adozona.hu
BH 2025.2.43
BH 2025.2.43
I. Az állam pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló követelése a felszámolási eljárásban érvényesíthető, ún. végleges bűnügyi hitelezői követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítása céljából elrendelt, fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező határozat alapján fennálló követelése pedig a felszámolási vagyonnal szemben szintén érvényesíthető, ún. előzetes bűnügyi hitelezői követelés. II. A bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozatnak a felszámoló részére val
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós az ellene 2021. március 1-jén kezdeményezett felszámolási eljárásban 2021. május 25-i kezdő időponttal került felszámolás hatálya alá.
[2] Az adós felszámolást megelőző vezetője átadta a felszámolónak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága korábbi tájékoztatását arról, hogy az adós vagyontárgyaival kapcsolatban a felszámolás előtt kényszerintézkedések elrendelésére került sor: a kényszerintézkedések 126 095 875 forint összegű adósi vagyont - követel...
BH 2025.2.43 I. Az állam pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló követelése a felszámolási eljárásban érvényesíthető, ún. végleges bűnügyi hitelezői követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítása céljából elrendelt, fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező határozat alapján fennálló követelése pedig a felszámolási vagyonnal szemben szintén érvényesíthető, ún. előzetes bűnügyi hitelezői követelés.
II. A bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozatnak a felszámoló részére való kézbesítése önmagában kiváltja azt a joghatást, hogy megtörtént a felszámolási eljárásban a bűnügyi hitelezői - egyben a felszámolási eljárásban hitelezői - igénybejelentés [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 79/A. §, 79/D. § (1) bek., 79/F. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós az ellene 2021. március 1-jén kezdeményezett felszámolási eljárásban 2021. május 25-i kezdő időponttal került felszámolás hatálya alá.[2] Az adós felszámolást megelőző vezetője átadta a felszámolónak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága korábbi tájékoztatását arról, hogy az adós vagyontárgyaival kapcsolatban a felszámolás előtt kényszerintézkedések elrendelésére került sor: a kényszerintézkedések 126 095 875 forint összegű adósi vagyont - követeléseket, személygépkocsikat, 39 503 074 forint számlapénzt - érintenek részben lefoglalással, részben zár alá vétellel.
A felszámolási eljárás befejezésére irányuló kérelem és a hitelező kifogása
[3] A felszámoló a felszámolási eljárás egyszerűsített befejezése iránt terjesztett elő kérelmet az adós vagyona által nem fedezett felszámolási költségek ténye miatt. A büntetőeljárás során lefoglalt, illetve zár alá vett vagyontárgyakról úgy nyilatkozott, hogy ezek nem minősülnek az adós vagyonának a csődeljárásól és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 79/A. § (9) bekezdése értelmében, ezért kérte, hogy azokat a bíróság az eljárást befejező végzésében bocsássa a kényszerintézkedést végrehajtó szerv rendelkezésére.[4] A felszámolási zárómérleg ellen a kifogást tevő hitelező (a továbbiakban: kifogást tevő) terjesztett elő kifogást, amelyben a felszámolót a felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a nyomozóhatóság az adóssal szemben elrendelt zár alá vételt vagyonelkobzás biztosítása céljából a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 75. § (1) bekezdésének megfelelően, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 324. § (1) és 324. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel rendelte el, ezért a zár alá vétel a Cstv. 79/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint minősül. A zár alá vett vagyontárgyak az adós vagyonának minősülnek, a hitelezői igények kielégítésére rendelkezésre állnak.
Az első- és a másodfokú határozat
[5] Az elsőfokú bíróság végzésével a kifogást elutasította, mivel álláspontja szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága határozatai értelmében a vagyonelkobzás konkrét vagyontárgyra vonatkozik, amiből következően a felszámolási eljárásban nem került sor előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentésre. A kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgyak pedig az adós vagyonába nem tartozóként nem oszthatók fel.[6] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a kifogásnak helyt adott és elutasította a felszámolónak a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére irányuló kérelmét.
