adozona.hu
BH 2024.11.271
BH 2024.11.271
Amennyiben a felülvizsgálatot kérő fél nem a felülvizsgálni kért határozat indokolásával szemben fogalmazza meg ellenérveit, nem állapítható meg a jogerős határozat jogszabálysértő jellege. A felülvizsgált határozatot abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy nem megfelelően támad, - a kérelem az adott körben nem rendelkezik az elbíráláshoz szükséges tartalmi elemekkel - irányadónak kell tekinteni a felülvizsgálati eljárásban [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (1)-(2) bek., 275. §
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adós az ellene 2017. március 1-jén benyújtott hitelezői kérelem alapján indult eljárásban 2018. február 28-i kezdő időponttal került felszámolás alá.
[2] A felszámoló azt követően, hogy évente közbenső jelentéseket készített, a bíróság felhívására 2021. február 27-i fordulónappal összeállította a III. közbenső mérleget. A 2021. február 27-i fordulónappal benyújtott közbenső mérleget jóváhagyó elsőfokú végzést a Győri Ítélőtábla az Fpkf.IV.25.266/2022/2. számú végzésével megváltoztatta...
BH 2024.11.271 Amennyiben a felülvizsgálatot kérő fél nem a felülvizsgálni kért határozat indokolásával szemben fogalmazza meg ellenérveit, nem állapítható meg a jogerős határozat jogszabálysértő jellege. A felülvizsgált határozatot abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy nem megfelelően támad, - a kérelem az adott körben nem rendelkezik az elbíráláshoz szükséges tartalmi elemekkel - irányadónak kell tekinteni a felülvizsgálati eljárásban [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (1)-(2) bek., 275. § (1)-(2) bek.; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós az ellene 2017. március 1-jén benyújtott hitelezői kérelem alapján indult eljárásban 2018. február 28-i kezdő időponttal került felszámolás alá.[2] A felszámoló azt követően, hogy évente közbenső jelentéseket készített, a bíróság felhívására 2021. február 27-i fordulónappal összeállította a III. közbenső mérleget. A 2021. február 27-i fordulónappal benyújtott közbenső mérleget jóváhagyó elsőfokú végzést a Győri Ítélőtábla az Fpkf.IV.25.266/2022/2. számú végzésével megváltoztatta, és a közbenső mérleg jóváhagyását elutasította.
[3] A felszámoló 2022. február 27-i, majd 2023. február 27-i fordulónappal újabb közbenső mérlegeket készített.
A kifogás és a felszámoló ellenkérelme
[4] A hitelező 2023. március 28-án a 2022. február 27-i fordulónappal készített közbenső mérlegre vonatkozó észrevételekkel egyidőben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 51. § (1) bekezdésére alapított kifogást is előterjesztett, melyben kérte a felszámoló kötelezését az adós vagyonának teljes felértékelésére és a 2022. február 27. - 2023. február 27. közötti időszakra közbenső mérleg elkészítésére. Indítványozta egyben a felszámoló felmentését.[5] A felszámoló védekezése a kifogás és a felmentésére irányuló kérelem elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság végzésével a kifogást elutasította.[7] A kifogást tevő hitelező (a továbbiakban: kifogást tevő) fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[8] A jogerős végzés indokolása szerint a másodfokú bíróság kiemelten értékelte a 2023. március 28-i kifogás ténybeli és jogi alapját: idetartozott egyrészt - a kifogást tevő így értékelt állítása szerint - a közbenső mérlegek hiánya, másrészt pedig a megküldött dokumentumok elégtelensége a jogszabályi követelményekkel szemben ([11] bekezdés).
[9] A másodfokú bíróság a felszámolás alatti jogorvoslati eszközök összevetése alapján rámutatott, hogy a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése és az 51. § (1) bekezdése szerinti eljárás egymással nem azonosítható, eltérő az egyes kérelmek tartalmával szembeni elvárás. Jelen ügyben a kifogást tevő a Cstv. 51. § (1) bekezdésére alapított kifogás megalapozottsága esetén kérhette eredménnyel a felszámoló felmentését. Az előzőektől különböző további eljárási intézmény a Cstv. 50. §-a szerint a közbenső mérleg jóváhagyására irányuló eljárás, ennek keretében van helye a közbenső mérleg tartalmi hiányosságaival, megfelelőségével vagy meg nem felelőségével kapcsolatos észrevételek vizsgálatára.
