adozona.hu
BH 2024.12.302
BH 2024.12.302
Visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség értelmezése az átruházó és a vagyonszerző kapcsolt vállalkozási jogviszonya alapján. Kapcsolt vállalkozás, ahol az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság és egy másik, az önkormányzat által létrehozott alap által alapított gazdasági társaság közötti ügylet jött létre [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 4. § 23. pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:1. §, 3:3. §, 8:2. § (1)-(2) bek.; 2014. évi X
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperesi korlátolt felelősségű társaságot 2021. november 2-án K.Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló K.Városfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) létesítette. A felperes főtevékenységi köre "Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése".
[2] Az Alap zárt végű, befektetési jegyek zárt körben történő forgalomba hozatalával létrehozott, alternatív befektetési alapként (ABA), azon belül kockázati tőkealapként működő kollektív befektetési forma. Befektetési jegye...
BH 2024.12.302 Visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség értelmezése az átruházó és a vagyonszerző kapcsolt vállalkozási jogviszonya alapján. Kapcsolt vállalkozás, ahol az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság és egy másik, az önkormányzat által létrehozott alap által alapított gazdasági társaság közötti ügylet jött létre [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 4. § 23. pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:1. §, 3:3. §, 8:2. § (1)-(2) bek.; 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 4. § (1) bek. 59. pont, 65. § (1)-(2) bek., 66. §, 101. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesi korlátolt felelősségű társaságot 2021. november 2-án K.Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló K.Városfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) létesítette. A felperes főtevékenységi köre "Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése".[2] Az Alap zárt végű, befektetési jegyek zárt körben történő forgalomba hozatalával létrehozott, alternatív befektetési alapként (ABA), azon belül kockázati tőkealapként működő kollektív befektetési forma. Befektetési jegyeinek kizárólagos tulajdonosa K. Város Önkormányzata.
[3] Az Alap kezelője a Város 100%-os tulajdonában álló Városi Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) kockázati tőkealap-kezelő befektetési vállalkozás (ABAK).
[4] K. Város Közgyűlésének határozatai [163/2021. (XII. 16.) KGY határozattal módosított 113/2021. (X. 21.) KGY határozat] alapján szintén a város 100%-os tulajdonában álló Kft. (a továbbiakban: KF Kft.) megszerezte két lépésben 37 db önkormányzati tulajdonú lakóingatlan tulajdonjogát, majd azokat a felperesi Kft.-be való belépése mellett a 2022. július 4-én kelt szindikátusi szerződéssel vegyes társasági szerződéssel, valamint ingatlan átadási megállapodással a felperesi társaságra ruházta azzal, hogy azokból 10 700 000 Ft értékű ingatlant jegyzett tőkeemelésként, 544 700 000 Ft értékű ingatlant tőketartalékba való elhelyezéssel bocsátott a felperes rendelkezésére. Az Alap egyidejűleg az ingatlanok felújításához a Kormány 1154/2016. (III. 25.) számú, 1068/2017. (II. 10.) számú és 1531/2019. (IX. 17.) számú határozatai alapján megszerzett állami támogatásból 10 000 000 Ft-ot tőkeemelésként, 490 000 000 Ft-ot tagi kölcsönként nyújtott a felperesi Kft. számára.
[5] Az ügylet folytán a felperes tulajdonosa 51,69%-ban a KF Kft., 48,31%-ban az Alap lett.
[6] A szerződés szerint a felperes kérte az ügylettel megszerzett ingatlanok után a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség részére történő biztosítását az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján, figyelemmel arra, hogy a KF Kft. és közte kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23. pont a), c) és f) pontja alapján, továbbá főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
[7] Az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásban a felperest 30 855 532 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
[8] Az alperes - a per során hozott - határozatával (a továbbiakban: módosító határozat) módosított határozatával az elsőfokú határozatot - eltérő indokolással - helybenhagyta.
[9] Határozatát az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontjára, a Tao tv. 4. § 23. pontjának c) alpontjára, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (1)-(2) bekezdésére, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 59. pontjára, a 65-66. §-aira és a 101. § (1) bekezdéseire alapította.