[7] A másodfokú bíróság indokolása szerint az eljárás jelenlegi szakaszában azért nem állapítható meg, hogy fennállnak-e az egyszerűsített felszámolás feltételei és megalapozatlan a felszámoló kérelme, mert a Cstv. 79/A. § (2) bekezdés c), d), e) és f) pontjából, a Be. 327. § (6) és (7) bekezdéséből együttesen következően egyedül a büntetőügyben eljáró hatóság határozatának rendelkező része dönti el azt a kérdést, hogy az adóssal szemben elrendelt zár alá vétel fedezetet biztosító zár alá vételnek, és ezért az abban írt összegű követelés előzetes bűnügyi követelésnek minősül-e. Jelen ügyben azonban a büntetőügyben hozott határozatok rendelkező része nem tartalmazza, hogy a zár alá vételt a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott okból rendelték-e el, ezért a másodfokú bíróság megítélése szerint a határozatok - ilyen tartalommal - előzetes bűnügyi követelést nem tartalmaznak, előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentést nem eredményeztek. Értékelte azt is, hogy a Cstv. 79/A. § (5) és (5a) bekezdése külön kötelezettségeket telepít a felszámolóhoz a vizsgált határozatok beszerzése és arról az állami adó- és vámhatóság értesítése kapcsán, amelyek teljesítésére az ügyben nincs adat. A felszámoló az adóstól szerzett tudomást arról, hogy az adós vagyonára büntetőügyben kényszerintézkedést rendeltek el, a határozatok adós általi átadása azonban nem minősült a határozatok felszámoló részére történő kézbesítésének. A határozatok a felszámolási eljárást megelőzően keletkeztek, a határozatokról történt tudomásszerzés ez okból sem minősült bűnügyi hitelezői igénybejelentésnek a Cstv. 79/A. § (2) bek. e) pontja szerint. Hangsúlyozta, hogy a tudomásszerzést követően a felszámoló a Cstv. 79/A. § (5) bekezdése értelmében köteles lett volna az erről szóló határozatot beszerezni a büntetőeljárást lefolytató szervtől. Emellett a Cstv. 46. § (1) bekezdéséből következően is kötelezettsége volt tisztázni, hogy a 2019. évi kényszerintézkedéssel érintett vagyonelemek az adós vagyonába tartoznak-e, a büntetőeljárás folyamatban van-e, ha nem, mi lett a kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgyak sorsa. Mivel a felszámoló az előzőekben részletezett kötelezettségeit elmulasztotta - meg sem kísérelte tisztázni, van-e bűnügyi követelést tartalmazó határozat, sor kerülhet-e előzetes bűnügyi hitelezői igény bejelentésére, melynek következményeként a zár alá vétellel érintett vagyontárgyak a felszámolási eljárásban értékesíthetővé, illetve a követelések behajthatóvá válnak -, a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem állapíthatóak meg az egyszerűsített felszámolás elrendelésének feltételei.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[8] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását, másodlagosan a bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.[9] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Cstv. 63/B. § (1) és (2) bekezdésébe, 79/A. § (2) bekezdés b), c) és f) pontjaiba, 79/A. § (2), (5), (5a), (9) bekezdéseibe, a Btk. 75. § (1) bekezdésébe és a Be. 327. § (6) és (7) bekezdéseibe ütközően jogszabálysértő.
[10] Előadta, hogy a közbenső jelentés megküldésével egyidejűleg tájékoztatta az adóhatóságot arról, hogy beszerezte a bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló határozatokat, és kérte is az adóhatóságtól a bűnügyi hitelezői igénybejelentés megküldését. Az adóhatóság azonban a felhívásra nem nyilatkozott.
