adozona.hu
ÍH 2024.104
ÍH 2024.104
KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK IDŐPONTJA A szervezet a közhasznú jogállást a nyilvántartásba vétellel szerzi meg, a közhasznú jogállás bejegyzésének nincs visszaható hatálya. Ha a szervezet a jogszabálysértő állapotot a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés alapjául szolgáló alapszabály jogszabálysértő voltának kiküszöbölése útján csupán a jogszabálysértő iraton alapuló nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per alatt - bírói felhívásra - hárítja el, a közhasznú jogállá
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az Ügyész a 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 46/A. § (5) bekezdése alapján terjesztett elő keresetet az alperessel szemben. A módosított végleges keresete szerint - nem vitatva, hogy az alperes az alapszabály jogsértő voltát kiküszöbölte - a Fővárosi Törvényszék Pk.60.314/2018/12. számú végzésének megváltoztatását kérte akként, hogy az alperes az ítélet jogerőre emelkedésének napjától közhasznú jogállású szervezet. Kérte a nyilvántartó bíróság megkeresését változás hivatalból történő be...
ÍH 2024.104 KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK IDŐPONTJA
A szervezet a közhasznú jogállást a nyilvántartásba vétellel szerzi meg, a közhasznú jogállás bejegyzésének nincs visszaható hatálya. Ha a szervezet a jogszabálysértő állapotot a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés alapjául szolgáló alapszabály jogszabálysértő voltának kiküszöbölése útján csupán a jogszabálysértő iraton alapuló nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per alatt - bírói felhívásra - hárítja el, a közhasznú jogállás bejegyzésének jogalapját a kontrollperben hozott jogerős ítélet teremti meg. [2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 46/A. § (6) bekezdés; 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 33. §]
[1] Az Ügyész a 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 46/A. § (5) bekezdése alapján terjesztett elő keresetet az alperessel szemben. A módosított végleges keresete szerint - nem vitatva, hogy az alperes az alapszabály jogsértő voltát kiküszöbölte - a Fővárosi Törvényszék Pk.60.314/2018/12. számú végzésének megváltoztatását kérte akként, hogy az alperes az ítélet jogerőre emelkedésének napjától közhasznú jogállású szervezet. Kérte a nyilvántartó bíróság megkeresését változás hivatalból történő bejegyzése iránt.[2] Az alperes ellenkérelmében vitatta, hogy a közhasznú jogállásának megszerzésének időpontja a felperes által megjelölt időpont. Kiemelte, hogy a megjelölt hiányosságokat pótolta, annak nyilvántartásba vétele megtörtént.
[3] Az elsőfokú bíróság az ítéletében a Fővárosi Törvényszék Pk.60.314/2018/12. számú végzését akként változtatta meg, hogy az alperes közhasznú jogállása megszerzésének időpontja az ítélet jogerőre emelkedésének napja. Megkeresni rendelte a Fővárosi Törvényszéket mint az alperesi szervezetet nyilvántartó bíróságot, hogy az alperes közhasznú jogállása megszerzésének időpontját a nyilvántartásba jegyezze be.
