adozona.hu
BH 2025.4.95
BH 2025.4.95
Ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén, az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség megilleti azt a fő tevékenysége szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó korlátolt felelősségű társaságot, amelyben egy ingatlanalap olyan tag, amely 74%-os üzletrész tulajdonnal és legalább 75%-os, de egyes kérdésekben 100%-os szavazati aránnyal rendelkezik [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. §, 23. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A perben nem álló Ingatlanalap olyan jogi személy, amely a felperesi gazdasági társaságban 74%-os üzletrész tulajdonnal és legalább 75%-os, de egyes kérdésekben 100%-os szavazati aránnyal rendelkező tag. A felperes főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
[2] Az Ingatlanalap 2022. december 08-án kelt adásvételi szerződéssel több ingatlanát eladta a felperesnek. Az adásvételi szerződés 4.2 pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1...
BH 2025.4.95 Ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén, az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség megilleti azt a fő tevékenysége szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó korlátolt felelősségű társaságot, amelyben egy ingatlanalap olyan tag, amely 74%-os üzletrész tulajdonnal és legalább 75%-os, de egyes kérdésekben 100%-os szavazati aránnyal rendelkezik [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. §, 23. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:2. § (1)-(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló Ingatlanalap olyan jogi személy, amely a felperesi gazdasági társaságban 74%-os üzletrész tulajdonnal és legalább 75%-os, de egyes kérdésekben 100%-os szavazati aránnyal rendelkező tag. A felperes főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele.[2] Az Ingatlanalap 2022. december 08-án kelt adásvételi szerződéssel több ingatlanát eladta a felperesnek. Az adásvételi szerződés 4.2 pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23. pontja alapján kapcsolt vállalkozások, erre tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés t) pontja szerint az ingatlanok kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
[3] A felperes az adásvételi szerződést illetékkiszabásra bejelentette az adóhatóságnál és kérte az illetékmentességi szabály alkalmazását. Az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásában a tulajdonjog megszerzése után először nem állapított meg visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget, mert elfogadva a felperes részéről az illetékkiszabásra történő bemutatással egyidejűleg előterjesztett kérelmet, azt állapította meg, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján a perbeli ingatlanoknak a kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól.
[4] Közel fél év elteltével az elsőfokú adóhatóság az ügy iratainak felülvizsgálatát követően határozatával az elsőként kiadott fizetési meghagyást saját hatáskörben eljárva módosította, megállapítva, hogy a felperesnek az adásvételi szerződésben megjelölt, és a határozatban is részletesen felsorolt ingatlanok megszerzése után, 121 857 890 Ft visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége áll fenn.
[5] Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta.
A határozat indokolása ismertette az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontjában foglalt illetékmentesség alkalmazásának konjunktív feltételeit és nem látta megállapíthatónak, hogy az ingatlan átruházása a Tao tv. fogalomrendszere szerint kapcsolt vállalkozások között ment végbe.
A határozat indokolása szerint bár a közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján a felperesi gazdasági társaság 74%-os üzletrész tulajdonnal rendelkező tagja az Ingatlanalap, ez azonban az indokolás szerint nem eredményezheti az illetékmentesség alkalmazását.
Az indokolás idézte az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontjában hivatkozott Tao tv. 4. § 23. pontját, hogy ki minősül kapcsolt vállalkozásnak.
Az indokolás idézte a Ptk. 8:2 §-a szerinti többségi befolyás fogalmát, és kiemelte, hogy a Ptk. a többségi befolyást tagi, vagy részvényesi pozícióhoz köti.
[6] Az indokolás a kollektív befektetési formákról és kezelőkről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 17. pontját, a 65. § (1) bekezdését, a 66. §-t ismertetve utalt arra, hogy a befektetési alap jogi személy, amely a felügyelet által a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár, illetőleg ellátja a befektetési alap kezelését és elvégzi a szükséges operatív döntések meghozatalát. A befektetési alap, - amelynek egy fajtája az ingatlanalap - tehát egyfajta vagyontömeg, amely szervezet nélkül nem képes tevékenységet kifejteni, ezért működtetéséhez elengedhetetlen egy vagyonkezelő - az alapkezelő - létrehozása.
