adozona.hu
BH 2025.5.119
BH 2025.5.119
I. A tőkealap-kezelését végző gazdasági társaságban fennálló üzletrész-, illetve részvénytulajdon mint társaságbeli részesedés a tőkealapban fennálló részesedésként értékelhető. II. Ha az adós gazdasági társaság tagjának alapkezelőjében a Magyar Államnak nincs sem közvetlen, sem közvetett részesedése, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság kijelölésére a 2021. évi XCIX. törvény 74. § (2) bekezdésében meghatározott speciális illetékességi szabály nem alkalmazható [2014. évi XVI. törvény (Kbf
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A hitelező a Törvényszéken 2024. október 31-én előterjesztett beadványában kérte az adós fizetésképtelenségének a megállapítását és felszámolásának az elrendelését. A Törvényszék illetékességét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (1) bekezdésére hivatkozással az adós székhelyére alapította.
[2] A Törvényszék 6. számú - elsőfokon jogerőre emelkedett - végzésében megállapította illetékességének hiányát és elrendelte a fel...
BH 2025.5.119 I. A tőkealap-kezelését végző gazdasági társaságban fennálló üzletrész-, illetve részvénytulajdon mint társaságbeli részesedés a tőkealapban fennálló részesedésként értékelhető.
II. Ha az adós gazdasági társaság tagjának alapkezelőjében a Magyar Államnak nincs sem közvetlen, sem közvetett részesedése, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság kijelölésére a 2021. évi XCIX. törvény 74. § (2) bekezdésében meghatározott speciális illetékességi szabály nem alkalmazható [2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 4. § (1) bek. 1., 21., 59., 60., 62. pont; 2021. évi XCIX. törvény (Átmeneti tv.) 74. § (2) bek.].
A kijelölés apjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező a Törvényszéken 2024. október 31-én előterjesztett beadványában kérte az adós fizetésképtelenségének a megállapítását és felszámolásának az elrendelését. A Törvényszék illetékességét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (1) bekezdésére hivatkozással az adós székhelyére alapította.[2] A Törvényszék 6. számú - elsőfokon jogerőre emelkedett - végzésében megállapította illetékességének hiányát és elrendelte a felszámolás iránti kérelem Fővárosi Törvényszékhez történő áttételét. Határozatának indokolása szerint a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) 74. § (1), (2) és (4) bekezdése értelmében a 2024. december 31-ig benyújtott kérelmek alapján megindított csőd- és felszámolási eljárások lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, ha az adós olyan gazdasági társaság, amelyben az államnak részesedése van. Megállapította, hogy az adós gazdasági társaságban 40%-os részesedéssel rendelkező hitelező jegyzett tőkéje 13 351 134 847 forint, a befektetési jegyek száma: 13 351 134 847 darab, amelyből 9 345 794 393 darab vonatkozásában a befektető a Magyar Állam tulajdonában álló Zrt. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az államnak részesedése van az adós gazdálkodó szervezetben, ezért a vele szemben kezdeményezett felszámolási eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
[3] A Fővárosi Törvényszék az 5. számú végzésében ugyancsak megállapította illetékessége hiányát, és az iratokat felterjesztette a Kúriára az eljáró bíróság kijelölése végett. Rámutatott, az MNB tájékoztatása szerint a kockázati és magántőkealapok befektetési jegyei nem jelentenek tulajdonjogot a befektetők számára, a befektetési jegyek az alap vagyonának nyereségére vagy veszteségére való jogosultságot képviselnek. Ismertette a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) befektetési alap, befektetési jegy, kockázati tőkealap fogalmát meghatározó 4. § (1) bekezdés 17., 21. és 59. pontjait, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt definiáló 3. § (6) bekezdésének 2. pontját, amely rendelkezések alapján azt állapította meg, hogy a kockázati tőkealap által, határozott időre kibocsátott befektetési jegy nem tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hanem hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely alapján a befektetőnek a befektetési alappal szemben követelése áll fenn. Kiemelte, miután a befektetési jegy birtokosa nem tulajdonosa a befektetési alapnak, nem rendelkezik abban részesedéssel és tagsági jogokkal sem, a Magyar Államnak nem áll fenn - a Zrt. útján - tulajdona a hitelező kockázati tőkealapban, így az állam az adós gazdálkodó szervezetben sem rendelkezik cégtulajdonnal vagy részesedéssel. Emellett a cégjegyzék adatai szerint a Magyar Állam a hitelező alapkezelőjében sem rendelkezik sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal, ezért nincs a Fővárosi Törvényszéknek az Átmeneti tv. 74. § (2) bekezdése alapján kizárólagos illetékessége az adós felszámolási eljárásának lefolytatására. Arra a Cstv. 6. § (1) bekezdése alapján - az adós székhelyére figyelemmel - a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. számú melléklete szerint a Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A Kúria a Fővárosi Törvényszék álláspontjával ért egyet, és ennek megfelelően az előzőekben részletezett negatív illetékességi összeütközést a Törvényszék eljárásra történő kijelölésével szüntette meg az alábbi indokokra figyelemmel.[5] A Cstv. 6. § (1) bekezdése értelmében főszabály szerint a felszámolási eljárás lefolytatására az adós kérelem benyújtásakor bejegyzett székhelye szerinti bíróságnak, illetve a székhely áthelyezése esetén a Cstv. 6. § (1a) bekezdésében meghatározott bíróságnak van kizárólagos illetékessége. Ettől eltérő, speciális kizárólagos illetékességi szabályt tartalmaz az Átmeneti tv. 74. § (2) bekezdése, amely szerint a Cstv. 6. § (1) bekezdésétől eltérően a 2025. december 31-ig benyújtott kérelmek alapján megindított, a Cstv. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó felszámolási eljárások lefolytatására - ideértve azokat az eljárásokat is, ahol az adós gazdasági társaságban az államnak részesedése van - a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
[6] Ennek megfelelően a jelen ügyben eljáró bíróság illetékességét az határozza meg, hogy az államnak van-e részesedése az adós gazdasági társaságban.