[11] Állította, hogy a zár alá vételről rendelkező határozat a Be. 324. § (1) bekezdése alapján hozott döntés a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjai, (2) bekezdése, 75. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A lefoglalás ezzel szemben a Be. 308. § (1) és (3) bekezdésén, a Btk. 74. § (2) bekezdésén alapul. A Be. 327. § (6) bekezdése értelmében a zár alá vétel elrendeléséről szóló határozatnak valóban kötelező kelléke annak meghatározása, hogy a vagyont érintő kényszerintézkedés meghatározott pénzösszeg biztosítása érdekében vagy kimondottan a bűncselekménnyel közvetlen összefüggésben álló vagyontárgyra áll fenn. Erre azért van szükség, hogy a határozat eredményeként magából a határozatból egyértelműen kitűnjön, a zár alá vétellel érintett vagyontárgy bevonható-e a felszámolásba. A lefoglalás intézményének a felszámolási eljárásban való megítélése alapvetően különbözik a zár alá vételtől: a lefoglalt dolgok egységesen kívül maradnak a felszámolásba bevonható vagyonon. Amennyiben a zár alá vétel nem fedezetet biztosít, vagy ha az adós vagyonára olyan vagyonelkobzást rendeltek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, illetve ha az adós vagyonára lefoglalást vagy elkobzást rendeltek el, ezek tárgyát képező vagyon az adós vagyonába nem tartozó vagyon a felszámolási eljárásban, ezért az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani. A megjelölt esetekben nem keletkezik tehát sem előzetes, sem végleges bűnügyi hitelezői igény; a felszámolónak és a bíróságnak nincs feladata.
[12] Álláspontja szerint az adott ügyben nem került sor előzetes hitelezői igénybejelentésre és a büntető hatóság által elrendelt zár alá vétel sem minősül fedezetet biztosítónak, ezért a zár alá vett vagyont az adós vagyonába nem tartozó vagyonként kell kezelni. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a kérdésben, hogy nem történt bűnügyi hitelezői igénybejelentés, azonban hiányosan állapította meg a tényállást, mivel nem rögzítette, hogy a bűnügyi határozatok a felszámoló részére kézbesítésre kerültek. Ezért tévesen tekintette úgy, hogy azokról a felszámoló csak az adóstól szerzett tudomást.
[13] Állította, hogy a felszámoló részére kézbesítették a büntetőügyben kényszerintézkedést elrendelő határozatokat, hiszen azokat a NAV Bűnügyi Osztálya küldte meg közvetlenül a részére. Ennek alátámasztására csatolta a 2022. június 7-i átvételt igazoló képernyőfelvételt. Rámutatott, hogy a felszámoló ezért tudta 2022. június 27-én megküldeni a határozatokat a NAV Somogy Megyei Adó- és Vámigazgatóságának.
[14] Kiemelte, hogy bűnügyi hitelezői igénybejelentés esetén a felszámolónak a határozat kézbesítésével történő vagy bármilyen más írásos módon megvalósuló értesítése az, ami az igényt bejelentetté teszi. De mivel az ügyben az adóhatóság részéről nem érkezett válasz a felszámoló tájékoztatására, álláspontja szerint mégsem történt előzetes hitelezői igénybejelentés. Tehát a NAV nem jelentett be előzetes bűnügyi hitelezői igényt, végleges bűnügyi hitelezői követelés pedig a másodfokú határozat meghozatalakor még nem állt fenn. Csak másodfokú határozatot követően, a felszámoló 2024. január 10-i megkeresésére adta a büntetőbíróság azt a tájékoztatást, hogy 2023. december 8-án elsőfokú ítéletet hozott, az adóssal szemben pénzbírságot szabott ki, vagyonelkobzást alkalmazott, az ítélet azonban nem jogerős.
