adozona.hu
ÍH 2024.152
ÍH 2024.152
ELTILTÁSSAL ÉRINTETT KÜLTAG MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA SORÁN IRÁNYADÓ SZEMPONTOK Ha a kényszertörlésre vezető törvényességi felügyeleti eljárásra a kültag magatartásától független, kizárólag a beltag személyében rejlő okból került sor, akkor a kültagot ebben a körben mulasztás nem terheli, ezért az eltiltására sem kerülhet sor [2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §, 117/D. §, 117/F. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú bíróság által nyilvántartott B. Betéti Társaság (a továbbiakban: kérelmezett) beltagja és vezető tisztségviselője 2007. november 8-ától 2021. december 8-áig B. E., majd 2021. december 8-ától T. K. (aki korábban a társaság kültagja volt); kültagjai pedig 2016. október 14-étől T. Sz., továbbá 2021. december 8-ától B. E.
[2] A kérelmezett társaságot az elsőfokú bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban...
ÍH 2024.152 ELTILTÁSSAL ÉRINTETT KÜLTAG MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA SORÁN IRÁNYADÓ SZEMPONTOK
Ha a kényszertörlésre vezető törvényességi felügyeleti eljárásra a kültag magatartásától független, kizárólag a beltag személyében rejlő okból került sor, akkor a kültagot ebben a körben mulasztás nem terheli, ezért az eltiltására sem kerülhet sor [2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §, 117/D. §, 117/F. §].
[1] Az elsőfokú bíróság által nyilvántartott B. Betéti Társaság (a továbbiakban: kérelmezett) beltagja és vezető tisztségviselője 2007. november 8-ától 2021. december 8-áig B. E., majd 2021. december 8-ától T. K. (aki korábban a társaság kültagja volt); kültagjai pedig 2016. október 14-étől T. Sz., továbbá 2021. december 8-ától B. E.[2] A kérelmezett társaságot az elsőfokú bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 91. § (1) bekezdése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a 2022. augusztus 16-án jogerőre emelkedett Cgt./2. sorszámú végzésével megszűntnek nyilvánította és a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását, amelynek közzétételére 2022. szeptember 10-én került sor.
[3] Az elsőfokú bíróság a vagyonfelmérést követően megállapította, hogy a kérelmezett vagyontalan, vele szemben követelés bejelentésére nem került sor és az állami adóhatóság nyilatkozata szerint nincs a cég törlésének ismert akadálya, ezért a Kt./10. sorszámú végzésével elrendelte a kérelmezett kényszertörlését.
[4] Ezt követően a Kt./11. sorszámú végzésével T. K. vezető tisztségviselőt és korlátlanul felelős beltagot, valamint B. E. és T. Sz. kültagokat eltiltotta attól, hogy a végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig gazdasági társaságban tagsági jogot szerezzenek, egyéni cég tagjává, cég vezető tisztségviselőjévé, cégvezetőjévé, felügyelőbizottság tagjává váljanak.
[5] A határozat indokolása szerint az elsőfokú bíróság a kérelmezett elleni kényszertörlési eljárásban a Ctv. 117/D. § (3) bekezdése alapján értesítést adott ki az eltiltással fenyegetett személyeknek, hogy nyilatkozzanak azokról az intézkedésekről, amelyeket megtettek annak érdekében, hogy a cég a jogszabályi rendelkezéseket teljesítse, a törvénysértő működést megszüntesse és csatolják az intézkedéseket bizonyító okiratokat, amelyre csak a beltag és B. E. kültag nyilatkozott, amely szerint a társaság felszámolását kívánták volna elindítani. A kényszertörlési eljárás kezdetét követően megtehető intézkedésekről szóló tájékoztatást követően az eltiltás mellőzését megalapozó nyilatkozat nem érkezett. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a Ctv. 117 /F. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, 118. § (2) bekezdése és a 9/C. § (3) bekezdés a) pontja alapján rendelkezett a beltag és a kültagok eltiltásáról.
