adozona.hu
ÍH 2024.139
ÍH 2024.139
CIVIL SZERVEZET MEGSZŰNÉSE A civil szervezet megszűnése a nyilvántartásból való törléssel következik be, ennek előfeltétele valamilyen eljárás lefolytatása. A civil szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás kizárólag a Ptk.-ban meghatározott egyes, a jogutód nélküli megszűnési esetekben folytatható le, amelyek között nem szerepel az, ha a tagok vagy alapítók mondják ki a civil szervezet jogutód nélküli megszüntetését. [2013. évi V. törvény (Ptk.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A civil szervezetet a bíróság a 2007. június 8. napján jogerőre emelkedett végzésével vette nyilvántartásba.
A civil szervezet 2024. április 4. napján a PK-157 ÁNYK űrlapon, a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítása iránti kérelemmel élt az elsőfokú bíróság előtt, amelynek indokaként azt adta elő, hogy az egyesület célját megvalósította vagy annak megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határozott meg. Ezzel szemben kérelme szöveges leírásában azt adta elő, ...
ÍH 2024.139 CIVIL SZERVEZET MEGSZŰNÉSE
A civil szervezet megszűnése a nyilvántartásból való törléssel következik be, ennek előfeltétele valamilyen eljárás lefolytatása. A civil szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás kizárólag a Ptk.-ban meghatározott egyes, a jogutód nélküli megszűnési esetekben folytatható le, amelyek között nem szerepel az, ha a tagok vagy alapítók mondják ki a civil szervezet jogutód nélküli megszüntetését. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:48. § (1) bekezdése; 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 68/B. § (1) bekezdése; 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 9. §]
A civil szervezetet a bíróság a 2007. június 8. napján jogerőre emelkedett végzésével vette nyilvántartásba.A civil szervezet 2024. április 4. napján a PK-157 ÁNYK űrlapon, a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítása iránti kérelemmel élt az elsőfokú bíróság előtt, amelynek indokaként azt adta elő, hogy az egyesület célját megvalósította vagy annak megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határozott meg. Ezzel szemben kérelme szöveges leírásában azt adta elő, hogy az egyesület vezető tisztségviselője és a tagok elhatározták, hogy az egyesület nem működik tovább és kezdeményezik a jogutód nélküli megszüntetését.
Az elsőfokú bíróság végzésével tájékoztatta a szervezetet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 68/B. § (1) bekezdése szerinti jogutód nélküli megszűnést eredményező okokról, továbbá hiánypótlásra hívta fel, hogy jelölje meg pontosan: ezek közül melyik okra hivatkozik és annak adja indokát, továbbá csatolja a kérelmet alátámasztó dokumentumokat is.
A szervezet elnöke közölte, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:48. § (1) bekezdés c) pontjára alapítva a közgyűlés 2024. március 28-án kimondta a szervezet megszűnését. Nyilatkozott arról, hogy az egyesülettel szemben fizetésképtelenséget megállapító határozat nem született, az egyesületnek ingatlan vagyona nincs, ingó vagyonát pedig az egyesület megszüntetésével járó költségekre használják fel, továbbá csatolta az utolsó bankszámlakivonatot. Beadványához egyéb mellékletet nem csatolt.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a civil szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítása iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint a civil szervezet a hiánypótlást elrendelő végzést 2024. április 10. napján átvette, azonban a beadványa hiányait nem pótolta megfelelően. Megállapította, hogy a kérelmező kérelmét arra alapította, hogy az egyesület célját megvalósította vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg [Cnytv. 68/B. § (1) bekezdés c) pont], azonban sem az eredetileg előterjesztett kérelmében, sem pedig a bíróság hiánypótlási felhívására előterjesztett beadványában ennek indokát nem adta és nem csatolta a kérelmét alátámasztó iratokat sem. Rámutatott, hogy a kérelmező - a 2024. május 13. napján előterjesztett - beadványában úgy nyilatkozott, hogy kérelmét a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c) pontjára alapítja, azonban a Cnytv. 68/B. § (1) bekezdése nem sorolja fel a jogutód nélküli megszűnési okok között a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c) pontjának esetét, melyből következően a jogutód nélküli megszűnést eredményező ok megállapítása iránti kérelmet a szervezet a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva nem terjeszthetett elő, ezért a szervezet kérelmét a Cnytv. 30. § (5) bekezdés alapján elutasította.