[15] A hitelező felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való tartására irányult.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátain belül vizsgálta felül, és az abban megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[17] A Kúria rögzíti a bűnügyi vagyont érintő felszámolás (Cstv. IV/A. Fejezet) 2022. január 1-jével bevezetett szabályozásának lényegét és ebből következő logikáját tekintve, hogy a törvény az adós vagyonát érintő kényszerintézkedések és a büntető anyagi jogi intézkedések között két világosan elválasztott csoportot képez, amelyekre egyértelműen megkülönböztetett külön szabályokat ad.
[18] A Cstv. vizsgált szabályozása a büntetőjogi vagyoni igények két típusának tudatos és világos megkülönböztetésén alapul: a büntetőjogi vagyoni igények közül - a felszámolás általános szabályaival is összhangban - a tulajdoni jellegű büntetőjogi igényeket egyáltalán nem, csak a törvényben nevesített pénzbeli követelésre irányuló büntetőjogi igényeket integrálja a felszámolási eljárásba. Ez utóbbiak számára biztosít előzetes, illetve végleges bűnügyi hitelezői igényként a törvényi sorrendben, a felszámolási eljárás keretei között kifizetést.
[19] A felszámolási eljárásban nem érvényesíthetőek hitelezői igényként azok a büntetőjogi vagyoni igények, amelyek nem fedezetet biztosítanak, hanem meghatározott - nem helyettesíthető - vagyonelemre vonatkoznak. Ilyennek minősül, ezért nem integrálódhatott a felszámolási eljárásba az elkobzáshoz, a nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzáshoz, a nem fedezetet biztosító zár alá vételhez és a lefoglaláshoz fűződő igény [Cstv. 79/A. § (9) bekezdés]. Ebből az következik, hogy az elkobzás, a nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, a nem fedezetet biztosító zár alá vétel tárgyát képező vagyon és a lefoglalt dolgok (utóbbiak egységesen) kívül maradnak a felszámolásba bevonható vagyonon. Az előzőekkel érintett vagyont a felszámolás során az adós vagyonába nem tartozóként kell kezelni és a vagyonelkobzást, lefoglalást, elkobzást, a zár alá vételt végrehajtó szerv rendelkezésére kell bocsátani [Cstv. 79/A. § (9) bekezdés].
[20] A jelen ügyben releváns szabályozói tartalmat a Btk. 75. § (1) bekezdése határolja el és magyarázza meg ezáltal a felszámolási eljárásba integrált - az adós vagyonával szemben érvényesíthető - büntetőjogi vagyoni igény (a Cstv. terminológiájában bűnügyi hitelezői követelés) következőkben ismertetett fogalmát. A Btk. hivatkozott rendelkezése a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezett elrendelését három esetre írja elő: ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon már nem lelhető fel, vagy ha az egyéb vagyontól nem vagy aránytalan nehézséggel különíthető el, végül abban az esetben is, ha a szerzése jóhiszeműen és ellenérték fejében történt.
[21] A Cstv. jelen ügyben alkalmazandó szabályozása értelmében az államnak a Btk. 75. § (1) bekezdése szerint pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló követelése az, ami a felszámolási eljárásban érvényesíthető ún. végleges bűnügyi hitelezői követelés, és az államnak a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás [Btk. 75. § (1) bekezdés] biztosítása céljából elrendelt (fedezetet biztosító) zár alá vételről rendelkező határozat alapján fennálló követelése a felszámolási vagyonnal szemben ugyancsak érvényesíthető, ún. előzetes bűnügyi hitelezői követelés [Cstv. 79/A. § (2) bekezdés c) és d) pontok, 79/F. §]. (Jelen ügyben nincs jelentősége annak a további szabálynak, amely végleges bűnügyi hitelezői követelésként ismeri még el az adóssal szemben elrendelt pénzbírság, illetve bűnügyi költség viselésére kötelezés alapján fennálló követelést, előzetes bűnügyi hitelezői követelésnek pedig a pénzbírság biztosítása céljából elrendelt zár alá vételről rendelkező határozaton alapuló követelést is).