[6] Az elsőfokú végzés ellen T. Sz. kültag nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak részbeni megváltoztatását és az eltiltása mellőzését. Fellebbezése indokaként előadta, hogy a kényszertörlési eljárás alapjául szolgáló mulasztást az jelentette, hogy 2021. december 8-án az eltiltás hatálya alatt álló T. K. lett a kérelmezett beltagja, amely körülményt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóregisztrációs eljárás során észlelte. A kérelmezett a fenti akadályt egyszerűsített végelszámolás kezdeményezésével kívánta elhárítani, azonban az adóhatóság ennek befejezését megelőzően törölte a társaság adószámát. Érvelése szerint kültagként képviseleti jog nélkül a kérelmezett nevében nyilatkozatot nem volt jogosult tenni, a társaság működésére sem látott rá, így nem volt tudomása arról, hogy T. K. egy korábban törölt adószámú cégben való részvétele révén nem tölthet be vezető tisztséget, illetve nem lehet beltagja a kérelmezettnek. Ezenkívül a NAV felhívásáról sem volt tudomása.
[7] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság felhívására T. K. beltag az ő nevében is nyilatkozott arról, amely szerint a tagok jóhiszeműen abban bíztak, hogy a végelszámolás megoldja a törvénysértő állapotot, a kényszertörlési eljárás megindítását követően azonban a beltag visszahívásáról, illetve a társaságból történő kilépéséről a tagok már nem határozhattak. Mindezekből következően az eljárás során jóhiszemű volt, a törvénysértő állapotot nem ő idézte elő és nem is tudott annak létéről, miután pedig arról tudomást szerzett nem volt módja elhárítani, a tagok gyűlését kültagként nem hívhatta össze és egyedül nem tudott volna határozni a beltag és a vezető tisztségviselő visszahívásáról, mert a szavazatok kevesebb mint felével rendelkezett. Hivatkozott továbbá arra is, hogy eltiltása esetén a létfenntartása kerülne veszélybe, mert főállásban vezető tisztséget tölt be egy másik társaságnál.
[8] A Fővárosi Ítélőtábla nem érintette az elsőfokú végzésnek a beltag, továbbá B. E. kültag eltiltására vonatkozó rendelkezését, mert az a Ctv. 116. § (6) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 358. § (5) bekezdése alapján jogerőre emelkedett. Erre tekintettel a Pp. 370. § (1) bekezdése alapján T. Sz. kültag által előterjesztett fellebbezés korlátai között kizárólag azt vizsgálta, hogy fennállnak-e nevezett eltiltásának jogszabályi feltételei és a fellebbezést alaposnak találta.
[9] A Ctv. 2022. szeptember 10-én hatályos 117/D. § (1) bekezdése szerint, ha a kényszertörlési eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a bíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot terheli-e mulasztás. A Ctv. 9/C. § (1) bekezdése az eltiltással fenyegetett személyeket általánosságban határozza meg, vagyis behatárolja azt a személyi kört, amellyel szemben az eltiltás alkalmazható. Az eltiltás szankciója, ahogy az a BDT 2015.3286. számon közzétett eseti döntésből kitűnik nem alkalmazható automatikusan pusztán a kényszertörléssel érintett cég cégjegyzékéből megállapítható vezető tisztségviselőjével, illetve tagjaival szemben. A szankció jogalkotói céljával nem áll összhangban az olyan személyek, akár a nyilatkozattételük hiánya miatti eltiltása, akiknek a kényszertörlési eljárás megindítása, lefolytatása nem róható fel, akik erre aktív magatartásukkal vagy mulasztásukkal nem adtak okot.
[10] A cégbíróságnak a törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálata körében előzetesen be kell határolnia a konkrét ügyben a kényszertörlési eljárás megindításához vezető törvénysértésre figyelemmel azt a személyi kört, akik mint eltiltással érintettek szóba jöhetnek és csak őket kell az eljárásba bevonva a Ctv. 117/D. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételre felhívni. Ezt támasztja alá, hogy a Ctv. 117/D. § (3) bekezdés b) pontja szerint az érintettnek azokról az intézkedésekről kell nyilatkoznia, egyben okirattal bizonyítani, amelyeket megtett annak érdekében, hogy a cég a jogszabályi rendelkezéseken alapuló kötelezettségeit teljesítse, a törvénysértő működést megszüntesse. Ebből okszerűen következik, hogy a Ctv. 9/C. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körből csak azok magatartása vizsgálható, akiknek az adott törvénysértő működésében való közrehatása szóba jöhet, akiknek ténylegesen is lehetőségük volt intézkedéseket tenni a kötelezettségek teljesítése és a törvénysértő működés megszüntetése érdekében.