[7] A befektetési alap mint vagyontömeg, a kapcsolt vállalkozáshoz szükséges többségi befolyás miatt indokolt tagi, vagy részvényesi pozícióját - szervezet hiányában - önállóan nem tudja érvényesíteni, ezáltal az ingatlanalap kapcsolt vállalkozási viszony alanya nem lehet. A határozat indokolása szerint ezt az értelmezést támasztja alá a Kúria Kfv.V.35.335/2022/6. számú ítélete is (továbbiakban: precedensként hivatkozott határozat).
A kereseti kérelem és védirat
[9] A felperes álláspontja szerint az alperes tévesen értelmezte a jogszabályokat, és a Kúria precedensként hivatkozott határozatát, az eltérő tényállás mellett született, ugyanis abban a befektetési jegy tulajdonosok tagi, vagy részvényesi pozíciójának hiánya miatt mondta ki azt, hogy a befektetési alap nem lehet tulajdonosai által irányított pozícióban, és ezért a tulajdonosaitól történő ingatlanszerzés esetén nem lehet a kapcsolt vállalkozáson alapuló illetékmentesség alanya. Hangsúlyozta, hogy a precedensben felhívott ügy tényállása szerint, az illetékfizetésre kötelezett fél egy gazdasági társaságnak nem minősülő befektetési alap volt, szemben a perbeli esettel, ahol a felperes gazdasági társaság.[10] Hangsúlyozta, hogy perbeli esetben a felperes mint Kft. legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek a hatáskörébe tartozó egyes kérdésekben az Ingatlanalapnak 100%-os, minden más kérdésben 75%-os szavazati joga van, az Ingatlanalap részvétele nélkül taggyűlés a felperesnél nem tartható meg. Utalt arra, hogy ezen súlyos szavazati elsőbbségi szabályok a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 48. § (4) bekezdés a), c) pontjai írják elő azért, hogy az ingatlanalap befolyása feltétlenül érvényesülhessen a részvételével működő korlátolt felelősségű társaságokban.
[11] A kereseti kérelem szerint az alperesi határozat szemben áll a törvényes képviselet jogszabályi fogalmával is. Hangsúlyozta, hogy a felperes többségi tagja az Ingatlanalap, amely a Kbftv. 65. § (1) bekezdése szerint jogi személy, törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár. Az Ingatlanalap cselekvéseit a törvényes képviselőjeként eljáró alapkezelő végzi. Mivel az alapkezelő is jogi személy, így cselekvéseit a törvényes képviseletét ellátó személyek, az igazgatóságának a tagjai végzik, vagyis az Ingatlanalap cselekvései a törvényes képviseletét ellátó Ingatlanalap törvényes képviseletét ellátó természetes személyeken keresztül valósulnak meg.
[13] Az alperes védiratában - fenntartva a határozatban foglalt jogi indokolását - a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[16] A Törvényszék a felperes kereseti kérelmét alaptalannak találta, és azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.[18] Az ítélet indokolása idézte az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség szabályát, a Tao tv. 4. § 23. kapcsolt vállalkozás fogalmát, a Ptk. 8:2 § (1) és (2) bekezdése többségi befolyás és meghatározó befolyás definícióját, és kiemelte, hogy a Tao tv. a kapcsolt vállalkozási viszony alapját jelentő többségi befolyást a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával rendeli meghatározni, a Ptk. értelmében pedig a többségi befolyáshoz tagi, vagy részvényesi pozíció szükséges.
[19] Az ítélet indokolása szerint az ingatlanalap mint egy speciális befektetési alap, és a Kbftv. alapján létrejött jogi személy olyan vagyontömeg, amelynek nincs szervezete, amelyben semmilyen döntés nem születik, szavazás nem zajlik. A befektető korlátozott tulajdonosi jogokkal rendelkezik, amelyek nem terjednek ki a befektetési alap működésével kapcsolatos döntésekre. Az indokolás szerint a döntéshozatalra való érdemi ráhatás lehetőségén alapuló többségi befolyás gyakorlása sem a befektetési alapban, sem a befektetési alap által nem értelmezhető, ezért a befektetési alap - perbeli esetben az ingatlanalap - nem állhat más vállalkozással a Tao tv. 4. § 23. pont a)-e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban.
