adozona.hu
ÍH 2024.153
ÍH 2024.153
JOGI SZEMÉLY VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ESETÉN AZ ÁLTALA KIJELÖLT TERMÉSZETES SZEMÉLY ELTILTÁSA A vezető tisztségviselő jogi személy eltiltása mellett helye van a vezető tisztségviselői feladatokat a jogi személy nevében ellátó kijelölt természetes személy eltiltásának is. [2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. § (1) bekezdés, 117/D. § (4) bekezdés, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. § (2) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A h. M. Kft. (a cég) 2021. november 8. napján határozta el a végelszámolás útján történő jogutód nélküli megszűnését. A tagok végelszámolóul a C. Kft.-t jelölték ki, amelynek a képviseletére jogosult személyként B. A-t jegyezték be a cégjegyzékbe 2021. november 8-i hatállyal, majd onnan 2023. április 12-i hatállyal törölték.
[2] A cégbíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 91. § (1) bekezdése alapján a...
ÍH 2024.153 JOGI SZEMÉLY VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ESETÉN AZ ÁLTALA KIJELÖLT TERMÉSZETES SZEMÉLY ELTILTÁSA
A vezető tisztségviselő jogi személy eltiltása mellett helye van a vezető tisztségviselői feladatokat a jogi személy nevében ellátó kijelölt természetes személy eltiltásának is. [2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. § (1) bekezdés, 117/D. § (4) bekezdés, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. § (2) bekezdés]
[1] A h. M. Kft. (a cég) 2021. november 8. napján határozta el a végelszámolás útján történő jogutód nélküli megszűnését. A tagok végelszámolóul a C. Kft.-t jelölték ki, amelynek a képviseletére jogosult személyként B. A-t jegyezték be a cégjegyzékbe 2021. november 8-i hatállyal, majd onnan 2023. április 12-i hatállyal törölték.[2] A cégbíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 91. § (1) bekezdése alapján az adószám törlése miatt kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban a céget megszűntnek nyilvánította és a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását 2021. december 4. napjával.
[3] A cégbíróság a Ctv. 118. § (3) bekezdése alapján a kényszertörlési eljárást megszüntette és kezdeményezte a cég felszámolását. A törvényszék 18.Fpk.70.216/2022. számon elrendelte a cég felszámolását, a felszámolás kezdő időpontja 2022. december 22. volt. A bíróság a 18.Fpk.70.216/2022/21. számú végzésével elrendelte annak közzétételét, hogy az egyszerűsített felszámolást befejezte és B. A. megszüntette a gazdálkodó szervezetet. A céget a cégjegyzékből 2023. április 12-i hatállyal törölték.
[4] Az elsőfokú bíróság a Kt...-23-000227/7. számú, 2023. szeptember 28-án kézbesített végzésével felhívta a volt vezető tisztségviselőt, hogy a Ctv. 117/D. § (3) bekezdésében írtak alapján nyilatkozzon azokról az intézkedésekről, amelyeket megtett annak érdekében, hogy a cég a jogszabályi rendelkezéseken alapuló kötelezettségeit teljesítse, törvénysértő működését megszüntesse. B. A. volt vezető tisztségviselő a felhívásra nem tett nyilatkozatot, a kimentés lehetőségével nem élt. A végzés kapcsán előterjesztett kézbesítési kifogását az elsőfokú bíróság a 2024. március 28-án jogerőre emelkedett Kt...-23-000227/18. számú végzésével elutasította.
[5] Az elsőfokú bíróság a végzésével B. A. volt vezető tisztségviselőt a Ctv. 9/C. § (3) bekezdés b) pontja alapján a végzés jogerőre emelkedésétől számított 3 évig eltiltotta attól, hogy gazdasági társaságban többségi befolyást szerezzen, gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává váljon, továbbá cég vezető tisztségviselője, cégvezetője vagy felügyelőbizottsági tagja legyen. Megállapította, hogy a céggel szemben folyt felszámolási eljárásban 2.951.263,- Ft összegű bejelentett követelés kielégítetlen maradt, majd a cégbíróság a felszámolási eljárást követően törölte a céget. A Ctv. 117/D. § (3) bekezdés szerinti felhívására az eltiltással érintett személy nem tett nyilatkozatot, adatot nem szolgáltatott, ezért a Ctv. 117/D. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a mulasztást akként értékelte, hogy a Ctv. 117/F. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott, az eltiltás alkalmazására okot adó feltételek fennállnak, azaz a volt vezető tisztségviselő nem tudta kétséget kizáróan igazolni azt, hogy minden elvárható intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének, illetve a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében.