E végzéssel szemben az egyesület - jogi képviselője útján - élt fellebbezéssel, amelyben a sérelmezett végzés hatályon kívül helyezését kérte, és azt, hogy az ítélőtábla állapítsa meg az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok fennállását.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság végzésében megállapította, hogy az egyesület működése törvénysértő annak okán, hogy a vezető tisztviselők megbízatása 2022. február 7. napján lejárt és felhívta, hogy a törvénysértő állapotot szüntesse meg és tájékoztatta arról, hogy amennyiben nem kíván tovább működni, akkor a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem elnevezésű PK-157 ÁNYK nyomtatvány benyújtásával kezdeményezheti a szervezet megszüntetését. Előadta, hogy az egyesület elnöke a végzésben foglaltakra tekintettel közgyűlést hívott össze 2024. március 28. napján, melynek napirendi pontja az egyesület jogutód nélküli megszűnése volt. Közölte, hogy a személyesen meg nem jelent tagok egyhangúlag azt nyilatkozták írásban, hogy egyetértenek a szervezet jogutód nélküli megszűnésével. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság meghatározta azt a formanyomtatványt, amely előterjesztésével kezdeményezheti a megszüntetést, megszüntetési okként a c) pontot jelölte meg (az egyesület célját megvalósította, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, új célt nem határoztak meg), azonban a szöveges részben közölte, hogy az egyesület vezető tisztségviselője és a tagok elhatározták, hogy az egyesület nem kíván tovább működni és kezdeményezik jogutód nélküli megszüntetését. Előadta, hogy technikai okok miatt a hiánypótlási felhívásra előterjesztett beadványához mellékleteket nem csatolt. Fellebbezéséhez csatolta az egyesület bankszámlakivonatát, öt tag írásbeli nyilatkozatát, a 2024. március 28. napjára szóló közgyűlési meghívót, a közgyűlés jelenléti ívét, és kizárólag 3 aláírást tartalmazó (jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő) dokumentumot.
A fellebbezést az ítélőtábla alaptalannak találta.
A Ptk. 3:48. § (1) bekezdése szerint a jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel kimondják megszűnését; d) az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A Ptk. 3:84. §-a alapján a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
A Cnytv. 2017. március 1. napjától hatályos 68/B. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont]; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont]; c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont]; d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
A Ptk. 3:48. § (1) bekezdése elvi jelleggel sorolja fel azokat az okokat, amikor egy jogi személy e norma rendelkezései szerint szűnhet meg, amely esetkörök kiegészülnek egyesület esetén a Ptk. 3:84. §-ban foglalt két esettel. A jogi értelemben vett megszűnés azonban a nyilvántartásból való törléssel következik be, ennek előfeltétele pedig mindegyik esetben valamilyen eljárás lefolytatása. A Cnytv. 68/B. § (1) bekezdésében szabályozott, a civil szervezet által 2024. április 4. napján előterjesztett nyomtatványon megindított, az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás a fentiek szerint kizárólag a Ptk.-ban meghatározott egyes, a 68/B. § (1) bekezdésében taxatíve meghatározott jogutód nélküli megszűnési esetekben folytatható le, amelyek között nem szerepel az, ha a tagok vagy alapítók mondják ki a civil szervezet jogutód nélküli megszüntetését. Ez utóbbi esetben egyéb, ettől eltérő eljárás lefolytatását követően következhet be az egyesület nyilvántartásból való törlése.
Amennyiben a Cnytv. 68/B. § (1) bekezdésében írt feltételek fennállnak és a bíróság a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok bekövetkeztét megállapítja, úgy vagy elrendeli az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 9/J. §-a alapján a szervezetet kényszer-végelszámolását vagy az Ectv. 9/K.-9/L. §-ai szerint lefolytatott egyszerűsített törlési eljárást követően törli a szervezetet. Ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és b), 3:84. § a) pont], az Ectv. 9. § (3) bekezdése szerint egyúttal határoznia kell a végelszámolás elrendeléséről, meg kell állapítania a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztania a végelszámolót, illetve rendelkeznie kell a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is. A két eljárás megindításának feltételei, az eljárás menete, a civil szervezet által elvégzendő cselekmények és benyújtandó nyomtatványok, okiratok, valamint a bíróság eljárása is elkülönül egymástól; attól függően kerülhet sor egyik vagy másik eljárásra, hogy a civil szervezet jogutód nélküli megszűnésének mely, a Ptk.-ban meghatározott esete áll fenn.
