa foglalkoztatottak jogviszonya munkaviszonynak minősült, amire a Kjt. rendelkezéseit nem lehetett alkalmazni (MD. II. 655.). Az 1997. évi LVI. tv. 1. §-a a Kjt.-t módosította, és 1997. szeptember 1. napjától az önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyára is a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni (LB Mfv. II. 10.369/1999.). Ennek megfelelően például a községi védőnő közalkalmazottnak minősül (LB Mfv. II. 11.191/2000.). Ez alóli kivételképpen a közhasznú munkavégzés vagy a közmunkaprogram keretében, valamint - 2000. január 1. napjától - az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak továbbra is munkaviszonyban állnak az önkormányzattal. A Kjt. 1. §-ának (3) bekezdését megállapító 2001. évi LXXIX. tv. ezt a felsorolást a közcélú munkavégzéssel egészítette ki.
Ezért az alkalmazandó jogszabály meghatározásához mindenekelőtt a munkáltató jellegét és az esetleg lényeges egyéb körülményeket kell tisztázni (LB Mfv. II. 10.622/2000.).
A helyi önkormányzatok által ellátandó közszolgáltatások körét példálózó jelleggel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. Törvény más közszolgáltatás ellátására is kötelezheti a települési önkormányzatot, de maga az önkormányzat is vállalhatja olyan helyi közügy önálló megoldását, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Azoknak a munkaviszonya, akiket a helyi önkormányzat kötelező vagy vállalt közszolgáltatás ellátására foglalkoztatott, 1997. szeptember 1. napjával a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakult. Az átalakuló jogviszonynak 1992. július 1-je utáni időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál [Kjt. 64. § (2) bekezdés, 87. § (2) bekezdés] és a végkielégítésnél a Kjt. 37. § (4) bekezdése alkalmazásánál figyelembe kell venni. Az átalakulás folytán létrejött közalkalmazotti jogviszonyok esetében a közalkalmazott alapilletményének és illetménypótlékának együttes összege a jogviszonyváltozást megelőző személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékának [Mt. 151/A. § (2) bekezdés] együttes összegéhez képest nem csökkenhetett [1997. évi LVI. tv. 10. § (3) bekezdés]. Itt jegyezzük meg, hogy 1998. január 1. napjától önkormányzati feladatkörbe tartozó közszolgáltatás ellátására a polgármesteri hivatalok sem foglalkoztathatnak köztisztviselőt, a korábban ilyen munkakörbe kinevezettek közszolgálati jogviszonyát három hónapon belül a Ktv. 17/A. §-ának alkalmazásával meg kellett szüntetni [Ktv. 2. § c) pont, 1997. évi CI. tv. 74. § (1) bekezdés].
2/A. A nem állami szervek önállótlan munkát végző munkavállalói munkaviszonyban állnak és erre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően például az alapítványi iskolánál rendszeres munkát végzők nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állnak (LB Mfv. II. 10.514/1999.)
A közhasznú munkavégzésről és a közmunka program keretében történő foglalkoztatásról az 1991. évi IV. tv. (Flt.) rendelkezik. Az ilyen munkát végzőkre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a foglalkoztató szerv a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozik [Ktv. 2. § d) pont].
Az alkalmi munkavállalásra utalással az 1999. évi XCIX. tv. 181. §-a egészítette ki a Kjt. 1. §-ának (3) bekezdését. Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó rendelkezéseket a módosított 1997. évi LXXIV. tv. állapította meg. Említést érdemel, hogy az említett törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerint a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat.
