adozona.hu
BH 2025.1.24
BH 2025.1.24
Különös méltánylást érdemlő körülmény olyan körülmény lehet, amelyet nem kizárólag a kérelmező alakít, nem kizárólag tudatos cselekmények következtében áll be, hanem abban akaratán kívüli rendkívüli események és történések is szerepet játszanak [162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (4) bek., 5. § (2) bek., 5. § (2a) bek.; 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) 9. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes 2023. július 26-án próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzést végzett a felperes üzletében. Az ellenőrzés során megállapította, hogy felperes üzletében az 1 literes kiszerelésű paradicsom ivólé mellett szerepelt annak normál ára (559 forint), annak akciós eladási ára (389 forint). Ugyanakkor az akció mértéke százalékos formában a termék mellett nem, kizárólag az üzlet előtti plakáton és az akciós újságban szerepelt. Rögzítette azt is, hogy két termék esetében a felperes...
BH 2025.1.24 Különös méltánylást érdemlő körülmény olyan körülmény lehet, amelyet nem kizárólag a kérelmező alakít, nem kizárólag tudatos cselekmények következtében áll be, hanem abban akaratán kívüli rendkívüli események és történések is szerepet játszanak [162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (4) bek., 5. § (2) bek., 5. § (2a) bek.; 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) 9. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes 2023. július 26-án próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzést végzett a felperes üzletében. Az ellenőrzés során megállapította, hogy felperes üzletében az 1 literes kiszerelésű paradicsom ivólé mellett szerepelt annak normál ára (559 forint), annak akciós eladási ára (389 forint). Ugyanakkor az akció mértéke százalékos formában a termék mellett nem, kizárólag az üzlet előtti plakáton és az akciós újságban szerepelt. Rögzítette azt is, hogy két termék esetében a felperes nem rendelkezett elegendő mennyiséggel.[2] Az alperes 2023. szeptember 22-én kelt JN/53/00786-7/2023. ügyiratszámú határozatával a felperessel szemben 500 000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
[3] A határozat indokolása szerint a felperes az 1 literes paradicsom ivólé mellett elhelyezett árcímkén az árcsökkentés tényét feltüntette, azonban annak pontos százalékos mértékét nem.
[4] Az alperes a további két termékkel összefüggésben megállapította azt is, hogy a termékekből a jogszabály által megkívánt mennyiség az üzlet rendelkezésére állt, így e körben nem állapított meg jogsértést.
[5] Határozatát alapvetően a háborús élelmiszerár-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (4) bekezdésére, valamint annak 5. § (2) bekezdésére alapította. Hangsúlyozta, döntését az ellenőrzéskor hatályos jogszabályok figyelembevételével hozta meg, míg a felperes által hivatkozott jogszabályszöveg 2023. május 6. és 2023. június 29. közötti intervallumban volt hatályban. Az ellenőrzésre azonban csak később, 2023. július 26-án került sor, amikor már a jogalkotó kifejezetten előírta, miszerint a kereskedő köteles az árcsökkentéssel érintett termék mellett az annak vonatkozásában alkalmazott árcsökkentés tényét és annak pontos százalékos mértékét is feltüntetni.
[6] A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 9. § (1) bekezdésére, a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontjára volt tekintettel. Miután a Korm. rendelet 5. §-a konkrét bírság összeget határoz meg, ezáltal további mérlegelési körülmény figyelembevétele már nem bír relevanciával. Különös méltánylást érdemlő körülményként pedig nem tudta figyelembe venni az árcsökkentés százalékos mértékének sem a katalógusban, sem az akciós plakáton történő feltüntetését.