Az elsőfokú bíróság 2024. február 23. napján kelt végzése csupán általános tájékoztatást tartalmazott, az a civil szervezetet nem kötötte; a rá vonatkozó anyagi és eljárási szabályok ismeretében eljárva kellett megállapítania, hogy a jogutód nélküli megszűnés Ptk.-ban meghatározott esetei közül mely állapítható meg, így fennállnak-e a Cnytv. 68/B. § (1) bekezdésében írt feltételek és alappal kezdeményezhet-e a megjelölt PK-157 ÁNYK nyomtatvány benyújtásával a szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló eljárást.
A civil szervezet 2024. április 4. napján érkezett kérelme ugyanakkor ellentmondást tartalmazott, egyszerre hivatkozott az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló eljárásra okot adó körülményre (az egyesület célját megvalósította és új célt nem határoztak meg), valamint arra, hogy a tagok határozták el az egyesület megszűnését, amely utóbbi esetben a kifejtettek szerint a Cnytv. 68/B. § szerinti eljárásnak nincs helye. Az elsőfokú bíróság a hiányos, illetve ellentmondásos kérelem alapján helytállóan hívta fel végzésében a civil szervezetet arra, hogy a Cnytv. 68/B. § (1) bekezdése alapján pontosan jelölje meg, hogy melyik okra hivatkozik, annak adja indokát, továbbá csatolja a kérelmét alátámasztó dokumentumokat is.
Az ítélőtábla megállapította, hogy a civil szervezet nem tett eleget az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzésének, ugyanis nem a Cnytv. 68/B. § (1) bekezdésében foglalt okok valamelyikét jelölte meg és annak fennállását sem igazolta. Beadványához éppen olyan nyilatkozatot csatolt, amely szerint a tagok döntöttek az egyesület megszüntetéséről a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c) pontja szerint, amely esetben a Cnytv. 68/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás és ebben a civil szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítása a kifejtettek szerint kizárt. Az elsőfokú bíróság így helyesen döntött a civil szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítása iránti kérelem elutasításáról.
Az ítélőtábla csupán megjegyzi, hogy a civil szervezet fellebbezése is ellentmondást rögzít, egyszerre hivatkozik arra, hogy az egyesület megvalósította a célját [és új célt nem határoztak meg - Ptk. 3:84. § b) pont], valamint arra, hogy az alapítók kimondták a szervezet megszűnését [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c) pont]. A civil szervezet nem igazolta, hogy célját - alapszabálya szerint olyan hagyományőrző közösség működtetése, amely a középkori zene általános és helyi értékeit kutatja, megőrzi és ápolja, közvetíti - megvalósította, vagy ezen cél megvalósítása lehetetlenné vált; így a jogutód nélküli megszűnést eredményező ok megállapításának nem volt helye.
Ugyancsak megjegyzi az ítélőtábla, hogy a civil szervezet a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c) pontja szerint feltételek fennállását sem igazolta, ugyanis az egyesület képviselője nem csatolta sem a hatályos tagjegyzéket, amelyből megállapítható lenne a taglétszám, sem a megszűnésről döntő közgyűlési határozatot, illetve a jegyzőkönyvet, az utóbbinak csak - vélhetőleg - az utolsó oldalát mellékelte. Azonban az általa kezdeményezett, a Cnytv. 68/B. § (1) bekezdése szerinti eljárásnak ugyanakkor ezen hivatkozás alapján, még ezek igazolása mellett sem lenne helye, ezen esetben a civil szervezetnek az Ectv. 9-9/L. § szerint kell eljárnia.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cnytv. 5. § (1) bekezdése utaló szabálya értelmében a Pp. 389. § szerint alkalmazandó Pp. 383. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.90.010/2024/2.)