3. Az előző pontokban foglaltak figyelembevételével általában az állami költségvetési szervnél foglalkoztatott minősül közalkalmazottnak és rájuk a következő végrehajtási szabályok vonatkoznak:
a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 62/1997. (XI. 7.) BM r.,
a büntetés-végrehajtási szerveknél a 7/1993. (III. 9.) IM r.,
az egészségügyi ágazatban a 233/2000. (XII. 23.) EüM r., a felsőoktatásban a 33/2000. (XII. 26.) OM r.,
a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi költségvetési szerveknél a
8/2002. (XII. 19.) FMM rendelettel mód. 1/1993. (IV. 20.) MüM r.,
a földművelésügyi ágazatban a 24/1992. (XII. 18.) FM r.,
a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató költségvetési szerveknél a 77/1993. (V. 12.) Korm. r.,
a honvédségnél a 25/1992. (XI. 25.) HM r.,
az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban a 44/1997. (III. 12.) Korm. r.,
a környezetvédelmi és területfejlesztési szerveknél az 5/1993. (V. 27.) KTM r.,
a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazatban a 24/1992. (XII. 2.) KHVM r.,
a közoktatási intézményeknél a 138/1992. (X. 8.) Korm. r.,
a kutató, és kutatást kiegészítő intézeteknél a 49/1993. (III. 26.) Korm. r.,
a Külügyminisztérium jóléti szerveinél az 1/1993. (IX. 29.) KüM r.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó szerveknél a 2/1999. (VIII. 24.) MeHVM r.,
a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi szerveknél a 150/1992. (X. 20.) Korm. r.,
az oktatási miniszter irányítása alá tartozó egyes szerveknél a 30/2000. (X. 11.) OM r.,
a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 17/193. (VI. 18.) PM r.,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a 8/1999. (XI. 24.) TNM r.,
a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban a 257/2000. (XII. 26.) Korm. r.,
a testnevelés és sporttevékenységet ellátó költségvetési szerveknél a 89/1994. (VI. 8.) Korm. r.
4. A foglalkoztató, amennyiben a Kjt. hatálya alá tartozik, a munkáltatás jogszabályi kereteit illetően nem választhat: munkaviszonyt nem létesíthet, csak közalkalmazotti jogviszonyt (MD. II. 653.). A jogviszony jellegén egyébként nem változtat, hogy a törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv alap- vagy kiegészítő tevékenységéhez kapcsolódik a foglalkoztatott munkavégzése (MD. II. 654.). Ha a felek a jogviszonyukat tévesen közszolgálati jogviszonynak tekintették, pedig arra Kjt. rendelkezései vonatkoznak, a téves minősítés miatt a kinevezés nem semmis, nem az érvénytelen közszolgálati jogviszony jogkövetkezményeit (Mt. 10. §), hanem a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (LB Mfv. II. 10.452/1997/3.).
5. A Kjt. meghatározott rendelkezéseit kivételesen munkaviszony és közszolgálati jogviszony esetében is alkalmazni kell. Az alkalmazás kötelezettsége következhet jogszabályból, de megállapodásból is.
Jogszabály rendelkezik a törvény hatályának kiterjesztéséről:
-a Kjt. 25/A-25/B. §-ainak hatálya kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel munkaviszony, közszolgálati jogviszony létesítésére, a Kjt. szabályai szerint kerül sor [Kjt. 1. § (2)-(3) bek.],
- a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 122. §-ának (1) bekezdése];
a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény a munkavállalók számára legalább a Kjt. 5580. §-ában megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [2002. évi LXII. tv. 28. § (13) bek., LB Mfv. II. 10.391/2000.],
- amennyiben a Kjt. hatálya alá tartozó szerv a megengedett körben [Kjt. 54. § (3) bekezdés] munkaerőt kölcsönöz, a munkavállalóra a költségvetési szervre irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Mt. 193/E. § (3) bekezdés].
Munkaviszony esetében az Mt. 13. §-ának (3) bekezdése alapján a felek vállalhatják, hogy jogviszonyukban alkalmazzák a Kjt. rendelkezéseit, amennyiben azok az Mt.-nél kedvezőbbek a munkavállalóra és az eltérés megengedett. Ilyen tartalmú rendelkezést tartalmazhat a kollektív szerződés is. A megállapodás vonatkozhat a Kjt. meghatározott rendelkezéseire is, amennyiben azok alkalmazását az Mt. egyébként nem zárja ki (LB Mfv. I. 10.905/1998/3.).
