adozona.hu
ÍH 2024.108
ÍH 2024.108
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS - DISZPOZITÍV RENDELKEZÉSEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS Ha a gazdasági társaság tagjai a létesítő okiraban nem tértek el a Ptk.-nak attól a szabályától, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá, a taggyűlési jegyzőkönyv hitelesítéséhez elegendő egy személy aláírása akkor is, ha a taggyűlés két jegyzőkönyv hitelesítőt választott. [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:4. §, 3:193. § (2) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégnyilvántartásba a Cg...-09-521090 cégjegyzékszám alatt bejegyzett S. Kft. tagja a B. Korlátolt Felelősségű Társaság és N. F., a tagok a törzstőkéből egyenlő arányban részesednek. Az ügyvezetői tisztséget N. F. és G. J. tölti be, önálló képviseleti joggal.
A cég 2023. június 1. napján 19. szám alatt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyben N. F. ügyvezető cégnyilvántartásból törlését kérte. Kérelméhez csatolta a 2023. május 26-án kelt megismételt taggyűlésről készült jegyzőkö...
ÍH 2024.108 TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS - DISZPOZITÍV RENDELKEZÉSEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS
Ha a gazdasági társaság tagjai a létesítő okiraban nem tértek el a Ptk.-nak attól a szabályától, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá, a taggyűlési jegyzőkönyv hitelesítéséhez elegendő egy személy aláírása akkor is, ha a taggyűlés két jegyzőkönyv hitelesítőt választott. [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:4. §, 3:193. § (2) bekezdés]
A cégnyilvántartásba a Cg...-09-521090 cégjegyzékszám alatt bejegyzett S. Kft. tagja a B. Korlátolt Felelősségű Társaság és N. F., a tagok a törzstőkéből egyenlő arányban részesednek. Az ügyvezetői tisztséget N. F. és G. J. tölti be, önálló képviseleti joggal.A cég 2023. június 1. napján 19. szám alatt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyben N. F. ügyvezető cégnyilvántartásból törlését kérte. Kérelméhez csatolta a 2023. május 26-án kelt megismételt taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, amely szerint az 1/2023. (05.26.) számú taggyűlési határozattal a taggyűlés két jegyzőkönyv hitelesítőt választott, a 3/2023. (05.26.) számú taggyűlési határozattal pedig a cégjegyzékbe bejegyzett N. F. ügyvezetőt tisztségéből a határozat hozatalának napjával visszahívta.
A cégbíróság a bírósági titkár által hozott Cg. 25. sorszám alatti végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdésére utalással a Ctv. 46. § (6) bekezdése alapján a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította. A végzést az ítélőtábla a Cgf.II.47.013/2023/2. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. A megismételt eljárásra előírta, hogy a szabályosan megalakított elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a változásbejegyzési kérelemmel egyidejűleg benyújtott taggyűlési jegyzőkönyv megfelel-e a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:193. § (2) bekezdésében foglaltaknak, majd ezt követően kell határoznia a változásbejegyzési kérelem elutasításáról, vagy a kért változás bejegyzéséről.
A megismételt eljárásban a cégbíróság a 32. számú végzésével a céget hiánypótlásra hívta fel. Más mellett megállapította, hogy a csatolt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen jelenlévők egyhangúlag két jegyzőkönyvhitelesítő megválasztásáról döntöttek annak ellenére, hogy a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. általános szabályai szerint egy hitelesítő megválasztása is elegendő okirati kellék lett volna. A taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet egyetlen hitelesítő írta alá, így a csatolt okirat a tagok által akarategységben meghatározott alakisággal nem rendelkezik. Mivel a tagok szándéka okiratban rögzítetten két és nem egy hitelesítő megválasztására irányult, az ügyvezető és önállóan egy tag sem vonhatja el a taggyűlés döntési jogkörét és határozhatja meg, a két megválasztott hitelesítő közül ki tehet ilyen minőségében hatályos nyilatkozatot. Felhívta ezért a céget, hogy csatoljon olyan okiratot, mely a társaság döntésének megfelelően a másik jegyzőkönyvhitelesítő aláírását is tartalmazza, vagy csatoljon olyan taggyűlési jegyzőkönyvet, melyben a fenti ellentmondás nem merül fel.
A cég a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, ezért a cégbíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a változásbejegyzési kérelmet a Ctv. 50. § (1) bekezdés értelmében alkalmazandó 46. § (6) bekezdése alapján elutasította.
A cég a fellebbezésében a végzés megváltoztatásával kérte a változásbejegyzési kérelem szerinti változás cégjegyzékbe való bejegyzését. Arra hivatkozott, hogy a cég társasági szerződése a taggyűlés tekintetében nem tartalmaz a Ptk. szabályaitól eltérő szabályozást, ezért a cégbíróság végzése jogszabálysértő. A Ptk. 3:193. § (2) bekezdése helyes értelme szerint a taggyűlési jegyzőkönyvet elegendő egy hitelesítő személynek aláírnia akkor is, ha a taggyűlés több hitelesítőt is megválaszt, ez a jogszabályi elvárás pedig teljesült. Ezért a cégbíróság hiánypótlási felhívása szükségtelen és egyben jogszabályba ütköző volt.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészíti ki: a cég társasági szerződése nem tér el a Ptk. 3:193. § (2) bekezdésben írt azon szabálytól, miszerint a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. A változásbejegyzési eljárásban becsatolt, a 2023. május 26-i megismételt rendkívüli taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető mellett a B. Kft. tag képviselőjeként jelenlevő, jegyzőkönyvhitelesítőnek megválasztott dr. W. Á. ügyvéd aláírta, míg a másik tag, N. F. képviselőjeként jelenlevő és jegyzőkönyvhitelesítőnek ugyancsak megválasztott N. B. B. nem írta alá.
