adozona.hu
BH 2025.2.42
BH 2025.2.42
I. A Cstv. 2017. július 1-jétől hatályos szabályozása értelmében nem tartoznak a támogatásközvetítői feladatokat ellátó adós felszámolási vagyonába azok az elszámolási kötelezettséggel államháztartási vagy nemzetközi forrásból átvett eszközök, amelyeket a saját eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie és meghatározott befektetésekre, támogatásokra kellett fordítania. II. A csődvagyonba nem tartozó, a támogatott harmadik személyekkel létrejött szerződésekből eredő valamennyi követelést - ideértve a tőkét,
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós civil szervezet az ellene 2020. február 13-án érkezett kérelem alapján indult eljárásban 2020. november 6-i kezdő időponttal került felszámolás hatálya alá.
[2] Az adós mint pénzügyi közvetítő 2008. április 2-án, 2011. február 2-án és 2011. március 10-én közvetítői szerződéseket kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) irányító hatósággal és a Zrt. forráskezelő szervezettel, melyek alapján uniós forrásokból harmadik személy kedvezményezettek finanszírozására h...
BH 2025.2.42 I. A Cstv. 2017. július 1-jétől hatályos szabályozása értelmében nem tartoznak a támogatásközvetítői feladatokat ellátó adós felszámolási vagyonába azok az elszámolási kötelezettséggel államháztartási vagy nemzetközi forrásból átvett eszközök, amelyeket a saját eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie és meghatározott befektetésekre, támogatásokra kellett fordítania.
II. A csődvagyonba nem tartozó, a támogatott harmadik személyekkel létrejött szerződésekből eredő valamennyi követelést - ideértve a tőkét, az ügyleti kamatokat, a késedelmi kamatokat és egyéb díjakat is - a felszámoló külön jogszabályban meghatározott módon köteles kiadni az ott meghatározott jogosult részére.
III. A NFÜ megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2021. augusztus 14-i módosítása a Cstv. szabályozási keretei között - a Cstv. 38. § (8) bekezdésében írt utaló szabályon keresztül - határozza meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága és a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága által létrehozott támogatási jogviszonyok keretében finanszírozott, felszámolás alá került pénzügyi közvetítő felszámolási vagyonba nem tartozó eszközei tekintetében az átvételre jogosult megbízott szervet és azt is, hogy a lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, támogatott harmadik személyekkel létrejött szerződésekből eredő valamennyi követelést (tőkét, ügyleti kamatot, késedelmi kamatot, egyéb díjakat) a felszámolónak bruttó könyv szerinti értéken kell átadnia a megbízott szerv részére [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 4. § (4a) bek. b) pont, 31. § (1) bek. j) pont, 38. § (8) bek.; 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (3) bek. a) és b) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós civil szervezet az ellene 2020. február 13-án érkezett kérelem alapján indult eljárásban 2020. november 6-i kezdő időponttal került felszámolás hatálya alá.[2] Az adós mint pénzügyi közvetítő 2008. április 2-án, 2011. február 2-án és 2011. március 10-én közvetítői szerződéseket kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) irányító hatósággal és a Zrt. forráskezelő szervezettel, melyek alapján uniós forrásokból harmadik személy kedvezményezettek finanszírozására hitel- és kölcsönszerződéseket közvetített.
[3] A kifogást tevő a NFÜ jogutódja, a felszámolási eljárásban hitelező.