6. A Kjt. személyi hatálya a magyar állami és önkormányzati költségvetési szervekre és a velük közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra terjed ki. Külföldi költségvetési szerv magyarországi munkáltatására az Mt. rendelkezései vonatkozhatnak, az Mt. 1. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátozással. Ez nem zárja ki, hogy a külföldön nem magyar költségvetési szervvel fennálló jogviszonyban eltöltött időt a közalkalmazott fizetési fokozatának meghatározásánál figyelembe vegyék, ha a jogszabály a beszámításnál területi korlátozás nélkül rendeli beszámítani a költségvetési szervvel munkaviszonyban töltött idő tartamát (MD. II. 743.).
A Kjt. területi hatályát a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 52. §-ának (1) bekezdése határozza meg.
Az időbeli hatályról a Kjt. 84. §-ának (1) bekezdése rendelkezik. A törvény általános időbeli hatályától meg kell különböztetnünk az egyes módosított rendelkezések alkalmazhatóságának kérdését. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos jog alapján kell elbírálni [Mt. 205. § (2) bekezdés]. A más jogintézményekre vonatkozó szabály módosításának alkalmazhatóságáról a módosítást hatályba léptető rendelkezésnek kell intézkednie, de a gyakorlat ebben a körben is alkalmazza az Mt. 205. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, noha ez a rendelkezés az Mt. hatálybalépése előtt létesített munkaviszonyból származó igény tekintetében rendelkezik az alkalmazandó jogról. Ennek megfelelően a közalkalmazotti jogviszonyból származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó, az igény érvényesítésének rendjére pedig - eltérő rendelkezés hiányában - az érvényesítéskor hatályos szabályok. Ezt alkalmazza a gyakorlat akkor is, amikor az Alkotmánybíróság a Kjt. valamilyen rendelkezését meghatározott időponttal hatályon kívül helyezte és addig az időpontig a jogalkotó a Kjt.-t megfelelő módon nem módosította (ezzel kapcsolatban lásd például a Kjt. 34. §-hoz fűzött magyarázatot).
2. A JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
Mt. 3. §A köztisztviselőkhöz hasonlóan a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, arra a munkáltatót korlátozó közlési tilalom nem vo natkozik [Kjt. 3. §]. Az adatszolgáltatásról (adatbetekintésről) rendelkeznek ezen kívül a Kjt. 83/B-83/D. §-ai.
Mt. 4. §
3. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉS KÖTELEZETTSÉGE
Mt. 5. §4. A JOGNYILATKOZATOK
Mt. 6. §5. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG
Mt. 7-10. §6. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ IGÉNY ELÉVÜLÉSE
Mt. 11. §7. A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
Mt. 12. §8. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Kjt. 2. §1. A közalkalmazotti jogviszonyról jogszabályok (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet) és belső szabályzatok (kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, üzemi megállapodás) rendelkezhetnek, ezeket összefoglalóan közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak nevezzük. Az ebbe a körbe nem tartozó belső szabályzat (például a nyugdíjazással kapcsolatos egyetemi irányelv) nem minősül közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak, megsértése esetén a felmentés nem jogellenes (MD. II. 709.).
2. A törvények közül a közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. és Mt. rendelkezései egyaránt vonatkoznak, ha azonban a Kjt. eltérő szabályt tartalmaz, ebben a körben az Mt. nem alkalmazható. Az Mt. meghatározott rendelkezései alkalmazásának kizárásáról a Kjt. egyes fejezeteit lezáró §-ok rendelkeznek, de kizárás hiányában sem alkalmazhatók a közalkalmazotti jogviszonyban fogalmilag elképzelhetetlen jogintézmények (például a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával kapcsolatos szakszervezeti védelem).
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett közalkalmazottak esetében a nyilatkozat tartalmára a Ktv. vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni [Kjt. 41/A. § (2) bekezdés].
A Kjt. számos rendelkezése felhatalmazást adott az ágazati miniszternek meghatározott kérdések szabályozására [például a 23. § (2) bekezdése a magasabb vezető és a vezető beosztások körének meghatározására]. Ha a szabályozás helyi önkormányzat által fenntartott intézményt érint, ebben a körben a Kormány adhat ki rendeletet [Kjt. 85. § (4) bekezdés]. A közalkalmazotti jogviszonyokat érintően a Kormány ezen kívül is kapott jogszabály alkotására felhatalmazást [például a közalkalmazotti tanács választással kapcsolatban a 15. § (1) bekezdésében]. A Kjt. végrehajtásával kapcsolatos fontosabb ágazati jogszabályokat az 1. §-hoz fűzött magyarázat 3. pontja sorolja fel.
