adozona.hu
Munka Törvénykönyvének magyarázata
Munka Törvénykönyvének magyarázata
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1 A MUNKAVISZONY MIBENLÉTE ÉS AZ MT. HATÁLYA
1.2 A JÓHISZEMŰSÉG ÉS TISZTESSÉG KÖVETELMÉNYEI
1.3 A RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS ELVE
1.4 A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ ELŐNYBEN
RÉSZESÍTÉS KÖTELEZETTSÉGE
1.5 A JOGNYILATKOZAT
1.6 AZ ÉRVÉNYTELENSÉG
1.7 A MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ IGÉNY ELÉVÜLÉSE
1.8 A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
1.9 A MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
2. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
2.1 BEVEZETÉS
2.2 AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETÉS
2.3 A SZA...
Munka Törvénykönyvének magyarázata
TARTALOMJEGYZÉK
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK1.1 A MUNKAVISZONY MIBENLÉTE ÉS AZ MT. HATÁLYA
1.2 A JÓHISZEMŰSÉG ÉS TISZTESSÉG KÖVETELMÉNYEI
1.3 A RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS ELVE
1.4 A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ ELŐNYBEN
RÉSZESÍTÉS KÖTELEZETTSÉGE
1.5 A JOGNYILATKOZAT
1.6 AZ ÉRVÉNYTELENSÉG
1.7 A MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ IGÉNY ELÉVÜLÉSE
1.8 A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
1.9 A MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
2. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
2.1 BEVEZETÉS
2.2 AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETÉS
2.3 A SZAKSZERVEZETEK
2.4 A SZAKSZERVEZET REPREZENTATIVITÁSA
2.5 A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
3. A MUNKAVÁLLALÓK RÉSZVÉTELI JOGA
3.1 AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSÁNAK FELTÉTELEI
3.2 A KÖZPONTI ÜZEMI TANÁCS
3.3 AZ ÜZEMI-TANÁCSI TAGSÁG FELTÉTELEI
3.4 A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
3.5 A VÁLASZTÁS SZABÁLYAI
3.6 AZ ÜZEMI TANÁCS MEGSZŰNÉSE
3.7 AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE
3.8 AZ ÜZEMI TANÁCS HATÁSKÖRE, JOGOSULTSÁGA
3.9 AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS
4. A MUNKAVISZONY
4.1 A MUNKAVISZONY ALANYAI
4.2 A MUNKASZERZŐDÉST MEGELŐZŐ TÁRGYALÁSOK, PÁLYÁZTATÁS
4.3 A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE
4.4 A MUNKAVISZONY MÓDOSÍTÁSA
4.5 A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE
4.6 A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI
4.7 A TANULMÁNYI SZERZŐDÉS
4.8 A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ
4.8.1 A rendes munkaidő és annak időtartama
4.8.2 A rendes munkaidő beosztása
4.8.3 A pihenőidő
4.8.3.1 A munkaközi szünet
4.8.3.2 Napi pihenőidő
4.8.3.3 Heti pihenőidő
4.8.3.4 Munkaszüneti napok
4.8.4 Rendkívüli munkavégzés
4.8.5 Készenlét és ügyelet
4.8.6 A szabadság - a rendes szabadság
4.9 A MUNKA DÍJAZÁSA
4.9.1 A munkabér, személyi alapbér
4.9.2 A munkabér hátrányos megkülönböztetés nélküli
megállapítása
4.9.3 A legkisebb munkabér
4.9.4 A teljesítménybér
4.9.5 Bérpótlék
4.9.6 A kieső munkaidő díjazása
4.9.7 A költségtérítés
4.9.8 A munkabér védelme
5. FEGYELMI FELELŐSSÉG
5.1 A FEGYELMI VÉTSÉG
5.2 FEGYELMI BÜNTETÉSEK
5.3 FEGYELMI ELJÁRÁS
6. A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
6.1 A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
6.1.1 A vétkességen alapuló kártérítési felelősség
jogalapja
6.1.2 Megőrzési felelősség
6.1.3 A leltárhiányért való felelősség
6.1.4 Együttes károkozás
6.1.5 A kár összege
6.1.6 A kártérítési igény érvényesítése. Mérséklés
6.2 A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
6.2.1 Jogalap
6.2.2 A kár nemei és mértéke
6.2.3 A közeli hozzátartozók kára