[20] Az elsőfokú bíróság is irányadónak tekintette a Kúria Kfv.V.35.335/2022/6. számú ítéletét, hangsúlyozva, hogy a Kúria az adott ügyben releváns tények tekintetében hasonló tényállású ügyben, azonos jogkérdésben foglalt állást. Mindkét esetben az érintett felek közül az egyik egy befektetési alap, a másik fél egy gazdasági társaság volt. A felperes állításával ellentétben a kapcsolt vállalkozási viszony fennállása, vagy fenn nem állása szempontjából annak nem volt jelentősége, hogy a felek milyen szerződéses pozícióban vannak.
[21] A felperes és az ingatlanalap között kapcsolt vállalkozási viszony hiányát állapította meg, és az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség hiányában az ingatlanszerzés után visszterhes vagyonátruházási illetéket állapított meg.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[23] A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet ellentétes a precedensként hivatkozott ítélet indokolása [33], [35] és [42] pontjával, emellett tévesen értelmezte az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontját, a Tao tv. 4. § 23. pontját és a Ptk. 8:2 § (1) és (2) bekezdését, valamint a Ptk. 3:109 § (1) bekezdését, 3:110 § (2) bekezdéséét, a 3:188 § (1) bekezdését.
[24] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint az illetékmentesség feltételéül szolgáló kapcsolt vállalkozási viszony a Ptk. 8:2 § (1) és (2) bekezdése szerinti befolyáson alapul. A törvény a befolyással rendelkezővel szemben csak annyi követelményt állít fel, hogy természetes személy, vagy jogi személy, azaz bármely személy legyen, aki a befolyásolt személynek a tagja, vagy részvényese. A törvény nem írja elő, hogy a befolyással rendelkező cselekvőképes is legyen, vagy hogy a jogi személy mint befolyással rendelkező tag jogi személyisége milyen jogszabályon alapuljon, azaz a befolyással rendelkező tag bármilyen típusú jogi személy lehet. A jogalkotó csak a befolyásolt személyre állít korlátot azzal, hogy az lehet befolyásolt személy, akinek tagjai, vagy részvényesei vannak, mely feltételnek a felperes megfelel.
[25] Ugyancsak teljesült a precedensként hivatkozott ítélet [35] pontjában szereplő feltétel is, mely szerint a jogalkotó a Ptk.-n kívüli jogi személyekre nem kívánta az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentességet kiterjeszteni - ugyanis a perbeli ügyben nem az Illetékalap, hanem egy gazdasági társasági formában működő felperes az illetékkedvezményre jogosult. Ugyanezt mondta ki más megközelítéssel a precedens ítélet [42] pontja.
[26] A felülvizsgálati kérelem kiemelte, amennyiben a befektetési alap többségi tag egy gazdasági társaságban, akkor megvan a Ptk. 8:2 § (1)-(2) bekezdéseiben szereplő és a precedens idézett pontjai által megkívánt ráhatása, a taggyűlésen, többségi tagi szavazata által.
Kereseti kérelmével azonos módon hivatkozott a Kormányrendelet 48. § (4) bekezdésére is, mely szerint a befektetési alapok eleve csak akkor lehetnek gazdasági társaságok tagjai, ha legalább 75%-os szavazati joggal rendelkeznek.
[28] Álláspontja szerint a Ptk. 3:110 § (2) bekezdés, 3:180 § (1) bekezdéséből az következik, hogy egy korlátolt felelősségű társaságban a többségi tag többségi befolyással rendelkezik.
[29] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályban való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[32] A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem alapos, az alábbiak miatt.[34] Miután a felülvizsgálati eljárásban szereplő jogvita az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja, a Tao tv. 4. § 23. pontja, és a Ptk. 8:2 § (1) és (2) bekezdése értelmezésének kérdését veti fel, és mivel mind a felülvizsgálni kért törvényszéki ítélet, mind az abban értékelt megelőző eljárás eredményeként hozott első- és másodfokú határozat a hivatkozott kúriai precedens ítéletre alapította jogi érvelését, a Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy megállapítható-e az ügyazonosság a Kúria hivatkozott ítélete és jelen felülvizsgálati eljárásban értékelt jogvita tényállása között.
