adozona.hu
BH 2024.10.236
BH 2024.10.236
I. A Cnytv. szabályozása nem egységes: a civil szervezetek bírósági nyilvántartását, a nyilvántartó bíróság vizsgálatának terjedelmét és a perorvoslat rendjét is aszerint differenciálja, hogy milyen típusú szervezet az eljárás alanya. II. Az országos sportági szakszövetség nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelmének helyt adó elsőfokú végzéssel szemben nem perindításnak, hanem fellebbezésnek van helye [2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 4. §, 46/A. § (1) bek.; 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnp.) 1.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmező országos sportági szakszövetségként nyilvántartásba vett szervezet.
[2] A kérelmező a 2023. március 10-én módosított alapszabálya alapján az új címre változott székhelye nyilvántartásba vétele iránt terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet.
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a kért székhelyváltozást és az alapszabály módosításának időpontját nyilvántartásba vette a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. év...
BH 2024.10.236 I. A Cnytv. szabályozása nem egységes: a civil szervezetek bírósági nyilvántartását, a nyilvántartó bíróság vizsgálatának terjedelmét és a perorvoslat rendjét is aszerint differenciálja, hogy milyen típusú szervezet az eljárás alanya.
II. Az országos sportági szakszövetség nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelmének helyt adó elsőfokú végzéssel szemben nem perindításnak, hanem fellebbezésnek van helye [2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 4. §, 46/A. § (1) bek.; 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnp.) 1. § (5) bek.; 2004. évi I. törvény (Sport tv.) 19. §, 20. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező országos sportági szakszövetségként nyilvántartásba vett szervezet.A kérelmező kérelme
[2] A kérelmező a 2023. március 10-én módosított alapszabálya alapján az új címre változott székhelye nyilvántartásba vétele iránt terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet.Az első- és a másodfokú határozat
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a kért székhelyváltozást és az alapszabály módosításának időpontját nyilvántartásba vette a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 2. § b) pontja alkalmazásával.[4] Az Ügyész fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[5] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a kérelmező civil szervezet országos sportági szakszövetségként különös formában működő egyesület: rá - amennyiben a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) eltérően nem rendelkezik - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni [Sport tv. 19. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pont, 20. § (3) bekezdés]. Erre figyelemmel tévesnek találta a fellebbező hivatkozását arra, hogy az adott eljárásban a Cnytv. 46/A. § (1) és (2) bekezdései nem alkalmazhatók, illetve hogy az ügyészt a változásbejegyző végzés ellen a Cnytv. 33. §-a szerint fellebbezési jog illeti meg.
[6] A másodfokú bíróság megítélése szerint a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó elsőfokú határozat érdemben megalapozott, mivel a bíróság a Cnytv. értelmében - a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) eredményeként - egyesület és sportegyesület tekintetében csak a legszükségesebb törvényi követelményeket ellenőrzi. Elsődlegesen azt, hogy a benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem adatai és a kérelem mellékletei megfelelnek-e az egyesület törvényi ismérveinek, továbbá a szervezeti és működési kérdések körében a kötelezően alkalmazandó rendelkezések megfelelőek-e. Hangsúlyozta, hogy a nyilvántartó bíróságnak arról kell meggyőződnie a vizsgált eljárásban, hogy az egyesület érvényesen létrejöhet, ezen belül a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei megfelelnek az előírásoknak, az egyesület nyilvántartott adatai eleget tesznek a törvényi követelményeknek.
[7] A másodfokú bíróság ezt követően kifejtette, hogy téves volt az elsőfokú határozat jogorvoslati tájékoztatásra vonatkozó része, azonban emiatt a felet nem érhette hátrány [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés, Kúria Cgtf.VII.30.345/2019/2., Cgtf.VII.30.354/2020/4.]. A Cnytv. 46/A. § (1) bekezdése szerint egyesület, alapítvány és a Sport tv. szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a végzések perben támadhatók, így az ügyészt is egyedül a perindítási jog illeti meg, de csak korlátozottan, ha keresetét egyúttal közérdek sérelmére is alapítja. A másodfokú bíróság a fellebbezést - az előzőekben írtakkal szemben -érdemben bírálta el.