[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperesi egyesület nyilvántartásba vételét követően 2023. április 25-én változásbejegyzési eljárást kezdeményezett az alapszabály módosítása miatt, valamint a közhasznú jogállása bejegyzését kérte. A Fővárosi Törvényszék Pk.60.314/2018/12. számú határozatában elrendelte az alperesi egyesület közhasznú jogállása, továbbá az alapszabály módosításának időpontjaként 2023. április 21. napjának nyilvántartásba vételét. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesnek a Cnytv. 46/A. § (4) bekezdése alapján perindítási joga volt, a keresetlevelét a Cnytv. 46/A. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel határidőben terjesztette elő. Rámutatott, hogy a Cnytv. 46/A. § rendelkezései határozzák meg az úgynevezett kontrollperben a bíróság által megtehető intézkedéseket és ehhez képest a bíróság érdemi döntését. Így arról kellett határoznia, hogy az alperesi szervezet közhasznú jogállása megszerzésének időpontja tekintetében a Fővárosi Törvényszék Pk.60.314/2018/12. szám alatti végzése megváltoztatásra szorul-e. A per adatai alapján megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék Pk.60.314/2018/12. számú végzése a változásbejegyzésre (alapszabály módosítása) és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére vonatkozó bejegyzés jogszabálysértő volt. A felperes olyan jogszabálysértésre hivatkozott, amit a bejegyzési eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna. Az alperes nem tette vitássá, hogy a 2023. április 21. napján kelt alapszabálya jogszabálysértő módon hiányos volt, e hiányosságokat pótolta, alapszabályát 2023. szeptember 22. napján módosította és változásbejegyzési eljárás keretében azt a nyilvántartó bíróság 2023. szeptember 29-én nyilvántartásba vette. Rámutatott, hogy nem volt vitatott a perben, miszerint az alapszabálynak a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelő, 2023. szeptember 22-i, a kereset szerinti módosítása teremtette meg az alapját a közhasznú jogállás megszerzésének. A közhasznú jogállás megszerzése arra tekintettel történhet meg, hogy a bíróság felhívására az alperes az alapszabályát módosította, azt a nyilvántartó bíróság bejegyezte, azaz a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdése értelmében a bíróság felhívása eredményre vezetett. A Cnytv. 92. § (1) bekezdés g) pontja alapján nyilvántartás tartalmazza a közhasznú jogállás megszerzéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját. Utalt a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdésére, arra, hogy a bejegyzés jogalapját a jelen bíróság ítélete teremti meg, ezért a közhasznú jogállás megszerzésének időpontja a jelen ítélet jogerőre emelkedésének a napja. Megjegyezte, hogy az alperesnek a közérdek sérelmére történt hivatkozása nem volt alapos, mivel a felhívott jogszabályhely a közérdek védelmét a per megindítása során tartja szem előtt, és az Ügyész esetében a kontrollper megindítását a közérdek sérelme esetén annak valószínűsítése mellett teszi lehetővé. Ezért a keresetet alaposnak találta és a rendelkező rész szerint határozott.
[5] Az alperes a fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a közhasznúságra vonatkozó eredeti bejegyzés ne kerüljön megváltoztatásra. Másodlagosan akként kérte megváltoztatni az ítéletet, hogy a közhasznú jogállás megszerzésének időpontja az alapszabály módosításának 2023. szeptember 22-i időpontja. Harmadlagosan pedig akként kérte az ítélet megváltoztatását, hogy 2023. szeptember 29. a közhasznú jogállás megszerzésének időpontja. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdéséből nem vezethető le az ítélet szerinti közhasznú jogállás megszerzési időpont. Hangsúlyozta, hogy a per folyamán teljes mértékben eleget tett a felperesi keresetben foglaltaknak, a bejegyzett adatok ezáltal utólag teljes mértékben helyessé váltak, a törvény egyértelmű rendelkezést nem tartalmaz, hogy a fennálló bejegyzést ez milyen módon érinti, ezért a jogértelmezés szokásos eszközeivel lehet feltárni a norma helyes értelmezését az Alaptörvény 28. cikke alapján. Ennek pedig megítélése szerint az általa indítványozott megoldások inkább megfelelnek, mint a felperesi indítványban szereplő. Hivatkozott az Alkotmánybíróság határozatain keresztül azon joggyakorlatra, hogy a jogalkalmazónak is a már lezárt létrejött jogviszonyok kíméletével kell eljárnia akkor, ha egy jogi helyzetet utólagosan kíván megváltoztatni. Megítélése szerint semmilyen indok nincs arra, hogy ettől az elvtől a rendes bíróságok a saját jogalkalmazásukban eltérjenek. Az európai joggyakorlat is éppen azt mutatja, hogy a rendes bíróságokkal szembeni követelmény, hogy a lezárt jogviszonyok jogerős bírói döntés alapján történő eljárás csak kivételes lehetőség legyen