adozona.hu
39/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/5.)
39/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/5.)
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés adókötelezettsége [Szja. tv. 1. sz. melléklet 6.1 pont]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka törvénykönyvének 100. § (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 60...
A szankció megállapításánál a bíróság a jogsértés nagyságát mérlegeli, az átlagkeresetre utalás csupán a kártérítés mértékét jelenti.
A kiszabott kártérítés mellett az Mtv. 100. § (6) bekezdése alapján az elmaradt jövedelmet is meg kell téríteni a munkavállalónak.
Az előzőkben foglaltakból következik, hogy az Mtv. 100. § (4) bekezdése alapján kiszabott, a munkáltatót terhelő összeg nem jövedelempótló kártérítés, ezért az az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adómentes.
Amennyiben a bírósági ítéletből egyértelműen megállapítható, hogy a volt munkavállaló a jövedelmet pótló kártérítésen felül (elmaradt munkabér és végkielégítés) az Mtv. 100. § (4) bekezdése alapján is kártérítést kap, akkor ez utóbbit adómentesnek kell tekinteni. Abban az esetben, ha a bírói ítéletből nem különíthető el egyértelműen a nem vagyoni kártérítés nagysága, akkor a bíróság által megítélt összeget jövedelmet pótló kártérítésnek, vagyis munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni.
Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2002. évi 8. számában megjelent 78. számú adózói kérdésre adott válasz nem alkalmazható.