[22] A Kúria kiemeli, hogy a Cstv. egyértelmű definícióját adja az előzetes és a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentésnek is. Az előzetes és a végleges hitelezői igénybejelentés lényegében azonos feltételrendszere kettős: tartalmi feltétel mindkét esetben maga az előzetes, illetve a végleges bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozat; formai (alaki) kellék pedig az ilyen határozat kézbesítése a felszámoló részére [Cstv. 79/A. § (2) bekezdés e) és f) pontok]. Kézbesítés alatt értendő - ahogy szövegszerűen tartalmazták korábban a Cstv. 2023. június 29-ig hatályban volt rendelkezései, de logikusan következik a felszámoló számára a Cstv. 79/A. § (5) bekezdésében előírt iratbeszerzési kötelezettségből és az erre épülő további feladatokból is - a jelzett határozatoknak a büntető eljárást lefolytató szervtől származó megküldése a felszámoló részére. Nem csak a közlés hatályával elismert, de az azzal nem járó iratkiadás, értesítés is kézbesítésnek minősül.
[23] Ha a felszámoló tudomást szerez arról, hogy az adós vagyonára zár alá vételt vagy vagyonelkobzást rendeltek el (ezen felül még akkor is, ha arról értesül, hogy az adóssal szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy az adóst bűnügyi költség viselésére kötelezték), a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles intézkedni az erről szóló határozat büntetőeljárást lefolytató szervtől történő beszerzése iránt. Amennyiben a felszámoló részére így kézbesített határozatok szerint az elrendelt zár alá vétel fedezetet biztosító vagy a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezettnek minősül, a határozatok kézbesítése egyúttal előzetes, illetve végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentésnek minősül, ami egyben a Cstv. általános szabályai szerinti hitelezői igénybejelentés is [Cstv. 79/A. § (5) és (6) bekezdés].
[24] Hitelezőként a büntetőjogi igényt érvényesítő magyar államot önmagában az előzőek szerint megvalósult bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapján - vagyis az előzetes vagy a végleges bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozat felszámoló részére megtörtént kézbesítése után nyomban - nyilvántartásba kell venni. Ez a feladat azonban a bűnügyi vagyont érintő felszámolás speciális szabályai szerint az állami felszámoló személyéhez rendelt intézkedés.
[25] Ha a felszámolási eljárásban bűnügyi hitelezői igénybejelentésre kerül sor, az addig eljárt nem állami felszámoló a továbbiakban csak annyiban járhat el, ahogy azt a törvény számára erre az esetre kötelezővé teszi.
[26] Ilyen kötelezettsége a felszámolónak a Cstv. 79/D. § (1) bekezdése szerint, ha a bűnügyi hitelezői igénybejelentést nem az állami adó- és vámhatóság tette, hogy az előzőek szerint megtörtént előzetes, illetve végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapján külön értesítse az állami adó- és vámhatóságot. Ehhez kapcsolódóan - a Cstv. további rendelkezéséből kitűnően - köteles egyben értesíteni a bíróságot is. A jelzett külön értesítési kötelezettség jelentősége ugyanis az, hogy a büntetőjogi igényt érvényesítő magyar állam képviselőjeként az állami adó- és vámhatóság tudomást szerezzen a felszámolási eljárásról, az ott megtörtént igénybejelentésről, ha a bűnügyi hitelezői igénybejelentést nem maga tette korábban, hogy gyakorolhassa az eljárásban a jogait. A Cstv.-ben elismert további jelentősége az állami adó- és vámhatóság külön értesítésének ezen túlmenően, hogy ettől számított 5 munkanapon belül kell a bíróságnak - szükség szerint - intézkednie az állami felszámoló kijelölése és a korábbi, nem állami felszámoló felmentése felől [Cstv. 79/A. § (7) bekezdés, 79/D. §].
