95/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/12.)

10%-os beépítési mérték társasház esetén [1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdésének a) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési ...

95/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/12.)
10%-os beépítési mérték társasház esetén [1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pont]
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdésének a) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
A mentesség feltétele abban áll, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon lakóház (vagyis kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület) épüljön, illetve hogy a lakóházban található lakások hasznos alapterületének összege elérje a maximális beépíthetőség 10%-át.
Ez azt jelenti, hogy nem kell külön vizsgálni, hogy az egyes lakások hasznos alapterülete mekkora, hanem az összterület tekintetében kell teljesülnie a feltételnek.
Amikor a telek osztatlan közös tulajdonban van, a leendő lakástulajdonosok pedig az eszmei hányadok megszerzőiként külön-külön szerződnek az építtetésre, a feltétel teljesülését szintén a telek egész vonatkozásában kell vizsgálni, vagyis ha felépül a lakóház, akkor valamennyi tulajdonostárs mentesül az illetékfizetési kötelezettsége alól, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt kérte a mentesség alkalmazását.
Ha az építés előtt a tulajdonos megosztja és továbbértékesíti a telkeket, az ő vonatkozásában természetesen már nem lehet alkalmazni az illetékmentességet, hiszen esetében a fenti feltételek (vagyonszerzőként 4 éven belüli beépítés) nem teljesültek. Ilyenkor a megosztás során kialakított és ekként értékesített telkek megszerzői vonatkozásában beszélhetünk illetékmentességről, amennyiben vállalják az Itv.-ben előírt feltételek teljesítését. Ekkor az egyes megszerzett telkek nagyságához képest kell figyelembe venni a 10%-os mértéket.
(PM Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 13746/1/ 2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007105937)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.