A kereseti kérelem
[7] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan annak megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, szükség esetén az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozta. Vitatta mind a kiszabott bírság jogalapját, mind annak összegszerűségét. Kiemelte, a Korm. rendelet célja az, hogy a fogyasztók a meghatározott termékkategóriába eső termékek esetén hozzájussanak a termékekhez, amely jelen esetben megvalósult és a fogyasztók az árcsökkentés tényéről is tájékozódhattak. Ennek körében előadta, hogy mind a reklámkiadványaiban, mind pedig a vitrines plakátjain megjelenítette a vitatott termék árcsökkentésének a mértékét, a fogyasztók pedig valamennyi termékhez hozzájuthattak, azok az üzlet polcain elérhetőek voltak. Az üzlet bejáratánál kihelyezett tájékoztató tábla az árcsökkentéses termékeket tartalmazta. Meglátása szerint ezen különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételét az alperes jogszabálysértő módon mellőzte és alkalmazott figyelmeztetés helyett bírságot.A jogerős ítélet
[8] A törvényszék ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.[9] Döntését alapvetően arra alapította, nem derül ki, hogy az alperes ténylegesen a méltányolandó körülmények értékelési körébe vonta volna a plakáton feltüntetett akció tényét és annak százalékos mértékét, vagyis azt, hogy az üzletbe betérő valamennyi vásárló hozzájuthatott a termékre vonatkozó akció tényéről és annak százalékos mértékéről szóló információhoz.
[10] Az alperesnek az akciós plakáttal kapcsolatban előadott indokolása okszerűtlennek bizonyult különös tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet által előírt valamennyi adatnak az üzlet bejárata mellett közvetlenül elhelyezett plakáton történő megjelenítésével a fogyasztókat megillető, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fogyasztóvédelmi tv.) preambulumában lefektetett, a megfelelő tájékoztatáshoz való fogyasztói alapjog kevésbé, a vagyoni érdekek védelméhez fűződő vagyoni alapjog pedig egyáltalán nem sérült.
[11] Különös méltánylást érdemlő körülményként szintén nem értékelte az alperes, hogy a felperes által országosan terjesztett és település szinte valamennyi háztartásába eljutatott papír alapú akciós újságban feltüntette a jogszabály által megkövetelt adatokat. Az akció mértékének akciós újságban történő feltüntetése különös méltánylást érdemlő körülményként való értékelése attól függ, hogy a fogyasztók valóban széles köre potenciálisan hozzáférhetett-e az akciós újság tartalma alapján az akció mértékéről szóló információkhoz. Ha pedig igen, akkor az árkedvezmény akciós újságban történő feltüntetése különös méltánylást érdemlő körülményként elfogadható.
[12] Az alperes az árkedvezmény mértékének az akciós újságban történő feltüntetésével kapcsolatos tényeket és körülményeket okszerűtlenül mértékelte. Következésképpen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. § (1) bekezdése szerinti tényállás-feltárási kötelezettségének nem tett eleget. Nem tisztázta, hogy a felperes a hivatkozott akciós újságot valóban eljuttatta-e valamennyi háztartásba K.-n, így a k.-i fogyasztók potenciálisan hozzáférhettek-e a paradicsom ivólére vonatkozó akció mértékével kapcsolatos közlendő információkhoz. Figyelemmel pedig arra, hogy az alperes okszerűtlenül mérlegelte a döntéshozatalhoz szükséges, egyébként kellő mértékben nem tisztázott körülményeket, az eljárt bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Kp. 92. § (1) bekezdés b) pontja szerint.
