adozona.hu
ÍH 2024.155
ÍH 2024.155
FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA, FIZETÉSI FELHÍVÁS, FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS Ha a hitelező olyan számlát bocsát ki, amely konkrét fizetési határidőt nem tartalmaz, hanem csupán azt, hogy a teljesítési határidő a szerződés általa történő teljesítésétől számított meghatározott nap, akkor a hitelezőnek a vitatást kizáró fizetési felszólítást megelőzően - amelynek kézhezvételével az adós elesik a vitatás lehetőségétől - közölnie kell az adóssal, hogy a szerződést álláspontja szerint teljesítette, és ezért a követe
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Hitelező és adós között 2023. július 13. napján "Megbízási megállapodás" jött létre két fő fogorvos munkavállaló közvetítésére. A szintén e napon kelt, mindkét fél által aláírt "Megoldási ajánlat" rögzítette, hogy az igényelt létszám két fogorvos, az ár: nettó 595.000 forint/fő. A "Megoldási ajánlat" szerint a díj első 50%-a költségtérítés és a jelen megállapodás aláírásától számított 8 napon belül, a maradék 50% hátralék, mely a szakember(ek) átadásakor (és a számlán részletezett időn be...
ÍH 2024.155 FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA, FIZETÉSI FELHÍVÁS, FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS
Ha a hitelező olyan számlát bocsát ki, amely konkrét fizetési határidőt nem tartalmaz, hanem csupán azt, hogy a teljesítési határidő a szerződés általa történő teljesítésétől számított meghatározott nap, akkor a hitelezőnek a vitatást kizáró fizetési felszólítást megelőzően - amelynek kézhezvételével az adós elesik a vitatás lehetőségétől - közölnie kell az adóssal, hogy a szerződést álláspontja szerint teljesítette, és ezért a követelése esedékessé vált, közölve az esedékesség időpontját is. [Csődtv. 27.§ (2) bekezdés a) pontja]
[1] Hitelező és adós között 2023. július 13. napján "Megbízási megállapodás" jött létre két fő fogorvos munkavállaló közvetítésére. A szintén e napon kelt, mindkét fél által aláírt "Megoldási ajánlat" rögzítette, hogy az igényelt létszám két fogorvos, az ár: nettó 595.000 forint/fő. A "Megoldási ajánlat" szerint a díj első 50%-a költségtérítés és a jelen megállapodás aláírásától számított 8 napon belül, a maradék 50% hátralék, mely a szakember(ek) átadásakor (és a számlán részletezett időn belül) esedékes". "Pénzvisszafizetési garancia" cím alatt az okirat az alábbiakat tartalmazta: "Visszaadjuk a projekt indulásakor kifizetett összeget - ezen Megoldási Ajánlatban, Megbízott által kikötött határidő esetén-, amennyiben nem adunk át Önnek a mellékletnek megfelelő kollégát (átadásnak minősül az, amikor a leírt kritériumoknak megfelelő munkatárs(ak) megtalálásra kerül(nek)".[2] Hitelező a szerződéskötés napján a SZA00073/2023. számú, 2023. július 21. napján esedékes számlával 1.511.300 forint összeget számlázott le adós felé. A számla az alábbiakat tartalmazta: "A jelen számlaösszeg első részlete, a fizetési határidőt megelőző munkanapon 12.00 óráig társaságunk folyószámláján jóvá kell íródjon. A fennmaradó részlet, 5 napon belül rendezendő. Ez vagy a Jelenléti Ív Átadásnál aláírt irat dátumától, vagy az online meghallgatás dátumától, vagy az átadás felkínálási dátumától számítódik.".
[3] Az adós 2023. július 20. napján 751.300 forintot megfizetett hitelezőnek.
[4] Hitelező 2023. szeptember 25. napján felhívta az adóst további 751.300 forint megbízási díj és járulékai megfizetésére. A felszólítás a következőket tartalmazta: "Fentiek szerint az Ön által képviselt társaság mindösszesen bruttó 751.300 Ft, azaz hétszázötvenegyezer-háromszáz Forint tekintetében összegű véglegesen lejárt tartozást halmozott fel Társaságunk irányába, amelyhez az alábbi teljesítési időpontok tartoznak: 2023. Augusztus 22., 2022. Augusztus 28.".
[5] Adós 2023. szeptember 28. napján írásban vitatta a követelés fennállását arra hivatkozva, hogy a hitelező részéről szerződésszerű teljesítés nem történt, az általa közvetített jelöltek a fogorvosi állásra alkalmatlanok voltak, velük munkaszerződést kötni nem lehetett, ezért a hitelező megbízási díjra nem jogosult.
[6] A hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adós fizetésképtelenségének megállapítását, felszámolásának elrendelését kérte hivatkozással arra, hogy az adós a 2023. július 13. napján létrejött megbízási szerződés alapján fennálló, 2023. július 21-i esedékességgel leszámlázott követelésből a 2023. augusztus 22. és augusztus 28. napján esedékes 751.300 forint tartozását az esedékességet követő 20 napon belül nem egyenlítette ki, nem vitatta, és a hitelező ezt követő, 2023. szeptember 25. napján kelt írásbeli felszólítására sem teljesítette.