[10] Indokolása szerint a 2022. július 4. napján létrejött jogügylet nem minősül kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan-átruházásnak. Az Alap egy vagyonelem, melynek nincs szervezete, abban döntés nem születik, szavazás sem zajlik. Az Alap ugyan jogi személy, mely jogképességgel rendelkezik, azonban cselekvőképességet az Alapkezelő biztosít a számára, így az egyes vállalkozásokban fennálló részesedésből fakadó jogainak, ekképpen a szavazati jogának gyakorlását is az Alapkezelő látja el, de az egyértelműen nem azonos az Alappal. Másfelől az Alap és az Önkormányzat közötti viszonyt vizsgálva megállapította, hogy az Önkormányzat az Alapban befolyással nem bír, hiszen viszonylatukban nem áll fenn a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében foglalt két konjunktív feltétel. Az Alap és az Önkormányzat között a kapcsolt vállalkozási viszony megszakadt, melynél fogva nem állapítható meg, hogy az Önkormányzat a felperesben közvetett befolyással rendelkezik, ennél fogva a Tao tv. 4. § 23. pontjának c) alpontjára tekintettel a felperes és a KF Kft. közötti kapcsolt vállalkozási viszony nem állapítható meg, mint ahogyan nem állapítható meg az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontjában felhívott Tao tv. 4. § 23. pont a)-e) alpontja szerinti egyéb esetek alapján sem.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[12] A felperes keresetlevelében elsődlegesen új eljárás elrendelése nélkül az alperes határozatának megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, másodlagosan megváltoztatását kérte annak megállapításával, hogy vagyonszerzése után az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján illetékmentesség illeti meg.[11] Előadta, hogy az alperes a kapcsolt vállalkozások közötti vagyonátruházásra tekintettel az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján járó illetékmentesség biztosítását a Tao tv. 4. § 23. pont b) és c) alpontjában, a Ptk. 3:1. § (5) bekezdésében, 3:3. § (2) bekezdésében, 8:2. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a Kbftv. 4. § (1) bek. 18. pontjában, 65-66. §-ában foglaltak megsértésével tagadta meg.
[12] Előadása szerint a perbeli ügylet következtében a KF Kft. a felperes többségi tagja lett, üzletrésze a felperes törzstőkéjének 51,69%-a. E többsége révén a KF Kft. a felperes taggyűlésében a szavazatok több mint felével rendelkezik, és a társassági szerződés szerint egyedül jogosult a felperes ügyvezetőjének kijelölésére is. Ennek következtében KF Kft.-nek a Ptk. 8:2. § (1) bekezdés szerinti közvetlen többségi befolyása van a felperesben, amely megalapozza a Tao tv. 4. § 23. pont b) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási jogviszonyt, és ezáltal az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti vagyonszerzési illeték alóli mentességet.
[13] Hivatkozott másrészt arra, hogy az Önkormányzat az ügyletkötést megelőzően a KF Kft.-ben fennálló 100%-os részesedése alapján a Ptk. 8:2. § (1) bekezdés szerinti közvetlen többségi befolyással, az Alap vonatkozásában fennálló, a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti közvetlen többségi befolyása alapján az Alap 100%-os részesedésével működő felperesben a Ptk. 8:2. § (3) és (4) bekezdései alapján közvetett többségi befolyással rendelkezett. Az apportáló KF Kft. és az apportot fogadó felperes a Tao tv. 4. § 23. pont c) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban álltak egymással, amely alapján az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti vagyonszerzési illetékmentesség törvényi feltételei fennálltak.
[17] A felperes keresetét a módosító határozat ismeretében is teljes egészében fenntartotta.
[18] Az alperes a kereset elutasítását kérte a módosított határozatában foglalt indokok alapján.
A jogerős ítélet
[19] Az elsőfokú bíróság jogerős közbenső ítéletével a keresetet a visszterhes vagyonátruházási illeték jogalapja tekintetében elutasította.[20] Indokolása szerint a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpontja alapján a felperest illetékmentesség nem illeti meg, mert a felperes és a KF Kft. csak a megállapodás eredményeképpen lettek kapcsolt vállalkozások.