[10] Az előzőekből következően nem bírálható el a kifogás érdemben abban a részében, amely az adott közbenső mérleg tartalmi és formai megfelelőségének értékelését vetette fel. A Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 247. § (1) bekezdése kizárja a fellebbezésben újonnan előadott további hivatkozások vizsgálatát a másodfokú eljárásban: idetartozik a kifogást tevő új tényállítása arra, hogy az V. számú, 2023. február 27-i fordulónappal készített közbenső mérleg kézbesítésével kapcsolatban a felszámolót mulasztás terheli, valamint az is, hogy a felszámoló a közbenső mérlegeket késedelmesen terjesztette elő.
[11] Abból a tényből következően ugyanakkor, hogy a felszámoló 2023. február 27-i fordulónappal időközben újabb közbenső mérleget készített, nem alapos a Cstv. 51. § (1) bekezdésén alapuló kifogás abban a részében, amely a 2023. február 27-i fordulónappal szükséges mérleg hiányára vonatkozott. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a 2023. május 5-én csatolt iratokból megállapíthatóan a közbenső mérleg ugyanezen a napon megküldésre is került a hitelezőnek. Amellett, hogy a kézbesítés megtörténtének tényét a felszámoló az elsőfokú eljárás során még nem igazolhatta, hangsúlyozta, hogy a bíróságnak a közbenső mérleg jóváhagyása során kell vizsgálnia, hogy a 2023. február 27-i fordulónappal elkészített közbenső mérleg a hitelezők részére szabályszerűen megküldésre került-e, a hitelezők az észrevételezési lehetőségükkel élni tudtak-e.
[12] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a felszámoló az eljárás elején irathiány miatt nem tudta teljeskörűen teljesíteni az adós teljes vagyonának felmérésére vonatkozó kötelezettségét a Cstv. 46. § (1) bekezdése szerint. A Cstv. 50. § (1) bekezdése a közbenső mérleg céljává teszi, hogy az adós vagyonáról, a felszámolás menetéről, a vagyontárgyak értékesítéséről tájékoztatást nyújtson a hitelezőknek. A kifogás ezért ebben a körben sem alapos.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[13] A kifogást tevő felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozattal a felszámoló felmentését, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.[14] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Cstv. 51. § (3) és (5) bekezdésébe, valamint a régi Pp. 1. §-ába, 2. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[15] Állította, hogy megállapítható a felszámoló jogszabálysértő mulasztása a fordulónapra összeállítandó közbenső mérlegek elkészítésének elmaradása miatt, illetve azért is, mert egyik mérleg sem tekinthető szabályosnak. A közbenső mérleg elkészítése annak ellenére maradt el a felszámolási eljárásban, hogy az adós több milliárd forint vagyonnal rendelkezik, illetve, hogy a felszámoló nagyértékű adósi vagyont értékesít, a befolyt vételárral nem számolt el. A felszámoló a Győri Ítélőtábla Fpkf.IV.25.266/2022/2. számú végzésének sem tett eleget a 2021. üzleti évre esedékes közbenső mérleg kapcsán, a 2022. évi közbenső mérleget sem készítette el időben és küldte meg minden hitelezőnek. Felülvizsgálati álláspontja szerint a felszámoló eljárása a Cstv. 50. § (1) és (2) bekezdéseiben írt kógens rendelkezésekbe ütközik.
[16] Utalt a Kúria Gfv.X.30.302/2011. számú ügyben hozott határozatára. Hangsúlyozta, hogy a felszámolási eljárásban nem áll rendelkezésre olyan, a jogszabályi előírásoknak megfelelő közbenső mérleg, amely alkalmas lenne arra, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a több milliárd forint vagyonnal rendelkező adós vagyonáról valós és megbízható képet nyújtson a hitelezők számára. A felszámoló a bemutatott körülmények között dokumentálás nélkül állapította meg az adós eszközeinek fordulónapi értékét is.
[17] Megjegyezte, hogy a kifogásának tárgya volt a közbenső mérlegek megküldésének elmulasztása: a dokumentumok postai feladásától eltérő kérdés azoknak a hitelezők általi átvétele. A másodfokú bíróság "tényellenesen és törvénysértően" rögzítette, hogy a felszámoló 2023 februárjában és azt megelőzően az esedékes közbenső mérlegeket elkészítette és megküldte a hitelezőknek.
[18] Érvelése szerint sérült a tisztességes és pártatlan eljárás elve, mivel a bíróság tényként elfogadta a felszámoló előadását, annak ellenére, hogy nem bizonyította. A tevékenységet lezáró mérleg pedig évekkel korábban átadásra került.
