adozona.hu
BH 2025.5.126
BH 2025.5.126
I. Közbeszerzési jogorvoslati eljárást a közvetlen érdekeltséggel rendelkező személy indíthat. II. A közbeszerzési jogorvoslati eljárásra is irányadó az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja, azaz ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetnie, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 69. §, 71. §, 72. §, 151. § (9) bek.; 2016.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 81. § (1) bekezdése szerinti 2023. március 24. napján nyílt közbeszerzési eljárást indított asztali számítógépek és monitorok beszerzése tárgyban, mely árubeszerzés uniós alapból finanszírozott, becsült értéke 15 759 509 Ft volt.
[2] A kérelmező 8 448 150 Ft-os és az X Kft. (a továbbiakban: kérelmezett) 7 400 100 Ft-os ajánlatot nyújtott be. A kérelmezett a "Komplett asztali PC, Windows...
BH 2025.5.126 I. Közbeszerzési jogorvoslati eljárást a közvetlen érdekeltséggel rendelkező személy indíthat.
II. A közbeszerzési jogorvoslati eljárásra is irányadó az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja, azaz ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetnie, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 69. §, 71. §, 72. §, 151. § (9) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 8. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 81. § (1) bekezdése szerinti 2023. március 24. napján nyílt közbeszerzési eljárást indított asztali számítógépek és monitorok beszerzése tárgyban, mely árubeszerzés uniós alapból finanszírozott, becsült értéke 15 759 509 Ft volt.[2] A kérelmező 8 448 150 Ft-os és az X Kft. (a továbbiakban: kérelmezett) 7 400 100 Ft-os ajánlatot nyújtott be. A kérelmezett a "Komplett asztali PC, Windows szoftverrel" tételsoron a "D" "megajánlott termék, konkrét típusmegjelölés és gyártmány, valamint származási hely" oszlopban XYZ PC Magyarország gyártót tüntette fel.
[3] A felperes árindokolás benyújtására hívta fel a kérelmezőt és a kérelmezettet a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, a műszaki részt érintően a kérelmezett felé nem bocsátott ki hiánypótlási felhívást. A kérelmezett árindokolása szerint "Disztribútori kiszállítást és gyártói garanciát, valamint Ft beszerzési árakat kaptunk így logisztikai és garanciális költségeink nem jelentkeznek, árfolyamváltozás sem jelentkezik. (…) Csak direkt gyártói csatornából érkező termékek lettek megajánlva vám és illeték nem terheli, azt már a disztribútor megfizette."; "Díjmentes kiszállítást kaptunk a disztribútortól".
[4] A felperes a 2023. június 14. napján megküldött összegezésében (1. összegezés) érvényes és egyben nyertes ajánlattevőként a kérelmezettet, míg a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőként a kérelmezőt nevezte meg.
[5] A kérelmező 2023. június 20-án iratbetekintéssel élt a kérelmezett ajánlatának műszaki tartalma és árindokolása vonatkozásában, majd 2023. június 22-én előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, melyben kifogásolta, hogy műszaki szempontból a kérelmezett ajánlatából nem állapítható meg az SSD típusa, megfelelősége; és vitatta a kérelmezett árindokolásának elfogadhatóságát. Ellentmondásosnak tartotta, hogy míg a megajánlott termék XYZ PC elnevezéssel került megjelölésre (azaz a gyártó maga a kérelmezett), a kérelmezett az árát azzal indokolta, hogy logisztikai és garanciális kötelezettsége nem jelentkezik, mert disztribútori kiszállítást és gyártói garanciát kapott.
[6] A felperes 2023. június 26-án - a Kbt. 71. § (8) bekezdésére figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívta fel a kérelmezettet az SSD konkrét típusmegjelölésének, gyártmányának megadása és kiegészítő árindokolás iránt. A kérelmezett hiánypótlása szerint: "a megajánlott termék tehát pontosan: AB SSD, nem az X Kft. a termék gyártója, az X Kft. csak forgalmazza az eleve összeszerelt PC-ket; az YZ Kft. látja el a disztribútori feladatokat; a 60 hónapos garancia biztosítását az YZ Kft. vállalta."
[7] Minderre tekintettel a felperes a kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmének helyt adott, erről 2023. június 26-án arról tájékoztatta a kérelmezőt, azzal, hogy újra megnyitja a bírálatot és intézkedik az összegezés módosításáról.
[8] A 2023. június 30-án megküldött összegezés módosítás (1. módosított összegezés) szerint a felperes az 1. részben érvényes és egyben nyertes ajánlattevőként a kérelmezőt nevezte meg, míg a kérelmezett ajánlatát - a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján - érvénytelennek nyilvánította azzal az indokkal, hogy a megajánlott AB SSD nem konkrét típus megnevezés, annak több további típus is megfeleltethető, ezért az ajánlatában nem szerepel valamennyi megajánlott termék konkrét típusmegjelölése, illetőleg a hiánypótlása sérti a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját. Kitért arra, hogy a benyújtott kiegészítő árindokolást elfogadta.
[9] A döntés ellen a kérelmezett által előterjesztett előzetes vitarendezési kérelmet a felperes elutasította. Az ez ellen előterjesztett jogorvoslati kérelemnek az alperes a D.273/17/2023. számú, 2023. augusztus 30. napján kelt határozatával helyt adott és a felperes 1. módosított összegezését megsemmisítette. Kifejtette, hogy a kérelmezett a felperes által kért paramétereket megjelölte, az SSD tekintetében is pontos megjelölést tett, melyből megállapítható volt, hogy az adott alkatrész megfelel a felperes feltüntetett előírásainak. A kérelmezett az ajánlatában megjelölte, hogy milyen műszaki paraméterekkel rendelkező adattároló ajánlott meg, a terméktípus gyártó szerinti konkretizálása nem ütközött a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti korlátokba. A felperes jogsértő módon hagyta figyelmen kívül a kérelmezett hiánypótlását és állapította meg az ajánlata érvénytelenségét.
[10] Erre tekintettel a felperes 2023. szeptember 8. napján visszalépett a bírálati szakaszba és még ezen a napon meghozta a módosított eljárást lezáró döntését (2. módosított összegezés), melyben az 1. részben érvényes és egyben nyertes ajánlatot tevőként a kérelmezettet, míg a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőként a kérelmezőt nevezte meg.
