adozona.hu
ÍH 2024.121
ÍH 2024.121
KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZÜNET HATÁSA A KERESETINDÍTÁSI HATÁRIDŐRE A kormányzati igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik. Az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe, tehát figyelmen kívül marad. [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bekezdés i) pont; 2023. évi XXVI. törvény 3. § (2) bekezdés 3. pont; 407/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Sz. Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: Ajánlatkérő) "T. pályázat keretében - Sz., K. u. 29. sz. alatti épület" tárgyban folytatott közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötött a nyertes ajánlattevő a H. Építész Irodai és Szolgáltató Kft.-vel (a továbbiakban: kérelmezett). Az Ajánlatkérő közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésének pénzügyi finanszírozását a projekt támogatási szerződése biztosította a Minisztérium Irányító Hatósága (a továbbiakban: IH), 2...
ÍH 2024.121 KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZÜNET HATÁSA A KERESETINDÍTÁSI HATÁRIDŐRE
A kormányzati igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik. Az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe, tehát figyelmen kívül marad. [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bekezdés i) pont; 2023. évi XXVI. törvény 3. § (2) bekezdés 3. pont; 407/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdés]
Az Sz. Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: Ajánlatkérő) "T. pályázat keretében - Sz., K. u. 29. sz. alatti épület" tárgyban folytatott közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötött a nyertes ajánlattevő a H. Építész Irodai és Szolgáltató Kft.-vel (a továbbiakban: kérelmezett). Az Ajánlatkérő közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésének pénzügyi finanszírozását a projekt támogatási szerződése biztosította a Minisztérium Irányító Hatósága (a továbbiakban: IH), 2017. szeptember 28. napján kelt támogatói döntése szerint. A Magyar Államkincstár, mint közreműködő szervezet közbeszerzési ellenőrzése folyományaként 2019. július 10. napján szabálytalansági gyanúbejelentéssel élt az IH felé, aki 2019. július 25. napján a szabálytalansági eljárás mellőzéséről döntött. A Miniszterelnökség, mint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 152. § (1) bekezdés g) pontja szerinti - hatásköri - jogelőd szervezet (a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) 2023. augusztus 17. napján az alperes hivatalbóli eljárását kezdeményezte az Ajánlatkérő által lefolytatott projekt megvalósításához kapcsolódó közbeszerzési eljárás tekintetében. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértő esemény időpontjaként 2015. szeptember 17. napját, a szerződésmódosítás időpontját, míg a tudomásszerzés időpontjaként 2023. június 23. napját, a szabálytalansági eljárás megindításának napját jelölte meg; kérte a szerződésmódosítás kapcsán a régi Kbt. 132. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogsértések megállapítását.Az alperes végzésével (a továbbiakban: Végzés) a Kbt. 145. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette, megállapítva, hogy a hivatalbóli kezdeményező a 90 napos szubjektív jogvesztő határidőt túllépve, elkésetten nyújtotta be hivatalbóli kezdeményezését 2023. augusztus 17. napján.
A felperes a Végzést keresettel támadta, keresetlevelét 2024. január 4. napján nyújtotta be.
Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján visszautasította. Döntése indokolásában megállapította, hogy a felperes a keresettel támadott végzést 2023. december 21. napján szabályszerűen átvette, a Kbt. 169. § (1) bekezdése szerinti keresetindítási határidőt (8 nap) ettől az időponttól kell számítani, amely 2023. december 29. napján telt el. A "KH_01 Űrlap a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése elleni bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének beterjesztéséhez" nyomtatványon szereplő AVDH nyomtatott hitelesítés, valamint a keresetlevélen szereplő minősített elektronikus aláírás szerint, továbbá az alperes által megküldött info.xml fájl adatai alapján a keresetlevél benyújtásának időpontja 2024. január 4. Miután a felperes a keresetlevelet csak 2024. január 4. napján nyújtotta be elektronikus úton, ezért az elkésett. A felperes a mulasztás kimentésére igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
A felperes a fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte, tekintettel arra, hogy elsőfokú bíróság az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XXVI. tv.) 3. § (2) bekezdésének 3. pontjában szabályozott lényeges eljárási szabályt sértett meg, ami alapján jogsértő a keresetlevél Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszautasítása. Álláspontja szerint nem vitatott, hogy a keresettel támadott alperesi végzést 2023. december 21. napján szabályszerűen átvette, amelyre tekintettel a Kp. 39. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kbt. 169. § (1) bekezdése szerinti, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja 2023. december 29. Az elsőfokú bíróság a Kp. 39. § (4) bekezdése, Kbt. 169. § (1) bekezdése szerinti szabályok mellett figyelmen kívül hagyta 2023. évi XXVI. tv. 3.§ (2) bekezdés 3. pontjában foglalt speciális rendelkezést, ami szerint az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe. Lex specialis derogat legi generali, és mivel 2024. január 4. napján elektronikusan nyújtotta be a keresetlevelet a keresetindítás benyújtására nyitva álló határidő megtartott.