6.2.4 A kártérítés összegének kiszámítása
6.2.6 A kártérítési igény érvényesítése. Elévülés
7. A MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
7.1 A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ
RENDELKEZÉSEK
7.1.1 Ki a vezető állású munkavállaló?
7.1.2 A vezetőre vonatkozó eltérő szabályok
7.2 A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS
7.2.1 A kölcsönbeadó és a munkavállaló jogviszonya
7.2.2 A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő jogviszonya
7.3 A KÖZIGAZGATÁSI SZERVNÉL FOGLALKOZTATOTT
MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
8. A MUNKAÜGYI VITA
8.1 KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA
8.1.1 Egyeztetés
8.1.2 Közvetítés
8.1.3 Döntőbíráskodás
8.1.4 Közös szabályok
8.2 A MUNKAÜGYI JOGVITA
8.2.1 A munkaügyi jogvita fogalma és kezdeményezése.
Békéltetés.
8.2.2 Munkaügyi bíróság
8.2.3 Keresetindítás
8.2.4 Egyéb eljárási szabályok
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1 A munkaviszony mibenléte és az Mt. hatálya
1.1.1 A más részére történő munkavégzés sokféle jogviszonyban történhet. Az ilyen munkavégzések alapvetően két nagy csoportba oszthatók annak alapján, hogy a munkavégzés a munkavégző önállóságának fenntartásával, vagy pedig a munkáltatónak való alárendeléssel, a munkát végző önállóságának feladásával történik. A Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaviszonynak és az azzal egy tekintet alá eső, munkaviszony jellegű munkavégzési jogviszonynak csak az utóbbiak tekinthetők. Az ilyen önállótlan, a munkavégzés tekintetében általában széles körű utasítási joggal rendelkező munkáltatóval való jogviszonyban, annak részére történő munkavégzés minősül munkaviszony, illetve külön törvényben szabályozott, munkaviszony jellegű (közszolgálati, közalkalmazotti stb.) jogviszony keretébe tartozónak.A munkajog tehát mindenekelőtt a munkaviszonyok jogát tartalmazza. Ezenkívül hatálya kiterjed a munkavállalói és a munkáltatói szervezeteknek kölcsönös jogviszonyára, az üzemi tanácsokra, és a foglalkoztatás egyéb szabályaira is.
1.1.2 Munkaviszonynak a munkavállaló munkaerejének a munkáltató rendelkezésére bocsátásával történő, általában a munkáltató széles körű utasítási jogkörével járó, önállótlan munkavégzésre irányuló jogviszony minősül.
A munkaviszonynak a polgári jogi jogviszonyoktól, különösen a vállalkozási jogviszonytól, a megbízástól, illetve a gazdasági társaság tagjának a társaság tevékenységében való közreműködésétől történő elhatárolása esetenként nehézségbe ütközhet.
Vitás esetekben elsősorban a munkavállaló lekötöttségét, a munkavégzés körének, helyének és idejének a szerződésben, illetve annak alapján a munkáltató által történt, illetve történhető meghatározottságát, a munkaszervezetbe beiktatást és attól való függőséget, a személyes munkavégzési kötelezettséget, a munkáltató széles körű utasítási jogkörének, az úgynevezett kiegészítő ismérveknek meglétét és a felek akaratát kell figyelembe venni, s ezek alapján kell elbírálni, vajon a felek jogviszonya önállótlan munkavégzéssel járó munkaviszonynak vagy önálló munkavégzésre irányuló más jogviszonynak minősül-e.
A szerződés típusát - munkaviszony esetében az önállótlan munkavégzésre irányuló munkaszerződést - elnevezésétől függetlenül az eset összes körülményére - így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekgkötésekor, illetve a munkavégzés során tett nyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, az Mt. 102-104. §-aiban meghatározott jogokra és kötelezettségekre - tekintettel kell megállapítani [Mt. 75/A. § (2) bek.].
A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására [Mt. 75/A. § (1) bek.].