[11] A döntés ellen a kérelmező 2023. szeptember 8-án előzetes vitarendezési kérelemmel élt, azt sérelmezve, hogy a kérelmezett ajánlatában szereplő XYZ PC gyártója az ajánlatban nem került feltüntetésre, holott a gyártmány, típus megadása kötelező volt; a jogorvoslati eljárásban fény derült arra, hogy a megnevezéssel ellentétben a PC gyártója nem a kérelmezett; jelenleg pedig csak vélelmezni lehet, hogy a YZ Kft. a gyártó, mely egyrészt a kérelmezetti cégtulajdonos 100%-os tulajdonú cége, másrészt az árindokolásban feltüntetett kevés emberóra azzal indokolt, hogy a tevékenység bizonyos részét a disztribútor és a gyártó végzi. A tulajdonosi szerkezet miatt a transzferárat vizsgálnia kellett volna a felperesnek, hiszen az látható, hogy a kérelmezett saját maga által a háttérből igazolja az irreális, teljesíthetetlen árat.
[12] A felperes a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét elkésettnek találta és azt a 2023. szeptember 13. napján megküldött válaszával elutasította. A kérelmező 2023. szeptember 20-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a 2. módosított összegezés megsemmisítését, valamint a felperes kötelezését az eljárási költségek és a képviseletében eljáró ügyvéd munkadíjának megfizetésére. Az alperes felhívására a jogorvoslati kérelmét pontosította.
[13] A jogorvoslati kérelem első kérelmi eleme szerint: a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, a 71. § (1) bekezdését, a 73. § (1) bekezdés e) pontját, valamint a 80. § (4) bekezdését, mivel a felperesnek hiánypótlást kellett volna kiadnia a gyártó azonosítása érdekében, amely nem minősül pótolható, nem jelentős hiányosságnak. A gyártó kiléte a kérelmezett kiegészítő árindokolásában foglaltakra tekintettel vált nem egyértelművé, mert korábban a közbeszerzési eljárásban résztvevők valamennyien azt feltételezték, hogy a megajánlott termék gyártója a kérelmezett.
[14] A második kérelmi elemet kifejezetten az "X Kft. - és adott esetben az YZ Kft. ellen" terjesztette elő, előadva, hogy a kérelmezett az árindokolás egyes elemeivel kapcsolatos anomáliákat a kérelmezett nem tudta feloldani, mely arra sarkallta, hogy az azonos tulajdonosi körrel rendelkező YZ Kft.-t nevezze meg valótlanul a termék gyártójának, egyúttal alvállalkozói feladatoknak minősülő tevékenységet (pl. üzembehelyezés) ruházott át rá anélkül, hogy alvállalkozói díjat szerepeltetett volna az ajánlatában, a felperes pedig nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy az árindokolás irreális. A kérelmező az alperes felhívására a kérelmi elem tekintetében csak az X Kft.-t jelölte meg kérelmezettként és vele szemben a Kbt. 2. § (1) bekezdésének, valamint 62. § (1) bekezdés i) pontjának megsértését kérte megállapítani, ugyanakkor hiánypótlásában állította a felperes felelősségét is a verseny tisztaságának biztosításában, hivatkozása szerint a felperesnek - az azonos tulajdonosi körre tekintettel - az árindokolás és a kiegészítő árindokolás ellentmondásait és visszásságait vizsgálnia kellett volna; és utalt arra is, hogy az "ajánlatkérő jogsértése jobban megfeleltethető a tételes jogsértésnek".
[15] A harmadik kérelmi elem szerint: a felperes megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését, a 69. § (2) bekezdését, a 72. § (3) bekezdését és a 73. § (2) bekezdését. Helytelenül fogadta el a kérelmezett kiegészített árindokolását, gondos vizsgálat mellett észlelnie kellett volna, hogy az YZ Kft. és a kérelmezett döntéshozói és tulajdonosi köre megegyezik, és számon kellett volna kérnie a transzferárazás szabályainak betartottságát is. Mivel a kérelmezett a kiegészítő árindokolásában előadott tényeket semmilyen módon nem támasztotta alá, a felperest további hiánypótlások, felvilágosítás kérések terhelték volna ezek ellenőrzése érdekében. Az YZ Kft. azért sem lehet a termékek gyártója, mert nem szerepel az ún. EPR rendszerben.
[16] A kérelmező a negyedik kérelmi elemet kifejezetten az YZ Kft. ellen terjesztette elő, kifejtve, hogy az hamis nyilatkozatot tett annak érdekében, hogy elfedje a kérelmezett árindokolásának hibáit, ezzel megsértette a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontját. A pontosított nyilatkozata szerint a felperes mulasztást követett el azzal, hogy a nyilvánvaló ellentmondásra tekintettel nem vizsgálta az YZ Kft. nyilatkozatának valóságtartalmát, ezzel megsértette a Kbt. 2. §-át és a 69. § (2) bekezdését.
[17] Az alperes a 2023. december 7. napján kelt, az alperesre irányadó eljárási határidő túllépésével D.394/30/2023. számon meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseire tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdését és a 72. § (3) bekezdését, valamint megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését is, ezért megsemmisítette a felperes 2. módosított összegezését, valamint az azt követően hozott valamennyi döntését. Vele szemben 600 000 forint bírságot szabott ki, továbbá kötelezte, hogy fizessen meg a kérelmező részére 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat és 300 000 Ft egyéb eljárási költséget.
[18] A határozat szerint a jogorvoslati kérelem nem késett el, a kérelmezett ajánlatában közölt tartalom alapján nem lehetett egyértelmű következtetést levonni a gyártó személyét illetően, illetve az ajánlatban közöltek éppen a kiegészítő árindokolással váltak megkérdőjelezhetővé, ezért a felperesnek további vizsgálatot kellett volna lefolytatnia, és a döntését erre kellett volna alapítania, hiszen a perbeli közbeszerzési eljárásban kiemelt jelentőséggel bírt a termék azonosíthatósága. A felperes ezt a vizsgálatot elmulasztotta, így a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését.
[19] A határozat a harmadik kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy a kérelmezett azon nyilatkozata alapján, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló disztribútor a gyártói garancia mellett a szállítás, logisztika, valamint a beszerzéssel összefüggésben keletkezett adókat megfizette, szükséges lett volna a beszerzési ár alátámasztására szolgáló dokumentumok szolgáltatása, melyek a beszerzés tárgya tekintetében is releváns információkat tartalmaznak, továbbá a közvetett költségek tekintetében is szükséges lett volna okirati bizonyíték csatolása. Tekintettel arra, hogy a kérelmezett és az YZ Kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, a kérelmezett válasza alapján a felperesnek a transzferár tekintetében is vizsgálatot kellett volna lefolytatnia, így megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 72. § (3) bekezdését.
