adozona.hu
ÍH 2024.110
ÍH 2024.110
KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET Kötelező jogi képviselet esetén nem tekinthető hatályosnak a ténylegesen a fél vagy törvényes képviselője által készített, tőle származó, de a jogi képviselő által alá nem írt és nem ellenjegyzett olyan beadvány, amelyet a jogi képviselő csupán az általa készített beadvány mellékleteként nyújt be a bíróságnak. [A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése; A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 74. §,
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte felszámolását.
A végzés ellen az adós terjesztett elő fellebbezést akként, hogy a másodfokú eljárásban meghatalmazott jogi képviselője által benyújtott FPK-08 számú űrlapon a végzés megváltoztatását és a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem visszautasítását kérte, valamint a fellebbezés indokainál a csatolt melléklet tartalmára utalt. A mellékelt iratot az adós törvényes képviselője készített...
ÍH 2024.110 KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET
Kötelező jogi képviselet esetén nem tekinthető hatályosnak a ténylegesen a fél vagy törvényes képviselője által készített, tőle származó, de a jogi képviselő által alá nem írt és nem ellenjegyzett olyan beadvány, amelyet a jogi képviselő csupán az általa készített beadvány mellékleteként nyújt be a bíróságnak. [A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése; A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 74. §, 366. §, 371. §]
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte felszámolását.A végzés ellen az adós terjesztett elő fellebbezést akként, hogy a másodfokú eljárásban meghatalmazott jogi képviselője által benyújtott FPK-08 számú űrlapon a végzés megváltoztatását és a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem visszautasítását kérte, valamint a fellebbezés indokainál a csatolt melléklet tartalmára utalt. A mellékelt iratot az adós törvényes képviselője készítette és írta alá, és abban a fellebbezés indokai mellett az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezése és az eljárás soron kívüli megszüntetése iránti kérelmet tüntetett fel.
A hitelező észrevétele az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányult.
Az ítélőtábla az iratok felterjesztését követően- a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés mellett - felhívta az adóst, hogy 8 napon belül határozott és egyértelmű fellebbezési kérelmét és annak a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 371. § (1) bekezdés b) és d) pontjának megfelelő indokolását a jogi képviselője által készített beadványban terjessze elő. A végzést az adós 2024. június 10. napján átvette, azonban abban foglaltaknak nem tett eleget.
A fellebbezés érdemi elbírálásra nem alkalmas.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdés f) pontja alapján felszámolási eljárásban a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban, az e törvényben meghatározott esetekben kötelező. A Cstv. 22. § (3) bekezdése ezzel összefüggésben akként rendelkezik, hogy a hitelező által benyújtott kérelem esetén a kérelmező részéről kötelező a jogi képviselet. E jogszabályi rendelkezések alapján a felszámolási eljárás során az elsőfokú eljárásban az adós részéről nem kötelező a jogi képviselet.
A Cstv. 6. § (3) bekezdés folytán irányadó bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (6) bekezdésének második mondata értelmében ugyanakkor az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező. A fizetésképtelenséget megállapító végzés az ügy érdemében hozott határozatnak minősül, ezért az azzal szemben fellebbezést előterjesztő adós számára a másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A kötelező jogi képviselet a Pp. 74. § (1) és (3) bekezdésében foglalt szövegezésre figyelemmel azt jelenti, hogy a félnek jog képviselővel kell eljárnia, beadványait jogi képviselő útján kell benyújtania. A beadványban foglalt nyilatkozatot tehát a jogi képviselőnek kell megtennie. Ezért csupán a fél vagy törvényes képviselője által személyesen elkészített és aláírt okiratnak a jogi képviselő általi benyújtása és annak tartalmára való utalás nem minősül jogi képviselő útján történő eljárásnak, az ilyen okiratban foglaltak nem pótolják az adott beadvány jogszabály szerint szükséges tartalmi elemeit, így fellebbezés esetében a Pp. 371. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában előírtakat. A kötelező jogi képviselet azt a célt szolgálja, hogy a fél a kérelmeit, beadványait szakszerűen, a törvény által előírt tartalmi és alaki követelményeket kielégítő módon terjessze elő, elősegítve ezzel a per hatékony előrevitelét.