jogi helyzet a visszaható hatályú megváltoztatására. Az Európai Uniós joggyakorlatból is hivatkozott ítéleti döntésre. Az EUB döntéseiben a res iudicata elve körében kifejtettekre, valamint a tényleges érvényesülés elvére hivatkozva hangsúlyozta, hogy jogviszonyait jóhiszeműen alakította a jogerős végzésnek megfelelően a nyári ítélkezési szünet folytán pedig később szerzett tudomást a felperes által kifogásoltakról. Méltánytalannak tartotta, hogy hosszú idő elteltével, csak az ítélet szerinti napon kerülne bejegyzésre a közhasznú státusza, amely határidő túlmutat a Cnytv. alapján számításba vehető határidőkön. Álláspontja szerint a jogsértő állapot a módosított alapszabállyal megszűnt, illetőleg azzal, hogy a nyilvántartó bíróság azt bejegyezte. A módosított alapszabályt a felperes is megfelelőnek találta. Megítélése szerint a közérdek a nyilvántartás hitelességéhez kötődik. Álláspontja szerint éppen a közhitelességet sérti egy hónapokig fennállt bejegyzés visszamenőleges megváltoztatása, ezért csak végső esetben és megszorítóan kell alkalmazni a jelen esetben indokolatlan rendelkezést a jogszerű állapot helyreállítása után. A közhasznú bejegyzés gazdasági cselekményekhez szükségképpen kötődik, hiszen e bejegyzésnek ilyen jellegű célja van. Megjegyezte, hogy az ítélet logikai levezetése sem helytálló, illetve nem az egyetlen lehetséges helytálló logikai értelmezés. A Cnytv. 46/A. § (6) bekezdéséből nem következik kényszerítően, hogy feltétlenül kell, hogy legyen olyan adat, amelyet a kontrollper eredményeként kell törölni, vagy bejegyezni. A törvényhely egyszerű nyelvtani értelmezése megengedi, hogy amennyiben már helyreállt a törvényes rend, akkor a nyilvántartást érintő változásra nincs szükség; azt pedig mindenképpen megengedi a nyelvtani és logikai értelmezés is, hogy a kontrollper eredményeképpen a törvényszék a közhasznúság keletkezéseként azt a dátumot jegyezze be, mely dátummal már minden feltételnek megfelelt az alperes.
[6] Felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megítélése szerint a fellebbezéssel érintett körben az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból levont jogi következtetése is helytálló és megfelelően indokolt. Az alperesi fellebbezésben írtak nem változtatnak az ítéleti rendelkezések megalapozottságán. Érvelt amellett, hogy a tételes jog egyértelműen rendezi a közhasznú jogállás megszerzésének napját. A kontrollperben a megváltoztatott végzés a jogerőre emelkedés tekintetében osztja a perbíróság határozatának jogi sorsát, azaz a perbíróság határozatával emelkedik jogerőre. Utalt a Cnytv. 92. § (1) bekezdés g) pontjára és kifejtette, hogy erre figyelemmel az elsődleges, másodlagos, harmadlagos fellebbezési kérelemben indítványozott időpontok nem lehetnek a közhasznú jogállás megszerzésének időpontjai. Megjegyezte, hogy a bíróság nem sértette meg a létrejött jogviszonyok kíméletének követelményét. Utalt arra, hogy az alperes függő jogi helyzetben vállalt olyan kötelezettséget, melynek teljesíthetősége a közhasznúságot megállapító, végzés megtámadásától függött.
[7] A fellebbezés nem alapos.
[8] Az elsőfokú ítéletet kizárólag az alperes támadta fellebbezéssel, ezért az alperesi fellebbezési kérelemhez kötötten bírálta felül az elsőfokú ítélet megalapozottságát a Fővárosi Ítélőtábla.
[9] A jelen peres eljárás a Cnytv. 46/A. §-án alapult. Cnytv. 46/A.§ (1) bekezdése alapította meg az ügyész perindítási jogát az alperes közhasznú jogállását nyilvántartásba bejegyző végzés ellen a (4) bekezdésben írt feltétel fennállása esetén. A törvényi rendelkezés egyúttal azt is meghatározta, hogy az ügyész milyen kérelemmel élhet, nevezetesen kérheti a nyilvántartásba vételről szóló végzés hatályon kívül helyezését. A (3) bekezdés szerint a keresetet a nyilvántartó bíróság eljárásnak jogszabálysértő volta alapítja meg, olyan jogszabálysértés, amelyet a nyilvántartásba vételi eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna. Az (5) bekezdésben foglaltakból következően, ha a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság felhívására a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket az alperes megtehette.
[10] Mindebből következően a közhasznú nyilvántartásba vételi eljárásban felmerült jogszabálysértés alapította meg a jelen peres eljárást. A peres eljárás célja e jogszabálysértés megszüntetése.
[11] Az nem volt vitatott az alperes által, hogy a közhasznú jogállás bejegyzése jogszabálysértő volt, ezért a jelen peres eljárásnak helye volt, továbbá az sem, hogy az alperes a felperes keresetét követően tett eleget a keresetben foglaltaknak, és szüntette meg a jogszabálysértő alapszabályi rendelkezéseket. Az alperes ezáltal a jelen peres eljárás alatt teljesítette a közhasznú jogállás törvényi feltételeit.