[20] Az alperes együttesen vizsgálta a második és a negyedik kérelmi elem körében felvetett kérdéseket és megállapította, hogy a kérelmező már a 2023. június 22. napján megküldött előzetes vitarendezésében felhívta arra a figyelmet, hogy a PC-re vonatkozó disztribútori kiszállítás értelmezhetetlen, a gyártást/összeszerelést a kérelmezettnek kell elvégeznie, illetve kiemelte, hogy "a disztribútori kiszállítás is valótlan, legfeljebb az alkatrészeket viheti ki az árban", majd a 2023. szeptember 8. napján benyújtott előzetes vitarendezési kérelmében arra is rávilágított, hogy a kérelmezett és a feltételezett gyártó tulajdonosi szerkezete azonos, így az, hogy a kérelmezett "az irreális árat egy másik cég, az ügyvezető cégtulajdonos érdekeltségébe tartozó céggel kívánja igazolni", ami a Kbt. alapelveibe ütközik. A felperesnek ezért a gyártóval kapcsolatos kérdéskör tisztázása érdekében további eljárási cselekményeket kellett volna végeznie annak érdekében, hogy megállapítsa, az YZ Kft. gyártónak minősül-e, és ennek alapján valamely kizáró ok fennáll-e. Az ajánlatkérő abban az esetben járt volna el megfelelően, ha kísérletet tesz arra, hogy a gyártó személyének vizsgálata körében legalább gyártói nyilatkozat vagy termékismertető vagy egyéb olyan dokumentum beszerzéséről intézkedik, amelyek igazolhatják a megajánlott termék tényleges gyártójának kilétét. A felperes mulasztásával a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseit megsértette.
[21] A jogorvoslati kérelem valamennyi eleme tekintetében a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a jogsértés megtörténtét, a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette a 2023. szeptember 8. napján megküldött eljárást lezáró döntést az 1. rész vonatkozásában, valamint az azt követően meghozott valamennyi felperesi döntést; továbbá a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján bírságot szabott ki a felperessel szemben. A bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a felperes alapvető bírálati kötelezettségét szegte meg, a tárgyi közbeszerzési eljárásában már állapítottak meg a terhére jogsértést, a jogsértés súlyosságát, a közbeszerzés tárgyát és becsült értékét, valamint azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés reparálható volt; mérlegelte a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt rövidebb időtartamot, és tekintettel volt arra, hogy a jelen közbeszerzés támogatásból valósult meg, ezért a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. Az eljárási költségekről az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 125. § (1) bekezdése, 126. § (2) bekezdés b) pontja alapján, a 129. § (1) és (3) bekezdése, valamint a Kbt. 151. § (9) bekezdése alapján döntött. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét négy kérelmi elem körében terjesztette elő, melynek keretében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján 250 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolta. A jogorvoslati kérelemnek helyt adott, ezért a felperesnek meg kell fizetnie a kérelmező részére 250 000 forintot, az igazgatási szolgáltatási díj azon részét, amely a Döntőbizottság bevételét képezi, és amit az alapos kérelemre tekintettel nem a kérelmező visel. Az egyéb eljárási költségként a kérelmező jogi képviselőjének munkadíját figyelembe véve a felperest további 300 000 forint megfizetésére kötelezte.
A kereseti kérelem és a védirat
[22] A határozattal szemben a felperes keresettel élt, elsődlegesen a határozat megváltoztatása és a jogorvoslati kérelem visszautasítása; másodlagosan a határozat megsemmisítése és az alperes új eljárásra kötelezése; harmadlagosan a határozat akként történő megváltoztatása iránt, hogy az igazgatási szolgáltatási díjat, valamint az egyéb eljárási költséget az alperes viselje. A keresete szerint a jogorvoslati kérelem elkésett, az alperes túllépte a hatáskörét a második kérelmi elem elbírálásával, jogsértően állapította meg a felperesi mulasztásokat, a bírság összegét jogsértően határozta meg és jogsértően kötelezte-e a felperest a kérelmező által megfizetett igazgatási szolgáltatási díj és a kérelmező egyéb eljárási költségei megtérítésére.[23] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltak fenntartása mellett.
A jogerős ítélet
[24] Az eljárt bíróság a jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az ajánlattevő jogorvoslati kérelme csak akkor bírálható el érdemben, ha az általa állított jogsértéssel kapcsolatban közvetlen jog- vagy érdeksérelme áll fenn. A kérelmezőnek korábban is állt már fenn közvetlen érdeksérelme, amikor a felperes első eljárást lezáró döntését meghozta 2023. június 14. napján, melyben ugyancsak a kérelmezett lett az eljárás nyertesként megjelölt ajánlattevő, azonban azzal szemben a kérelmező sikeresen érvényesítette az érdekét, mert annak eredményeként a felperes visszalépett a bírálati szakaszba és a 2023. június 30. napján megküldött 1. módosított összegezése szerint a kérelmezett vált az 1. rész nyertesévé. A kérelmező érdeksérelme ezzel megszűnt és nem is éledt fel mindaddig, amíg az alperes helyt nem adott a kérelmezett jogorvoslati kérelmének és határozatával meg nem semmisítette a kérelmezőre kedvező felperesi döntést.[25] A törvényszék szerint az alperes D.273/17/2023. számú határozata következtében a felperes eljárása ismét bírálati szakaszba került. Ezért nincsen annak jelentősége, hogy a felperes ezen alperesi határozatot megelőzően egyszer már részben elutasította a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét. A felperes nem volt kötve a korábbi eljárásában hozott döntéséhez, a bírálati szakaszt teljesen meg kellett ismételnie, kizárólag az alperes D.273/17/2023. számú határozatában foglaltakhoz volt kötve az eljárása során, és az aktuálisan rendelkezésére álló információkból kiindulva kellett a bírálatot elvégeznie. A kérelmezőnek így a nyertessége okán nem állt fenn az érdeksérelme. Ezért a Kbt. 148. § (7) bekezdés c) pontjának, d) pont da) alpontjának, illetve (7a) bekezdésének megsértése nem állapítható meg, mert az alperes D.273/17/2023. számú határozatát követően megismételt eljárásban iratbetekintésre nem került sor, a felperes 2023. szeptember 13. napján küldte meg a kérelmező által a jogsértéssel összefüggésben kérelmezett előzetes vitarendezési kérelméről kialakított álláspontját, ehhez képest pedig a 2023. szeptember 20. napján előterjesztett jogorvoslati kérelem nem késett el.
[26] A jogerős ítélet szerint az alperes nem alkalmazott hivatalbóli kiterjesztést és a második kérelmi elem tekintetében nem lépett túl a jogorvoslati kérelem keretein. A jogorvoslati kérelméből és az alperes felhívására megtett pontosított nyilatkozatából kitűnően a kérelmező a másodikként megjelölt kérelmi elemben mind a kérelmezett versenytársat, mind a felperest megjelölte jogsértőként. A nyilatkozatok tartalma alapján a felperessel szemben is állított jogsértést, kifejtve, hogy a hamis nyilatkozattétel gyanújának egyértelmű fennállása ellenére a felperes elmulasztotta a kérelmezetti nyilatkozatok vizsgálatát és azoknak az árindokolás megfelelőségére gyakorolt hatását. A második kérelmi elemmel szoros összefüggésben állt a negyedik kérelmi elem, mert abban ugyancsak a gyártó tekintetében állított hamis nyilatkozattételt, de az YZ Kft. részéről, és ugyancsak állította a felperes mulasztását a nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálata elmaradásában. Mivel a hamis nyilatkozattétel vizsgálata elsődlegesen a felperest terheli, ezért az alperes okszerűen vizsgálta együtt a két kérelmi elemet és elsőként a felperes felelősségét a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdései alapján.