[13] Előírta, az új eljárás során az alperes köteles tisztázni, hogy a felperes az akciós újságot ténylegesen milyen körben terjesztette. Ha arra a következtetésre jut, hogy az újság a fogyasztók jelentős tömegéhez eljutott, így az érintett kisújszállási fogyasztók jelentős része megismerhette az 1 literes kiszerelésű paradicsom ivólé termékre vonatkozó árkedvezmény mértékével kapcsolatos adatokat, úgy az az akciós plakátra való felperesi hivatkozáson túl különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, azt ekként kell elfogadnia a Korm. rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján. Ezen körülmények együttes értékelésével kell kiszabnia a szükséges szankciót a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében előírt követelmények megsértésének okán.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte.[15] Kifejtette, a tényállást teljeskörűen tisztázta, ennek során nem volt feladata a felperes által hivatkozott szórólapok terjesztésének vizsgálata, azaz az, hogy a szórólapok milyen körben kerültek terítésre. A Korm. rendelet 5. § (2a) bekezdésében megfogalmazott különös méltánylást érdemlő körülményt a jogalkotó nem határozta meg példálózó jellegű felsorolással, vagyis a hatóság mérlegelésére bízta annak eldöntését, hogy mit tekint olyan különös méltánylást érdemlő körülménynek, amelynek fennálltára tekintettel figyelmeztetés szankciót kell alkalmaznia. Álláspontja szerint ez csak valamilyen egyedi, rendkívüli esetet takarhat, azaz olyan helyzet lehet, amelynek a bekövetkezése a kereskedő ellenőrzési körén kívül esik. Vagyis akkor valósul meg, ha a kereskedő önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a Korm. rendelet által előírt kötelezettségeket.
[16] Akciós újságot azonban köztudottan valamennyi jelentősebb üzletlánccal rendelkező kereskedő terít országszerte, így ezen hirdetési eszköz alkalmazása nem eshet a különös méltánylást érdemlő körülmény körébe, mert az azt eredményezné, hogy hiába írja elő a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése egyértelműen, hogy a kedvezmény mértékét a termék mellett kell feltüntetni, a szórólap terítésének különös méltánylást érdemlő körülményként történő elismerése kiüresítené a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében foglalt előírást.
[17] A törvényszék megsértette a Kp. 78. § (2) bekezdését mert a rendelkezésére álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, azokból téves következtetést vont le.
[18] Utalt arra is a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése értelmezése körében, hogy a Szegedi Törvényszék egy másik ítéletében kiemelte az érintett adatok egyértelmű fizikai elhelyezésének szükségességét. A perrel érintett ítélet jogkövetkeztetés elfogadása esetén az előírt adatokat elegendő lenne a kereskedő akciós újságjában feltüntetni, ha az egyébként a fogyasztók széles köréhez eljut.
[19] Felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Kiemelte, hogy a Korm. rendeletben előírt kötelező bírság nem felel meg a szükségességi és arányossági követelményeknek. Hangsúlyozta, téves az alperes érvelése a körben is, hogy az árcsökkentés tényét és annak százalékos mértékét a polcon kihelyezett áru mellett elhelyezett árcímkén kellett volna feltüntetnie. Ez a követelmény a jogszabályban nem lelhető fel. Ezt alperes sem tudta kellő pontossággal, jogszabályhely megjelölésével alátámasztani. Ugyanakkor helytállóan rögzítette az eljárt bíróság, hogy a vitrines plakátokon továbbá a reklámkiadványokban szereplő százalékos mértéket különös méltánylást érdemlő körülményként kell értékelni a Korm. rendelet 5. § (2a) bekezdése értelmében.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] Az alperes felülvizsgálati kérelme - az alábbiakban kifejtettek szerint - alapos.[21] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[22] A Korm. rendelet 2023. június 30-tól hatályos 2. § (4) bekezdése szerint a kereskedő köteles az árcsökkentéssel érintett termék mellett az annak vonatkozásában alkalmazott árcsökkentés tényét és pontos százalékos mértékét is feltüntetni. A hatósági ellenőrzésre 2023. július 26-án került sor.
[23] A Korm. rendelet 5. § (2a) bekezdése rendelkezik arról, hogy a hatóság különös méltánylást érdemlő körülmény esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazhat.
