adozona.hu
A közjegyzői díjszabás magyarázata
A közjegyzői díjszabás magyarázata
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
I. ELŐSZÓ
II. A KÖZJEGYZŐI MUNKADÍJ TÍPUSAI
AZ IDŐ SZERINTI MUNKADÍJ ALKALMAZÁSA AZ ÉRTÉK SZERINTI ÉS A
FIX ÖSSZEGŰ MUNKADÍJ MELLETT
III. A KÖZJEGYZŐI DÍJSZABÁSRÓL
I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
II. MUNKADÍJ
1. Közös szabályok
2. Munkadíj az ügyérték alapján
3. Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
4. Munkadíj helyszíni eljárás esetén
5. Egyéb munkadíjak
III. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
1. Készkiadás
2. Költségátalány
IV. A MUNKADÍJ ÉS A KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE
1. Előleg
2. Díjjegyzék
3. ...
A közjegyzői díjszabás magyarázata
TARTALOMJEGYZÉK
I. ELŐSZÓII. A KÖZJEGYZŐI MUNKADÍJ TÍPUSAI
AZ IDŐ SZERINTI MUNKADÍJ ALKALMAZÁSA AZ ÉRTÉK SZERINTI ÉS A
FIX ÖSSZEGŰ MUNKADÍJ MELLETT
III. A KÖZJEGYZŐI DÍJSZABÁSRÓL
I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
II. MUNKADÍJ
1. Közös szabályok
2. Munkadíj az ügyérték alapján
3. Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
4. Munkadíj helyszíni eljárás esetén
5. Egyéb munkadíjak
III. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
1. Készkiadás
2. Költségátalány
IV. A MUNKADÍJ ÉS A KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE
1. Előleg
2. Díjjegyzék
3. Egyeztetés
4. Bírósági út
V. DÍJSZABÁS ALKALMAZÁSA A HAGYATÉKI ÉS EGYÉB NEMPERES
ELJÁRÁSOKBAN ÉS A KÖZJEGYZŐI IRATTÁRNÁL
I. ELŐSZÓ
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közj. tv.) által hozott változások egyik leglényegesebb eleme az volt, hogy a közjegyzők állami alkalmazottból gazdaságilag önállókká, és mind saját tevékenységüket, mind a közjegyzői önkormányzatokat illetően önfenntartókká váltak. Az állami költségvetés mentesült a közjegyzői szervezet működtetésének terhétől, beleértve ebbe a közjegyzői önkormányzatok - tehát a szervezet belső igazgatási szervezete és a belső igazgatási tevékenység fenntartásának és ellátásának - költségeit, valaminta közjegyzők és alkalmazottaik bérét, az irodák és kapcsolódó irattárak fenntartását, működtetésük költségeit stb.
A közjegyzői irodák fenntartásának gazdasági bázisát jelenleg "a közjegyzői díjszabásról" szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) biztosítja. A Díjr. tevékenységtípusonként valamint ügyérték illetve tevékenységre fordított idő alapján rendeli megállapítani a közjegyzői díjat. A díjszabás rendeltetésszerű és következetes érvényesítésének kötelezettsége nem csupán a Díjr. betűjéből és szelleméből következik, hanem a közjegyzői kar etikai normáiból is.
A Díjr., az általa megszabott keretek között egyes esetekben módot ad a díj növelésére és mérséklésére is, a közjegyzőnek azonban pontosan fel kell mérnie azt, hogy egy - egy ügylet kapcsán a Díjr. keretei között történő emelés illetve mérséklés mennyiben biztosítja az iroda működtetésének feltételeit. Feltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy a befolyt díjak ne csupán az alkalmazottak bérének és járulékainak, az iroda mindenkori rezsijének a költségeit fedezzék, hanem megfelelő alapot nyújtsanak az iroda és az iroda infrastruktúrájának fejlesztéséhez, a költségesebb, hosszabb távon megtérülő beruházásokhoz és a közjegyzői önkormányzatok fenntartásához is.
Az egyensúly, amely egy közjegyzői iroda e felfogásban történő működtetésének feltétele, az iroda létérdeke.
II. A KÖZJEGYZŐI MUNKADÍJ TÍPUSAI
A Díjr.-ben a közjegyzői munkadíj megállapításának kötelezően meghatározott típusai a következők:1/munkadíj az ügyérték alapján (Díjr. 8-10. § , Díjr. 15. § , Díjr. 17. § (1) bek., Díjr. 29. § )
2/munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján (Díjr. 11-12. § )
3/fix összegben megállapított munkadíjak (Díjr. 14-17. § ).