[27] Az eljárt bíróság ezt követően érdemben vizsgálta a további kérelmi elemek vonatkozásában tett alperesi megállapításokat, rögzítve, hogy a kérelmi elemek, bár abban a felperes különböző vizsgálati kötelezettségei kerültek megállapításra, egymással összefüggtek. A jogorvoslati kérelem lényeges és központi eleme volt, hogy a kérelmező szerint a kérelmezett hamisan nyilatkozott arról, hogy a YZ Kft. a termék gyártója, amelynek bebizonyosodása esetén több következménye is van: egyrészt a felhívás VI.3) pontjának 6. alpontja szerint a gyártó (gyártmány) megjelölése nem pótolható hiányosságnak minősül, ezért az ajánlat érvénytelenségét eredményezi, ha bebizonyosodik, hogy az ajánlatban a termék gyártójának megjelölése nem volt valós vagy egyértelmű; másrészt a hamis nyilatkozattétel a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizárási ok. Az árindokolás megfelelősége körében bír relevanciával, hogy az ajánlattevő és a gyártó (illetve disztribútor) személye valóban elválik-e egymástól és eredményez-e igazoltan árcsökkentő hatást, vagy ez az ajánlatevői nyilatkozat nem támasztható alá. Amennyiben tehát az YZ Kft. nem tekinthető gyártónak, a kérelmezett eltitkolta a gyártás, a szállítás és a helyszíni üzembe helyezés költségeit, tehát nem valós alapokon nyugszik az ajánlati ára. A közbeszerzési eljárás elsődleges alapelve a Kbt. 2. § (1) bekezdésében is rögzített azon követelmény, amely szerint az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Ezért, ha az eljárásban olyan adatok és körülmények jutnak az ajánlatkérő tudomására, amelyek a vizsgálati kötelezettségébe eső tények valóságtartalmát megkérdőjelezik, azt köteles vizsgálat tárgyává tenni.
[28] A törvényszék megállapította, hogy figyelemmel arra, hogy az első kérelmi elem körében a kérelmező megalapozottan hivatkozott az ajánlatban feltüntetett gyártó és a kérelmezett későbbi nyilatkozatai közötti ellentmondásra, amely a közbeszerzési felhívás alapján lényeges körülmény, az alperes jogszerűen rótta fel a felperesnek - a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdései és a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján - az ennek tisztázására irányuló eljárási cselekmény elmulasztását. A felperes a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet biztos abban, hogy a termék gyártója valóban az YZ Kft., ezért azt további okiratok bekérésével vizsgálnia kell. Amennyiben viszont valóban az YZ Kft. a gyártó, akkor a felperesnek azt kell vizsgálnia, hogy ennek fényében az ajánlatban feltüntetett gyártói adatok teljesítik-e a beazonosíthatóság feltételét.
[29] A harmadik kérelmi elem tekintetében az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy tekintettel arra, hogy az alperes megállapította - a felperes pedig nem vitatta - annak tényét, hogy a kérelmezett és az YZ Kft. azonos tulajdonosi körrel rendelkezik és kapcsolt vállalkozásnak minősül, a felperesnek a kérelmezett által előadott költségcsökkentő tényezők valóságát alátámasztó dokumentumokat és a transzferár alkalmazásának szükségességét is vizsgálnia kellett volna. Nem volt megalapozott a felperes arra való hivatkozása, hogy a kérelmezett nyilatkozata megfelelően igazolta a beszerzési árat és az eljárása során felmerülő egyéb körülményekből sem lehet következtetni annak kétséges jellegére, így nem merült fel a Kbt. 71. § (7) bekezdésében írt szükségesség további információk (igazolások) bekérésére. Az alperes a határozatában nem azt állapította meg, hogy a kérelmezett nem tett hamis nyilatkozatot, hanem azt, hogy az eljárás jelen szakaszában ezt ő nem tudja megállapítani, az még nem megállapítható, mert elsőként - a bírálati kötelezettsége alapján - a felperes vizsgálata szükséges. A transzferárazásra vonatkozóan az alperes nem várt el a felperestől adójogi ellenőrzés mélységének megfelelő vagy egyébként túlzó vizsgálatot, az alperes e körben csupán a kérelmezett megkeresését írta elő. Nyilvánvalóan a felperesnek a kérelmezett válaszát is ellenőriznie kell, a Kbt. 27. §-a alapán pedig rendelkeznie kell ezen vizsgálat elvégzésének megfelelő szakértelemmel. Ennek ellenkezője ugyanis a törvényszék szerint nem támasztható alá jogszabályi rendelkezésekkel.
[30] A jogerős ítélet a negyedik kérelmi elem tekintetében utalt arra, hogy "az értékelést a bíróság - a fentiekben rögzítettek szerint - már elvégezte", rögzítve, hogy a hamis nyilatkozatéttel a közbeszerzési eljárásban olyan súlyos jogsértés, amely az közbeszerzési eljárásokban való részvételt kizárja, ami az ajánlatkérő fokozott gondosságát követeli meg. A kérelmező által hivatkozott körülmények alapján a felperes nem jelentheti ki megalapozottan, hogy a kérelmezett a közbeszerzési eljárásban a gyártó kilétére vonatkozóan nem tett hamis nyilatkozatot, az alperes ezért helytállóan állapította meg, hogy ezen kérdés tisztázását még el kell végeznie, és annak megállapítása esetén a kizárás jogkövetkezményét alkalmaznia kell. A felperesi magatartás többszöri értékelésére tehát nem került sor. Az alperes a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésének megsértését jogszerűen állapította meg, a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontjának megsértését pedig nem állapította meg.