[19] Hivatkozott a Kúria Gfv.VII.30.120/2014. számú határozatára, amely tartalmazza, a bíróság feladata a könyvelés ellenőrzése helyett a törvényesség felügyelete.
[20] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[21] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és az ott megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[22] A Kúria előrebocsátja a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban - egyben a felülvizsgálati eljárás kereteinek tisztázásához -, hogy a régi Pp. 272. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint a 275. § (1) és (2) bekezdéséből kitűnően a felülvizsgálati eljárás nem folytatása az ügy érdemében hozott jogerős határozattal befejezett eljárásnak. A felülvizsgálat a jogerős ítélet, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből következik egyrészt, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel; következik továbbá az is, hogy - ahogy a régi Pp. 272. § (1) és (2) bekezdését, 275. § (1) bekezdését az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény értelmezte - felülbírálati jogkörét a Kúria az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a törvényes határidőben érkezett perorvoslati kérelemben előadott jogszabálysértések vizsgálatával gyakorolhatja, amennyiben a felülvizsgálati kérelem hivatkozásai megfelelnek a régi Pp. következőkben ismertetett követelményeinek.
[23] A jogerős határozat több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés megnevezése, egymással összhangban a megsértett konkrét jogszabályhellyel az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértés megjelölése, és annak indokai ismertetése, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja, végül a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet - vonatkozó részében - a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló határidőn belül kell rendelkeznie. A felülvizsgálatot kérő félnek az általa hivatkozott jogszabálysértéssel összefüggésben a megsértett jogszabályhelyet konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának.
[24] A fentiekből következő alapvető elvárás egyben a felülvizsgálati kérelemmel szemben - az érdemi elbírálásához és eredményességéhez -, hogy hivatkozásai a fenti tartalommal megfeleltethetők legyenek a jogerős határozatnak: a felülvizsgálatot kérő félnek a felülvizsgálni kért határozat indokaival, érveivel szemben, azok cáfolatára kell az ellenérveit megfogalmaznia. A jogerős határozat abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy úgy támad, hogy kérelme az adott körben nem rendelkezik maradéktalanul a régi Pp.-ben előírt tartalmi elemekkel, nem bírálható felül a felülvizsgálati eljárásban.
[25] A kifogást tevő elsődleges felülvizsgálati kérelme nem tartalmazott az eljárás tárgyához kapcsolódóan megfogalmazott kérelmet a jogszabályoknak megfelelő és a kifogásnak helyt adó döntés iránt [Cstv. 51. § (3) bekezdés, régi Pp. 275. § (4) bekezdés, 272. § (2) bekezdés]. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet a kifogást érintően csak a másodlagosan megjelölt petitum szerint bírálhatta el.
[26] A felülvizsgálatot kérő kifogást tevő több körülhatárolható okból és körben támadta a jogerős végzést. A felülvizsgálati kérelem azonban - a következőkben részletezettek szerint - egyik hivatkozás tekintetében sem tartalmazott a korábban kifejtetteknek megfelelő tartalmú hivatkozást a jogerős végzés cáfolatára.
[27] A jogerős végzés indokolásából kitűnően a másodfokú bíróság - a Cstv. és a régi Pp. ismertetett jogintézményeiből következő korlátok miatt - eljárási okból zárta ki, és emiatt nem vizsgálta érdemben a kifogást tevő előadásából a közbenső mérlegek tartalmi, formai megfelelőségét, sem pedig előterjesztésük időbeliségét, kézbesítésük tényét és körülményeit. A kifogást tevő felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság e jogi álláspontjának megfeleltethető jogszabálysértésre azonban nem hivatkozott: bár a közbenső mérlegek megküldésének elmaradását illetően utalt arra, hogy a kifogásának ez is tárgya volt, a régi Pp. ennek megfelelő konkrétan megsértett szabályát azonban nem jelölte meg. A kifogást tevő nem állította a régi Pp. vonatkozó szabályának megjelölésével a kifogás megjelölt tartalmának egyéb okból hibás értékelését, sem a fellebbezés hibás tartalmi azonosítását, és azt sem, hogy a másodfokú bíróság döntésének eredményeként eljárási szabálysértés miatt maradt el olyan jogszabálysértés vizsgálata az ügyben, amelyre megfelelő eljárási szakaszban és kellő tartalommal hivatkozott.