[12] A Cnytv. 46/A. § (6) bekezdése szerint, ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést megváltoztatja és megkeresi a nyilvántartó bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be, vagy törölje az érintett adatot.
[13] A közhasznúság törvényi feltételeit az alperes a jelen per alatt teljesítette, így annak megállapításra, hogy a közhasznú jogállás bejegyzés nem törvénysértő, a jelen perben kerülhetett és került sor. Ebből az is következik, hogy a közhasznú jogállás megszerzésének időpontja nem lehet a nyilvántartó bíróság közhasznú jogállást nyilvántartásba vevő végzésében foglalt időpont, hiszen akkor még nem teljesültek maradéktalanul a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének törvényi feltételei. A jelen peres eljárás pedig éppen a keresetben megjelölt hiányosságok, a közhasznúság hiányzó törvényi feltételei pótlására adott lehetőséget. E hiányosság kiküszöbölésével teljesültek maradéktalanul a közhasznúság és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének törvényi feltételei. Mindezekből következően módosul a közhasznú jogállás megszerzésének az időpontja, az alább kifejtettekre is tekintettel.
[14] A Cnytv. 92. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza a közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznú jogállás megszerzéséről, módosításáról, törléséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját.
[15] Az Ectv. (2011. évi CLXXV. tv.) 33. § kimondja, a szervezet a közhasznú jogállást a nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
[16] E törvényi rendelkezésekből következően a bejegyzésnek nincs visszaható hatálya. A Cnytv. 46/A. §-a teremtette meg a törvénysértő állapot megszüntetésének lehetőségét, meghatározott időben és eljárási rendben. A közhasznú jogállást megszerző szervezet a törvényi rendelkezésekkel tisztában kellett legyen, így számolnia kellett azzal, hogy a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét követően még lehetőség van a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés esetleges jogszabálysértése és így az annak alapját képező alapszabály törvénysértő rendelkezései miatt kontrollper indítására. Amennyiben e perben az alapszabály jogszabálysértő hiányosságát az alperes nem küszöbölte volna ki, a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére került volna sor. A jogsértő állapot kiküszöbölése következtében ez nem, csupán a közhasznú jogállás megszerzésének időpontja nyilvántartásba vétele volt szükséges. Az Ectv. 33. § egyértelműen rendelkezését egybevetve a Cnytv. 46/A. § és ezen belül a (6) bekezdés rendelkezéseivel, a jelen peres eljárás eredményeként a közhasznúság törvényi feltételeinek csupán a per alatti maradéktalan teljesülése miatt, a közhasznú jogállás megszerzésének időpontja nem lehet visszaható hatályú, ezért sem a másodlagos fellebbezés szerinti alapszabály módosításának időpontja, sem a harmadlagos fellebbezés szerinti alapszabály módosítás időpontjának a nyilvántartásba vételi időpontja nem volt ilyenként meghatározható. Mindezekre figyelemmel sem a közhitelesség sérelme, sem a res iudicata a jelen speciális peres eljárásban fel sem merülhetett.
[17] A fellebbezésben felhívott EU joggyakorlat, EU döntések nem voltak alkalmazhatók a jelen perben, miután nem jogviszony képezte a per tárgyát, nem jogviszony megváltoztatására irányult a per. A közhasznúság megszerzése nem jogviszony, nem szerződésen alapul, hanem törvényi rendelkezéseken, törvényi eljáráson és törvényi feltételek teljesülésén. Ezért a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályok, jogelvek ugyancsak nem voltak irányadók.
[18] Mindezek kiemelésével az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a jogkövetkeztetésre, hogy a közhasznúság törvényi feltételeinek fennállását és így a közhasznúság nyilvántartásba vételének törvényes jogalapját a bíróság Cnytv. 46/A. § (6) bekezdése szerinti ítélete teremti meg, ezért az Ectv. 33. § rendelkezésére is tekintettel a közhasznú jogállás megszerzésének időpontja az ítélet jogerőre emelkedésének a napja.
[19] A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Cnytv. 5. § (1) bekezdés szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdés értelmében indokaira is tekintettel helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.176/2024/4.)