[31] Az elsőfokú bíróság a Kp. 85. § (5) bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta, határozatából a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége megállapíthatóak, ezért az alperes mérlegelési tevékenysége nem volt jogszabálysértő. Egy jogorvoslati eljárásban több jogsértés is megállapítható, a szükségesnek ítélt intézkedéseket az alperes egységesen határozza meg. Az alperesnek nincs olyan kötelezettsége, hogy a szükségesnek ítélt bírságösszeget kérelmi elemenként elkülönítve mérlegelje és határozza meg. A bírság kiszabása során az alperesnek az eset összes körülményét kell figyelembe vennie. Az, hogy a kötelezett terhére az adott közbeszerzés során már sor került korábban jogsértés megállapítására és bírság kiszabására, rendszerint súlyosító körülményként veendő figyelembe. A bírságok együttes összege által okozott vagyoni hátrányt általában nem lehet méltányolható enyhítő körülményként értékelni, hiszen az nem értékelhető pl. az ajánlatkérő javára, ha az adott közbeszerzését többszöri alkalommal sem tudja jogszerűen lefolytatni, holott az alapvető kötelezettsége. A felperes azon hivatkozása kapcsán, hogy a bírságok összege csaknem az ajánlati összeg 20%-át teszik ki, az alperes helytállóan mutatott rá arra egyrészt, hogy a bírság felső határa az adott közbeszerzési rész becsült értékéhez és nem az ajánlati ár összegéhez igazodik, másrészt, hogy ez a limit az alperest döntésenként köti. A kiszabott bírság túlzott volta, különös tekintettel arra, hogy ugyanezen közbeszerzés során korábban 400 000 forint összegű bírságot kapott a felperes, nem állapítható meg, a korábbinál kissé magasabb összeg kiszabása arányos, okszerű és megfelel a fokozatosság követelményének is. A felperes a perben nem bizonyította, hogy az alperes döntése sértené az egyenlő bánásmódot, hogy az nem áll összhangban az alperes gyakorlatával, továbbá megalapozatlanul állította és tételesen nem mutatta be, hogy a bírságkiszabás szempontjai, a mérlegelés okszerűsége miért nem állapíthatóak meg.
[32] Az igazgatási szolgáltatási díj viselése körében az elsőfokú bíróság a Kúria Kfv.II.38.077/2017/5. számú ítéletének [12] bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az ügyintézésére vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 164. §-a határozza meg, tehát a Kbt. 164. §-a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. §-a és 33/A. §-a rendelkezéseihez képest eltérő szabályozást ad, ezért a Ket. fenti szakaszait a határidő túllépése vonatkozásában nem lehet alkalmazni. Az Ákr. felperes által hivatkozott 51. § (1) bekezdés b) pontja a Ket. 33/A. § első fordulatával azonos rendelkezést tartalmaz, így a bíróság ezen kúriai döntést a jelen ügyben is alkalmazhatónak tekintette, és ennek alapján megállapította, hogy az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja a közbeszerzési eljárásban, így jelen ügyben sem alkalmazható. A Kbt. 151. § (9) bekezdése alapján a kérelemnek helyt adó döntés esetén az alperes bevételét képező díjrésznek a sikeres kérelmet előterjesztő részére történő megtérítése, az ezen bekezdés előírása szerinti utaló szabály alapján alkalmazandó Ákr. 126. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ellenérdekű felet terheli, és ugyanezen szabály alapján kell viselnie a másik fél jogérvényesítéssel összefüggő egyéb eljárási költségét is. A jogalkotó ugyanis ezáltal biztosítja azt a kontradiktórius jellegű közigazgatási eljárásokban - a polgári eljáráshoz hasonlóan -, hogy sikeres jogérvényesítés esetén a kérelmezőnek a jogorvoslatból kára ne származzon.
A felülvizsgálati kérelem
[33] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának megsemmisítése mellett az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.[34] Előadta, hogy az ítélet sérti az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontját, a Kbt. 2. § (1) bekezdését, a 69. § (1)-(2) bekezdéseit, a 71. § (1), (3) és (7) bekezdéseit, a 72. § (1) és (3) bekezdését, a Kp. 84. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (4)-(5) bekezdéseit és a Pp. 341. § (1) bekezdését, a Kp. 2. § (1) bekezdését, a (4) bekezdés első mondatát, a Kp. 85. § (1)-(2) bekezdéseit, valamint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését és XXVIII. cikk (1) bekezdését, illetve jogkérdésekben az ügyfélképesség körében eltér a Kúria Kf.III.37.383/2019/5. számú ítéletének [47] bekezdésében, illetve a Kfv.II.37.487/2017/3. számú ítélet [25] pontjában foglaltaktól, mivel a Kbt. 148. §-át úgy értelmezi megszorítóan, hogy az ajánlattevő ügyfélképessége pusztán annak nyertessége miatt kizárt, továbbá a hivatalbóli kiterjesztés körében eltér a Kfv.III.37.193/2017/5. számú ítélet [25] bekezdésében, a Kfv.VI.37.816/2018/8. számú ítélet [35] bekezdésében és a Kfv.II.37.192/2023/9. számú ítélet [115] bekezdésében foglaltaktól, mivel a második és a negyedik kérelmi elem csak a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjának megsértésére irányult, azzal, hogy az adott kérelmi elemek nem a felperessel szemben voltak előterjesztve.
[35] A felperes kifejtette, hogy az 1. módosított összegezéssel a kérelmező vitarendezési kérelmének egy jól elkülöníthető részét, az árindokolás megfelelősége tekintetében elutasította. Azzal szemben a kérelmezőnek a Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján lehetősége lett volna jogorvoslati kérelmet előterjeszteni, annak ellenére, hogy ő lett a közbeszerzési eljárás nyertese. A kérelmezőnek mint a sorban következő ajánlattevőnek közvetlen érdeke fűződik a versenytárs által adott árindokolás helytállósága körében felmerülő jogsértések feltárásához, ezért lehetősége van jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez, az ellen ellentétes értelmezés sérti a Kbt. 148. § (2) bekezdését és a Kbt. 2. § (1) bekezdését, mivel a jogerős ítélet azzal, hogy a jogorvoslati kérelmet határidőben előterjesztettnek minősítette egyúttal elzárja a nyertes ajánlattevőket attól, hogy a sorban utánuk következő ajánlattevők árindokolását vitassák, ami valójában a jogorvoslati kérelmet előterjesztők körét jelentősen szűkíti.
[36] A felperes kifogásolta, hogy a törvényszék magyarázat nélkül nem vette figyelembe azt, hogy a D.273/2023. számú jogorvoslati eljárásban a kérelmezett a 2023. augusztus 11. napján kelt nyilatkozatában - éppen a gyártó kilétének tisztázása érdekében - egyértelműen megnevezte a termék gyártóját, az YZ Kft.-t. Erre vonatkozóan a jogerős ítélet nem tartalmaz indokolást, a bíróság nem értékelte ezen nyilatkozat szerepét, valamint nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes ezt a nyilatkozatot a termék gyártójának vizsgálatakor felhasználhatta-e. A felperes álláspontja szerint az információhoz jogszerűen jutott hozzá, az abban foglalt adat számára ismert volt, a nyilatkozat továbbá rendelkezésére állt, ezért azt okszerűen vehette figyelembe a gyártó kilétének meghatározása során, így további eljárási cselekmény elvégzése nem volt indokolt, azaz a Kbt. 69. § (1)-(2), illetve a 71. § (1) bekezdéseinek sérelme nem állapítható meg. A nyilatkozat létét és tartalmát a felek nem vonták kétségbe, azt a bíróság tényként megállapította. Ennek a lényeges ténynek az értékelését azonban az eljárt bíróság elmulasztotta, így megsértette a Kp. 85. § (1)-(2) bekezdését, a Kp. 2. § (4) bekezdés első mondatát, valamint a Kp. 84. § (2) bekezdését folytán alkalmazandó Pp. 341. § (1) bekezdését.
