adozona.hu
BH 2025.11.259
BH 2025.11.259
Önmagában általánosságban a környezetvédelmi érdek mint össztársadalmi érdek nem indokolja a felülvizsgálati kérelmek befogadását, ha a jogerős ítélet az ügy érdemére nem terjedt ki, hanem egy Ákr. 123. §-a szerinti semmisségi okot értékelt [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Kormányhivatal 2015-ben beavatkozásra és a beavatkozás ideje alatti kármentesítési monitoring elvégzésére kötelezte az alperesi érdekelt jogelődjét a perbeli ingatlanok vonatkozásában. A kármentesítési beavatkozás megkezdésére, kármentesítési munka végzésére nem került sor.
[2] Az érintett ingatlanok közül többnek kizárólagos tulajdonosa a felperesi érdekelt egy pedig a felperes, a felperesi érdekelt, illetve a perben nem álló I. Kft. (a továbbiakban: Tulajdonostárs) közös tulajdonában...
BH 2025.11.259 Önmagában általánosságban a környezetvédelmi érdek mint össztársadalmi érdek nem indokolja a felülvizsgálati kérelmek befogadását, ha a jogerős ítélet az ügy érdemére nem terjedt ki, hanem egy Ákr. 123. §-a szerinti semmisségi okot értékelt [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. (1)-(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Kormányhivatal 2015-ben beavatkozásra és a beavatkozás ideje alatti kármentesítési monitoring elvégzésére kötelezte az alperesi érdekelt jogelődjét a perbeli ingatlanok vonatkozásában. A kármentesítési beavatkozás megkezdésére, kármentesítési munka végzésére nem került sor.[2] Az érintett ingatlanok közül többnek kizárólagos tulajdonosa a felperesi érdekelt egy pedig a felperes, a felperesi érdekelt, illetve a perben nem álló I. Kft. (a továbbiakban: Tulajdonostárs) közös tulajdonában áll.
[3] Az alperes - jogszabályváltozás folytán - 2024. december 10-én eljárást indított hivatalból a beavatkozási terv felülvizsgálatára, amelyről értesítette - mások mellett - a felperest és az érdekelteket, a Tulajdonostársat ugyanakkor nem. A 2024. december 20-án meghozott határozatot - amellyel az alperes elrendelte a korábbi beavatkozási terv felülvizsgálatát - szintén nem közölte a Tulajdonostárssal.
[4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát.
A jogerős ítélet
[5] A törvényszék ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (3) bekezdés a) pontja szerint hivatalból értékelte a vitatott közigazgatási cselekmény általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti semmisségét, nevezetesen, hogy az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye.
[7] Az Ákr. 10. § (1) bekezdésének vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a Tulajdonostárs jogát ugyanúgy közvetlenül érinti a támadott határozat, mint a felperesnek és a felperesi érdekeltnek. Ennek ellenére az alperes őt nem értesítette az eljárás megindulásáról, illetve a határozatot sem közölte vele.
A felülvizsgálati kérelmek
[11] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással mind az alperes, mind az alperesi érdekelt - tartalmában azonos - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve annak hatályon kívül helyezését, szükség esetén az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását.[12] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ad) alpontjaira, továbbá b) pontjára hivatkoztak.
[13] Kifejtették, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Favtv.) 26/A. §-a, amely az alperes határozata alapját képezi, 2024. november 19-én lépett hatályba. Annak értelmezésével - azon belül is az annak tekintetében fennálló ügyféli minőség kérdésével kapcsolatban - a Kúria még nem foglalt állást. Bár nincsenek eltérő döntések, eljárás-gazdaságossági okokból indokoltnak tartották a joggyakorlat egységét biztosítani a befogadás révén.
[14] Több mint hétszáz, jó ideje kármentesítésre váró szennyezett ipari terület van az országban, amelyek közül közel egy tucat ügyben kell a Favtv. 26/A. §-a szerinti hatósági eljárást lefolytatni. Az Ákr. ügyfél fogalmának más típusú, tartalmú eljárásokban kialakult fogalma a jelen ügyhöz hasonlóan azt eredményezhetné, hogy a kvázi automatikus, gyors eljárások szükségtelenül elhúzódnának. Ezért alapvető kérdés, hogy kit kell ügyfélként bevonni: az érintett területek tulajdonosait is, csak azért, mert tulajdonosok vagy ők kihagyhatóak.
[15] Kifejtették, hogy a felülvizsgálatra kötelező határozat kötelezettséget kizárólag a kármentesítésre kötelezett számára állapít meg, a tulajdonosokat nem, illetve legfeljebb csak közvetetten érintheti. A Favtv. 26/A. §-a szerinti eljárás csak arról szól, hogy egy kötelező jogszabályi rendelkezés miatt a legalább 5 éve álló kármentesítési projektek esetében automatikusan el kell rendelni a beavatkozási terv felülvizsgálatát.