[4] A kifogásolási eljárás alatt, 2022. március 2-án az adós mint engedményező, a kifogást tevő mint engedményes és a Bank mint megbízott között "Követelés-átruházási és engedményezési szerződés és szerződésátruházás" megnevezésű szerződés (a továbbiakban: engedményezési szerződés) jött létre, amellyel az adós a portfólióból eredő követelésállományt, valamint a portfólió részét képező szerződéses állományt átruházta és engedményezte a kifogást tevőre. Rögzítették, hogy a felszámoló az adós fellelt iratanyagát 2021. június 29-én átadta a kifogást tevőnek, továbbá hogy a felek között a portfólióval kapcsolatban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 38. §-ának (8) bekezdése szerinti vagyon kiadására nézve a felszámolás kezdő időpontjáig és azt követően beérkezett térülések vonatkozásában - a kamat és a felszámolási költségek körében - elszámolási jogvita áll fenn, melyet az engedményezési szerződés keretein kívül rendeznek. A felszámolás kezdő napja és 2022. január 31. között összesen 90 264 443 forint folyt be a portfólióból eredő követelés (tőke, kamat) jogcímén az adóshoz, melynek összege a szerződés aláírásának napjáig folyamatosan növekszik. Az adós a szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy az engedményezési szerződés aláírását követően bármely számlájára beérkező valamennyi tőke, kamat és járulék összegek vonatkozásában a hozzá befolyt, de az engedményezési szerződés alapján a kifogást tevőt, illetve a megbízottként eljáró […] Bankot megillető térülések teljes összegével elszámol az adott tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.
[5] Az engedményezési szerződés megkötését követően a felszámoló - több részletben - összesen 89 078 701 forintot átutalt a kifogást tevőnek, továbbá átutalta a portfólióhoz kapcsolódó Kombinált Mikrohitel Óvadék számlán elhelyezett 6 180 000 forintot.
[6] A felszámoló 2022. június 13-án a portfólióhoz kapcsolódó valamennyi számlát megszüntette.
A kifogás és a felszámoló ellenkérelme
[7] A kifogást tevő a 2021. április 15-én benyújtott kifogásában az adós teljes körű iratanyagának megőrzése, megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételére, valamint jogelődje, a NFÜ mint irányító hatóság, a Bank jogelődje, a Zrt. mint forráskezelő szervezet és az adós mint pénzügyi közvetítő között 2008. április 2-án, 2011. február 2-án és 2011. március 10-én létrejött közvetítői szerződések alapján az adós által elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközökből, az azokból finanszírozott támogatási célú egyedi szerződésekből és a támogatott harmadik személyekkel szemben fennálló követelésekből álló portfólióval (a továbbiakban: portfólió) kapcsolatos iratanyag átadására, a portfólió terhére történt kifizetésekkel kapcsolatos tételes elszámolás készítésére, a portfólióból őt megillető összeg kifizetésére, a hitelezői gyűlés haladéktalan összehívására, a felszámolási eljárás szabályszerű lefolytatására és ennek keretében a vagyon felkutatása érdekében szükséges lépések megtételére kérte a felszámoló kötelezését a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján.[8] Az engedményezési szerződés eljárás alatti megkötésére, valamint az azt követő teljesítésekre tekintettel kifogását megváltoztatta. A véglegesen fenntartott kifogásában 34 353 792 forint kiadására kérte kötelezni a felszámolót, a felszámolás kezdő időpontjától a számlák megszüntetéséig (2022. június 13.) a portfólióból befolyt 108 658 891 forintból még ki nem fizetett 19 580 190 forint és a cég "f. a." elleni felszámolási eljárásból az adóshoz befolyt 14 773 602 forint [Cstv. 38. § (8) bekezdés] alapján.
[9] A felszámoló védekezése a kifogás elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[10] Az elsőfokú bíróság - a megváltoztatott kifogással érvényesített jog fennállása körében - megállapította, hogy a 2011. március 10-én, 2008. április 2-án és 2011. február 2-án megkötött közvetítői szerződések alapján közvetített hitel- és kölcsönszerződések végső kezdeményezettjei általi törlesztésekből a 2020. november 6. és 2021. augusztus 14. közötti időszakban ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj címén befolyt összeg az adóst illeti meg.[11] A kifogást tevő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a GOP 4.1. Kombinált Mikrohitel Program végrehajtására 2011. március 10-án keltezett, majd 2011. augusztus 4-én és 2012. január 30-án módosított közvetítői szerződés; a GOP 4.1. Új Magyarország Mikrohitel Program végrehajtására 2008. április 2-án keltezett, majd 2008. november 11-én és 2009. március 2-án módosított közvetítői szerződés; a GOP 4.1. USZH Mikrohitel Program végrehajtására 2011. február 2-án keltezett, majd 2012. június 6-án és 2013. január 30-án módosított közvetítői szerződés alapján közvetített hitel- és kölcsönszerződések végső kedvezményezettjei által teljesített törlesztésekből a 2020. november 6. és 2021. augusztus 14. közötti időszakban ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj címén az adóshoz befolyt összeg a kifogást tevőt illeti meg.