[37] Az árindokolás vizsgálata során a felülvizsgálati kérelem szerint az alperes nem a kérelmezett által előterjesztett árindokolás tartalmát, hanem annak alátámasztottságát vitatta, tehát kizárólag a transzferár vizsgálat felperesi elmulasztását hiányolta, ezáltal észszerűtlenül túlzó mértékű vizsgálat lefolytatását várja el az elsőfokú bíróság, megsértette erre tekintettel a Kbt. 72. § (1) és (3) bekezdéseit, valamint a 71. § (7) bekezdését.
[38] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet általános indokolást tartalmazott, nem tárta fel az általa elfoglalt jogi álláspontot alátámasztó indokokat, minden egyes kérdésben az alperessel teljesen megegyező jogértelmezésre jutott, anélkül azonban, hogy ennek indokait részletesen kifejtette volna. Nem ismertette a felperes eljárásban keletkezett válasziratát sem, elmulasztotta az egyedi, az ügyre kiterjedő, kellő mélységű indokolás adását.
[39] A felperes kifejtette, hogy a jogerős ítélet által hivatkozott Kfv.II.38.077/2017/5. számú ítélet a Ket. hatálya alatt született, a Ket. szabályait értelmezi. A Ket. 2012. január 1. napjától 2017. december 31. napjáig hatályos időállapotában a 14. § (1) bekezdés a) pontja kifejezetten megengedte az eltérést a 33/A. §-tól a közbeszerzési jogorvoslati eljárások tekintetében. Bár az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pont szövege azonos a Ket-ben foglalt szabályozással, azonban míg a Ket. megengedte az ágazati jogalkotónak az eltérést, addig az Ákr. ilyen szabályt nem tartalmaz, az 51. § (1) bekezdés b) pontjától a közbeszerzési eljárási törvény, mint lex specialis nem térhet el. Az eljárt bíróság kizárólag az Ákr. és a Ket. egy-egy önkényesen kiválasztott jogi normájára volt tekintettel, az ügyben irányadó teljes szabályozási egységet azonban nem tárta fel, azaz nem vett figyelembe minden az ügyben alkalmazandó jogi rendelkezést, azaz a Ket. 14. § (1) bekezdés a) pontját és az Ákr. 8. § (2) bekezdését. A felülvizsgálati kérelem szerint a közbeszerzési eljárások jogorvoslati eljárásai az Ákr. tárgyi hatálya alá tartoznak, melyet megerősít az is, hogy a Ket. 14. § (1) bekezdés a) pontja eltérést engedett a Ket. általános szabályaitól ezen eljárások esetében, hiszen, ha egyébként nem tartoznának a tárgyi hatálya alá, hanem csak a Kbt. külön rendelkezése miatt kellene azt alkalmazni, akkor az eltérést nem kellene külön jogszabályhelynek megengednie. A Ket. és az Ákr. változásainak értelmezésekor fontos szempont az is, hogy a teleologikus értelmezés is a felperesi álláspontot támasztja alá, hiszen, ha az Ákr. szabályaitól való eltérést a közbeszerzési jogorvoslati eljárások tekintetében lehetővé kívánta volna tenni a jogalkotó, akkor egyszerűen csak a Ket.-el megegyező szabályozást hozott volna létre. A jogalkotó azonban nem ezt a megoldást választotta, annak, hogy kivette az általános eljárási törvényből a Ket. 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megengedő normát mindenképpen jelentősége van, és azt mutatja, hogy a korábbi szabályozást nem kívánta fenntartani.
[40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet és az annak befogadásáról szóló végzést az alperesnek azzal küldte meg, hogy a Kp. 118. § (4) bekezdésében foglaltak szerint annak közlésétől számított 8 napon belül felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő. Az alperes jogi képviselője a felhívást 2024. szeptember 11. napján átvette (letöltötte), így 2024. szeptember 19. napjáig terjeszthette elő a felülvizsgálati ellenkérelmét. Ezért a 2024. szeptember 24-én, elkésetten előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelme a Kp. 36. § (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó Pp. 149. § (1) bekezdése értelmében hatálytalan volt.
[41] Az alperes képviselője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az eljárt bíróság a vizsgálandó kérdéseket a jogerős ítélet [44] bekezdésében pontosan meghatározta, a tényállást megfelelően feltárta, az alapján jogszerű következtetésre jutott.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[42] A felülvizsgálati kérelem - az alábbiak szerint - részben megalapozott.[43] A Kp. 115. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdés, valamint 100. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések körében vizsgálhatja felül.
[44] A felperes a felülvizsgálati kérelmében állította a kérelmező jogorvoslati kérelmének elkésettségét, kifejtve, hogy a kérelmező közvetlen érdekeltsége a nyertessége ellenére fennállt az 1. módosított összegzés tartalmával szemben.
[45] A Kbt. 148. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A (2) bekezdés kimondja, hogy kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A felperes állította, hogy a jogerős ítélet ezen jogszabályhely értelmezése során jogkérdésekben eltér a Kúria Kf.III.37.383/2019/5. számú ítéletének [47] bekezdésében, illetve a Kfv.II.37.487/2017/3. számú ítélet [25] pontjában foglaltaktól.
[46] A Kúria Jpe.I.60.002/2021/7. számú határozatában fektette le az ügyazonosság megállapításának kritériumait. Eszerint "az ügyazonosság több tényező által befolyásolt, összetett jogfogalom, amelyet mindig esetről esetre kell vizsgálni. Ennek során szigorúan kell venni az összehasonlított bírói döntésekben az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (hatály, normatartalom) és a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát, továbbá közigazgatási perben - a kérelemhez kötöttség és a közigazgatási ügy tárgya által meghatározott vizsgálat miatt - a hatósági, a kereseti és a felülvizsgálati kérelem ténybeli és jogi azonosságot befolyásoló elemeit. Nincs ügyazonosság: eltérő anyagi jogi hátterű, azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kérelmet tartalmazó, vagy azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő tényállású közigazgatási ügyek és annak alapján indult közigazgatási jogviták között. Alappal kérdőjelezhető meg az ügyazonosság továbbá: azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kereseti vagy eltérő felülvizsgálati érvelés esetén." (Jpe.I.60.002/2021/7. [20]-[21])
[47] A Kúria erre figyelemmel megvizsgálta, hogy a jogerős ítélet és az alperesi érdekelt által felhívott, közzétett kúriai határozatok között fennáll-e az ügyazonosság. Megállapította, hogy a felperes által felhívott döntések egyikében sem merült fel a nyertes ajánlattevő ügyfélképességének a kérdése, így az ügyek közötti azonosság nem állt fenn.
