adozona.hu
ÍH 2025.138
ÍH 2025.138 FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA, SZÁMLA KÖZLÉSE Az elektronikus számlázási rendszerről készült fényképfelvétel - képernyőfotó - tárgyi bizonyítási eszköz, amely alkalmas annak a ténynek a bizonyítására, hogy az adós e-mail címére a hitelező által kiállított számláról szóló értesítés megküldésre került, és azt az adós megnézte, e tényekből pedig az következik, hogy a hitelező a számlát az adóssal bizonyíthatóan közölte. [1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 27. § (2) bekezdés a) pont, 2016. évi CXXX. tv. (Pp) 268.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a hitelező az adóssal szemben 2024. április 4. napján két számlát állított ki, az E-HNGR-2024-2. számú, 2024. április 12. napján esedékes, 3.500.000 forintról szóló, valamint az E-HNGR-2024-3. számú, 2024. április 12. napján esedékes, 4.307.600 forintról szóló számlát. A hitelező az elektronikus számlázó programon keresztül az elektronikus számlákat 2024. április 4. napján az adósnak megküldte. A hitelező 2024. június 3. napján az adós...
ÍH 2025.138 FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA, SZÁMLA KÖZLÉSE
Az elektronikus számlázási rendszerről készült fényképfelvétel - képernyőfotó - tárgyi bizonyítási eszköz, amely alkalmas annak a ténynek a bizonyítására, hogy az adós e-mail címére a hitelező által kiállított számláról szóló értesítés megküldésre került, és azt az adós megnézte, e tényekből pedig az következik, hogy a hitelező a számlát az adóssal bizonyíthatóan közölte. [1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 27. § (2) bekezdés a) pont, 2016. évi CXXX. tv. (Pp) 268. § (1) bekezdés]
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a hitelező az adóssal szemben 2024. április 4. napján két számlát állított ki, az E-HNGR-2024-2. számú, 2024. április 12. napján esedékes, 3.500.000 forintról szóló, valamint az E-HNGR-2024-3. számú, 2024. április 12. napján esedékes, 4.307.600 forintról szóló számlát. A hitelező az elektronikus számlázó programon keresztül az elektronikus számlákat 2024. április 4. napján az adósnak megküldte. A hitelező 2024. június 3. napján az adóst írásban felszólította a teljesítésre. A felszólító levél "kézbesítés akadályozott" jelzéssel érkezett vissza.Hitelező a 2024. november 12. napján előterjesztett felszámolási kérelemben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adós fizetésképtelenségének megállapítását, felszámolásának elrendelését kérte.
Az adós az eljárás megszüntetését kérte hivatkozással arra, hogy a számlákat a hitelező nem küldte meg részére, tartozása nem áll fenn, a tartozást vitatja. Álláspontja szerint a hitelező által csatolt képernyőfotó nem bizonyít semmit, egyrészt lehet "szerkesztett", másrészt semmilyen szinten nem bizonyítja azt, hogy az értesítő még a felszólító levél kiküldését megelőzően ki lett küldve, és nem bizonyítja azt sem, hogy a számlákat megnézte.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adós fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását főeljárásként elrendelte. Kifejtette, a hitelező a program képernyőfotójával egyértelműen igazolta, hogy a felszámolási kérelem alapjául szolgáló számlákat az adósnak 2024. április 4. napján megküldte, az adóst a teljesítésre felszólította, az adós 2024. június 3. napján ezért vitató nyilatkozata pedig elkésett.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Csődtv. 27. § (1) bekezdését, a (2) bekezdés a) pontját, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. § (1) bekezdését és a Pp. 279. §-át jelölte meg. Kiemelte, hogy a számlák megküldését a - dátum és cím tekintetében utólag is szerkeszthető - képernyőfotó nem bizonyítja, a hitelező nem tudta igazolni a küldés és átvétel tényét, az elsőfokú bíróság e körben a bizonyítékokat tévesen értékelte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Csődtv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott 60 napos határidőn túl döntött, a határidő elmulasztása miatt álláspontja szerint az eljárás megszüntetésének lett volna a helye.
Hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzése helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság érdemi döntése helyes, nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért azt a másodfokú bíróság a Csődtv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 389. §-ára tekintettel, a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A hitelező követelése szerződéses viszonyon alapul, ami két fontos következménnyel jár. Egyrészt az adós fizetési kötelezettséget vállal, másrészt a fizetési kötelezettségére a hitelező számla megküldésével külön is figyelmezteti. A 4/2013. PJE határozat III. pontja szerint az adós fizetésképtelensége csak akkor állapítható meg, ha a követelést a tudomására hozták, vele a számlát vagy a követelés fennállásáról értesítő fizetési felszólítást bizonyítottan közölték. Ezt követően az adóst terheli a számla kezelésének felelőssége, így az, hogy annak tartalmát megvizsgálja, amennyiben megalapozott és helyes, fizetési határidőben kifizesse, amennyiben megalapozatlan, írásban vitassa (BDT2016. 3570). A fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban a hitelezőnek azt kell igazolnia, hogy az adóst szerződésen alapuló követelés megfizetésére a Csődtv. 27. § (3) bekezdésének megfelelő tartalmú fizetési felszólítással felszólította, valamint - az adós ez irányú védekezése esetén, azt a tényt kell bizonyítania, hogy az adóssal szembeni követelésre vonatkozóan számlát állított ki, és azt az adósnak megküldte, vagy a követelést más módon - fizetési felhívással - az adós tudomására hozta (BH2021. 313.).