[21] A Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja kapcsán kifejtette, hogy a KF Kft.-ben az Önkormányzat közvetlen többségi befolyása a megállapodás megkötésekor fennállt, azonban a felperesi társaságban az Önkormányzat közvetett befolyása nem állapítható meg, mivel az Alap a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. pontja, 65-66. §-ai és a 101. § (1) bekezdése alapján egy vagyonelem, amelynek nincs szervezete, abban semmilyen döntés nem születik, szavazás nem zajlik; jogképes ugyan, de cselekvőképességét az Alapkezelő biztosítja számára, így az egyes vállalkozásokban fennálló részesedéséből fakadó jogainak, köztük szavazati jogának gyakorlását is az Alapkezelő végzi. Az Alap és az Alapkezelő nem azonos személyek, az Alap a Ptk. 3:3. § (2) bekezdése szerinti, a Ptk.-ban nem szabályozott jogi személy, egyedüli befektetője az Önkormányzat, az Alapkezelő szintén az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában áll, jogosult tisztségviselőinek, testületi tagjainak jelölésére, azonban a meghatározó befolyás Ptk. 8:2. § (2) bekezdése szerinti konjunktív feltétele - amely felsorolás taxatív és jogértelmezéssel nem bővíthető - nem teljesül, mert az Alapnak nincs tagja vagy részvényese. Az Önkormányzat Alap tulajdonosaként hozott döntései, illetve az Alapkezelőben fennálló befolyása nem alapozza meg a Ptk. 8:2. §-a szerinti meghatározó befolyást, a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja szerinti kapcsoltsági jogviszonyt, így az illetékmentességet.
[22] Utalt arra, hogy a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontjában foglalt "a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával" fordulat mindössze annyit takar, hogy a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja szerinti "adózó" és "más személy", "harmadik személy" alatt a Ptk. 8:2. § (2) bekezdése szerinti személyeket kell érteni. Az ettől eltérő jogértelmezés a Tao tv. Ptk.-ra való visszautalását szükségtelenné tenné, és mindig egyedi vizsgálatot igényelne az adózók és más személyek közötti tényleges gazdasági viszony.
[23] Az elsőfokú bíróság döntése meghozatala során a Kúria Kfv.V.35.335/2022/6. számú ítéletben foglaltakat - ügyazonosság okán - irányadónak tekintette, és az Alkotmánybíróság 3534/2021. (XII. 22.) AB határozatának [14]-[16] bekezdéseire történő utalással megállapította, hogy a perbeli ingatlanapport az Önkormányzat szabad döntéseink eredményeképpen valósult meg az általa választott időpontban és formában. A felperest az illetékkedvezmény megillette volna, ha az ingatlanok átruházására azután kerül sor, hogy a KF Kft. a felperesben közvetlen többségi befolyást szerez.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[24] A felperes a jogerős közbenső ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak elsődlegesen a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős közbenső ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte.[26] Megismételte kereseti érvelését, mely szerint a KF Kft. a felperesbe történő belépésével a törzstőke 51,69%-os hányadát birtokolja, amely megalapozza a közvetlen többségi befolyását a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése, továbbá a kapcsolt vállalkozási viszonyt a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpontja alapján. Vitatta az elsőfokú bíróság megállapítását, hogy a kapcsolt vállalkozási jogviszonynak az apportálást megelőzően kellett volna fennállnia.
[27] Megismételte kereseti álláspontját a tekintetben is, hogy a KF Kft. és közte a kapcsolt vállalkozási jogviszony a Tao tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján is fennáll, tekintettel arra, hogy az Önkormányzat a KF Kft.-ben, az Alapban, és az Alapon keresztül a felperesben több mint fele mértékű szavazattal [Ptk. 8:2. § (1) bekezdés], másrészt meghatározó [Ptk. 8:2. § (2) bekezdés] befolyással is rendelkezik. Kiemelte, hogy a perbeli projekt megvalósításáról, és ennek keretében a 37 ingatlan apportálásáról az Önkormányzat közgyűlése döntött, a KF Kft. és az Alap e közgyűlési döntéseket a Ptk. 3:112. § (3) bekezdése alapján csak végrehajtotta az apportálást is magában foglaló szerződéses csomag megkötésével. E tényt a támadott ítélet [97] bekezdése is rögzíti, ezért ellentmondásos az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az Önkormányzat és az Alap közötti befolyás megszakad, illetve nem áll fenn.