[48] Rámutat a Kúria ugyanakkor, hogy helytálló volt az eljárt bíróság érvelése, amely kifejtette, hogy a Kbt. 148. § (2) bekezdésének értelmezése során a jog vagy jogos érdek megsértésének, vagy veszélyeztetésének kellően közvetlennek kell lennie ahhoz, hogy a kérelem benyújtásának jogát megalapozza. Csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog- vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben. Ezt az értelmezést tartalmazza a felperes által felhívott Kf.III.37.383/2019/5. számú ítéletének [46] bekezdése is. Mindezt a közvetlen érdekeltséget pedig az egyedi ügy és a kérelem tartalma alapján lehet vizsgálni.
[49] A perbeli esetben a jogorvoslati kérelem elkésettsége kapcsán a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogvita lényegét az adja, hogy a kérelmező mint az 1. módosított összegezés alapján nyertes ajánlattevő esetében a kérelmezett árindokolásának megfelelősége tekintetében a közvetlen érdeksérelme megvalósult-e.
[50] A rendelkezésre álló iratanyagban fellelhető a felperes előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszáról szóló 2023. június 30-i tájékoztatása, amely egyértelműen tartalmazta a kiegészítő árindokolás elfogadását. Megállapítható továbbá, hogy ezzel egyidejűleg a felperes kiadta az 1. módosított összegzését, melyben a kérelmezőt nyertes ajánlattevőként jelölte meg. Ennek folytán a perbeli esetben nem állt fenn olyan körülmény, amely folytán a nem nyertes - az összegzés szerint érvénytelennek nyilvánított - ajánlat árindokolásának elfogadása közvetlenül sérelmes lehetett volna a kérelmező számára. A közvetettséget ugyanis az jelentette, hogy a számára sérelmes helyzet, azaz az ajánlata szerinti szerződés megkötésének elmaradása csak a nyertességét megállapító döntés megváltoztatásával következhetett volna be. Másrészt pedig az érvénytelen ajánlat részbeni helytállósága (jelen esetben az árindokolás elfogadása) az 1. módosított összegzés megváltoztatása, megsemmisítése nélkül nem is lehetett értelmezhető. A kérelmező közvetlen érdeksérelme így a 2023. szeptember 8-i 2. módosított összegzéssel következett be.
[51] A felperes a felülvizsgálati kérelmében állította, hogy a gyártó vizsgálata tekintetében a további eljárási cselekményt nem kellett végeznie, értékelhette a rendelkezésére álló nyilatkozatot.
[52] A Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (2) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni.
[53] A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.
[54] A Kbt. 72. § (3) bekezdése értelmében sz ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.
[55] A Kúria rámutat, hogy az alperes a D.273/17/2023. számú határozatával azt állapította meg, hogy a kérelmezett a felperes által kért paramétereket megjelölte, az SSD tekintetében is pontos megjelölést tett, melyből megállapítható volt, hogy az adott alkatrész megfelel a felperes feltüntetett előírásainak. A kérelmezett az ajánlatában megjelölte, hogy milyen műszaki paraméterekkel rendelkező adattároló ajánlott meg, a terméktípus gyártó szerinti konkretizálása nem ütközött a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti korlátokba. A felperes jogsértő módon hagyta figyelmen kívül a kérelmezett hiánypótlását és állapította meg az ajánlata érvénytelenségét. Mindez nem volt ellentétes azzal, hogy a keresettel támadott határozat a felperes további vizsgálatának szükségességét írta elő. A D.273/17/2023. számú határozat ugyanis nem azt a tényt rögzítette, hogy az SSD termék gyártója igazolást nyert, hanem azt, hogy az SSD mint a felhívásban szereplő komplett termék részegysége tekintetében a gyártó és a pontos megjelölés hiánypótlás útján igazolható.
[56] A Kúria osztotta a jogerős ítélet azon megállapítását, hogy ha bebizonyosodik, hogy az ajánlatban a termék gyártójának megjelölése nem volt valós vagy egyértelmű; másrészt a hamis nyilatkozattétel a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizárási ok. Az pedig az árindokolás megfelelősége körében bír relevanciával, hogy az ajánlattevő és a gyártó (illetve disztribútor) személye valóban elválik-e egymástól és eredményez-e igazoltan árcsökkentő hatást, vagy ez az ajánlatevői nyilatkozat nem támasztható alá. Amennyiben az YZ Kft. nem tekinthető gyártónak, a kérelmezett eltitkolta a gyártás, a szállítás és a helyszíni üzembe helyezés költségeit, tehát nem valós alapokon nyugszik az ajánlati ára.
[57] Ebből következően a felperest az ügy egyedi körülményeire tekintettel a gyártó személye tekintetében terhelte a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettség, a jogerős ítéletnek az ügyben rendelkezésre álló adatok értékelése nem volt okszerűtlennek tekinthető.
[58] Ehhez kapcsolódóan írta elő az alperes adott esetben a transzferár vizsgálatának kötelezettségét, melyet az eljárt törvényszék helytállóan értékelt akként, hogy a transzferárazásra vonatkozóan az alperes nem várt el a felperestől adójogi ellenőrzés mélységének megfelelő vagy egyébként túlzó vizsgálatot, az alperes e körben csupán a kérelmezett megkeresését írta elő. Nyilvánvalóan a felperesnek a kérelmezett válaszát is ellenőriznie kell, a Kbt. 27. §-a alapán pedig rendelkeznie kell ezen vizsgálat elvégzésének megfelelő szakértelemmel. Ennek ellenkezője nem támasztható alá jogszabályi rendelkezésekkel.
[59] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel mutat rá arra, hogy az árindokolás alátámasztottságának vitatása magában foglalja azt, hogy az a tartalmában is vitatható, annak megalapozottsága további vizsgálat hiányában nem dönthető el. Az alperes a határozatában (különösen a [69]-[73] bekezdésekben) az ügy egyedi körülményeire tekintettel állapította meg, hogy a felperes részéről milyen további vizsgálat lefolytatása indokolt. Az jogerős ítélet az alperes megállapításait jogszerűnek ítélte meg. Mindez azonban nem azonosítható azzal, hogy minden egyes közbeszerzési eljárásban ugyanilyen mélységű vizsgálatot kell lefolytatni, mivel az minden esetben az ügy egyedi körülményeitől függ. Jelen esetben a jogerős ítéletben jogszerűnek tekintett megállapítások nem voltak kirívóan okszerűtlenek, a megállapítás alapjául szolgáló bizonyítékok, nyilatkozatok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhetett sor.