[24] A Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontjában határozza meg a jogsértő magatartást, amelyet tételes bírsággal szankcionál. A bírság mint szankció alkalmazása a jogsértő magatartás megvalósítójával szemben kötelezően alkalmazandó, tekintettel arra, hogy a jogalkotó kimentési okot nem határozott meg. Az alperesnek a bírság összege meghatározása terén mérlegelési lehetősége nem volt, a bírság kiszabásától pedig csak abban az esetben tekinthetett el, ha valamely különös méltánylást érdemlő körülményre tekintettel a Korm. rendelet 5. § (2a) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmazhatónak találta. Az eljárt bíróság az árcsökkentés százalékos mértékének hirdetőújságban és az üzlet előtti vitrinben történő feltüntetését ilyen körülményként értékelte a terjesztéstől függően.
[25] A Kúria hangsúlyozza, a jogalkotó széles körű mérlegelési jogkört biztosított az alperes számára a figyelmeztetés alkalmazhatósága vonatkozásában azon generálklauzula alkalmazása mellett, hogy "különös méltánylást érdemlő körülmény esetében" térhet el.
[26] A Kúria jogelődjeként eljárt Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kimondta, hogy a hatóság nincs korlátozva abban, hogy a jogszabályban nem taxatíve felsorolt feltételek fennállását hogyan, milyen körűen mérlegelje, és elzárva sincs attól, hogy mérlegelési tevékenységét a kérelem elbírálásához szükséges egyéb, szorosan összefüggő szempontok bevonásával és értékelésével kiegészítse (Kfv.IV.37.327/2009/5.). A jogalkalmazónak azonban ez esetben is adekvát, a Kp. 85. § (4) bekezdése szerinti indokolási kötelezettsége áll fenn.
[27] Maga a jogsértésről döntés nem mérlegelés kérdése, azonban a különös méltánylás mint körülmény értékelése az alperes anyagi jogi mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés.
[28] A mérlegelési jogkörben hozott határozatok esetében a közigazgatás mérlegelési jogkörét - főszabály szerint - a bíróság nem veheti át (ún. felülmérlegelés tilalma). Ez nem jelenti az, hogy a mérlegelés ne lehetne - a jogszerűség szempontjából - bírói törvényességi kontroll tárgya, de a jogilag több jogszerű döntés közül (mérlegeléssel) a közigazgatás feladata meghozni a döntést.
[29] A mérlegelési jogkörben hozott döntés csak jogszabálysértés esetén semmisíthető meg vagy változtatható meg. Jogszerű mérlegelés esetén a bíróságnak felülmérlegelési lehetősége nincs, azzal ugyanis jogsértő módon vonná el a közigazgatási hatóság hatáskörét (BH 2021.292., Kfv.III.37.188/2021/6.).
[30] A jogszerűségi felülbírálatnak perbeli esetben arra kellett kiterjednie, hogy a hatáskörből adódó anyagi jogszabály rendelkezéseit annak keretei között, és azokat betartva alkalmazta-e az alperes, azzal, hogy a Korm. rendelet mint ágazati jogszabály a mérlegelés szempontjait sem konkretizálja. Ezzel a hatósági döntés kereteit is annyiban jelöli ki, hogy a felperes hivatkozásait a különös méltánylást érdemlő körülmény körében köteles értékelni, a bíróság jogszerűségi felülvizsgálata is kizárólag ebben a körben mozoghat.
[31] A Kúria Kfv.III.37.328/2024/6. számú döntésében kifejtette, a mérlegelési szempontok körében akkor jogszabálysértő a döntés, ha eltérően kerül megállapításra a tényállás, többlettényállási elem megállapítása miatt a mérlegelési szempontok nem teljeskörűen kerülnek feltárásra és értékelésre, de akkor is, ha a hatósági értékelés okszerűtlen, valamely mérlegelési szempont figyelmen kívül hagyása vagy olyan mérlegelési szempont figyelembevétele miatt, amely nem lehet mérlegelési szempont.