Az alperes a fellebbezésre előterjesztett észrevételében akként érvelt, hogy a 2023. évi XXVI. tv. 3. § (2) bekezdésének 3. pontját nem lehet úgy értelmezni, hogy a felperes számára nyitva álló keresetindítási határidő az igazgatási szünet mértékével meghosszabbodna. A Kbt. és Kp. kógens rendelkezéseire figyelemmel az igazgatási szünet ideje alatt az egyes jogcselekmények megtételére nyitva álló határidő nem telik le, így az adott jogcselekmény megtételének elmaradásához fűzött jogkövetkezmények alkalmazására nem kerülhet sor. Perbeli esetben ez azt eredményezi, hogy a közigazgatási per megindítására irányadó határidő az igazgatási szünet időtartama alatt nem, ellenben az azt követő munkanapon lejár (anyagi jogi határidő). Az alperes meglátása szerint nem lehet jogalkotói cél, hogy az alperes döntésével szemben bizonyos személyi kört kiemelve többletidőt biztosítson a keresetlevél benyújtására, ezért különös figyelemmel arra, hogy (véleménye szerint) a keresetindítási határidő nem eljárásjogi természetű, ellentmondás áll fenn a 2023 évi XXVI. tv., illetve a Kp. rendelkezései között, amelynek feloldása akként lehetséges, hogy a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő nem az igazgatási szünetben, hanem az azt követő munkanapon (a perbeli esetben: 2024. január 2. napján) jár le. Mivel felperes nem vitatottan 2024. január 4. napján nyújtotta be az a 2023. december 21. napján átvett Végzéssel szembeni keresetlevelet, így a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának volt helye.
A felperes fellebbezése alapos. Az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezések között figyelmen kívül hagyta 2023. évi XXVI. tv. 3. § (2) bekezdésének 3. pontját, ami alapján jogszabálysértő a keresetlevél Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja szerinti keresetlevél visszautasítása. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. A Kp. 48. § (1) bekezdése szabályozza az ún. közigazgatási perakadályokat vagy perelőfeltételeket. A Kp. 48. § (1) bekezdése olyan perakadályokat tartalmaz kimerítő felsorolásban, amelyek megakadályozzák a közigazgatási bíróságot a közigazgatási jogvita érdemében való döntésben. A Kp. 48. §-ában szereplő közigazgatási perakadályokat a bíróságnak hivatalból kell vizsgálni. Sérti azonban a Kp. 2. § (2) bekezdését és a tisztességes bírósági eljárás és a jogorvoslathoz való jog követelményét, ha a bíróság olyan per akadályt állapít meg, amely nem valós. A perben nem vitatott adatok szerint a felperes az alperes végzését 2023. december 21. napján vette át, és a keresetlevelet 2024. január 4. napján terjesztette elő. A felperes fellebbezésére tekintettel a Fővárosi Ítélőtáblának azt kellett eldöntenie, hogy a 2023. december 27. - 2024. január 1. közötti időtartam a felperes tekintetében kormányzati igazgatási szünetnek minősült-e, a keresetindítási határidő szempontjából figyelembevehető-e, és ha igen, miként. A Kp. a közigazgatási per indításának lényeges szabályai között meghatározza a keresetlevél benyújtásának helyét, idejét és módját. A Kbt. 169.§ (1) bekezdése azonban eltérő, lex specialis szabályt tartalmaz, miszerint: ha az Ákr., illetve e törvény alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a kereseti kérelmet - ha e törvény (Kbt.) eltérően nem rendelkezik - a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja arra az esetre írja elő a keresetlevél visszautasítását, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. Az ítélőtábla mindenekelőtt rögzíti, hogy keresetindítási határidő eljárási jogi természetű határidő, elmulasztása esetén a Kp. 36. § (1) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 153. §-a szerint helye lehet igazolási kérelemnek (amit egyes ágazati rendelkezések adott esetben kizárnak). A határidőre, annak számítására a Kp. 36.§ (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján alkalmazandó Pp. 146. § (3), (5) és (6) bekezdés. A 2023. évi XXVI. tv.-t - annak preambuluma szerint - az Országgyűlés a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodás, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő foglalkoztatottak pihenéshez való jogának összehangolt biztosítása érdekében alkotta meg. Célja, hogy - a bírósági ítélkezési szünethez hasonlóan - az állami és az önkormányzati szerveket, hivatalokat érintő igazgatási szünet összehangolásával biztosítsa a téli és nyári iskolai szünet ideje alatt az ezeknél a szerveknél foglalkoztatottak számára a pihenés lehetőségét oly módon, hogy az a lehető legrövidebb ideig késleltesse a folyamatban lévő ügyek elintézését. A törvény lehetőséget biztosított a Kormány számára, hogy téli, illetve nyári igazgatási szünetet rendeljen el. Amennyiben erre sor kerül, az valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervre, továbbá a Nemzeti Földügyi Központra egységesen vonatkozik. Ennek megfelelően a 2023. évi téli igazgatási szünet elrendeléséről szóló 407/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése alapján a téli igazgatási szünet elrendelésre került, az 2023. december 27. napjától 2024. január 1. napjáig tartott. Az pedig nem vitás, hogy a felperes a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § szerinti felsorolás alapján kormányzati igazgatási szerv, így kiterjed rá a 2023. évi XXVI. tv. személyi-tárgyi-szervi hatálya. A 2023. évi XXVI. tv. 3. § (1) bekezdése értelmében az igazgatási szünet időtartama alatt - a 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik. A 3. § (2) bekezdésének 3. pontjában foglaltak szerint az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe (tehát kiveendő, figyelmen kívül marad). A felperes esetében a keresetindítási határidő 2023. december 29. napján járt volna le, de ekkor már 2023. december 27. napjától kezdetét vette a kormányzati igazgatási szünet, amelynek időtartama a speciális rendelkezés alapján nem számított bele a keresetindítási határidőbe, azaz a keresetindítási határidő a kormányzati igazgatási szünet kezdetétől annak tartama alatt nem folyt. A keresetindítási határidő ezért 2023. december 22. és 2023. december 26. között folyhatott 5 napig, majd a kormányzati igazgatási szünet lejártát követően 2024. január 2. napjától ismét folyt tovább, így a 8. nap (a keresetindítási határidő utolsó napja) 2024. január 4. napjára esett, ezért a felperes a keresetlevelet a határidő utolsó napján határidőben terjesztette elő. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak - amennyiben más pergátló akadályt nem észlel - a keresetet érdemben kell elbírálnia.
(Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.750.353/2024/2.)