adozona.hu
5/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/1.)
5/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/1.)
A kiűzető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége [Számv. tv. 3. § (7) bekezdés 3. pont; 16. § (3) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalkozás - mint szerződő - által a munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során az alábbiakat indokolt figyelembe venni.
A számviteli elszámolás tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott "a tartalom elsődlegessége a formával szemben" alapelvet is érvényesítem kell, mely szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges ...
5/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/1.)
A kiűzető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége [Számv. tv. 3. § (7) bekezdés 3. pont; 16. § (3) bekezdés]
A vállalkozás - mint szerződő - által a munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során az alábbiakat indokolt figyelembe venni.A számviteli elszámolás tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott "a tartalom elsődlegessége a formával szemben" alapelvet is érvényesítem kell, mely szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
A számviteli elszámolásnál ebből következően el kell bírálni, hogy a szerződő (vállalkozás) által kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével egy időben még nem, vagy esetleg csak később következik be. Költségként azt a díjat lehet elszámolni, amely a szerződőnél végleges vagyonvesztésnek minősül. A következőkben három konkrét eseten keresztül mutatjuk be a költségelszámolás szabályait, illetve az egyes esetek személyi jövedelemadó vonatkozásait.
1. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:
- szerződő fél: a vállalkozás
- biztosított: a vállalkozás munkavállalója
- kedvezményezett: a biztosított személy és a vállalkozás által a biztosítás megkötésekor közösen megnevezett természetes személy
- a biztosítói kifizetés lehet:
- elérési biztosítási összeg
- visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
- haláleseti biztosítási összeg.
Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következő: A vállalkozás és a munkavállaló a vagyoni jellegű kérdésekben - életszerű körülmények között - jellemzően ellenérdekű feleknek tekinthetők, azaz feltételezhető, hogy a munkavállaló a jövedelmének maximalizálásában érdekelt. Érvényes ez akkor is - a biztosítási védelemben nyilvánvalóan fennálló közös érdekeltség mellett -, ha az életbiztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye eltér egymástól. A Polgári Törvénykönyv garanciális jogosítványokkal védi (a szerződővel szemben) a biztosított érdekeit, így a biztosítási díjon keresztül megszerezhető jövedelmét is. Ezen jogosítványok közé tartozik, hogy az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához - ha a szerződést nem a biztosított köti - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges (pl. a szerződő általi visszavásárlás esetén a visszavásárláshoz a biztosított hozzájárulása szükséges) . A kedvezményezett személyének megváltoztatásához ugyancsak a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Továbbá, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne, a biztosított - egyoldalú nyilatkozatával - a szerződő fél helyébe léphet. Előzőekből következik, hogy az 1. pontban jelzett tényállás esetén a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek minősül, így a biztosítási díj költségként elszámolható (a díjfizető vállalkozás ugyanis kizárólag a biztosított hozzájárulása esetén válhatna jogosulttá bármilyen biztosítói kifizetésre) .
A vállalkozás által fizetett biztosítási díjat költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetést kell elszámolni [Számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja].
(Hogy a számvitelben költségként elszámolt biztosítási díjak a társasági adó alapjának meghatározásakor vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinthetők-e, azt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján lehet eldönteni.)
A díjfizetés időpontjában a biztosított személy vagy adómentes, vagy adóköteles jövedelmet szerez, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is.
2. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:
- szerződő fél: a vállalkozás
- biztosított: a vállalkozás munkavállalója - kedvezményezett: a vállalkozás (a biztosított személy hozzájárulásával)
- a biztosítói kifizetés lehet:
- elérési biztosítási összeg
- visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
- haláleseti biztosítási összeg.
Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következő: A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (mivel az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), ilyenkor azt biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A biztosító által - eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor, vagy a biztosított halála esetén - fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni.
3. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol:
- szerződő fél: a vállalkozás
- biztosított: a vállalkozás munkavállalója
- kedvezményezett: a biztosított személy vagy a biztosított személy érdekkörébe tartozó más természetes személy, de
- a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezett-jelölés jogáról és/vagy
- a biztosított személy előre lemond arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerződő helyébe lépjen, ideértve a részvisszavásárláshoz való előzetes hozzájárulását is
- a biztosítói kifizetés lehet:
• elérési biztosítási összeg
• visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg
• haláleseti biztosítási összeg.
Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következőképpen alakul:
A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény, hogy ha a szerződő a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (akár úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, vagy akár úgy is, hogy az megszűnik), és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított személy hozzájárulása (mert a biztosított személy a szerződés aláírásakor ezen jogáról előre lemondott), akkor a szerződő által ilyen körülmények között befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni (az nem minősülhet végleges vagyonvesztésnek) . Ilyen esetben a befizetett díjat a szerződőnél a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a szerződőnek a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, részvisszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja - a Számviteli törvény 16. §-a (3) bekezdésének előírását is figyelembe véve -, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. Ezért a számviteli elszámolás a 2. pontban leírtak szerint történik.
Amennyiben a 2. és 3. pontban bemutatott tényállásoknál a követelés - az arra okot adó körülmények megváltozása miatt - megszüntetésre kerül úgy, hogy a szerződő biztosítóval szembeni követelését nem térítik meg, vizsgálni kell a biztosított személy kifizető általi díjfizetéséből fakadó - a díjjal megegyező összegű - jövedelemszerzésének kérdését. (A biztosítói kifizetés adókötelezettségét most nem vizsgáljuk.) Ilyen körülménynek minősül,
- ha utóbb - a biztosított személy hozzájárulása nélkül már nem módosíthatóan - a magánszemély válik kedvezményezetté,
- vagy - ami ezzel egyenértékű - a biztosított személy az eredeti szerződő helyébe szerződőként belép. (Ez utóbbi esetben a kifizetői kedvezményezettség megszűnésének az a magyarázata, hogy az új szerződő, miután ő maga a biztosított személy is, már egyedül és bármikor módosíthatja a kedvezményezett személyét, akár saját magát, akár az érdekkörébe tartozó más természetes személyt kedvezményezettként megjelölve.) Továbbá, ilyen körülménynek kell tekinteni - a 3. pontban bemutatott tényállásnál - azt is, ha utóbb - a Polgári Törvénykönyvben biztosított garanciális jogokról való előzetes lemondás ellenére - mégis a biztosított személy vagy más természetes személy válik jogosulttá a biztosítói teljesítésre.
Ha a 2. és 3. pontban bemutatott tényállásoknál a követelést - az előbb ismertetett körülmények miatt - meg kell szüntetni, akkor a korábban befizetett, követelésként kimutatott összes biztosítási díjjal megegyező, és akár jelentős ösz-szegű - adómentes vagy adóköteles - jövedelmet szerez a biztosított személy, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is.
A követelés megszüntetésekor az adóköteles vagy adómentes jövedelem biztosított személy általi megszerzésének időpontja a 2. és a 3. pontban szereplő esetekben az az időpont, amikor a követelést a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben a számviteli szabályok szerint jogszerűen meg kell szüntetni.
(PM Jövedelemadók főosztálya 14203/2007. -APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 155982939/2007.)