A Csődtv. nem tartalmaz a számla közlésével kapcsolatban speciális, kötelező előírásokat, e vonatkozásban az az alapvető követelmény fogalmazható meg, hogy a megfelelő tartalmú számlát, illetve ennek hiányában a felhívást a hitelező bizonyíthatóan közölje az adóssal (BH2021. 313.). E tény bizonyítására azonban - a Csődtv. 6.§ (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. szabad bizonyítási rendszeréből következően nem csak a számlák postai kézbesítését igazoló tértivevény vagy ajánlott küldemény feladóvevénye alkalmas, hanem bármely bizonyíték (BDT2013. 2880.).
Az elsőfokú bíróság helyesen, a Pp. bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó, 279. §-ának megsértése nélkül állapította meg tényként, hogy az adós a számlákat megkapta, megismerte. Tévesen hivatkozott az adós arra, hogy a hitelező által csatolt képernyőfotó nem bizonyít semmit. A fényképfelvétel - értve ez alatt a digitális fényképet is, így a képernyőfotót is - a Pp. 268. § (2) bekezdése szerinti tárgyi bizonyítási eszköz. A Pp. 268. § (1) bekezdése szerint a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson. A hitelező által H/1. sorszámon csatolt képernyőfotóval kapcsolatban az adós azt nem vitatta, hogy azon az e-mail címe szerepel, nem vitatta a hitelező által hivatkozott jelek jelentését - így azt, hogy a számla mellett megjelenő fehér harang azt jelzi, hogy az értesítés az adós e-mail címére kiküldésre került, a szürke harang pedig azt, hogy az adós az értesítést megnézte -, e tárgyi bizonyítási eszköz ezért alkalmas volt annak a ténynek a bizonyítására, hogy az adóshoz a számla kiállításáról szóló értesítő levél, és így a számla is megérkezett, hogy a számla az adóssal közlésre került. Ezt követően - ahogy arra a 4/2013. PJE határozat III. pontja is utal - az adóst terhelte a számla kezelésének felelőssége, így az, hogy annak tartalmát megvizsgálja, nincs ezért jelentősége annak a ténynek, hogy az adós az értesítő levelet mikor olvasta el, vagy a számlát mikor nézte meg, annak a ténynek van jelentősége, hogy az értesítő levél kiküldésével a számla megismerésének lehetősége számára biztosítva volt. Nem volt ezért jelentősége a jogvita elbírálása szempontjából annak, hogy a H/1. sorszámon csatolt képernyőfotó azt nem igazolja, hogy az adós az értesítő levelet és számlákat ténylegesen mikor nézte meg.
Önmagában az adósnak az a hivatkozása, hogy a képernyőfotó akár szerkesztett is lehet, nem alapozza meg annak kizárását a bizonyítékok köréből, mert az adós nem hozott fel olyan tényt, amely a bizonyíték valódisága megkérdőjelezésére alkalmas lett volna. Az adós az eljárást megelőző levelezésében nem vonta kétségbe azt a tényt, hogy a hitelező a számlákat kiállította, azt sem, hogy azokat megküldte, arra hivatkozott, hogy azok feltehetően "elkeveredtek". A hitelező által korábban kiállított számlákkal kapcsolatban - melyeket a képernyőfotó szintén tartalmaz - azok kiállítását és megküldését az adós nem is vonta kétségbe, ahogy nem vonta kétségbe, sőt éppen ellenkezőleg, elismerte azt a tényt is, hogy az eljárásbeli számlák a NAV számlarendszerében is elérhetők voltak. E tények nem a képernyőfotó valódiságát megkérdőjelező, vagy azt cáfoló, hanem az ezzel bizonyítani kívánt tények, és ezáltal a bizonyíték valódiságát megerősítő tények.
Tévesen hivatkozott az adós arra is, hogy a Csődtv. 27.§ (1) bekezdés második fordulatában meghatározott határidő elmulasztása folytán az eljárás megszüntetésének volna helye. A Csődtv. a felszámolási kérelem tárgyában a határozathozatalra megállapított hatvan napos határidő elmulasztásához jogkövetkezményt nem fűz, a mulasztás az eljárás elhúzódása miatti, a Pp. 157.§-a szerinti kifogást alapozhatott volna meg, de csak a mulasztás fennállása alatt.
A fentiek okán az adós fizetésképtelenségének megállapításával az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Csődtv. 27.§ (2) bekezdés a) pontját, mivel az adós a számlákban foglalt tartozását a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőző napig nem vitatta.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.081/2025/2.)