3. Ha a költségvetési szervnél kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet nem volt, az egyébként kollektív szerződésben szabályozható kérdéseket 1996. április 26. napjáig közalkalmazotti szabályzat is rendezhette. E rendelkezés hatályát vesztette, a törvénymódosítás azonban önmagában nem helyezte hatályon kívül a korábbi rendelkezéseknek megfelelően kiadott közalkalmazotti szabályzatot. Az ilyen tartalmú közalkalmazotti szabályzatot a szakszervezet is felmondhatta, amennyiben az újabb közalkalmazotti tanács-választáson kollektív szerződés kötésére vált jogosulttá [1996. évi XXVIII. tv. 30. § (8) bekezdésének harmadik albekezdése].
Az Mt.-nek az 1999. évi LVI. törvénnyel módosított 31. §-a (2) bekezdése szerint a munkáltató kollektív szerződésre tartozó kérdéseket (a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét) az üzemi tanáccsal megállapodva üzemi megállapodásban szabályozhatja, amennyiben a munkáltatónál nincs képviselettel rendelkező szakszervezet. Ezt a rendelkezést eltérést előíró szabály hiányában a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell, ezért a Kjt. 2. §-a (1) bekezdésének és 17. §-a (3) bekezdésének kifejezett módosítása nélkül is közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak kell tekinteni az üzemi megállapodást.
A 2002. évi XIX. tv. 14. §-ának (4) bekezdése 2002. július 12. napjával ezt a szabályozási lehetőséget megszüntette. Lásd erről bővebben az Mt. 31.§-ához fűzött magyarázatot.
4. A kollektív szerződés, a közalkalmazotti szabályzat és az üzemi megállapodás jogszabállyal nem lehet ellentétes. Mivel a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 13. §-a nem alkalmazható, a kollektív szerződésben (üzemi megállapodásban) csak olyan kérdés szabályozható, amelyre jogszabály felhatalmazást adott és csak a felhatalmazás adta körben. Nincs lehetőség arra, hogy a kollektív szerződés vagy az üzemi szabályzat a közalkalmazott javára a jogszabálytól eltérjen. A tilalom megsértése esetén a rendelkezés semmis [Kjt. 2. § (2) bekezdés, MD II/658; LB Mfv. II. 10.833/1998.). Ha a kollektív szerződés (üzemi szabályzat) rendelkezése a jogszabály adta keretet túllépi [például a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt állapít meg], a belső szabály a keretet meghaladó részében semmis. Ha a kollektív szerződés valamely rendelkezése semmis vagy a körülmények változása folytán azzá vált, a rendelkezés később automatikusan nem válik érvényessé annak folytán, hogy újabb rendelkezés már megengedi a szabályozást: a semmis rendelkezés jogszabály változás következtében nem válik érvényessé (LB Mfv. I. 10.451/1993.).
Ha a jogszabály alapján a megyei város közgyűlése korlátozta a pénzmaradvány felhasználását, ezen fenntartói döntés a munkaügyi perben nem vizsgálható felül (LB Mfv. II. 10.370/2001.).
Kjt. 3. §
Az Mt. rendelkezései közül - amint arra a Kjt. 2. §-ához fűzött magyarázat 3. pontjában már utaltunk - a 13. § nem alkalmazható. Ebből következően a jogszabálytól a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak minősülő kollektív szerződés és üzemi megállapodás, valamint a kinevezés csak akkor térhet el, függetlenül attól, hogy az a közalkalmazott javára történne-e vagy sem, ha ezt a jogszabály kifejezetten megengedi.
Az Mt. 3. §-a (6) bekezdésében foglaltak alkalmazásának kizárása folytán a közalkalmazottal ellenérték fejében sem köthető olyan megállapodás, amely a munkáltató gazdasági érdekében a közalkalmazott magatartását a jogviszony megszűnését követő időre korlátozná.
Kjt. 3. §-át 2001. július 1. napjával a 2001. évi XVI. tv. 27. §-ának (1) bekezdése állapította meg.