A Kúria egységes gyakorlata szerint a jogegység követelménye ugyanis megköveteli annak vizsgálatát, hogy fennáll-e az ügyek közötti azonosság. Az ügyazonosság több tényező által befolyásolt, összetett jogfogalom, melyet mindig esetről esetre kell vizsgálni, és szigorúan kell venni egyrészt az alkalmazott anyagi jogi jogszabályok egyezőségét, annak hatályát normatartalmát, másrészt a jogértelmezés szempontjából releváns tényállási elemeket. (JPE I. 60.002/2021/7.)
[35] A Kúria jelen tanácsának álláspontja szerint a Kfv.V.35.335/2022/6. számú precedensként hivatkozott ítélethez kapcsolódó tényállás és a perbeli tényállás eltérése miatt az ügyazonosság nem állapítható meg, ugyanis jelen jogvitában a vagyonszerzési illetékmentességre hivatkozó szerződő fél, az adásvételi szerződés vevői oldalán áll, és korlátolt felelősségű társaság cégformában működik - szemben a precedensként hivatkozott ügyhöz kapcsolódó tényállásban illetékmentességre hivatkozó vagyonkezelővel. A Kúria szerint az a jelentős tényállásbeli különbség, hogy a vagyonszerzési illetékmentességre hivatkozó fél személye a két jogvitában eltérő jogi entitás (jogi személy), azt a jogalkalmazói feladatot vonja maga után, hogy a vagyonszerzési illeték alóli mentesség kérdését az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja, a Tao tv. 4. § 23. pontja és a Ptk. 8:2 § (1) és (2) bekezdésének szabályai értelmezésén keresztül vizsgálni kell, azaz, hogy mentes-e a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség alól az az ügylet (adásvételi szerződésben szerzett vagyon), amelyben az eladó (Ingatlanalap) 75%-os üzletrésszel, illetve bizonyos kérdésekben 100%-os szavazati joggal rendelkezik a vevő (vagyonszerző-ingatlan vállalkozás) Kft.-ben.
[37] Az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontjában foglalt illetékmentesség alkalmazásának konjunktív feltételei vonatkozásában a felek között csak egy ponton volt vita, ugyanis egyetértettek azzal, hogy a vagyonszerzés tárgya az Itv. fogalomrendszere szerint ingatlan, hogy a vagyonszerző fő tevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, illetve saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt, s hogy a vagyonszerzőnek nem volt olyan államban székhelye, vagy üzletvezetésének helye, amelyben az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és adóalap, vagy társasági adónak megfelelő adómérték nem érte el a 9%-ot (Itv. 26. § (20) és 17. § (4) bekezdés).
[38] Az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontjában foglalt konjunktív feltételek közül a felek között kizárólag a Tao tv. 4. § 23. pont b) alpontja kapcsolt vállalkozás fogalmának értelmezése volt kérdéses, ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy amennyiben az Ingatlanalap, amely jogi személy a felperesben nem vitatottan 75%-os üzletrésszel és bizonyos kérdésekben 100%-os szavazati joggal rendelkezik, a Ptk. szerint többségi befolyást gyakorolhatott-e.
[39] A Tao tv. 4. § 23. pont b) alpontja szerint ugyanis kapcsolt vállalkozás az adózó és az a személy, amely az adózóban a - Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül, vagy közvetve, - többségi befolyással rendelkezik. A Tao tv. idézett értelmező rendelkezése az adózóban (jelen esetben felperesi kft.-ben) közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkező fél vonatkozásában a jogalanyiság meghatározása körében semmilyen korlátozást nem adott, pusztán azt rögzíti, hogy személy legyen.
Ennek a feltételnek az Ingatlanalap kétségtelenül megfelel, figyelemmel arra, hogy az alperes által sem vitatottan az ingatlanalap a Kbftv. 65-66. §-ai alapján a befektetési alap egy speciális formája, amely a felügyelet által a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jött létre és jogi személy.
[40] Miután a Tao tv. 4. § 23. pont b) alpontja a kapcsolt vállalkozás fogalma értelmezése során a Ptk. többségi befolyás fogalmára utal, a Kúria ennek értelmezését is elvégezte, az adott jogvitával összefüggésben A Ptk. értelmező rendelkezései 8:2 § (1) bekezdés befolyást meghatározó szabálya szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több, mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A Ptk. 8:2 § (2) bekezdése a meghatározó befolyást tovább értelmezi, mely szerint a befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, vagy részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsága tagjainak többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több, mint felével rendelkeznek.