[27] Mindezt jelen ügyre konkretizálva a Kúria kiemeli, hogy a másodfokú bíróság a jogerős végzés indokolásából kitűnően azért nem találta megállapíthatónak, de csak az ügy aktuális állása szerint az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentést, mert álláspontja szerint a rendelkezésre álló zár alá vételt elrendelő határozatok - rendelkező részük lényegében hiányos tartalmánál fogva - nem tekinthetők fedezetet biztosító zár alá vétel elrendelésének, amiből előzetes bűnügyi követelés származhat. Nem látta emellett megvalósultnak a bűnügyi határozatok kézbesítését sem a felszámoló részére. A jogerős határozat indokolásának további része egyértelművé teszi, hogy a másodfokú bíróság - a felülvizsgálati kérelemben írt állásponttól eltérően - nem tekintette véglegesen elbíráltnak a vizsgált zár alá vétellel összefüggésben az előzetes bűnügyi hitelezői követelés fennállását és az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés megvalósulását vagy hiányát, hiszen a felszámoló részéről ebben a körben állapított meg mulasztást és ennek körében adott gyakorlatilag iránymutatást a folytatódó eljárásra annak tisztázására, hogy van-e az adós vagyonát érintő bűnügyi követelést tartalmazó határozat, illetve abból előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés, amelynek eredményeként a zár alá vétellel érintett vagyontárgyak a felszámolási eljárásban értékesíthetők, a követelések behajthatók.
[28] Ezért a felülvizsgálati kérelem érvelésével szemben nincs a jogerős végzésnek olyan, a felülvizsgálati eljárásban is irányadó megállapítása, hogy az adós vagyonára zár alá vételt elrendelő határozatok nem pénzösszegben kifejezve elrendelt, vagyis nem fedezetet biztosító zár alá vételt jelentenek, amelyekből nem keletkezett az államnak előzetes bűnügyi hitelezői követelése.
[29] A Kúria rámutat, hogy az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés tartalmi feltételét illetően a másodfokú bíróság - ahogy arra a felülvizsgálati ellenkérelem helyesen utalt -, tévesen vette figyelembe a Be. 2022. január 1-jétől hatályos szabályait a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást biztosító zár alá vételt elrendelő határozat kötelező tartalmának vizsgálata során.
[30] A jogerős végzésben irányadónak vett szabályozási tartalommal a bűnügyi vagyont érintő felszámolási szabályokkal egyidőben és összefüggésben módosult a Be. is a kéttípusú büntetőjogi vagyoni igény egyértelmű elhatárolása érdekében. A Be. 2022. január 1-jétől hatályos módosításával elvárt kötelező kelléke a zár alá vétel elrendeléséről szóló határozatnak [Be. 327. § (6) bekezdés] annak meghatározása, hogy a vagyont érintő kényszerintézkedés meghatározott pénzösszeg biztosítása érdekében, vagy kimondottan a bűncselekménnyel közvetlen összefüggésben álló vagyontárgyra áll fenn, annak érdekében, hogy a zár alá vétel elrendeléséről szóló határozatból egyértelműen kitűnjön, az adott zár alá vétellel érintett vagyontárgy bevonható-e a felszámolásba.
[31] Jelen ügyben azonban az adóssal szemben zár alá vételt elrendelő és az iratoknál fellelhető valamennyi határozat 2019. évi. A Be. akkor hatályos 327. § (6) bekezdése szerint a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel esetén a határozatok rendelkező részében a zár alá vétellel biztosítandó pénzkövetelés összegét kellett csak külön feltüntetni, magát az adott típusú zár alá vétel tényét a rendelkező részben nem kellett rögzíteni.