[7] Adós ellenkérelme az eljárás soron kívül megszüntetésére irányult. Hivatkozott arra, hogy a felszámolási kérelem alapját képező tartozás esedékességét a számla nem tartalmazta egyértelműen, a teljesítési időt, az esedékességet csak a 2023. szeptember 25. napján kelt levélben közölte a hitelező, így ezt követően, 2023. szeptember 28. napján határidőben, írásban vitatta a tartozást. Utalt a teljesítési idő tekintetében a számla és a szerződés ellentmondásaira, a számla belső ellentmondásaira, továbbá arra, hogy a 2023. szeptember 18-i e-mailben már vitatta a tartozását.
[8] A hitelező az adós ellenkérelmére a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem alapjául szolgáló tartozás esedékessége tekintetében a közvetkező nyilatkozatot tette: "(...) az esedékesség vonatkozásában megjelölni kívánom a felek szerződését és a számlán szereplőket, még a konkrét esedékessé tételnek megjelölni kívánom a 2023. augusztus 22. és 28. napján megtartott átadásokat."
[9] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adós fizetésképtelenségét megállapította, és felszámolását főeljárásként elrendelte. Nem fogadta el az adósnak azt a védekezését, hogy a számla nem tartalmazta egyértelműen a teljesítési időt. Kifejtette, hogy az adós nem hivatkozhat arra, hogy a felszámolás alapját képező tartozás idő előtti, mert ez a tény a kibocsátott számla szerinti követelés határidőn belüli vitatására adott volna alapot. Utalt arra, hogy erre figyelemmel nem relevánsak az adósnak a követelés jogcíme, a lejárat, az esedékesség körében az ellentmondásokra vonatkozó nyilatkozatai, illetve az, hogy a követelés milyen tény alapján vált esedékessé.
[10] Utalt arra is, hogy nem volt akadálya annak, hogy az adós e-mail útján tegyen tartozást vitató nyilatkozatot, és nem kizárt, hogy 2023. szeptember 18. napján e-mailt küldött a hitelezőnek, de azt nem bizonyította kétséget kizáróan, hogy a levél - a vitató nyilatkozat - a hitelezőhöz ténylegesen megérkezett, így a vitatás ez alapján sem állapítható meg.
[11] Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pontját és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bekezdését jelölte meg. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével állapította meg, hogy a hitelezőnek az általa kibocsátott számla alapján olyan, nem vitatott követelése keletkezett, amelynek teljesítési határideje lejárt. Az 4/2013. Polgári jogegységi határozatra utalva állította, hogy a hitelező a Csődtv. 27. § (3) bekezdése szerinti fizetési felszólítást megelőzően nem hozta tudomására, hogy követelése van vele szemben, annak mennyi az összege és az mikor esedékes. Kiemelte, hogy a fizetési felszólítást megelőzően a hitelező nem küldött olyan számlát vagy fizetési felhívást, melyből a követelés ténybeli alapja, jogcíme, összege és a teljesítési idő félreérthetetlenül megállapítható lett volna. Hangsúlyozta, hogy a követelés esedékessé válásáról, arról, hogy hitelező értelmezése szerint esedékessé vált a díj, a 2023. szeptember 25. napján kelt fizetési felszólításából szerzett tudomást, ezt követően pedig, 2023. szeptember 28. napján a tartozást írásban vitatta. Utalt arra, hogy értelmezése szerint a közvetítői szerződés alapján a díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában vált volna esedékessé, jelen ügyben akkor, ha a hitelező jelöltjével munkaviszonyt létesít. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a 2023. szeptember 18-i e-mail hitelezőhöz történő megérkezése nem bizonyított.
[12] Hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzése helybenhagyását kérte.
[13] A fellebbezés alapos.
[14] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló tényekből tévesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy az adóssal szemben a fizetésképtelenség megállapításának törvényi feltételei fennállnak.
[15] A hitelező a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmét a Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapította arra hivatkozással, hogy a 2023. július 13. napján kelt szerződés alapján esedékessé vált második díjrészletet a kibocsátott számla szerint az adós nem egyenlítette ki, nem vitatta és a 2023. szeptember 25. napján kelt fizetési felszólításra sem tett eleget fizetési kötelezettségének.