[8] A másodfokú bíróság a kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság végzését az indokolás kiegészítésével helybenhagyta.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[9] Az Ügyész felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.[10] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Cnytv. 67. § (1d) és (3) bekezdésébe, valamint a 46/A. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[11] Előadta, hogy a kérelmező országos sportági szakszövetség a Sport tv. 20. § (2) bekezdése, 21. § (1) bekezdése szerint. Utalt ezzel kapcsolatban a Cnytv. 91. § (1) bekezdés j) pontja, (2) és (3) bekezdése, az 58/2012. (XII. 28.) KIM rendelet nyilvántartásra vonatkozó szabályaira is.
[12] Érvelése szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértően definiálta az országos sportági szakszövetséget egyesületként, sportegyesületként. A szakszövetség nem sportegyesület, hanem külön szervezettípus, amelyre a Sport tv. III. Fejezete tartalmaz rendelkezéseket.
[13] Kiemelte, hogy a jogerős végzésben kifejtett jogértelmezés két kérdésben is jogszabálysértő: egyfelől abban, hogy a bíróságnak milyen terjedelemben kell vizsgálnia a kérelmező alapszabályát az egyesületre vonatkozó rendelkezések szerint, továbbá hogy megengedett-e az elsőfokú végzés ellen a fellebbezés.
[14] Állította, hogy a Cnytv. 67. § (1b) és (3) bekezdése alapján a közhasznú jogállású kérelmező 2023. március 10-i alapszabályát aszerint kellett vizsgálni, hogy rendelkezései megfelelnek-e a közhasznú jogállás feltételeit illetően a jogszabályi elvárásoknak. A Sport. tv. 20. § (3) bekezdéséből, a Civil tv. 34. § (1) bekezdés a) pontjából következően a közhasznú jogállású országos sportági szakszövetség kérelmező alapszabályának tartalmaznia kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a Civil tv. a létesítő okirat kötelező tartalmaként meghatároz. A kérelmező korábbi, 2022. május 30-án kelt alapszabálya még megfelelt a Civil tv. 34. § (1) bekezdés a) pontjának, de a tárgyi változásbejegyzési eljárásban benyújtott alapszabály már nem.
[15] A Cnytv. 46/A. § (1) bekezdéséből, 4. § d) pontjából, 5. § (1) bekezdéséből, 33. §-ából, a Sport tv. 27. § (1) bekezdéséből levezetve kifejtette, hogy az országos sportági szakszövetség változásbejegyzési eljárásában a kérelemnek helyt adó bírósági határozat az adott szervezet típusánál fogva fellebbezéssel támadható. Az ügyészt a fellebbezési jog megilleti.
[16] A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmében - tartalma szerint - elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem visszautasítását, érdemben a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[17] A Kúria elsőként a felülvizsgálati ellenkérelem miatt rögzíti, hogy a kérelmező országos sportági szakszövetség által kezdeményezett változás nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a kérelemnek helyt adó elsőfokú végzés az ügy érdemében hozott határozat; a helybenhagyásáról rendelkező jogerős végzés - a Cnytv. 46/A. § (1) bekezdésének a későbbiekben részletezett szabályozási tartalmára is tekintettel - felülvizsgálattal támadható a Cnytv. 5. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 406. § (1) bekezdése szerint. A felülvizsgálati kérelmet ugyan az elsőfokú bíróságnál, de nem az elsőfokú határozat, hanem a felülvizsgálattal támadható jogerős, vagyis a másodfokú bíróság által meghozott végzéssel szemben, annak kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül kell előterjeszteni [Pp. 412. § (1) bekezdés].[18] A Kúria a jogerős végzést a Cnytv. 5. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban megjelölt okból az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta.
[19] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő megalapozottan hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság a kérelmező országos sportági szakszövetség szervezettípusát tévesen jelölte meg, ami alapvetően meghatározza az adott nyilvántartási ügyben hozott érdemi végzés ellen igénybevehető perorvoslatot és az eljárás kereteit.
[20] A másodfokú bíróság a jogerős végzés indokolásában egy helyen utalt ugyan a Sport tv. vonatkozó szabálya alapján arra, hogy az országos sportági szakszövetség különös formájú egyesület, valójában azonban ezt követően a döntése jogi álláspontjában sportegyesületként tekintett a kérelmezőre.