[41] A Ptk. ismertetett szabályozása a befolyással rendelkezővel szemben mindössze annyi követelményt állít fel, hogy természetes személy, vagy jogi személy, vagy bármilyen más személy legyen, továbbá a befolyásolt személynek tagja, vagy részvényese legyen. A Ptk. nem írja elő, hogy a befolyást gyakorlónak a jogi személyisége milyen jogszabályon alapuljon, az milyen típusú legyen, következésképpen a befolyással rendelkező tag bármilyen típusú jogi személy, de természetes személy is lehet.
A Ptk. értelmező rendelkezése csak a befolyásolt személy vonatkozásában állít fel korlátozást, konkrétan csak az lehet befolyásolt személy a Ptk. értelmezése szerint, amelynek tagjai, vagy részvényesei vannak. A felperes figyelemmel arra, hogy korlátolt felelősségű társaság, ezzel a követelménnyel rendelkezik, a tagjai az üzletrész tulajdonosok, szavazati jogukon keresztük képesek a befolyást érvényesíteni. A Ptk. 3:164 § (1) és (2) bekezdése szerint az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége és az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek.
[42] A közigazgatási jogvitában nem volt vita tárgya, hogy a felperesi gazdasági társaságban az adásvételi szerződés eladójának az Ingatlanalapnak milyen részesedése van, milyen szavazati joggal rendelkezik. A jogalkotó maga is szabályozta egy ingatlanalap gazdasági társaságban való részvételének szabályait, és a Kormányrendelet 48. § (4) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az ingatlanalap csak akkor lehet egy gazdasági társaság tagja, ha legalább 75%-os szavazati joggal rendelkezik. E szabályozás hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy az ingatlanalapnak érdemi ráhatással, befolyásolással kell lennie a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő céggel.
[43] A Ptk. 3:109 § (1) bekezdése, 3:110 § (2) bekezdése, és Ptk. 3:188 § (1) bekezdése együttes értelmezéséből következik, hogy egy korlátolt felelősségű társaságban a többségi tag többségi befolyással rendelkezik, e többségi befolyását a Kft. legfőbb szerve, a taggyűlés hatáskörébe tartozó döntéshozatal során tudja gyakorolni.
[44] A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálni kért ítélet a fentiek alapján tévesen értelmezte a Ptk. 8:2 § (1) és (2) bekezdése, Tao tv. 4. § 23. pont b) alpontja értelmezésén keresztül az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontját és jutott arra a következtetésre, hogy a felperest az illeték visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség nem illeti meg.
[45] Ugyanakkor a Kúria indokoltnak tartja kiemelni, hogy a felülvizsgálni kért ítéletben precedensként hivatkozott ítélet elvi tétele mindössze azt mondta ki, hogy a jogalkotó a Ptk.-n kívüli jogi személyekre nem kívánta az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentességet kiterjeszteni - mely elvi tétellel a Kúria jelen tanácsa is egyetért.
A Kúria jelen tanácsa egyetért a precedensként hivatkozott ítélet felülvizsgálati kérelemben hivatkozott indokolásával is, amely kimondta az indokolás [35] pontjában, hogy a befolyás tagi, vagy részvényesi pozícióhoz kötött, amely kimondta az indokolás [42] pontjában, hogy az illetékmentességet nem lehet kiterjeszteni, az csak a Ptk.-ban szabályozott gazdasági társaságokat illeti meg. A precedensként hivatkozott ítélettől történő látszólagos eltérést ugyanis mindössze az okozza, hogy annak tényállása, és jelen felülvizsgálati eljárásban vizsgált jogesethez kapcsolódó tényállás a fentebb már kifejtettek szerint eltért egymástól.
[46] A fentiek alapján a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával a felülvizsgálni kért ítéletet megváltoztatta, a közigazgatási perben megtámadott alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal megsemmisítette és egyben az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
[47] A Kúria az elsőfokú adóhatóság számára azt az iránymutatást adja, hogy a felperes 2022. december 8-án kelt adásvételi szerződéséhez kapcsolódó, Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontjára alapított visszterhes vagyonátruházási illetékfizetés alóli mentességére vonatkozó kérelmét, a Kúria jelen ítéletben ismertetett jogértelmezése figyelembevételével bírálja el.
(Kúria Kfv.I.35.203/2024/6.)