[6] A végzés ellen a volt vezető tisztségviselő fellebbezett és elsődlegesen annak megváltoztatásával kérte az eltiltása mellőzését. Álláspontja szerint az eltiltás a Ctv. 9/C. § (1) bekezdésébe, 117/D.§ (5) bekezdésébe, a 117/F. § (1) bekezdésébe, a 98.§ (2) bekezdésébe, a Ctv. 99. § (1)-(3) bekezdéseibe, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. § (2) bekezdésébe ütközik. Másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy a végelszámolás elhatározása után a törvény által biztosított lehetőséggel élve a C. Kft.-t, nem pedig őt választották meg végelszámolónak, ezért ő nem minősült a cég vezető tisztségviselőjének semmilyen időszakban. A cégnyilvántartás 13/5. pontja szerint B. A. mindössze a végelszámoló képviseletére jogosultként szerepelt. Hangsúlyozta, hogy nem volt az adós vezető tisztségviselője, ezért vele szemben a Ctv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti szankció nem alkalmazható. Eltiltással érintett személynek sem minősült, mert nem a cég tagja és nem volt annak vezető tisztségviselője sem. Ennek megfelelően nem volt lehetőség annak vizsgálatára, hogy terhelte-e mulasztás a törvénysértő működés körében, így annak sem volt jelentősége, hogy a törvényszék felhívására esetlegesen nem nyilatkozott.
[7] A fellebbezés a következők miatt nem alapos.
[8] A Ctv. 131/O. § (3) bekezdése szerint e törvénynek a 2021. évi LXX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a jelen eljárásban érdektelen kivétellel - a 2021. évi LXX. tv. hatálybalépése napján (2021. július 1.) vagy azt követően meghozott, a 116. § (1) bekezdés szerinti végzéssel megindult kényszertörlési eljárásokban - így jelen eljárásban is - alkalmazni kell.
[9] A Ctv. a 2021. évi LXX. tv. 6. §-ával megállapított 9/C. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság e törvényben megállapított esetben eltiltja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét, korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját; míg a (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy ha e törvény az eltiltás mellőzéséről nem rendelkezik, a cégbíróság az érintett személyt 500 000 forint összértéket meghaladó, de 3 millió forintot el nem érő bejelentett követelések esetén három évre eltiltja; a (4) bekezdés értelmében az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.
[10] A Ctv. 117/D. § (1) bekezdése alapján, ha a kényszertörlési eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a bíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot terheli-e mulasztás; míg a (3) bekezdés értelmében a cégbíróság értesíti a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőjét, továbbá korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját a 117. § szerint bejelentett követelésekről, valamint a céget terhelő, a kényszertörlési eljárás alapjául szolgáló mulasztásról, és harmincnapos határidővel - amely egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható - nyilatkozattételre hívja fel, hogy a) vitatja-e a céggel szemben bejelentett követeléseket, továbbá b) nyilatkozzon azokról az intézkedésekről, amelyeket megtett annak érdekében, hogy a cég a jogszabályi rendelkezéseken alapuló kötelezettségeit teljesítse, a törvénysértő működést megszüntesse, és csatolja az intézkedéseket bizonyító okiratokat. A (4) bekezdés szerint ha a kényszertörlési eljárás megindításának időpontját megelőző két évben a cégjegyzékben más vezető tisztségviselő, valamint korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén más tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén más többségi befolyással rendelkező tag is szerepelt, és adat merül fel arra, hogy a korábbi vezető tisztségviselőnek, illetve tagnak a jogviszonya alatt is fennállt a cég törvénysértő működése, mulasztása, a cégbíróság a korábbi vezető tisztségviselőt, illetve tagot is bevonja az eljárásba, és felhívja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételre. A Ctv. 117/D. § (6) bekezdés második mondata úgy rendelkezik, hogy ha az eltiltással érintett személy a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívó végzésre nyilatkozatot nem tesz, a nyilatkozat elmulasztását úgy kell értékelni, hogy a 117/F. § (1) bekezdésében meghatározott, az eltiltás alkalmazására okot adó feltételek a nem nyilatkozó eltiltással érintett személlyel szemben fennállnak.