Ha az ügyérték megállapítható, a közjegyző kizárólag annak alapján állapíthatja meg a díjat, az idő szerinti munkadíj nem alkalmazható. Ha a tevékenység tárgyának értéke nem állapítható meg, kizárólag a tevékenységre fordított idő alapján lehet a Díjr. 11-12. § szerinti munkadíjat megállapítani, míg ha a közjegyző a Díjr. 14-17. § -ban írott közjegyzői tevékenységet fejti ki, akkor csak az ott megszabott fix összegű munkadíjak számíthatók fel.
Az ügyérték határozza meg, így ide tartozik a Díjr. 15. § , miszerint váltó, csekk és értékpapír óvásnál a Díjr. 9. § szerint teljes munkadíjnak az Ą része számítható fel, valamint a Díjr. 17. § (1) bekezdése, miszerint bizalmi őrzésért a Díjr. 9. § szerinti teljes munkadíjnak a fele számítható fel. Ide tartozik továbbá a Díjr. 29. § -nak az a szabálya, miszerint hagyatéki és egyéb nemperes eljárás esetében, ha az ügyérték megállapítható, az ügyérték alapján a Díjr. 9. § szerinti teljes díjnak a fele számítható fel. Ugyancsak e körbe tartozik a 10.§ /3/. Bekezdése mint kiegészítő rendelkezés, a díjszabás által külön nem nevesített de ügyértékhez köthető díjérvényesítés. Ez utóbbi esetben a 9. § szerinti munkadíj negyed része, de legalább 2000 ft a munkadíj.
A Díjr. a tevékenységre fordított idő meghatározásánál akként rendelkezik, hogy az egyrészt a tényleges közjegyzői munkára fordított időből, másrészt ehhez hozzászámítandóan az ügy előkészítésével, lebonyolításával, valamint az utazással töltött időből áll, és egységesen számit a munkadíj alapjául szolgáló tevékenységre fordított időnek.
"A Díjr. 12. § (1) bekezdése az alapdíjat óránként 1.500 forintban, a Díjr. (2) bekezdése pedig egyes tevékenységek vonatkozásában felszámítandó óradíjat az alapdíj 2-5-szörösében jelöli meg. Ez minősül a megkezdett egy órára felszámítandó munkadíjnak, amelyet a közjegyző annyi órára jogosult felszámítani, ahány órát a közjegyzői munka végzésével, az ügy előkészítésével, lebonyolításával, valamint az ehhez szükséges utazással töltött."
"Annak ellenére, hogy a jogszabály a Díjr. 12. § (2) bekezdésénél a "számítható fel" kifejezés használatával sajátos megengedő módban fogalmaz, a Díjr. 12. § (1) bekezdésében írott 1500 forinthoz képest, a Díjr. 12. § (2) bek. a)-d) pontjai nem felhatalmazást tartalmaznak az e pontokban megjelölt tevékenységek óradíjának megállapítására, hanem az e tevékenységek esetén a jogszabály szerint felszámítandó törvényes díj mértékét szabják meg. A sorsolás alapóradíját például a Díjr. 12. § (1) bekezdéssel szemben a Díjr. (2) bek. b) pontja szerinti 4500 Ft.-ban kell megállapítani."
A díj szempontjából minden megkezdett óra egész órának számít.
"Az óradíj az alapdíj háromszorosa, tehát óránként 4500 forint. Ha a sorsolás helyszínen, tehát hivatali helyiségen kívül történik, ezért az óránkénti 4500 forint kétszerese, óránként 9000 forint számítandó fel. Ez a számítási mód egységesen vonatkozik mind a tényleges sorsolás időtartamára, mind az odautazással, visszautazással, a tanúsítvány előkészítésével töltött időre. Ha a közjegyző összesen 3 megkezdett órát fordított az ügyre, beleértve az odautazást és a visszautazást is, annak ellenére, hogy a ténylegesen a sorsoláson helyszínen töltött idő ugyan csupán 1 óra, mindhárom órára óránként 9000 forint díjat jogosult felszámítani. Ehhez társul még az összes munkadíj 40 %-ának megfelelő költségátalány, valamint a felszámítandó készkiadások. Fel kell továbbá számítani a munkadíj körében az ügyfél részére a sorsolásról készült tanúsítvánnyal ellátott jegyzőkönyv hitelesítési díját, oldalanként 300 forintot, ennek költségátalányával együtt."
