adozona.hu
BH 2026.1.13
BH 2026.1.13 Befektetési vállalkozás adós felszámolási eljárásában kizárja az ügyfélvagyon kiadásával kapcsolatos felszámolói intézkedésnek az azonos ténybeli alapon újabb kifogás útján történő támadását a korábban már előterjesztett kifogás elbírálásának anyagi jogerőhatása [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp. 229. §, 130. § (1) bek. d) pont, 157. § a) pont; 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 136. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Törvényszék 3. számú végzésével elrendelte az adós felszámolását. Az adós 2015. március 5-i hatállyal felszámolás alatt áll.
[2] A kifogást tevő 2015. április 3-án hitelezői igényt jelentett be az adóssal 2004. december 20-án kötött értékpapír- és ügyfélszámla szerződés alapján, és értékpapírszámla-követelés jogcímén 220 332 197 forint kifizetését kérte a felszámolótól.
[3] A hitelezőnek az adósnál vezetett 44410 számú számláján korábban nyilvántartott O. Nyrt. törzsrészvényből a fels...
BH 2026.1.13 Befektetési vállalkozás adós felszámolási eljárásában kizárja az ügyfélvagyon kiadásával kapcsolatos felszámolói intézkedésnek az azonos ténybeli alapon újabb kifogás útján történő támadását a korábban már előterjesztett kifogás elbírálásának anyagi jogerőhatása [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp. 229. §, 130. § (1) bek. d) pont, 157. § a) pont; 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 136. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Törvényszék 3. számú végzésével elrendelte az adós felszámolását. Az adós 2015. március 5-i hatállyal felszámolás alatt áll.[2] A kifogást tevő 2015. április 3-án hitelezői igényt jelentett be az adóssal 2004. december 20-án kötött értékpapír- és ügyfélszámla szerződés alapján, és értékpapírszámla-követelés jogcímén 220 332 197 forint kifizetését kérte a felszámolótól.
[3] A hitelezőnek az adósnál vezetett 44410 számú számláján korábban nyilvántartott O. Nyrt. törzsrészvényből a felszámoló - a dematerializált részvényállomány felmérését és azonosítását követően, a külön törvényben előírt csoportképzés és arányosítás módszerével - az Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.886/2016/9. számú végzése alapján azonosított és meglévő mennyiséget a hitelezőnek transzferálással kiadta, a fennmaradó, de hiányzó mennyiség miatt pedig a hitelező követelését hitelezői igényként nyilvántartásba vette. Közölte, hogy az ismételt felülvizsgálat alapján további értékpapírt nem ad ki.
[4] A kifogást tevő több kifogást is előterjesztett a felszámoló eljárásával szemben.
A kifogás és a felszámoló ellenkérelme
[5] A kifogást tevő a 2023. november 29-én benyújtott kifogásában a felszámoló kötelezését kérte a számláján a felszámolás kezdő időpontjában nyilvántartott és még ki nem adott 34 479 OTP törzsrészvény kiadására. Kifogása alapjául arra hivatkozott, hogy az általa 2023. november 24-én megismert bírósági ítéletekből (Törvényszék 22.P.20.733/2022/21., Ítélőtábla 9.Pf.20.711/2022/7-II.) megállapíthatóan a felszámoló nem bizonyított hiányra hivatkozással tagadta meg az adós 1017 ügyfelének - köztük a kifogást tevő hitelezőnek - 841 300 OTP törzsrészvény kiadását.[6] A felszámoló védekezése elsődlegesen - a jogvita korábbi jogerős elbírálására tekintettel - az eljárás megszüntetésére, érdemben a kifogás elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság a kifogásolási eljárást a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 157. § a) pontjának, 130. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásával megszüntette.[8] Határozatának indokolása szerint a kifogásban megjelölt ítéletek indokolásának nincs a kifogást tevő által állított tartalma: a pernek az adós vezető tisztségviselői ellen folyamatban volt büntetőeljárásban egyéb törvényes útra utasított polgári jogi igény volt a tárgya; az adós kártérítési keresetének elutasításához az vezetett, hogy az adós nem igazolta, hogy melyik alperes milyen magatartással milyen összegű kárt okozott a számára. A büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet egyebekben az ügyféleszközökben kialakult hiány tényét megállapította, ennek ellenkezője a kártérítési perben sem merült fel. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az előtte Fpkh.165/2017. ügyszámon indult eljárásban a bíróság megállapította, hogy a felszámoló egy korábbi ügyben hozott másodfokú végzésben (15.Fpkhf.43.886/2016/4.) előírt 45 napos határidőben a kifogás tárgyát képező 37 780 OTP törzsrészvény egyedi azonosítását az adós nyilvántartásai alapján elvégezte, abból az azonosított és meglévő értékpapírt 2016. december 14-én kiadta a kifogást tevő hitelezőnek, a felülvizsgálat eredményéről pedig 2017. február 10-én tájékoztatta, és a kifogást emiatt az 54. sorszámú végzésével elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a kifogás ismételten az Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.886/2016/9. számú végzésében foglaltak elmulasztását sérelmezte, de az a korábban született végzésekkel (24.Fpkh.165/2017/54., 15.Fpkhf.43.130/2020/2., Gfv.30.320/2020/5.) véglegesen elbírálásra került.