Az így kiegészített tényállás alapján a fellebbezés a következők miatt alapos.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán a változásbejegyzési eljárásban is alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdés szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-25. § és 27-29. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, és a 38. § (2)-(4) bekezdése szerinti összevetés során észlelt hiba megszüntethető-e. A Ctv. 46. § (3) bekezdése előírja, hogy ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki, míg a Ctv. 46. § (6) bekezdése értelmében a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő.
A hiánypótlásra felhívó végzésben az elsőfokú bíróság a 2023. május 26-án tartott taggyűlésről készült jegyzőkönyv azon alaki hibája miatt hívta fel hiánypótlásra a céget - majd annak nem teljesítése miatt azért utasította el a változásbejegyzési kérelmet -, mert azt csak egy jegyzőkönyvhitelesítő írta alá, noha a taggyűlésen két jegyzőkönyvhitelesítőt választottak.
A Ptk. 3:193. § ugyan valóban meghatározza azokat az alaki és tartalmi elemeket, amelyekkel a taggyűlés jegyzőkönyvét el kell készíteni, azonban ezen szabályok megsértése, avagy egyes - a törvényben meghatározott - elemek hiánya nem jár feltétlenül azzal, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt, a változás alapjául szolgáló határozat is jogszabályba ütköző lenne. Ha a taggyűlésen jelenlévő személyek száma, kiléte, az általuk képviselt szavazatok aránya, a napirendi pontok, a napirendi pontok alapján a szavazásra bocsátott határozati javaslat és az arra leadott szavazatok és ellenszavazatok megállapíthatóak, a határozat a további kellékek mellőzése esetén is alkalmas a kívánt jogkövetkezmény elérésére, a változásra. Így, ha a taggyűlésen két jegyzőkönyvhitelesítőt választottak, de a társaság tagjai közötti vita folytán az egyik ilyen személy a jegyzőkönyv tartalmát aláírásával nem tudja hitelesíteni, a meghozott határozat még nem jogszabályba ütköző, ha annak tartalma nem vitás a felek között. A bírói gyakorlat túlnyomó része egységes abban, hogy a változás alapjául szolgáló határozatot tartalmazó jegyzőkönyv esetleges alaki, tartalmi hiányossága nem érinti a határozat jogszabálynak megfelelőségét. (BDT 2019.4019., BDT 2018.3935.)
A társaság működését alapvetően meghatározó határozat meghozatalának folyamatát, eljárásrendjét szabályozó, a Ptk.-ban, illetve a társasági szerződésben szereplő előírások biztosítják a határozathozatal tagok általi kiszámíthatóságát, átláthatóságát, lényegében a társaság jogszerű működését. A Ptk. 3:4. §-ának a jogi személy valamennyi típusára alapelvként irányadó, a létesítés szabadságát rögzítő rendelkezéseiből következően a gazdasági társaság tagjainak autonómiája arra terjed ki, hogy - a (3) bekezdésben tételesen felsorolt eseteken kívül - a létesítő okiratban egyező akarattal eltérhetnek a tagok egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyára, valamint a társaság szervezetére és működésére vonatkozó diszpozitív szabályoktól. Ennek hiányában azonban a létesítő okiratban eltérően nem szabályozott minden kérdésben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (BH2022.212.). Mivel a jelen esetben a cég társasági szerződése nem tartalmaz olyan szabályozást, ami a taggyűlési jegyzőkönyv két hitelesítő általi aláírását követelné meg, ezért helytállóan hivatkozott arra a fellebbezés, hogy az elsőfokú bíróság jogsértően utasította el a változásbejegyzés iránti kérelmet, mert a Ptk. 3:193. § (2) bekezdésében írt alakiságnak megfelelt a kérelemhez csatolt jegyzőkönyv.
Annak pedig ügydöntő jelentősége nem volt, hogy a taggyűlésen a tagok két jegyzőkönyvhitelesítőt választottak. A Ptk. diszpozitív szabályaitól csak a társasági szerződésben térhetnek el a tagok, a taggyűlési jegyzőkönyv alakiságaira irányadó eltérésről azonban taggyűlési határozattal olyan módon nem rendelkezhetnek, hogy az kötelező lenne a társaság működésére. [Ptk. 3:4. § (1) bekezdése]
Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 389. § folytán irányadó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és elrendelte a 19. sorszám alatti kérelemben foglalt változásnak a cégjegyzékbe történő bejegyzését.
(Győri Ítélőtábla Cgf.II.47.017/2023/2.)