[32] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság tévedett a különös méltánylást érdemlő körülmények minősítése, értékelése körében, felülmérlegelésre pedig csak abban az esetben lett volna lehetősége, ha az alperesi mérlegelés körében jogszabálysértést állapít meg. A tényállás Ákr. 62. § (1) bekezdése szerinti megállapítása során azonban az alperesnek nem feladata annak feltárása, hogy a felperes a szórólapokat milyen körben terítette, az a fogyasztók milyen számához jutott el. A különös méltánylást érdemlő körülmények nevesítése és valóságtartalmuk igazolása a kérelmezőt terheli, így a hatóságnak nincs törvényi kötelezettsége további, a méltányosságot megalapozó körülmények hiánypótlás keretében történő felkutatására (Kfv.IV.37.674/2023/5.).
[33] Az elsőfokú bíróság azon felülmérlegelő álláspontja, miszerint az árcsökkentés százalékos mértékének az akciós újságban, illetve az üzlet előtti vitrinben történő feltüntetése különös méltánylást érdemlő körülmény, a Kúria szerint okszerűtlen mérlegelést jelent. A jogszabály a jogsértést egyértelműen rögzíti, a kereskedő köteles az árcsökkentéssel érintett termék mellett az annak vonatkozásában alkalmazott árcsökkentés tényét és pontos százalékos mértékét is feltüntetni. Ezen kötelezettségét nem teljesítheti azzal, hogy a jogszabályváltozás nemkövetése miatt a korábbi gyakorlatának megfelelően az üzlet előtti vitrin plakátján és az akciós újságban tünteti fel a pontos százalékos mértéket. A közigazgatási eljárásban tett nyilatkozatai ugyanis azt támasztották alá, hogy a számára ismert jogi környezet szabályait betartotta, azonban nem vette figyelembe az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítást.
[34] A különös méltánylást érdemlő körülmény olyan körülmény vagy élethelyzet lehet, amelyet nem kizárólag a kérelmező alakít, nem kizárólag tudatos cselekmények következtében áll be, hanem a fél akaratán kívüli események és történések is szerepet játszanak. Különös méltánylást érdemlő körülményként olyan okokra hivatkozhatott volna, amely azt igazolja, hogy ellenőrzési körén kívül nem tudott eleget tenni jogszabályi követelménynek. Önmagában azonban sem a plakát, sem az akciós újság terjesztése nem eshet a különös méltánylást érdemlő körülmények körébe, mert ezzel valóban kiüresedne a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében írt előírás az üzletláncok körében.
[35] A Kúria utal arra is, hogy a felperes felülvizsgálattal nem élt, ellenkérelmében ekként a bírság jogalapjának vitatását a Kúria már nem vizsgálhatta.
[36] A felülvizsgálati tárgyaláson hivatkozott uniós döntéshez kapcsolódóan a Kúria azt hangsúlyozza, hogy az EvB C-557/23. számú ügyben 2024. szeptember 12-én meghozott ítélete (ECLI:EU:C:2024:737) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendeletet és annak módosításait vizsgálta. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti intézkedés, amely veszélyhelyzetre hivatkozással egyrészt arra kötelezi a kereskedőt, hogy bizonyos, a rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékeket hatósági áron és a kereskedőnél készleten lévő, a referenciaévben rögzített átlagos napi mennyiségben árusítson, másrészt az e nemzeti intézkedésben előírt kötelezettségek megsértése esetére kötelező jelleggel bírság kiszabását írja elő. Jelen per tárgya ellenben a fogyasztói érdekeket védő, az árkedvezménnyel érintett termékekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség volt, ekként a két ügy között párhuzam nem vonható, az EUB döntése a perben nem alkalmazható.
[37] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[38] A megismételt eljárásban az eljárt bíróság a felperes keresetét akként kell elbírálja, hogy az árcsökkentés százalékos mértékének üzlet előtti plakáton és akciós újságban történő megjelenítését nem értékelheti különös méltánylást érdemlő körülményként, az alperes e körben a tényállást kellő mértékben tisztázta, jogszabálysértést nem követett el.
(Kúria Kfv.III.37.238/2024/6.)