[9] A kifogást tevő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[10] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban a kérdésben, hogy a kifogás tárgya megegyezik az Fpkh.165/2017. számú ügyben elbírált kifogáséval. A hitelező ebben az eljárásban ismételten a kifogásban érintett vagyonelemek kiadására kérte kötelezni a felszámolót, mivel állítása szerint a felszámoló alaptalanul hivatkozott az adós ügyfelei OTP törzsrészvényeinek hiányára. Ebben az ügyben a hitelező a vagyonhiányt - a fenti eljárásban vizsgált vagyonfelmérés eredményén keresztül - a kártérítési perben született ítéletekből állított új tényekre hivatkozva vitatta. A megjelölt ítéletek azonban nem támasztották alá a hitelező tényállítását. Ezt a kérdést a kártérítési perben eljáró bíróságok nem is vizsgálták. A két ügy tényállásának egyezősége - a kiadni kért eszközök hiánya - ezért megállapítható volt.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[11] A kifogást tevő felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek az elsőfokú végzésre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és a kifogás érdemi elbírálásával új határozat hozatalára utasítását kérte.[12] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a régi Pp. 206. § (1) bekezdésébe, a 3. § (2) bekezdésébe, a 213. § (1) bekezdésébe, a 221. § (1) bekezdésébe, továbbá a 130. § (1) bekezdés d) pontjába, a 157. § a) pontjába és a 229. §-ába ütközően jogszabálysértő.
[13] Állította, hogy a kifogás tárgya nem azonos az Fpkh.165/2017. számú ügyben jogerősen elbírált kifogás tárgyával: a korábbi eljárásnak az volt a tárgya, hogy a felszámoló eleget tett-e az Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.886/2016/9. számú végzésében foglaltaknak, és elvégezte-e a kifogást tevő értékpapírszámláján a tulajdonaként nyilvántartott 39 780 db OTP törzsrészvény egyedi azonosítását az adós nyilvántartásai alapján; jelen eljárásban a kifogás tárgyát viszont az jelentette, hogy a felszámoló köteles kiadni a kifogást tevő részére a 34 479 db OTP törzsrészvényét, amelyet eddig részvényhiányra hivatkozva nem tett meg. Az eljárt bíróságok a tényállást iratellenesen, egyedül a felszámoló előadásának elfogadásával állapították meg, meg nem engedetten tértek el a hitelező kérelmétől.
[14] A bíróságok álláspontjától eltérően a kifogást nem ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt nyújtotta be, mint a korábbi Fpkh.165/2017. számon indított eljárásban. Az Fpkh.165/2017. számú ügyben az érvényesített jogot az jelentette, hogy a felszámoló végezze el az OTP törzsrészvények egyedi azonosítását; a tényalapja pedig az volt, hogy a felszámoló nem hajtotta végre a bíróság ezt előíró határozatát. Ezzel szemben a jelen kifogásban érvényesített jog az volt, hogy a felszámoló adja ki a kifogást tevő részére a 34 479 db OTP törzsrészvényét, amelyet részvényhiány fennállására hivatkozva nem adott eddig ki. Ennek tényalapját a jogerős ítéletben foglaltak szerint az képezte, hogy nem állapítható meg, hogy az ügyfélvagyonban hiány (részvényhiány) mutatkozott.