[21] Az országos sportági szakszövetség jogállását - a Sport tv. szabályozási struktúrájában elfoglalt helye alapján - korábban a Kúria a Gfv.VI.30.073/2022/7. számú határozatában már vizsgálta, amelynek megállapításait jelen ügyben is irányadónak tart.
[22] A Sport tv. szabályozási rendszerében világosan megkülönböztetett, jól elhatárolt szervezettípust jelentenek a sportszervezetek és a sportszövetségek: tipizálásuk rendező elve lényegében azonos a Civil tv. 4. § (1) és (3) bekezdésében írt fogalommeghatározással, vagyis az egyesület és az egyesület különös formái, utóbbiba tartozóan a szövetség megkülönböztetésével.
[23] Sportszervezet működhet egyesületi vagy gazdasági társasági formában (sportegyesület, sportvállalkozás), miáltal az egyesületi formában működő sportszervezet viseli az egyesület fogalmi jegyeit. A sportszövetség szövetség: a Civil tv. és a Sport tv. szabályozási keretei között egyformán minősül különös formájú egyesületnek [Civil tv. 4. § (1) és (3) bekezdés, Sport tv. 19. § (1) bekezdés].
[24] A sportszövetség törvényben elismert egyik típusa az országos sportági szakszövetség [Sport tv. 19. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, 20-27. §], amelyre a törvény megfelelően irányadónak rendeli a Sport tv.-ben írt eltérésekkel a Civil tv. és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait [Sport tv. 20. § (3) bekezdés].
[25] Az országos sportági szakszövetségre tehát szövetség jellege miatt - nem mint egyesületre, hanem mint különös formájú egyesületre - kell alkalmazni mögöttes jelleggel a Ptk. és a Civil tv. rendelkezéseit.
[26] A Kúria kiemeli, hogy a Cnytv. szabályozása nem homogén (egységes): a civil szervezetek bírósági nyilvántartását, a nyilvántartó bíróság vizsgálódásának körét (Cnytv. IV. Fejezet 21-36. cím), de a perorvoslat rendjét is differenciálja aszerint, hogy milyen típusú szervezet az adott eljárás alanya.
[27] A Cnytv. szabályozási struktúrájában kiemelt jelentőséggel bír a törvény 4. §-a, ahol a törvény a bíróság által nyilvántartott szervezeteket tételezi. A Cnytv. hatálya alá tartozó szervezeteknek a Cnytv. 4. §-ában írt tipizálása a törvény szabályozásának egészét jellemző szabály.
[28] A Cnytv. 4. §-a a bíróság által nyilvántartott szervezetek között a) pontban nevezi meg a Civil tv. alapján létrehozott egyesületet, c) pont alatt a Civil tv. és a Sport tv. alapján működő szervezetet, és az előzőektől teljesen elválasztva, egyértelműen megkülönböztetve a d) pontban a Sport tv. alapján működő országos sportági szakszövetséget.
[29] A Cnytv. jogorvoslatra vonatkozó 46/A. § (1) bekezdése - az ott írt egyértelmű visszautaló szabálynál fogva is - nem értelmezhető a törvény 4. §-ától elszakítottan, úgy, ahogy azt a másodfokú bíróság értelmezte.
[30] A Cnytv. 46/A. § (1) bekezdése az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a Sport tv. szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzések ellen zárja ki a fellebbezést és mondja ki, hogy ezek a határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek; a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van. A megjelölt végzések vagy a meghozataluk alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt a törvény perindítást biztosít: az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt.
[31] Tekintettel arra, hogy a Cnytv. előző szabálya az egyesülettel összefüggésben kizárólag a törvény 4. § a) pontjára mutat, a Sport tv. hatálya alá tartozó sajátos szervezetek közül pedig egyedül a sportegyesületekre, amelyeket a Cnytv. a 4. § c) pontjában említ - az előzőektől külön pontban megnevezett országos sportági sportszövetségekre [Cnytv. 4. § d) pont] viszont egyáltalán nem utal -, a Cnytv. 46/A. § (1) bekezdésének és a 4. §-ának együttes értelmezéséből az következik, hogy országos sportági szakszövetségek [Cnytv. 4. § d) pont, Sport tv. 20. §] nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, illetve a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzéseire nem vonatkozik a Cnytv. fellebbezést kizáró és a bejegyző végzés felülbírálatát perre terelő szabálya.