[7] A gazdasági társaságbeli részesedés a társaság tagjának jogait és kötelezettségeit jelentő vagyoni értékű jog, amely korlátolt felelősségű társaság esetén üzletrésztulajdon [Ptk. 3:164. § (1) bekezdés], részvénytársaság esetén pedig részvénytulajdon [Ptk. 3:213. § (1) bekezdés] formájában jelentkezik. Az állami részesedés lehet közvetlen, amely esetben az állam mint jogi személy [Ptk. 405. § (1) bekezdés] maga tagja a gazdasági társaságnak, és lehet közvetett, ha a gazdasági társaság ugyancsak gazdasági társaság jogi személy tagjában van társasági részesedése, azaz üzletrész- vagy részvénytulajdona, avagy a gazdasági társaság nem jogi személy tagjában van részesedése.
[8] Jelen ügyben az állam az adós korlátolt felelősségű társaságnak nem tagja, így abban üzletrésszel nem rendelkezik, következésképpen nincs közvetlen részesedése az adós gazdasági társaságban.
[9] A közvetett részesedést vizsgálva megállapítható, hogy az adós gazdasági társaság két tagjának egyike természetes személy, aki tulajdonjog tárgya nem lehet, így az ő tagsága kapcsán az állami részesedés fogalmilag kizárt.
[10] A másik tag - egyben a hitelező - kockázati tőkealap, amely a Kbftv.-ben meghatározott feltételek szerint, befektetési jegyek kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező kollektív befektetési forma, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy azt meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára, és amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel [Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1., 59., 60., 62. pont]. A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pontja értelmében a befektetési jegy az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelynek - a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 24. pontja szerint - a befektető a tulajdonosa.
[11] Az idézett törvényi rendelkezésekből következően a kockázati tőkealap befektetői a tőkealapnak nem tagjai és tulajdonosai ugyan a befektetési jegyeknek, ez a tulajdonjog azonban magát a tőkealapot, illetve annak működését, irányítását érintő jogokat csak a kezelési szabályzat ilyen tartalmú rendelkezése esetén, az ott meghatározottak szerint biztosíthat a befektetők számára. Jelen ügyben a hitelező Kockázati Tőkealap kezelési szabályzata nem áll rendelkezésre, és nem ismert az sem, hogy a befektetési jegyeinek a felszámolás elrendelése iránti kérelem előterjesztésének időpontjában kik voltak a tulajdonosai, így önmagában abból, hogy az állam a befektetési jegyeket lejegyző Zrt. részvényese, nem állapítható meg, hogy az adós gazdasági társaságban közvetett részesedése lenne.
[12] Ugyanakkor a kockázati tőkealap mint kollektív befektetési forma számára a kockázati tőkealap-kezelő végzi a befektetéskezelési tevékenységet, és látja el a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatokat [Kbftv. 4. § (1) bekezdés 2., 18., 60. pont]. Ebből következően a tőkealap-kezelő lényegében tulajdonost megillető jogokat gyakorol, így az adott tőkealap-kezelését végző gazdasági társaságban fennálló üzletrész-, illetve részvénytulajdon mint társaságbeli részesedés egyben a tőkealapban fennálló részesedésként értékelhető.
[13] Jelen ügyben a hitelező, egyben az adós gazdasági társaság tagjának alapkezelője a Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amelyben azonban - a közhiteles cégnyilvántartás adataiból megállapíthatóan - a Magyar Államnak nincs sem közvetlen, sem közvetett részesedése.
[14] Mindebből következően a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy az államnak részesedése van az adós gazdasági társaságban, ezért az eljáró bíróság illetékességére az Átmeneti tv. 74. § (2) bekezdésében meghatározott speciális illetékességi szabály nem alkalmazható, és a Cstv. 6. § (1) bekezdése alapján az eljárásra az adós székhelye szerinti Székesfehérvári Törvényszék kizárólagosan illetékes.
[15] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján eljárva az eljárás lefolytatására a Székesfehérvári Törvényszéket jelölte ki, és erről a Fővárosi Törvényszéket értesíteni rendelte.
(Kúria Pkk.III.24.504/2025/2.)