[12] A másodfokú bíróság határozatának indokolása szerint a felszámolás kezdő időpontja és 2021. augusztus 14. között befolyt kamatok és díjak kiadására irányuló kérelem tekintetében a jogalkotó célja a Cstv. 4. § (4a) bekezdésének törvénybe iktatásával az volt, hogy az uniós forrásból finanszírozott támogatási célú hitelszerződésekből származó, a támogatott harmadik személyekkel szemben fennálló követeléseket teljes egészében, tehát a követelések minden elemére (tőke, kamatok és díjak) kiterjedően kiemelje a támogatás közvetítésével megbízott, de felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyonából. Hangsúlyozta, hogy a Cstv. vizsgált, 2017. július 1-jén hatályba lépett szabálya kógens, a felek a felszámolási vagyonba tartozó vagyonelemek körét nem határozhatják meg a törvénytől eltérően. A Cstv. rendelkezését a felek szerződésének tartalmától függetlenül alkalmazni kell az adós ellen 2020. évben megindult felszámolási eljárásban.
[13] Az adós által megkötött közvetítői szerződéseknek a kamatok és díjak elszámolására vonatkozó rendelkezései tehát csak a felszámolás kezdő időpontjáig lehettek irányadók, függetlenül attól, hogy a közvetítői szerződéseket - nem vitásan - nem mondták fel. Ezért a másodfokú bíróság helytállónak tekintette a kifogást tevő hivatkozását arra, hogy a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően a közvetítői szerződéseknek a kamatok és díjak elszámolására vonatkozó rendelkezéseit a Cstv. szabályai felülírták.
[14] A másodfokú bíróság egyetértett a kifogást tevővel abban is, hogy az NFÜ megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2021. augusztus 14-i módosításával a jogalkotó nem adott új szabályokat a felszámolási vagyonba tartozó vagyonelemekkel kapcsolatban, hanem csupán egyértelművé tette, hogy a Cstv. 4. §-a (4a) bekezdésének b) pontja szerinti követelések alatt az ott megjelölt szerződésekből eredő teljes követelést - tehát tőkét, ügyleti kamatot, késedelmi kamatot és díjakat is - érteni kell. A módosítás ebben a körben nem minősül új szabálynak, csupán a Cstv. 4. § (4a) bekezdésébe foglalt rendelkezés pontosítása volt. Ebből arra következtetett, hogy nincs jelentősége az elsőfokú bíróságnak a Kormányrendeletet 2021. augusztus 14-ével módosító 491/2021. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) hatályba lépésével és a visszaható hatályú alkalmazásának tilalmával kapcsolatos jogi érvelésének.
[15] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a támogatási szerződések végső kezdeményezettjei által a felszámolás kezdő időpontja és a Mód. rendelet hatályba lépése közötti időszakban megfizetett kamatok és díjak a kifogást tevőt illetik meg.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[16] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság határozatának helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság utasítását, harmadlagosan - az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedő hatályon kívül helyezéssel - az elsőfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.[17] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Cstv. 4. § (4a) bekezdésébe, a 38. § (8) bekezdésébe, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. (2) bekezdésébe és a 15. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[18] Kifejtette a Cstv. 4. § (4a) bekezdésének és a Kormányrendelet 2021. augusztus 14-ével módosított 2. §-ának összevetésével, hogy a módosító rendelkezések nem pusztán egyértelműsítették a Cstv. korábbi szabályozását, hanem új rendelkezéseket jelentenek. A vizsgált új szabályozással nem a NFÜ megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló kormányrendelet végrehajtási rendelete került szabályozásra, hanem maga a rendelet módosult, amelynek helyes tartalmát a jogalkotási elvek mentén az első fokon eljárt bíróság tárta fel.