[16] Számos ipari ingatlan tulajdoni viszonya rendezetlen, jogvitákkal terhelt, így az aktuális tulajdonosok személye, fellelhetősége nem egyértelmű. Ha nem egyértelmű, hogy az ilyen eljárásokba ügyfélként kit kell bevonni, az eljárást szintén elhúzza időben.
[17] A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont második fordulata szerint azért indokolt a befogadás, mert az ügy felvet egy másik olyan jogkérdést is, amelyben a Kúria finomító jellegű állásfoglalása szükséges. Ez a jogkérdés a közigazgatási határozatok kvázi automatikus, hivatalbóli megsemmisítése akkor, ha az alapul fekvő közigazgatási eljárásba nem került bevonásra egy ügyfél. A Tulajdonostárs előtt pontosan ismert volt a közigazgatási eljárás során minden olyan tényt, amelynek alapján az őt állítólag megillető ügyféli jogokat gyakorolhatta volna, mivel a döntésre jogosult ügyvezetője ugyanaz a személy volt, mint az eljárásról alperestől értesítést kapott felperes. Ennek ellenére az ügyben nem lépett fel.
[18] Álláspontjuk szerint a Kfv.III.37.302/2024/8-I. számú végzés már áttöri az automatikus megsemmisítés elvét.
[19] A törvényszék a környezetvédelmi ügyekben kialakult joggyakorlatot alkalmazta egy hivatalból indult kötelezési eljárásban. Ugyanakkor a két különböző típusú eljárásban súlyosan aggályos az ügyféli jogállás értelmezésének kiterjesztése, mivel a két eljárás lefolytatására más célból kerül sor. A környezetvédelmi kötelezés miatti eljárásokban az eljárás céljával, és ezáltal közvetetten a környezetvédelmi célokkal ellentétes az, ha a kötelezésben nem érintett személy értesítésének elmulasztása miatt az engedélyezési eljárásban alkalmazott ítélkezési gyakorlat kiterjesztése okán semmisséget állapít meg a bíróság.
[20] Idővel akár több száz kármentesítésre váró ipari ingatlant érinthet a jogkérdés. Ha pedig az érintett területek tulajdonosait már a Favtv. 26/A. §-a szerinti eljárásba is be kell vonni, akkor az számottevő késedelmet eredményezhet a beavatkozási tervek felülvizsgálatának elrendelésében. Ez pedig a kármentesítés késedelme miatt áttételesen a társadalom széles körét érinti. A környezetvédelmi érdek egyben össztársadalmi érdek is: a környezeti elemek védelme, helyreállítása alapfeltétel - többek között - az ember egészsége, életminősége szempontjából; elmulasztása veszélyezteti a jelenlegi és jövőbeli generációk egészségét.
[21] Mindemellett a per tárgya egy közérdeklődés középpontjában álló kármentesítési helyszín, az ügyre vonatkozóan teljességgel téves kommunikáció zajlott a médiában.
[22] A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja körében az indokolási kötelezettség megsértését és a Kp. két alapelvének, a tisztességes eljárás követelményének és az ügy előadási jogának megsértését jelölték meg.
[23] A törvényszék a perben tartott első és egyetlen tárgyalást megelőzően nem kézbesítette részükre a Társtulajdonos perbelépési lehetőségéről való tájékoztatás kérését, sem pedig az ennek eleget tevő végzést, azonban érdemi döntését kizárólag e kérdésre alapította. Ezzel az alperest az Ákr. 115. §-ában biztosított azon jogi lehetőségétől is megfosztotta, hogy megfontolhassa a határozat visszavonását.
[24] A Kúria Kfv.VI.37.310/2024/5. számú végzésének [45] pontjában az Ákr. 10. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan rögzítették, hogy az ügyféli minőség kimagasló jelentőségű kérdés, amelyet a bíróságnak valamennyi releváns körülmény figyelembevételével kell vizsgálnia. Ettől a jogerős ítélet eltért.
A Kúria döntése és jogi indokai
[25] A felülvizsgálati kérelmek befogadása nem indokolt.[26] A Kp. 117. § (4) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.
[27] A Kúria a Kp. 118. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére
kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
miatt indokolt.
[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket - az alperes és az alperesi érdekelt befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - a Kp. 118. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn.
[29] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia.
[30] A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás, az, hogy az alperes és az alperesi érdekelt nem ért egyet az abban foglaltakkal, nem alapozza meg a befogadást.
[31] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása - a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont - érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn.
[32] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható.
[33] A Kúria ezen befogadási okot a 7/2023. Jogegységi határozatában értelmezte és a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja első fordulata körében kifejtette, konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt is, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn.