A Pp. 72. §-ához fűzött miniszteri indokolás a kötelező jogi képviselet főszabályként való meghatározásának az indokát abban jelöli meg, hogy "a tapasztalatok szerint az utóbbi évtizedekben a polgári jogviták a korábbiakhoz képest lényegesen bonyolultabbá váltak, így a felperes részéről a megalapozott igényérvényesítés, alperesi oldalon pedig az eredményes védekezés többnyire olyan jogi szaktudást igényel, ami nélkülözhetetlenné teszi a fél jogi szakember közreműködésével történő eljárását. A felek percselekményeinek szakszerűsége nagymértékben elősegítheti mind a hatékony igényérvényesítést illetve jogvédelmet, mind az azzal szembeni védekezést, továbbá a perek észszerű időn belüli befejezését."
A Pp-t módosító 2020. évi CXIX. törvény 5. §-ához fűzött miniszteri indokolás is azt tartalmazza, hogy a Pp. 74. § (3) bekezdésének módosítása - a jogi képviselő "közreműködése" helyett a jogi képviselő "útján való benyújtás" szövegezés használata - egyértelművé teszi, hogy kötelező jogi képviselet esetén a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek nem csupán rendelkeznie kell jogi képviselővel, hanem a perorvoslati kérelmet a jogi képviselő útján kell benyújtania.
A fél vagy törvényes képviselője által készített és a jogi képviselő beadványához mellékletként csatolt okiratban foglalt kérelmek és nyilatkozatok a Pp. 74. § (1) bekezdése alapján hatálytalanok. Ekként foglalt állást a Kúria BH 2017.191. számon közzétett eseti döntésben is hivatkozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Pfv.II.20.783/2013/8. számú ítéletében is a korábban hatályban volt polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hasonló tartalmú 73/B. § (1) bekezdése kapcsán. Nem lehet formálisan a jogi képviselő útján való benyújtást akként értelmezni, hogy annak megfelel pusztán a fél vagy törvényes képviselője által készített és aláírt beadvány jogi képviselő által a bíróságnak történő megküldése. Ez a kötelező jogi képviselet intézményét az értelmétől fosztaná meg. Ezért nem tekinthető így hatályosnak a ténylegesen a fél vagy törvényes képviselője által készített, tőle származó, de a jogi képviselő által alá nem írt és nem ellenjegyzett olyan beadvány, amelyet a jogi képviselő csupán az általa készített beadvány mellékleteként nyújt be a bíróságnak. A hatálytalanság pedig a Pp. 74. § (1) bekezdése alapján azt jelenti, hogy úgy kell tekinteni, a fél nyilatkozatott nem tett, az ilyen beadványban foglaltakat tehát nem lehet figyelembe venni.
Jelen esetben az adós meghatalmazást adott jogi képviselő részére, aki az általa cégkapuján benyújtott űrlapon fellebbezési kérelmet feltüntetett, míg a fellebbezés indokai kapcsán a csatolt melléklet tartalmára utalt. A mellékletet ugyanakkor az adós törvényes képviselője készítette és írta alá, így az abban foglaltak a fentiek szerint nem tekinthetők jogi képviselő útján benyújtottnak. Következésképpen a jogi képviselő által benyújtott fellebbezés tartalmának kizárólag az űrlapon feltüntettek minősülnek. Emiatt a fellebbezés hiányos, mivel az nem tartalmazza a fellebbezés indokát [Pp. 371. § (1) bekezdés b) pont] és a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértést [Pp. 371. § (1) bekezdés d) pont]. A fellebbezés hiányait pedig az adós hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta, ezért a Pp. 366. § (2) bekezdése értelmében a fellebbezés visszautasításának van helye.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 367. § (1) bekezdése és Pp. 366. § (2) bekezdése alapján a fellebbezést visszautasította.
(Szegedi Ítélőtábla Fpkf.III.30.097/2024/3.)