[32] A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást biztosító zár alá vételt elrendelő és a felszámolási eljárásban figyelembe vehető határozatok szükséges és tényleges tartalmát a másodfokú bíróság a Be. 327. § (6) bekezdésébe ütközően határozta meg, ezért tévesen értékelte a vevőkövetelések és a H.-val szembeni követelés zár alá vételét elrendelő határozatokat. Az említett követelések zár alá vételére rendelkezésre álló határozatok rendelkező része tartalmazza, hogy az adós vagyonából az ott megjelölt kötelezettel szemben fennálló, összegszerűen megjelölt követelésre és az ott megjelölt összeg erejéig történt a zár alá vétel elrendelése. A határozatok a zár alá vétellel biztosított pénzkövetelés összegét a rendelkező részben tartalmazták. Az indokolási részben pedig azt, hogy vagyonelkobzás alá eső vagyont biztosít a zár alá vétel, a vagyonelkobzás a Btk. 74. §-ában írt általános feltételeken túl a Btk. 75. § (1) bekezdés b) pontján alapul. A rendelkezésre álló zár alá vételt elrendelő határozatokkal elrendelt zár alá vétel kétségtelenül fedezetet biztosító zár alá vételnek minősül, a határozatok felszámoló részére megtörtént kézbesítésével megvalósultnak kell tekinteni az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentést is a Cstv. már értelmezett 79/A. § (2) bekezdés e) és f) pontjai szerint.
[33] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő tévesen hivatkozott a felszámoló részéről értesített állami adó- és vámhatóság további nyilatkozatának, ezáltal magának az igénybejelentésnek a hiányára, és ennek úgy értelmezett jelentőségére, hogy mindez kizárta az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentést. A Cstv. már részletezett szabályozása értelmében az előzetes bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozat felszámoló részére való kézbesítése önmagában kiváltja azt a joghatást, hogy megtörtént a felszámolási eljárásban a bűnügyi hitelezői - egyben a felszámolási eljárásban hitelezői - igénybejelentés. A felszámoló felülvizsgálati kérelmében maga is állította a kérdéses határozatok részére megvalósult 2022. évi kézbesítését. (Ez a körülmény megállapítható egyebekben az elsőfokú iratok alapján a közbenső mérleg jóváhagyására irányuló eljárás irataiból, a felszámolónak a hitelező észrevételére adott válaszából is.)
[34] Mindebből következően az adós vagyonából a megjelölt vevőkövetelések zár alá vételét, továbbá a H.-val szembeni követelés zár alá vételét elrendelő határozatokkal összefüggésben megalapozatlanul állította a felszámoló a zár alá vétel nem fedezetet biztosító jellegét és az előzetes hitelezői igénybejelentés kizártságát.
[35] A Kúria kiemeli, annak ellenére, hogy a felszámoló előtt ismertté vált, a gépjárművek zár alá vételét elrendelő határozatok nem állnak rendelkezésre, a felszámoló nem igazolta a beszerzésüket. Az előzőekben értékelt követelések zár alá vételét elrendelő határozatokon túl egyedül az adós bankszámlakövetelésére elrendelt lefoglalást igazolta a felszámoló az iratokhoz csatolt határozattal. Az adós vagyonának egy részére elrendelt lefoglalásból és abból, hogy a lefoglalt vagyon egységesen kívül marad a felszámolásba bevonható vagyonon, nem következik eltérő jogértelmezés.
[36] Amennyiben az adós bármely vagyonára - jelen ügyben az adós egyes követeléseire - megállapítható a bűnügyi hitelezői igénybejelentés, a felszámolást az előzetes bűnügyi hitelezői követelésre és a fedezetet biztosító zár alá vételre kiterjedően kell lefolytatni a Cstv. külön szabályai szerint az állami felszámoló kötelező kijelölésével, ami a felszámoló által indítványozott módon kizárja a felszámolási eljárás befejezését. A gépkocsik ismertté vált zár alá vételét és az abból következő bűnügyi igény jellegét is szükséges tisztázni a felszámoló számára kötelező iratbeszerzéssel.
[37] A kifejtettek értelmében a felszámoló által megjelölt okból nem jogszabálysértő a jogerős végzés, ezért azt a Kúria a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.III.30.043/2024/4.)