[60] A felperes a felülvizsgálati kérelmében utalt a hivatalbóli kiterjesztés kapcsán közzétett kúriai jogértelmezéstől való eltérésre. A Kúria megállapította, hogy a felperes által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt határozatok és a perbeli ügy közötti ügyazonosságot a felperes nem állította, nem támasztotta alá, azt a Kúria hivatalból sem állapította meg. Rögzíti ugyanakkor, hogy a Kbt. 149. § (1) bekezdése értelmében a jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a kérelmező és a 145. § (7) bekezdése szerinti képviselőjének nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a közbeszerzés tárgyát és - részajánlattétel esetében - a jogorvoslattal érintett részt, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan; a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait; a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan; ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét); valamint az esetleges előzetes vitarendezés lefolytatását, továbbá annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, amelyet csatolni is kell. A Kbt. szabályozása tehát a jogsértő cselekmény leírása mellett a megsértett jogszabályhely pontos megjelölését írja elő, míg nem kívánja meg, hogy a fél megjelölje, hogy a véleménye szerint a jogsértő cselekmény kinek a jogsértését támasztja alá. Az alperes határozata a felperes terhére olyan jogszabálysértést nem állapított meg, amire a jogorvoslati kérelem ne hivatkozott volna, továbbá a jogsértő cselekmény leírásából következett a felperessel szembeni jogsértések vizsgálatának lehetősége. Az adott esetben tehát nem történt hivatalbóli kiterjesztés, amely a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerint csak a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértés esetén jöhetett volna számításba.
[61] Az Alkotmánybíróság a bírói döntések jogi megalapozásával kapcsolatosan az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében szabályozott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványaként határozta meg az indokolt bírói döntéshez való jogot. Ennek tartalmát az elvi jelentőségű 7/2013. (III. 1.) AB határozatban úgy foglalta össze, hogy a belőle fakadó, a bíróságot terhelő indokolási kötelezettség a bírói döntés "abszolút korlátját jelenti", melynek értelmében a bíróság döntésének indokairól az eljárási törvényeknek megfelelően köteles számot adni. E számadási kötelezettség magában foglalja azt a "minimális elvárást", hogy "a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon" (7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]) A Kúria megállapította továbbá, hogy a jogerős ítélet indokolása az alkotmányos követelményeknek és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelt, tartalmazta az ügy lényeges körülményeinek, a felek nyilatkozatainak összefoglalását, a megállapított tényállást és az ügyet eldöntő jogi indokolást is. Kiemelendő, hogy sem a Pp. felülvizsgálati kérelemben foglalt rendelkezései nem írják elő, sem a hivatkozott alkotmányos követelményből nem következik a teljes pertörténet ítéleti bemutatása, a felek összes beadványának külön ismertetése.
[62] A felperes kifogásolta végül, hogy a jogerős ítélet által hivatkozott Kfv.II.38.077/2017/5. számú ítélet a Ket. hatálya alatt született, a Ket. szabályait értelmezi, azonban bár az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontjának szövege azonos a Ket-ben foglalt szabályozással, azonban míg a Ket. megengedte az ágazati jogalkotónak az eltérést, addig az Ákr. 8. § (2) bekezdése az eltérő rendelkezés megalkotását nem teszi lehetővé.
[63] Az eljárási határidő túllépése a felülvizsgálati eljárásban nem volt vitatott, azonban az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a kérelmező által megfizetett 250 000 forint igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.
[64] Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja értelmében ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában 10 000 forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.
[65] A Kbt. 151. § (9) bekezdése kimondja, hogy ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 300 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 300 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.
[66] A felperes által hivatkozott Ákr. 8. § (2) bekezdése szerint az Ákr. hatálya alá nem tartozó és az (1) bekezdésben nevesített közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi.
[67] Az alperes eljárása nem vitatottan az Ákr. hatálya alá tartozott. Megállapítható azonban, hogy a két rendelkezés nem azonos tárgykört érint. A Kbt. 151. § (9) bekezdése az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 300 000 forint viseléséről rendelkezik, az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja pedig a határidő túllépésének az igazgatási szolgáltatási díjat érintő következményeiről, amely így a Kbt. általános szabályához képest csupán arra a körére terjed ki, amikor az alperes a rá irányadó eljárási határidőt túllépi.
[68] A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogerős ítéletben felhívott Kfv.II.38.077/2017/5. számú ítélet a Ket. hatálya alatt született, a Ket. szabályait értelmezi, ezért jelen üggyel az azonossága az érintett jogkérdésben nem állt fenn. Az Ákr. 8. § (2) bekezdése ugyanis általános jelleggel nem engedi az Ákr. szabályaitól való eltérést, az 51. § (1) bekezdés b) pontja kapcsán pedig külön eltérést engedélyező szabályozás nincs.
[69] Az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés értelmezésénél az Alaptörvény 28. cikke szerint figyelembeveendő előterjesztői indokolás szerint az Ákr. az ügyintézési határidő túllépését a hatóság illeték- és díjvisszafizetési kötelezettségével szankcionálja, illetve mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. Megállapítható tehát, hogy az Ákr. hivatkozott rendelkezésének célja, hogy előmozdítsa, hogy a hatóságok a rájuk irányadó eljárási határidőket betartsák, annak elmulasztása esetén őket a törvény illeték- és díjvisszafizetési kötelezettséggel szankcionálja, illetve mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól.
[70] Mindezekből az következik, hogy amennyiben az alperes a rá irányadó eljárási határidőt nem tartotta be, úgy a Kbt. 151. § (9) bekezdésében foglaltaktól függetlenül az igazgatási szolgáltatási díj összegéből a 300 000 forintot sem tekintheti saját bevételének, hanem azt az ügyfélnek vissza kell fizetnie. Ebből következően ez a díj nem tekinthető az ügyfél eljárási költségének, annak viseléséről sem kell rendelkezni. Az ezzel ellentétes értelmezés arra vezetne ugyanis, hogy a Kbt. rendelkezése lerontaná az Ákr. alaptörvényi garanciát érvényre juttató szabályát, melyet sem az Alaptörvény 28. cikke, sem az Ákr. 8. § (2) bekezdése nem tenne lehetővé.
[71] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból a jogerős ítélet a támadott közigazgatási cselekmény költségek viseléséről rendelkező része tekintetében jogszabálysértő volt, ezért azt a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy az alperes határozatát ebben a részében megsemmisítette és az alperest új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezte, a jogerős ítéletet ezt meghaladóan hatályában fenntartotta. Az alperesnek a megismételt eljárásában az eljárási költségek viseléséről úgy kell rendelkeznie, hogy az eljárási határidő túllépésére tekintettel a kérelmező által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat visszafizetéséről kell rendelkeznie, azzal, hogy a visszafizetett díj eljárási költségént nem vehető figyelembe.
(Kúria Kfv.IV.37.489/2024/8.)