Általában tehát a jogviszony egész tartalma, annak összes körülménye alapján kell elbírálni a jogviszony jellegének vitás kérdését. Ennek során nemcsak a felek szerződésének, hanem annak tényleges megvalósításának van jelentősége akként, hogy ha a szerződéstől annak tényleges megvalósítása eltér, az utóbbi az irányadó. A felek meglek megállapodása minősítésének kérdésében nem a használt elnevezés a lényeges, hanem a szerződés tartalma.
Ha a munkaszerződés kikötései alapján a munkavállaló a munkáltató részére alárendeltségben történő, a munkáltató széles körű utasítási jogköre szerinti munkavégzésre köteles, és a munkavállaló ennek megfelelő függősége fennáll, munkaviszony fennállását kell megállapítani.
Helyettesítés lehetősége esetén a jogviszony általában nem munkaviszony, hasonlóképpen akkor, ha a széles körű utasítási jogkör és az ebből eredő függőség hiányzik, hacsak nem léteznek munkaviszonyra utaló körülmények, így különösen a meghatározott munkakör és a rendszeres lekötöttség. Ennélfogva például a korlátolt felelősségű társaság a tagjával is, az ügyvezetőjével is létesíthet munkaviszonyt (GK&nyt (GK-MK 1. számú állásfoglalás), bár az ügyvezető - mint vezető tisztségviselő - e tisztségéhez tartozó tevékenysége körében a munkáltatója részéről nem utasítható [Gt. 22. § (2) bek.].
1.1.3 Ha a munkavégzési jogviszony munkaviszony jellegű, arra - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az Mt. rendelkezései az irányadók (Mt. 1. §). Ezek a jogviszonyok többnyire a gazdasági versenyszférában működő, de - eltérő különös jogszabály hiányában - bármely munkáltatóval fennállhatnakllhatnak. Például a közigazgatási szervek ügykezelő és fizikai alkalmazotti munkakörében foglalkoztatottak munkaviszonyban állnak (Mt. 193/R. §).
Az ún. közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében történő foglalkoztatás a munkáltatóra tekintet nélkül munkaviszonyt hoz létre [Mt. 2. § (2) bek.].
Magánszemély munkáltató által alkalmi (vagyis általában naponta, legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig történő) foglalkoztatás esetén a foglalkoztatáshoz alkalmi munkavállalói könyv (AM könyv) szükséges és a foglalkoztatásra elsődlegesen külön jogszabályok [1997. évi LXXIV. törvény, 12/1997. (VIII. 14.) MüM r.] rendelkezéseit kell alkalmazni. E jogszabályokabályoknak megfelelően az Mt. 123-125, 130-137., 138. § (1)-(4) bekezdése, 139-140., 142., 145. és 148. §-a e jogviszonyok esetében nem alkalmazható.
1.1.4 Kivételesen az Mt. egyes rendelkezéseit alkalmazni kell nemcsak munkaviszony, hanem a Polgári Törvénykönyv szerinti munkavégzési jogviszony esetében is. Így az Mt.-nek a munkavégzésére vonatkozó 72/A. §-át, valamint a munkaerő-kölcsönzésről szóló meghatározott szabályokat az ilyen egyéb munkavégzési jogviszony esetében is alkalmazni kell [Mt. 1. § (5) bek.].
1.1.5 Az önállótlan munkavégzésre irányuló, munkaviszony jellegű, de külön szabályozott jogviszonyra elsődlegesen nem az Mt., hanem külön törvény vonatkozik, még pedig
- a közigazgatási szervekkel fennálló közszolgálati jogviszonyra a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.),
- az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szervekkel - a közhasznú munkavégzés vagy a közmunkaprogram keretében történő foglalkoztatás kivételével - fennálló közalkalmazotti jogviszonyra, valamint a Magyar Honvédség, a Határőrség és a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok külön jogszabályban [25/1992. (XI. 25.) HM r., 62/1997. (XI. 7.) BM r., 7/1993. (III. 9.) IM r., 17/1993. (VI. 18.) PM r., 1995. évi CXXV. tv. 23. §] meghatározott munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.),
- a bírák jogállására és javadalmazására az 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára az 1997. évi LXVIII. törvény,
- az ügyészek és az egyéb ügyészségi alkalmazottak szolgálati jogviszonyára az 1994. évi LXXX. törvény,
- a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogviszonyára 2001. évi XCV. törvény, a Határőrség és a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyára az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.