[32] Az országos sportági szakszövetség nyilvántartásba vételét elrendelő, illetve a változásbejegyzési kérelmének, közhasznú nyilvántartásba vételi kérelmének helyt adó elsőfokú végzéssel szemben nem perindításnak, hanem fellebbezésnek van helye [Cnytv. 5. § (1) bekezdés, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnp.) 1. § (5) bekezdés].
[33] Az Ügyész jogállását tekintve kiemeli a Kúria, hogy az ügyészség a Sport tv. 27. § (1) bekezdése szerint az országos sportági szakszövetség felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, erre figyelemmel a Cnytv. 33. §-a alapján részére kézbesíteni kell a szakszövetség nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési, nyilvántartásból való törlés iránti eljárása során hozott határozatokat, amelyekkel szemben az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 27. § (4) bekezdése és a 28. § (1) bekezdése szerint jogorvoslati jog illeti meg.
[34] Mindebből következően jelen ügyben az Ügyész jogosult volt fellebbezéssel támadni a kérelmező változásbejegyzési kérelmének helyt adó elsőfokú végzést. A fellebbezését az ügyben másodfokon eljárt bíróságnak érdemben kellett elbírálnia.
[35] A jogerős végzés indokolásából kitűnően a másodfokú bíróság utalt ugyan az elsőfokú határozat megalapozottságára, de anélkül, hogy az ügyben irányadó konkrét változásbejegyzési, illetve anyagi jogi szabályokra, továbbá a kérelmező által csatolt okiratok vizsgált tartalmára döntésében kitért volna. Az ügyre konkretizált vizsgálat elvégzése és ismertetése nélkül csupán általánosságban rögzítette, hogy egyesület és sportegyesület tekintetében csak a legszükségesebb törvényi követelményeket kell ellenőrizni.
[36] A másodfokú bíróság következtetése több ok miatt sem felel meg a konkrét ügy tényállásának: elsődlegesen azért nem, mert a sportegyesület nyilvántartási ügyeiben irányadó szempontrendszert vázolt fel, azonban a kérelmező nem sportegyesület. Másrészt az sem állapítható meg, hogy a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben melyik csatolt irat értékelésével és pontosan mely jogszabály alkalmazásával következtetett az adott kérelemre irányadó törvényi elvárások teljesülésére. A csupán általánosságban jelzett vizsgálódási irányt a jogerős határozat nem konkretizálta sem az Ügyész fellebbezésére (amely egyebek mellett a közhasznú jogállás miatt irányadó többletelvárásra is kiterjedt), sem a változásbejegyzési eljárás tárgyára és iratainak vizsgálatára.
[37] A változás nyilvántartásba vételére irányuló eljárás (Cnytv. 37. §) szabályait illetően a kérelem mellékleteit általános jelleggel a Cnytv. 24. §-a, ahhoz kapcsolódóan még a 38. §, az egyes szervezetekre vonatkozó speciális követelményeket pedig a törvény IV. Fejezete tartalmazza. Kitűnik az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokból (IV. Fejezet 36. cím), hogy a törvény nem azonosan szabályozza a bíróság feladatát a sportegyesületek és az országos sportági szakszövetségek nyilvántartási ügyeiben (69-70. §).
[38] Kiemeli a Kúria, hogy a Civil tv. 34. §-ából további elvárás következik - többek között a létesítő okirat tartalmával szemben is - a közhasznú jogállás elnyeréséhez, amelyet a Cnytv. speciális eljárási szabályok között rendel vizsgálni. Azt, hogy konkrét változásbejegyzési eljárás törvényes keretei ezt szintén megengedik-e, ugyancsak a Cnytv. határozza meg.
[39] A jogerős végzés nem az előzőeknek megfelelő szempontrendszer alapján foglalt állást az ügyben.
[40] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[41] A folytatódó másodfokú eljárásban az ítélőtáblának az előzőekre figyelemmel érdemben, a kérelmező országos sportági szakszövetségre irányadó eljárási és anyagi jogszabályok alkalmazásával kell döntenie az elsőfokú végzés felülbírálatáról az Ügyész fellebbezésének elbírálásával.
(Kúria Pfv.III.20.030/2024/7.)