adozona.hu
39/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/4-5.)
39/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/4-5.)
A munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége [Tbj. 4. § a) pont, 50. § (5) bekezdés; Szja. tv. 25. § (1) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Egy nagyvállalat (a továbbiakban: társaság) a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2008-ban.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törv...
39/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/4-5.)
A munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége [Tbj. 4. § a) pont, 50. § (5) bekezdés; Szja. tv. 25. § (1) bekezdés]
Egy nagyvállalat (a továbbiakban: társaság) a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2008-ban.A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pont 1) alpontjának második fordulata szerint foglalkoztatónak minősül az a jogi személy is, aki " a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". E szabály alapján a társaság - amely bár a magánszemélynek nem munkáltatója -, mivel a magánszemély munkaviszonyára tekintettel juttat jövedelmet, a tárgyjutalom juttatása tekintetében a magánszemély foglalkoztatójának minősül.
Mivel a társaság a magánszemély foglalkoztatója, így a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 69. § (1) bekezdésének l) pontja az adott juttatásra nem alkalmazható. Emiatt, továbbá arra tekintettel, hogy az Szja törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló munkából származó bevételnek minősül az olyan bevétel is, amelyet a magánszemély a "tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez", a társaság által juttatott tárgyjutalom szokásos piaci értéke a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó bevételének minősül.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem után az adótábla szerinti adót kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy a tárgyjutalomból az adóelőleg levonására nincsen lehetőség, így a társaságnak az Szja törvény 47. § (9) bekezdése alapján a bevételről kiállított igazoláson fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg-fizetési kötelezettség őt terheli. Ezen túlmenően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdés 19. és 20. pontjai alapján a le nem vont adóelőleg összegét - mint megállapított adóelőleget -, illetve a levonás elmaradásának okát a havi járulék-és adóbevallásban külön is szerepeltetni kell.
A tárgyi juttatás a Tbj. 4. §-ának k) pontjában foglaltakra figyelemmel járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
A Tbj. 7. §-ának (2) bekezdése, szerint: "Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál (munkáltatónál) fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni". Miután e szabály alapján a biztosítási jogviszony csak egy napig állt fenn, a nyugdíjjárulékot csak a napi járulékfizetési felső határig, vagyis 2008-ban legfeljebb 19 500 forint alapulvételével kell megfizetni.
A Tbj. 50. §-ának (5) bekezdése szerint: "A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet". Miután a járulékok levonására a fenti esetben nincs lehetőség, az egyéni járulékokat is a társaságnak kell megfizetnie.
A társaságnak tehát a tárgyi juttatás után meg kell fizetnie a 2008. január 1-jétől hatályos járulékmértékek szerinti 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot (amennyiben a juttatásban részesült magánszemély egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatásban is állt, csak a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot), valamint a 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és 8 százalékos mértékű magán-nyugdíjpénztári tagdíjat).
(Pénzügyminisztérium Jövedelemadók főosztálya 1387/3/ 2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559726074/2007.)