[16] A Csődtv. 27.§ (2) bekezdés a) pontjának szövegét a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXXVIII. törvény 1.§ (8) bekezdése állapította meg. A módosító törvény általános előterjesztői indokolása leszögezi, a törvény módosítására annak érdekében kerül sor, hogy a gazdasági életben, de különösen a közbeszerzések területén átláthatóvá tegye a fizetési kötelezettségeket, erősítse a fizetési fegyelmet, és ezáltal a "körbetartozást" mint nem kívánatos gazdasági jelenséget visszaszorítsa. Hangsúlyozza az általános indokolás, hogy a törvény szerinti módosítás lehetővé teszi a mulasztó, gondatlan, rosszhiszemű adóssal szembeni fellépést úgy, hogy a mulasztás, gondatlanság, késedelem következményeit az adósra terheli. A konkrét jogszabályhely - a Csődtv. 27.§ (2) bekezdése - módosításával összefüggésben rámutat az indokolás arra, hogy "az új megoldás nem hozza az adóst kiszolgáltatott helyzetbe, nem jár azzal, hogy az adós általa meg nem ismerhető követelés miatt kerülne felszámolás alá. A követelés minden esetben szerződéses viszonyon alapul, ami két fontos következménnyel jár. Egyrészt az adós fizetési kötelezettséget vállal, hiszen létrejön a felek között a jogviszony, másrészt e fizetési kötelezettségére a hitelező a számla megküldésével külön is "figyelmezteti". Ezt követően az adóst terheli a számla kezelésének felelőssége, így az, hogy annak tartalmát megvizsgálja: amennyiben megalapozott és helyes, fizetési határidőben kifizesse; amennyiben megalapozatlan azt írásban vitassa."
[17] A Kúria Gfv.IV.30.158/2022/2. számú határozatában (BH2023.12.) - a törvénymódosítás indokolásával összhangban - kimondta, hogy fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg, a szerződésen alapuló lejárt tartozás miatt a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített fizetésképtelenségi ok elsődlegesen a számla ellenőrzését elmulasztó - vagyis az azt nem teljesítő, de időben nem is vitató - adóst szankcionálja a fizetésképtelenséggel, illetve egyben azzal, hogy a fizetésképtelenség alól az adós utóbb már csak a fizetéssel szabadulhat. Mindehhez pedig - hangsúlyozta a Kúria - elengedhetetlen, hogy az adós a Cstv. 27. § (3) bekezdésében részletezett fizetési felszólítást megelőzően, amelynek kézhezvételével elesik a vitatás lehetőségétől, a megfelelő tartalmú számlát vagy annak hiányában a követelés ténybeli alapját, jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt tartalmazó fizetési felhívást - és ezáltal a vele szemben támasztott követelést - megismerje.
[18] A felszámoló bíróságnak azt valóban nem kell vizsgálnia, hogy a hitelező a számláját helyesen állította-e ki, illetve a felszólításban a teljesítési határidőt helyesen tüntette-e fel, az eljárásbeli esetben azonban nem ez volt az eldöntendő kérdés, hanem az, hogy a kapott-e az adós olyan tartalmú számlát vagy fizetési felszólítást, amelyből a vele szemben támasztott követelést megismerhette, a számlával a hitelező az adóst felhívta-e teljesítésre, a számla alapján a hitelezőnek a második részletre vonatkozóan keletkezett-e lejárt követelése az adóssal szemben.
[19] Az eljárásbeli esetben az adós által kibocsátott számlában a második részletre vonatkozóan nem volt teljesítési határidő, és maga a hitelező sem tekintette úgy, hogy a kiszámlázott összeg lejárt, esedékes követelés, vagy hogy azzá válik a számla kibocsátásával. A hitelező a számla szerinti második részlet esedékességét maga kötötte jövőbeli eseményhez, nevezetesen a szerződés általa történő teljesítéséhez, melyre három alternatívát jelölt meg, a jelenléti ív átadásnál aláírt irat dátumát, vagy az online meghallgatás dátumát, vagy az átadás felkínálási dátumát. Azt azonban, hogy a díj második részlete esedékessé vált, mert álláspontja szerint a szerződést - saját teljesítése időpontjaként 2023. augusztus 22. és 28. napján megjelölve - teljesítette, csak a 2023. szeptember 25. napján kelt felszólításban közölte, azaz, csak ekkor hozta az adós tudomására, hogy vele szemben a szerződésből eredően lejárt követelése van.
[20] A fentiekből következően a számla kézhezvételekor az adósnak sem kötelezettsége, sem lehetősége nem volt a követelés vitatására, hiszen a követelés esedékessége a hitelező teljesítésétől függött, a számla éppen ezt tartalmazta. Az adós csak a hitelező 2023. szeptember 25-i leveléből szerzett tudomást arról, hogy a hitelező álláspontja szerint a második részlet esedékessé vált. Az adós ezért a 2023. szeptember 25-i felszólító levél kézhezvételével nem elvesztette a vitatás lehetőségét, hanem a vitatás lehetősége éppen e levél kézhezvételével nyílt meg számára, a 2023. szeptember 28. napján kelt nyilatkozattal pedig határidőben vitatta a tartozást. Mindezek miatt a hitelező által hivatkozott, 2023. szeptember 18-i e-mailnek nem volt az ügy eldöntésénél relevanciája, ezért azzal a másodfokú bíróságnak foglalkoznia nem kellett.
[21] A követelés vitatottsága folytán az adós fizetésképtelenségének megállapítására a Csődtv. 27.§ (2) bekezdés a) pontjának megsértésével került sor, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Csődtv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 389. §-ára figyelemmel, a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, mellőzte az adós fizetésképtelenségének megállapítását, felszámolása elrendelését, költségfizetésre kötelezését, és az eljárást a Csődtv. 27. § (6) bekezdése szerint soron kívül megszüntette.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.087/2024/2.)