[11] Mindezeknek azért volt jelentősége, mert a rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy jelen esetben az adószám törlése miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás - amely a kényszertörlési eljáráshoz vezetett - oka az volt, hogy az állami adóhatóság a változásbejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárásban észlelte, hogy a kérelmezett vezető tisztségviselője és beltagja olyan más társaságban volt vezető tisztségviselő, illetve tag, amelynek adószámát az állami adóhatóság öt éven belül jogerősen törölte és ezt az akadályt a kérelmezett felhívás ellenére 45 napon belül nem hárította el. Mindezekből következően a beltag személyében rejlő ok idézte elő azt a törvénysértő állapotot, amely miatt az adószám törlésére és erre tekintettel a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására, majd a kényszertörlési eljárásra sor került. Az adószám törléséhez vezető akadály elhárítására egyben a törvényességi felügyeleti eljárás alapjául szolgáló jogsértő állapot megszüntetésére a beltag beltagsági jogviszonyának megszűntetése útján kerülhetett sor, amely a beltag személyes döntését igényelte (tagsági jogviszonyának felmondása, társaságból való kilépése). Ebben a körben a kültagnak nem volt cselekvési lehetősége, különös figyelemmel arra, hogy az adóhatóság az akadály megszüntetésére a kérelmezettet hívta fel, amelynek ügyvezetési feladatait a beltag látta el, így a rendelkezésre álló adatok szerint az adóhatóság felhívásáról a kültagnak nem volt tudomása.
[12] A beltag tagsági jogviszonyának megszűnése esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:158. § (1) bekezdése szerint új beltag belépése vagy az egyik kültag beltaggá minősítése, továbbá a társaság átalakulásának vagy a jogutód nélküli megszüntetésének elhatározása útján lehetett volna a törvényes működést helyreállítani. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy a kérelmezett ez utóbbi lehetőséget választotta, mert az adóhatóság felhívását követően a törvénysértő állapotot úgy kívánta megszüntetni, hogy a legfőbb szerv a társaság jogutód nélkül, végelszámolással való megszüntetését határozta el, ahogy az a beltag és a nem fellebbező kültag elsőfokú eljárásban előadott nyilatkozatából kitűnik és amint azt a cégjegyzék adatai is alátámasztják, amely szerint a kérelmezett 2021. december 31-étől 2022. július 30-áig végelszámolás hatálya alatt állt, de a megszüntetésére nem ezen eljárásban került sor.
[13] Mindezekből következően megállapítható volt, hogy a kényszertörlésre vezető törvényességi felügyeleti eljárásra a kültag magatartásától független, kizárólag a beltag személyében rejlő okból került sor, a kültagot ebben a körben mulasztás nem terheli, következésképpen magatartása és a törvénysértő állapot között nincs összefüggés, a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében egyéb cselekvési lehetősége nem volt, minthogy hozzájárult a legfőbb szervnek a társaság végelszámolással való megszüntetését elhatározó döntéséhez.
[14] Mindezekre tekintettel a fellebbező kültag eltiltásának a Ctv. 117/F. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem volt helye, a Ctv. 117/F. § (1) bekezdés b) pontja pedig azért nem alapította meg az eltiltást, mert az elsőfokú bíróság a jogszabály normaszövegének idézésén túl nem tért ki arra, hogy a kényszertörlési eljárás tartama alatt tanúsított mely mulasztás alapíthatja meg a fellebbező fenti jogszabályi rendelkezésen alapuló eltiltását. A rendelkezésre álló adatok szerint az elsőfokú bíróság - a Ctv. 117/D. § (3) bekezdésben foglaltakon kívül - nem intézett az eltiltott kültaghoz az adatszolgáltatás körében konkrét nyilatkozattételre való felhívást, ezért ennek elmulasztása nem volt értelmezhető, illetve szankcionálható.
[15] A Fővárosi Ítélőtábla mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését a Ctv. 116. § (6) bekezdése és a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a fellebbező kültag eltiltását mellőzte.
Fővárosi Ítélőtábla 10.Ktf.43.170/2024/2.