adozona.hu
ÍH 2024.150
ÍH 2024.150
HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS TARTALMA Pontos hiánypótlási felhívás esetén van a cég annak ismeretében, hogy az általa megfizetett fellebbezési illetéket az elsőfokú bíróság miért nem tekintette megfizetettnek és miért hívta fel fellebbezési illeték megfizetésére [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 68. § (5); 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47. § (3); 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. § (3) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú bíróság a 18. sorszámú végzésével a cég kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmét visszautasította.
[2] A végzés ellen a cég fellebbezett. Fellebbezéséhez - egyebek mellett - ügyvédi meghatalmazást és 30.000 forint fellebbezési illeték megfizetéséről banki átutalási igazolást csatolt.
[3] Az elsőfokú bíróság a 20. sorszámú végzésével a fellebbezés hiányainak (7.000 forint fellebbezési illeték megfizetése, jogi képviselő Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásra vonatk...
ÍH 2024.150 HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS TARTALMA
Pontos hiánypótlási felhívás esetén van a cég annak ismeretében, hogy az általa megfizetett fellebbezési illetéket az elsőfokú bíróság miért nem tekintette megfizetettnek és miért hívta fel fellebbezési illeték megfizetésére [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 68. § (5); 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47. § (3); 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. § (3) bekezdése].
[1] Az elsőfokú bíróság a 18. sorszámú végzésével a cég kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmét visszautasította.[2] A végzés ellen a cég fellebbezett. Fellebbezéséhez - egyebek mellett - ügyvédi meghatalmazást és 30.000 forint fellebbezési illeték megfizetéséről banki átutalási igazolást csatolt.
[3] Az elsőfokú bíróság a 20. sorszámú végzésével a fellebbezés hiányainak (7.000 forint fellebbezési illeték megfizetése, jogi képviselő Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásra vonatkozó meghatalmazása) pótlására hívta fel a céget, majd a 21. sorszámú végzésével a fellebbezést visszautasította. Határozata indokolásában rögíztette, hogy a cég részére a hiánypótló végzés 2024. január 5-én szabályszerűen kézbesítésre került, azonban az abban foglaltaknak a 2024. január 15-én lejárt határidő eltelte ellenére nem tett eleget. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (6) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 366. § (2) bekezdése alapján ezért a fellebbezést visszautasította.
[4] A végzés ellen a cég terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a 18. sorszámú végzés elleni fellebbezés érdemi elbírálására utasítását kérte. Előadta, hogy a 18. sorszámú végzés elleni fellebbezéssel egyidejűleg 30.000 forint fellebbezési illetéket megfizetett, amelyet mellékletként csatolt. A jogi képviselője meghatalmazása az ügyre vonatkozóan teljes jogkörű volt, abba a fellebbezés előterjesztése is beletartozott. Mindezekre tekintettel nem volt helye hiánypótlási felhívásnak.
[5] A fellebbezés alapos.
[6] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során olyan jogszabályi rendelkezést sértett, amely az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálysértést eredményezett, és az elsőfokú eljárás megismétlését indokolja, tekintve, hogy annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges az alábbiakra figyelemmel.
[7] Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása a jogi képviselő meghatalmazása tekintetében téves és megalapozatlan volt, a fellebbezési illeték megfizetésére vonatkozó felhívása pedig hiányos és pontatlan.
[8] Az elsőfokú bíróság 18. sorszámú végzése elleni fellebbezéshez mellékletként csatolt 2023. szeptember 19-én kelt, a cég jogi képviselőjének adott meghatalmazás a Fővárosi Törvényszék előtt Cgt.[...] számon folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásra és az azt követő kényszertörlési eljárásra szól. A meghatalmazás elsőfokú eljárásra korlátozása a meghatalmazásból nem tűnik ki, ezért az a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásra is kierjed a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 68. § (5) bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása ezért e tekintetben téves volt.
[9] Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor 7.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére felhívta a céget, azonban a felhívása hiányos és pontatlan volt. Az iratokból megállapíthatóan a cég 2023. december 11-én a Fővárosi Törvényszék eljárási illetékbevételi számlaszámára 30.000 forint fellebbezési illetéket fizetett meg banki átutalással.
[10] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 47. § (3) bekezdése értelmében - az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés kivételével - a fellebbezés illetéke 7000 forint. Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 6/A. § (3) bekezdése értelmében átutalás esetén az illetéket annak a bíróságnak az illetékbevételi számlájára kell megfizetni, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A fellebbezéssel támadott elsőfokú végzést a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága hozta, ezért a fellebbezési illeték befizetésére a Fővárosi Törvényszék cégeljárási illetékszámlája szolgál és nem a Fővárosi Törvényszék eljárási illeték számlája, ahová a fellebbező a fellebbezési illetéket átutalta. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha tájékoztatja a céget, hogy a fellebbezési illetéket nem a megfelelő összegben és nem a megfelelő illetékbevételi számlára utalta.
[11] A fentiek szerinti pontos hiánypótlási felhívás esetén lett volna a cég annak ismeretében, hogy az általa megfizetett 30.000 forint fellebbezési illetéket az elsőfokú bíróság miért nem tekintette megfizetettnek és hívta fel 7.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére.
[12] A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 116. § (6) bekezdése és a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 381. §-a alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[13] Az új eljárás során a fentiek szerinti pontos hiánypótlásra vonatkozó végzés kiadása szükséges, majd a hiánypótlás teljesítésétől függően kell az elsőfokú bíróságnak új határozatot hoznia.
Fővárosi Ítélőtábla 16.Ktf.43.197/2024/3.