[28] A közbenső mérleg tartalmi megfelelőségével kapcsolatban a másodfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy annak vizsgálata a felszámolási eljárás alatt biztosított jogorvoslati eszközök rendjében egyedül a közbenső mérleg jóváhagyására tartozik, meghaladja a kifogás elbírálását. Ezért ahhoz, hogy a felülvizsgálatot kérő ebben a körben kimutassa a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét, nem a felszámolási közbenső mérlegek fennálló és változatlanul állított hiányosságára, hanem a jogerős végzés indokának megfeleltethetően - annak cáfolatára - elsőként arra kellett volna hivatkoznia, hogy eljárási szabálysértés miatt maradt el a kifogása vizsgálata ebben a részében. A felülvizsgálati kérelemnek azonban ilyen tartalom nem tulajdonítható. A Kúria ezért a közbenső mérlegek megfelelőségéről, és arról sem foglalhatott állást, hogy megengedetten tette-e félre a másodfokú bíróság a jelzett kérdés érdemi vizsgálatát.
[29] Mindebből következően a kifogás elsőfokú eljárásban előadott és érdemben elbírálható tárgya aszerint volt irányadó a felülvizsgálati eljárásban, ahogyan azt a másodfokú bíróság a végzésében rögzítette. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet abban a részében, amely a másodfokú felülbírálaton is kívül esett - így a közbenső mérleg jóváhagyására tartozó tartalmi és formai értékelés, a közbenső mérleg hitelezőknek történő megküldése, esetleges késedelme - nem vizsgálhatta érdemben.
[30] Tartalmi hiányossága - a szövegesen előadott jogszabálysértésnek megfelelő konkrét jogszabályhely megjelölésének elmaradása - zárta ki a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását abban a további részében, amely a felszámoló bizonyítékokkal alá nem támasztott előadásának tényként való elfogadására vonatkozott. A felülvizsgálati kérelem szövegesen a bizonyítási eljárás szabályainak megsértésére, közelebbről a felszámoló bizonyítást igénylő tényállítására és bizonyításának elmaradására utalt, de ezzel összefüggésben nem jelölte meg a régi Pp. adekvát rendelkezését akár a 3. § (4) bekezdése, a 163. § (2) bekezdése, a 164. § (1) bekezdése, avagy a 206. § (1) bekezdése szerint. Nem pótolta a felülvizsgálati kérelem hiányát a régi Pp. alapelvi szabályainak megjelölése. A polgári eljárás alapelvei olyan általános elvi tételek, amelyek normatív formában jelennek meg, és az a rendeltetésük, hogy irányt mutassanak a jogalkotó és a a jogalkalmazók számára annak érdekében, hogy a részletszabályok megalkotása és alkalmazása során tevékenységük az alapelvek érvényre juttatásának irányába mutasson. Az alapelvek érvényesülése a részletszabályokon keresztül valósul meg, ezért megsértésük is csak közvetett módon, a részletszabályok megsértésén keresztül valósulhat meg. A jogkövetkezményeket nem az alapelvek, hanem a részletszabályok megsértése váltja ki [1/2014. (VI. 30.) PK vélemény 5. pontjához tartozó indokolás, Kúria Pfv.V.20.526/2022/8.]. Ezért önmagában a felülvizsgálati kérelemben megjelölt alapelvi szabályok megsértése a hatályon kívül helyezést megalapozó jogsértésként az adott ügyben nem értékelhető. A hiányosan előadott jogszabálysértés alapján nem állapítható meg jogszabályba ütközés a jogerős végzés eredményeként.
[31] A Kúria rámutat, hogy a felszámolónak a közbenső mérlegek előterjesztésével kapcsolatban állított mulasztását és emiatt a kifogást megalapozó jogszabálysértést a másodfokú bíróság azért nem talált megállapíthatónak, mert a felszámoló a mulasztását pótolta, benyújtotta a közbenső mérleget. A másodfokú bíróság jogi álláspontja a Cstv. 51. §-ának és 50. §-ának együttes értelmezésével - a kifogás jelen ügyben irányadó tárgyának megfelelően - nem jogszabálysértő. A kifogást tevő a felülvizsgált határozat jogi álláspontját abban a körben pedig, hogy a közbenső mérlegek tartalmi megfelelősége, a felszámoló tevékenységéről és az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről adott tájékoztatás megfelelő-e, nem fejtette ki, ezért ennek vizsgálata meghaladta a kifogás eljárási kereteit, a már kifejtettek szerint ugyanis nem támadta kellő tartalmú hivatkozással a felülvizsgálati eljárásban.
[32] A fentiekből következően a jogerős végzés nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
[33] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a régi Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.III.30.019/2024/4.)