[34] A joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak a Kúria elvi tartalmú, BHGY-ben közzétett iránymutatásának hiánya mellett további, konjunktív feltétele, hogy a felvetett jogkérdésben legyenek olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn.
[35] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felek kifejtett indokai nem jelölnek meg olyan, a felvetett jogkérdésben (ügyféli jogállás) eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, hanem pontosan arra hivatkoznak, hogy a jogszabályváltozás hatálybalépése óta eltelt idő rövidsége okán, ilyen alsóbb fokú döntések még nem születtek. Eltérő joggyakorlatról a Kúriának sincs tudomása, így az első fordulat szerinti befogadást nem találta indokoltnak.
[36] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt.
[37] A legfőbb bírói szerv megítélése szerint sem a felülvizsgálati kérelmek, sem a jogerős ítélet nem vetett fel olyan elvi jogkérdést, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. A Kp. 118. § (1) bekezdésének speciális keretei között annyi megállapítható, hogy habár a Favtv. 26/A. §-a szerinti hatósági eljárás ügyféli jogállása körében még nem született kúriai döntés, azonban a törvényszék kifejezetten az Ákr. 10. §-a szerinti ügyfél fogalmának elemzéséből jutott ítéleti következtetéseire. Az Ákr. 123. § (1) bekezdés g) pontja esetében alkalmazandó jogkövetkezmény körében a Kúriának kialakult gyakorlata van (Kfv.IV.37.274/2023/5, Kfv.IV.37.324/2023/11., Kfv.IV.37.982/2021/10.), attól a támadott határozat nem tért el, annak továbbfejlesztését vagy ahogyan a felek hivatkoztak rá, finomítását a Kúria nem találta indokoltnak.
[38] Utal arra a Kúria, a felhívott Kfv.III.37.302/2024/8-I. számú végzés nem változtatott a korábbi kúriai gyakorlaton, eltérő tényállás mellett állapította meg, hogy az ismert és nem ismert ügyfél közti különbségtételnek miben áll jelentősége. A Kúria azon döntésében arra az álláspontra jutott, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti semmisségi ok arra az esetre vonatkozik, ha az eljárásba olyan további ügyfél bevonásának lett volna helye, akiről kérelme ellenére nem döntött a hatóság és ügyféli jogait sem gyakorolta. Ha azonban az ügyféli jogállást megtagadó végzés véglegessé vált, önálló jogorvoslattal - noha élhettek volna - nem éltek ellene, akkor ugyanazon ügyfél vonatkozásában az az Ákr. 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti semmisséget nem eredményezi azzal az indokkal, hogy további ügyfél bevonásának lett volna helye.
[39] A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.).
[40] E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére - legalább áttételesen - jogi hatást gyakoroljon. A felülvizsgálati kérelmek arra hivatkoznak, hogy a több, mint hétszáz, jó ideje kármentesítésre váró szennyezett ipari területből csak közel egy tucat esetében indul hatósági eljárás, és csak feltételezik, hogy a jövőben még több ilyen eljárás lesz.
[41] A jövőre vonatkozó bizonytalan események, hatósági eljárások - amelyeknél nem is biztos, hogy felmerül az ügyféli jogállás vitatása - nem támasztja azt alá, hogy jelen ügy a jogalanyok széles körét akár közvetett, akár közvetlen módon érintené. A Kúria nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem.
[42] Önmagában általánosságban a környezetvédelmi érdek mint össztársadalmi érdek nem indokolja a felülvizsgálati kérelmek befogadását, ha a jogerős ítélet az ügy érdemére nem terjedt ki, hanem egy Ákr. 123. §-a szerinti semmisségi okot értékelt.
[43] Az alperes és az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti befogadási okra is az indokolási kötelezettség és az alapelvek sérelmére alapítottan. Ezen állított jogszabálysértések azonban nem olyanok, amelyek még megvalósulásuk esetén is kihatnának az ügy érdemére, így a felülvizsgálati kérelmek befogadását a Kúria ezen okból sem találta indokoltnak.
[44] A Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul.
[45] Az alperes és az alperesi érdekelt által megjelölt kúriai határozatrész (Kfv.VI.37.310/2024/5. számú végzés [45] pontja) csak arról rendelkezik, hogy az Ákr. 10. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan az ügyféli minőség kimagasló jelentőségű kérdés, amelyet a bíróságnak valamennyi releváns körülmény figyelembevételével kell vizsgálnia.
[46] Ezen általános eljárási szabály körében azonban eltérő jogkérdésről, jogértelmezésről nincs szó, ami pedig a befogadás Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásához feltétel, ebből adódóan a befogadás nem indokolt.
[47] Összességében a Kúria megállapította, a felülvizsgálati kérelmek felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetettek fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot.
[48] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. § (2) bekezdése alapján megtagadta.
(Kúria Kfv.III.37.488/2025/2.)