[15] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult. Egyetértett annak indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[17] Előrebocsátja a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban - egyben a felülvizsgálati eljárás kereteinek tisztázásához -, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása az ügy érdemében hozott jogerős határozattal befejezett eljárásnak
[18] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kifogást tevőnek az Fpkh.165/2017. ügyszámon intézett korábbi kifogása jogerős elbírálásából következő anyagi jogerőhatás - az anyagi jogerő ügyben vitás tárgyi terjedelme szerint - perakadályként jelentkezett-e ebben az eljárásban.
[19] A Kúria az anyagi jogerőhatás értelmezése tárgyában hozott 6/2022. Jogegységi határozatnak a jelen nemperes eljárásban is megfelelően irányadó megállapításai közül kiemeli a következőket. A tényazonosság az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet (a bíróságtól kért jogvédelmet) megalapozó tények azonosságát jelenti: az érvényesíteni kívánt jogot megalapozó tényeket a jogalapul megjelölt jogszabályban rögzített törvényi tényállás tartalmazza; a kereseti kérelmet megalapozó tények alatt pedig az adott perben érvényesített konkrét követelés tényalapját, a követeléssel összefüggő történeti tényeket kell érteni. Mivel a kereset egy anyagi jogszabály (tárgyi jog) által biztosított valamely jog (alanyi jog) érvényesítését jelenti, a felperes a keresetben azt állítja, hogy a valóságban megtörtént konkrét történeti tények megvalósítják az alanyi jogot tételező jogi normában meghatározott törvényi tényállási elemeket, miáltal az alanyi jog megnyílt, amely feljogosítja őt valamilyen igény támasztására. Az alanyi jog mindig egy jogviszonyból ered.
[20] Az előzőeket jelen ügyre konkretizáltan a tényazonosság feltételét illetően rögzíti a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelem álláspontjától eltérően a másodfokú bíróság nem a felszámoló előadásának (egyoldalú) elfogadásával és a hitelező előadásának meg nem engedett félretételével, hanem a kártérítési perben hozott ítéletek értékelésével következtetett a tartalmában összevetett kifogások azonos ténybeli alapjára. A felülvizsgálati kérelemnek itt értékelhető további tartalma nem volt: a bírósági ítéletek hibás értékelését a hitelező nem állította.
[21] A jogazonosságot nézve megállapítható, hogy a kifogást tevő a 2017. február 20-i kifogásában (Fpkh.165/2017.) és a jelen ügyben előterjesztett kifogásában egyaránt a korábban az adósnál vezetett ügyfél- és értékpapírszámláján nyilvántartott, de a felszámolási eljárásban eddig ki nem adott OTP törzsrészvények kiadására kérte - a kiadás törvényi feltételeinek teljesülése miatt - kötelezni a felszámolót. A kifogást tevő alanyi jogát a tulajdonát képező értékpapíroknak a felszámolási eljárás keretei között megengedett külön kiadására a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 136. §-a tette lehetővé a felszámolás alá került befektetési vállalkozás ügyfeleinek, az ott meghatározott feltételekkel.
[22] A kifogást tevő a vizsgált kifogásokkal valójában mindkét esetben a Bszt. által biztosított alanyi jogát kívánta érvényesíteni: annak állításával, hogy a felszámoló által állított részvényhiány nem valós, vagyis nincs törvényi akadálya az ügyfélvagyon természetbeni kiadásának, kérte a tulajdonát képező, a felszámolási vagyonba nem tartozó pénzügyi eszközök kiadását a felszámolótól, illetve a felszámoló ebben állított jogszabálysértő eljárása miatt a bíróságtól a felszámoló kötelezését.
[23] Mindebből következően a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértések nélkül, a kifogás tárgyának megfelelő tartalom szerinti értékelésével [régi Pp. 3. § (2) bekezdés] következtettek az ügyben eljárt bíróságok az Fpkh.165/2017. ügyszámon jogerősen elbírált és a jelen eljárásban előterjesztett kifogás összevetésével a korábbi kifogás elbírálásának anyagi jogerőhatására, és arra is, hogy az perakadályként kizárta a kifogás érdemi elbírálását ebben az eljárásban [régi Pp. 229. §, 130. § (1) bekezdés d) pont, 157. § a) pont].
[24] A kifejtettek értelmében a jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért a Kúria a régi Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.III.30.347/2024/4.)