[28] A Tao tv. 4. § 23. pontja és a Ptk. 8:2. § rendelkezései alapján a kapcsolt vállalkozási jogviszony megítélése szempontjából a tulajdonosi döntéseknek, és nem az ügyvezetési döntéseknek van jelentősége. Az Alapkezelő az ítéletben hivatkozott Kbftv. 65-66. §-ai, valamint a 4. § (1) bekezdés 18. pontja alapján az Alap ügyvezetését látja el, és tulajdonosi döntéseket csak delegálás alapján hoz, amelyek a delegálás miatt szintén a tulajdonos által hozott döntéseknek minősülnek. A tulajdonosi döntéseket nem az Alapkezelő, hanem az Önkormányzat közgyűlése hozza. Törvénysértő az indokolás azért, mert nincs tekintettel a Ptk. 3:1. § (5) bekezdésében foglalt azon rendelkezésre, hogy a jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. Jogi nonszensz mindezért, hogy az Alap egy puszta vagyontömeg, amely minden érdemi gazdasági tevékenység folytatására képtelen.
[29] Az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja a kapcsolt vállalkozási jogviszony meghatározása során a Tao tv. 4. § 23. pontjára utal, amely továbbutal a Ptk. 8:2. §-ának befolyást szabályozó rendelkezéseire azzal, hogy a Ptk. 8:2. § rendelkezéseit "megfelelően" kell alkalmazni. Az Önkormányzat az Alapnak egyedüli befektetője, nem pedig tagja vagy részvényese, ugyanakkor a Tao tv. 4. § 23. pontjának "megfelelő alkalmazásra" vonatkozó parancsa alapján az Önkormányzat befektetői minősége megfelel a tagi, illetve részvényesi kritériumnak. Az Önkormányzat az Alapkezelő valamennyi testületi tagjának és az Alap saját szervét képező befektetési bizottság tagjainak kinevezésére is kizárólagosan jogosult, így a meghatározó befolyás is teljesül.
[31] Fenntartotta arra az esetre az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésére vonatkozó indítványát, ha a Kúria az illetékmentesség körében kifejtett érvelésével nem értene egyet.
[33] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[37] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.[39] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy az illetékkötelezettség szempontjából vizsgálandó ügylet két gazdasági társaság között jött létre, amely tény jelen ügyet alapvetően megkülönbözteti a Kúria magántőkealap üzletrészszerzése tárgyában meghozott Kfv.V.35.335/2022/6. számú ítélettel elbírált ügyétől, tekintettel arra, hogy abban az ügyben nem vállalkozás, hanem magántőkealap szerzett vagyont. Az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao.tv. 4. § 23. pont a)-e) alpontjai szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Mivel az Alap a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló a 2007. évi CXXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint nem minősül vállalkozásnak, ezért az üzletrész-átruházó személy és közte nem állhatott fenn kapcsolt vállalkozási jogviszony. Jelen ügyben azonban az átruházó és az ingatlanszerző is korlátolt felelősségű társaság, vagyis vállalkozás, ezért a köztük esetlegesen fennálló kapcsoltság vizsgálatának volt helye. Az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alkalmazásában - a törvényi rendelkezés folytán - tehát alapfeltétel, hogy a vagyonszerzést eredményező ügylet vállalkozások között jöjjön létre, azonban a lentebb kifejtettek, illetve a Ptk. 8:2. §-a és a Tao tv. 4. § 23. pontja értelmében ez nem jelenti azt, hogy a kapcsoltságot megalapozó, jogilag releváns tények kizárólag vállalkozásokhoz kötődhetnek, azt akár magánszemély, de Ptk.-n kívüli jogi személy befolyása is eredményezheti.
[40] A kapcsolt vállalkozási jogviszonyt az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alkalmazásában többszörösen utaló jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani, a Tao tv. és a Ptk. rendelkezéseinek együttes, egymásra épülő értelmezésével.
[42] Az Itv. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Tao tv. 4. § 23. pontja szerint "kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik [...]".
[43] Az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte, hogy a Tao tv. 4. § 23. pont b) alpontja szerint kapcsolat az illetékköteles tényállás létrejöttekor a felperes és a KF Kft. között nem állt fenn, mert az ügyletet úgy kötötték, hogy egyik sem volt a másikban közvetlenül vagy közvetetten befolyással rendelkező tag. Ebben a részében a felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[44] Ugyanakkor azt, hogy a Tao tv. 4. § 23. pont c) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási jogviszony az ügyletkötéskor (2022. VII. 4.) nem állt fenn, az adóhatóság és az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, ebben a részében az alábbiak szerint a felülvizsgálati kérelem alapos.