[11] A Ctv. 117/F. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a cégbíróság a törvénysértő működés vizsgálata eredményeként megállapítja, hogy az eltiltással érintett személy nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében, a cégbíróság a kényszertörlési eljárás befejezésével egyidejűleg külön végzéssel rendelkezik az eltiltással érintett személy eltiltásáról.
[12] A fellebbező arra önmagában helyesen hivatkozott, hogy a C. Kft. mint jogi személy volt a cég végelszámolója, B. A. pedig ennek képviseletére jogosult személyként volt bejegyezve. A Ptk. 3:22. § (2) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A Ctv. 24. § (1) bekezdése h) pontja értelmében a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult ott felsorolt adatait.
[13] Az ítélőtábla álláspontja szerint ez utóbbi rendelkezések helyes értelmezése szerint a vezető tisztségviselő jogi személy eltiltása mellett helye van a vezető tisztségviselői feladatokat a jogi személy nevében ellátó kijelölt természetes személy eltiltásának is. A Ctv. 9/C. § (1) bekezdése szerint - más mellett - a vezető tisztségviselő eltiltásának van helye, a Ptk. 3:22. § (2) bekezdése pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat (a vezető tisztségviselői feladatokat a jogi személy nevében ellátó) kijelölt személyre is alkalmazni kell. Jelen esetben tehát a fellebbező volt vezető tisztségviselő a Ctv. 9/C. § (1) és 117/D. § (4) bekezdése szerint eltiltással érintett személynek minősült.
[14] Az ítélőtábla kiemeli azt is, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint az elsőfokú bíróság a 2023. szeptember 28-án kézbesített Kt...-23-000227/7. számú végzésében a Ctv. 117/D. § (3) bekezdése szerint nyilatkozattételre hívta fel B. A-t. A végzés kézbesítése miatt előterjesztett kézbesítési kifogás elutasítására figyelemmel úgy kellett tekinteni, hogy a felhívást kézbesítése szabályszerűen megtörtént. A volt vezető tisztségviselő nyilatkozatának arra kellett (volna) kiterjednie, hogy vitatja-e a céggel szemben bejelentett követeléseket, illetve milyen intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a cég teljesítse a jogszabályi rendelkezéseken alapuló kötelezettségeit a törvénysértő működés megszüntetése érdekében. B. A. azonban a felhívásra nem nyilatkozott, a kimentésére alapot adó tényeket csak a fellebbezésében közölte. Ez az előadása azonban nem volt figyelembe vehető a Ctv. 117/D. § (6) bekezdésébe foglalt - fent idézett - nyilatkozattétel elsőfokú eljárásban elmulasztásához kapcsolódó törvényi vélelemre is tekintettel.
[15] A Ctv.116. § (6) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szól 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 373. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú végzés meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna.
[16] Ilyen, a fellebbezésben új tény előadását lehetővé tevő, önhibán kívüli körülményre a fellebbező nem hivatkozott, a fellebbezésben előadottakat kétségtelenül ismerte az elsőfokú eljárás során is. Nyilatkozata elsőfokú eljárásbani elmulasztása viszont olyan önhibának tekintendő a Ctv. 117/D. § (6) bekezdése alapján, melyhez a törvény azt a következményt fűzi, hogy az eltiltásra okot adó feltételek - minden további körülmény mérlegelése nélkül - fennállnak. Ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött a volt vezető tisztségviselő eltiltásáról.
[17] Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 116. § (6) bekezdése, a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Ktf.II.25.244/2024/2.)