[19] A Cstv. 4. § (4a) bekezdés b) pontja kapcsán hangsúlyozta, nem vitatja a jogszabályhely tartalmát, azonban az adós által létrehozott és a hitelező által fenntartani kívánt szerződés - vagyis polgári jogi jogügylet - egyértelműen tartalmazza, hogy a kamat, költség, megbízási díj a hitelező vagyona, aki a megbízás, közvetítés teljesítéséért azt az adósnak juttatja megbízási, közvetítői díjként. Nem lehet célja a jogalkotónak, hogy a feladat ellátása kötelező legyen, de ahhoz forrás ne álljon rendelkezésére. Utalt a módosított Kormányrendelet 2. § (9) bekezdés c) és d) pontjaira, a felszámoló feladatára: idetartozik az átadott vagyon kezelésével, átadásával kapcsolatos feladatok gondos ellátása, az átadott követelések érvényesíthetőségének fenntartása és a kapcsolódó elektronikus nyilvántartó rendszer vezetése is. Az adós közvetítői szerződése is erre nézve állt fenn, amely alapján közvetítői megbízási díjban részesült.
[20] Állította, hogy a közvetítői szerződés alapján közvetített hitel- és kölcsönszerződések végső kedvezményezettjeinek törlesztéseiből 2020. november 6. és 2021. augusztus 14. között teljesített ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj megilleti az adóst. Ez az összeg és a szerződés vonatkozó rendelkezése nem ellentétes a Cstv. 4. § (4a) bekezdés b) pontjával: a vitás tételek nem tartoztak az adós vagyonába; a közvetítői szerződés alapján a teljesítés okán kerültek az adós vagyonába ellenszolgáltatásként.
[21] Kitért arra is, hogy a Cstv. 38. § (8) bekezdésével összefüggésben sem értelmezhető a Kormányrendelet módosult szabályozása úgy, hogy az csupán egyértelműsítő tartalommal bír.
[22] A kifogást tevő felülvizsgálati ellenkérelme elsődlegesen - az álláspontja szerint szükséges engedélyezési kérelem hiánya miatt - a felülvizsgálati kérelem visszautasítására, érdemben a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[23] A Kúria rögzíti, hogy az értékhatárkorlát szabály nem zárja ki az ügyben a felülvizsgálatot a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 408. §-a szerint, és az első- és másodfokú bíróságok sem hoztak azonos jogi indokoláson alapuló egybehangzó döntést, ezáltal nem volt szükség a Pp. 409. §-a alapján a felülvizsgálat engedélyezésére.[24] A Kúria a jogerős végzést a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátain belül vizsgálta felül, és a felszámoló által megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.
[25] A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül értelmezte a Cstv.-nek a felszámolási vagyonba nem tartozó vagyonnal és annak kiadásával kapcsolatos ügyben irányadó rendelkezéseit és a Kormányrendelet kapcsolódó szabályozását, amellyel a Kúria maradéktalanul egyetért. A jogerős végzés helytálló indokainak megismétlése nélkül a felülvizsgálati kérelem hivatkozásaira tekintettel a következőket emeli ki.
[26] A Cstv.-nek már a 2017. évi XLIX. törvénnyel bevezetett, 2017. július 1-jétől hatályos szabályozása egyértelművé tette a jelen ügyben releváns - egymással szervesen összefüggő, következő - rendelkezésekkel, hogy a csődvagyon módosult fogalma szerint nem tartoznak a támogatásközvetítői feladatokat ellátó adós felszámolási vagyonába az általa - elszámolási kötelezettséggel államháztartási vagy nemzetközi forrásból átvett - eszközök, amelyeket a saját eszközeitől elkülönített kell kezelnie és meghatározott befektetésekre, támogatásokra kell fordítson. Az ilyen elkülönítetten kezelt, támogatási célú befektetett eszközök, részesedések, illetve a támogatottakkal szemben fennálló követelések nem részei a felszámolási vagyonnak [Cstv. 4. § (4a) bekezdés], azokat az adós felszámolást megelőző vezetőjének külön kimutatással át kell adnia a felszámolónak [Cstv. 31. § (1) bekezdés j) pont], majd pedig a felszámoló is köteles a csődvagyon részét nem képező vagyoni elemeket kiadni a külön jogszabály alapján jogosult részére a külön jogszabályban meghatározott módon [Cstv. 38. § (8) bekezdés].