[45] A Tao tv. 4. § 23. pont c) alpontjának alkalmazásában az "adózó" a vagyonszerző felperes, a "más személy" az ingatlanvagyont átruházó KF Kft., és - a felperes állítása szerint - a benne közvetett többségi befolyással rendelkező "harmadik személy" az Önkormányzat. Kiemelendő, hogy a Tao tv. ezen rendelkezése nem a Ptk. konkrét rendelkezésének, hanem általánosságban - a megfelelő alkalmazás kitétellel - a Ptk. alkalmazásának kötelezettségére utal a (közvetett) többségi befolyás megállapításához.
[46] Az adóhatóság és az elsőfokú bíróság az Alap jogi jellege folytán zárta ki az Önkormányzat többségi közvetett befolyását a perbeli ügyletet illetően. A Kúria ezért szükségesnek látta rögzíteni a Ptk. megfelelő alkalmazása érdekében a tőkealappal kapcsolatos jogi tényeket.
[47] A Ptk. jogi személyre vonatkozó általános szabályai között, a 3:1. § (5) bekezdésében kimondja, hogy "A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie." A Ptk. 3:3. § (2) bekezdése szerint "A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre."
[48] Az Alap szabályzata, illetve nyilvántartási adatai szerint kockázati tőkealap. A kockázati tőkealap nem a Ptk., hanem a Kbftv. szerint létrehozható sajátos jogi személy, amelyre a Ptk. 3:3. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó a Ptk. 3:1. § (5) bekezdésének általános rendelkezése, mely szerint - többek között - az alapítójától elkülönített vagyonnal, az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.
[49] A Kbftv. alapján az Alap célját egyrészt az Önkormányzat határozta meg a megvalósítására szánt vagyon rendelkezésre bocsátásával, másrészt a célja megvalósításához szükséges szervezete és döntéshozatala az elkülönülő jogalanyiságú Alapkezelő által valósul meg [Kbftv. 65. §]. Az Alap nem jöhet létre (nem jegyezhető be) alapkezelő hiányában, az Alapkezelő az Alap nevében jár el, ezért az Alap és az Alapkezelő tevékenysége kizárólag együttesen értelmezhető, illetve vizsgálandó. A sajátos jogi konstrukció folytán az Alap alapítója, az Önkormányzat hozza meg a tulajdonosi döntéseit, és az Alap céljainak megvalósítása szükségképpen, a törvényi rendelkezések folytán az elkülönülő jogi személyiséggel rendelkező Alapkezelő által valósul meg. Mivel az Alapkezelő biztosítja a jogi személy működéséhez szükséges törvényes képviseletet, meghozza az operatív döntéseket, ezért az Alap tekintetében a kapcsolt vállalkozási viszony fennállta szempontjából a Ptk. 8:2. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a) pontjában előírt feltételeket is a kezelőjével együttesen kell vizsgálni. Téves mindezek folytán az adóhatóság és az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az Alapnak nincs szervezete, abban nem történik döntéshozatal. Az Alap döntésképességének kézenfekvő bizonyítéka a felperesi Kft. létezése, ugyanis azt az Alap hozta létre, úgy, hogy annak megalapításáról az Önkormányzat közgyűlése döntött, és az Alap nevében a felperes alapításkor az Alapkezelő járt el. A perben rendelkezésre álló döntési kompetencia szabályzat [127/2021. (XII. 16.) KGY határozat és melléklete], illetve az Alapkezelő alapszabálya [Alapszabály VII. pont] szerint az alapító Önkormányzat kizárólagos, vagy hozzájárulás-jellegű döntésekkel határozza meg az Alap működését.
[50] A Ptk. értelmező rendelkezései között elhelyezett 8:2. § (1) bekezdése kimondja, hogy "Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik." A befolyással rendelkező tehát természetes személy és bármely jogi személy is lehet. A (2) bekezdés a) pontja szerint "A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, […] és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására."