"A helyszínre utazással, az onnan visszaérkezéssel töltött idő is azonos óradíjjal számítandó, mint a ténylegesen a helyszínen töltött idő óradíja. Az eljárás helyszíni (irodán kívüli) jellegén, az óránként felszámítható díj mértékén nem változtat az sem, ha a közjegyző tevékenységének egy része (például egyszerűen célszerűségből a jegyzőkönyv megszerkesztése, leírása) ténylegesen a közjegyzői irodában folyik le."
Eltérő a gyakorlat tapasztalható az óra, illetőleg a megkezdett óra fogalmának értelmezésénél. "A közjegyzői tevékenységgel töltött idő egy órája 60 percet jelent és nem a 24 egyenlő szakaszra osztott napnak egy óráját. Hasonlóképpen a megkezdett óra azt az időtartamot jelöli, amelyben a közjegyző a díjfelszámítás alapjául szolgáló tevékenységet végzi, a tevékenység tartama azonban nem éri el a 60 percet, nem pedig azt jelenti, hogy a nap valamelyik órájában a közjegyző munkát végzett. A számítás alapja tehát az, hogy hányszor 60 percet töltött a közjegyző az adott munkával, beleértve az utazást, az ügy előkészítését is, mert annyiszor számítható fel egy - egy órai munkadíj. A maradék percekre, amelyek egy órát nem tesznek ki, egy órai munkadíj számítható fel, mint megkezdett, de be nem fejezett órára. Ha a közjegyző a tevékenységét 14 óra 05 perckor megkezdte, majd 15 óra 05 perckor befejezte, akkor 60 percet töltött a tevékenységgel, ami egy óra, nem pedig két megkezdett óra. Nevezetesen nem arról van szó, hogy megkezdte azt az órát is, amelyik a nap 16. Órája, hiszen a tevékenységet 15 óra 05 perckor fejezte be, és két megkezdett óra alapján, két teljes órai munkadíjat számíthatna fel. Ugyanez a helyzet az utazás esetében. Ha 13 óra 00 perckor a helyszínre indulok, ahová 13 óra 30 perckor érkezem, akkor az utazással töltöttem 30 percet. Ha ott a tevékenységemet 16 órakor fejezem be és 16 óra 00 perckor irodámba indulok, majd oda 16 óra 30 perckor visszaérkezem, akkor ismét utaztam 30 percet, összesen 60 percet, azaz egy, nem pedig két megkezdett órát. Az utazásra tehát nem két órai időtartam alapján számítható fel munkadíj, holott utaztam a napnak a 14. Órájában is, igaz, hogy csak 30 percet, de a nap 17. Óráját is megkezdtem. Helyesen számítva: indultam 13 órakor, visszaérkeztem 16 óra 30 perckor, az üggyel töltöttem tehát összesen 210 percet, ez 3 teljes, valamint egy megkezdett óra, összesen tehát felszámítandó 4 óra."
AZ IDŐ SZERINTI MUNKADÍJ ALKALMAZÁSA AZ ÉRTÉK SZERINTI ÉS A FIX ÖSSZEGŰ MUNKADÍJ MELLETT
"A Díjr. 13. § azt az esetet szabályozza, amikor a közjegyző az ügyérték szerinti díjat köteles felszámítani helyszíni eljárás esetén. Az ügyérték szerinti díj ebben az esetben a Díjr. 6. § szerint kétszeresére emelhető, de a közjegyzőt megilleti az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is. Az utazásra fordított időt azonban a Díjr. 13. § nem a Díjr. 11. § -ban írottakkal egyezően szabályozza, tehát nem teszi az emelt közjegyzői díj alapjává, így az érték alapján számítandó helyszíni eljárás esetében az ügyérték szerinti díj kétszerese számítható fel, ám az utazással eltöltött időre felszámítható óradíj nem emelhető a kétszeresére, csupán óránként 1500 forintban állapítható meg, amihez természetesen költségátalány társul. Ennek indoka az hogy az érték szerinti díj esetében a munkadíj alapja nem a tevékenységgel eltöltött idő, hanem az ügyérték.""Amennyiben a közjegyző a Díjr. 14-16 § -a alá eső tevékenységet végzi hivatali helyiségen kívül (hitelesítés), akkor ennek díja 100 %-kal emelhető, tehát a másolat hitelesítés oldalanként 300 forint helyett 600 forint, míg a névaláírás hitelesítés 1000 forint helyett 2000 forint munkadíjjal jár. Ennek az emelt összegnek a 40 %-át kell költségátalányként felszámítani. A helyszínre utazással eltöltött idő, lévén, hogy itt sem idő szerinti munkadíj alá eső ügyről van szó, szintén csupán alapdíjjal, tehát óránként 1500 forinttal, és természetesen ennek 40 %-ával, mint költségátalánnyal számítható fel."