[27] A Cstv. 38. § (8) bekezdésében az utaló jogszabály, tehát az átvételre jogosult személyét és a felszámoló kiadási kötelezettségének módját meghatározó külön jogszabály a Kormányrendeletnek a Mód. rendelettel bevezetett alábbi szabálya.
[28] A Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága és a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága által létrehozott támogatási jogviszonyok keretében finanszírozott, felszámolás alá került pénzügyi közvetítőnek Cstv. 4. § (4a) bekezdése szerint nevesített eszközei tekintetében a Cstv. 38. § (8) bekezdése alapján megnevezi egyfelől az átvételre jogosult megbízott szervet [2. § (3) bekezdés a) pont], és az előző keretek között mondja ki azt is, hogy a Cstv. 4. § (4a) bekezdésének b) pontja szerinti lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, támogatott harmadik személyekkel létrejött szerződésekből eredő valamennyi követelés - ideértve a tőkét, az ügyleti kamatokat, a késedelmi kamatokat és egyéb díjakat is - átadására bruttó könyv szerinti értéken kerül sor a megbízott szerv részére [2. § (3) bekezdés b) pont].
[29] A Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése tehát a Cstv. 2017. július 1-jétől hatályos szabályozásának keretei között rendelkezik a vizsgált tartalommal: az átvételre jogosult személyét és a felszámolási vagyonba nem tartozó vagyonelemek kiadásának módját így határozza meg.
[30] Az a felszámoló által vitatott jogszabályi előírás, amely teljes egészében kiemeli a támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet felszámolási vagyonából az államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett támogatási célú pénzeszközt, valamint az abból finanszírozott olyan támogatási célú lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, a támogatott harmadik személlyel szemben fennálló követelést, amelyet az adósnak a saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie, magából a Cstv. 4. § (4a) bekezdésének 2017. július 1-jétől hatályos b) pontjából következik.
[31] Az előzőekben részletezettekből következik egyben az is, hogy a Kormányrendelet új kötelezettséget megállapító rendelkezése hiányában nem merül fel az ügyben a Jat. felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezéseinek jelentősége és értelmezésének szükségessége.
[32] A Kúria rámutat, hogy a jogerős végzésnek a Cstv. eltérést nem engedő, kógens szabályára vonatkozó - egyébként helyes - indokával szemben a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott figyelembevehető érvelést. A felszámoló azt az álláspontját, hogy a vitás törlesztésekből befolyt kamat és díj azért nem tekinthető az adós vagyonának, mert a közvetítői szerződések szerint ellenszolgáltatásként jár a részére, szabatos jogállításként és a felülvizsgálati kérelem érdemben vizsgálható hivatkozásaként, a sérült jogszabályhely megjelölésével nem fogalmazta meg. Amellett, hogy a jelzett tartalmi hiányossága a felülvizsgálati eljárás korlátai miatt kizárta a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát ebben a részében [Pp. 423. § (1) bekezdés, 413. § (1) bekezdés], a felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspont sem a Cstv., sem a polgári jog szabályai szerint nem értelmezhető; helyessége sem a tulajdonra vagy a szerződésekre vonatkozó anyagi jogi, sem a Cstv. felszámolási vagyont tételező közjogi szabályai szerint nem magyarázható.
[33] A kifejtettek értelmében a jogerős végzés nem jogszabálysértő a felszámoló által megjelölt okból, ezért azt a Kúria a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.III.30.010/2024/5.)