[51] Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonosa az Alapnak, amelyben ezért a Ptk. 8:1. § (1) bekezdése alapján többségi befolyása van, mert abban szavazati, azaz döntéshozatali joggal kizárólag ő rendelkezik. Másrészt a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározó befolyással is rendelkezik, mert annak egyrészt kizárólagos tagja (a részvételét megtestesítő befektetési jegy tulajdonosa), másrészt kizárólag jogosult az Alapkezelő által biztosított vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsága tagjainak megválasztására, illetve visszahívására.
[52] Az adóhatóság és az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a befolyás meghatározásakor nem a tag/részvényes elnevezésnek, hanem a tag/részvényes státuszával rendelkező személy döntéshozatali kompetenciájának van jelentősége, tekintettel arra, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján alkalmazandó Tao tv. 4. § 23. pont c) alpontja a Ptk.-nak az értelmező rendelkezések közé elhelyezett a befolyás meghatározására vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő, és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános részében szereplő 3:3. § (2) bekezdése a Ptk.-ban nem szabályozott jogi személyek esetében szintén a Ptk. megfelelő alkalmazását írja elő. Ezen kétszeres áttételen keresztül a nyelvtani elnevezések helyett, az egyes személyek, illetve az általuk betöltött státusz tartalma kell, hogy értékelésre kerüljön a befolyás szempontjából.
[53] Az ingatlanvagyont szerző felperes tulajdonosában (Alap) az Önkormányzat tehát már az ügyletkötéskor meghatározó befolyással rendelkezett, ezért vizsgálandó volt, hogy az Önkormányzat a felperesi Kft.-ben rendelkezett-e többségi befolyással. A többségi befolyás ugyanis akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező Önkormányzat számára a Ptk. 8:2. § (1)-(2) bekezdése szerinti jogosultságok a felperesben közvetett befolyás útján biztosítottak [Ptk. 8:2. § (3) bekezdés].
[54] Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír [Ptk. 8:2. § (4) bekezdés első mondat]. Az Alapban, mint köztes jogi személyben az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezett a kifejtettek értelmében, a felperesi Kft.-ben szavazati joggal rendelkező Alapban pedig az Önkormányzat rendelkezett közvetlen (meghatározó) befolyással, ezért az Önkormányzat befolyása a felperesben közvetett.
[55] Az Önkormányzat felperesi Kft.-ben fennálló közvetett befolyásának mértéke az Alapban, mint köztes jogi személyben fennálló befolyásának hányadával egyezik meg. [Ptk. 8:2. § (4) bekezdés második mondat]. Mivel az Önkormányzat 100%-os tulajdoni hányada miatt az Alapban a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik, az Alap felperesben fennálló befolyását teljes egészében az Önkormányzat közvetett befolyásaként kell figyelembe venni [Ptk. 8:2. § (4) bekezdés harmadik mondat].
[56] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a perbeli ügyletet két gazdasági társaság kötötte. Az ingatlanokat átruházó jogi személyben, a KF Kft.-ben az Önkormányzat (annak egyszemélyi tulajdonosaként) 100% közvetlen befolyással rendelkezett. A felperesi Kft. egyszemélyi tulajdonosa az ügyletkötéskor Alap volt, amelyben Önkormányzat közvetlen, 100%-os befolyással rendelkezett, amely tény folytán a felperesben az Önkormányzat befolyása közvetett, befolyásának mértéke pedig 100% volt.
[57] A 2022. július 4. napján létrejött jogügyletet kapcsolt vállalkozások kötötték, amelyek között a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt az Önkormányzat közvetlen és közvetett többségi (egyébként kizárólagos) befolyása teremtette meg, és mivel a felperes főtevékenységi köre saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, a felperes perbeli ingatlan-szerzése után az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték fizetése alól mentességet élvez.
[58] A Kúria ezen indokok alapján a jogerős közbenső ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával megváltoztatta, a fizetési meghagyást és az azt helybenhagyó módosított másodfokú adóhatósági határozatot megsemmisítette. A Kúria figyelemmel arra, hogy az Itv. 78. § (1) bekezdése alapján az adóhatóságnak az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség esetén határozatot, illetve fizetési meghagyást nem kell kibocsátania, mellőzte az adóhatóság új eljárás lefolytatására való kötelezését.
(Kúria Kfv.V.35.115/2024/6.)