adozona.hu
BH 2024.7.172
BH 2024.7.172
Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a kereseten túlterjeszkedik [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperesi érdekelt mint eladó és a felperes mint vevő 2023. március 31. napján adásvételi szerződést kötött a perbeli ingatlanra. A szerződés megkötése során az alperesi érdekeltet X.Y. ügyvezető képviselte.
[2] Az alperesi érdekelt egyedüli tulajdonosának 1/2023. számú határozata szerint X.Y. ügyvezető vezető tisztségviselői megbízatása 2023. március 27. napjával visszahívással megszűnt. A változást a cégbíróság 2023. április 14-én - a jogviszony megszűnésének a visszahívás napja szer...
BH 2024.7.172 Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a kereseten túlterjeszkedik [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (2) bek.].
A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperesi érdekelt mint eladó és a felperes mint vevő 2023. március 31. napján adásvételi szerződést kötött a perbeli ingatlanra. A szerződés megkötése során az alperesi érdekeltet X.Y. ügyvezető képviselte.[2] Az alperesi érdekelt egyedüli tulajdonosának 1/2023. számú határozata szerint X.Y. ügyvezető vezető tisztségviselői megbízatása 2023. március 27. napjával visszahívással megszűnt. A változást a cégbíróság 2023. április 14-én - a jogviszony megszűnésének a visszahívás napja szerinti feltüntetése mellett - átvezette.
[3] Az adásvételi szerződés alapján a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvéd 2023. március 31. napján kérte a felperes tulajdonjogának bejegyzését, illetve annak a vételár megfizetéséig történő függőben tartását.
[4] Az alperes a 2023. április 5. napján kelt 102011/32023. számú végzésével értesítette a feleket az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáról. Az alperesi érdekelt a 2023. április 17. napján az alpereshez érkezett beadványában kérte a tulajdonjog bejegyzésére, illetve annak függőben tartására irányuló eljárás megszüntetését, figyelemmel arra, hogy a korábban képviseletére jogosult X.Y. ügyvezető vezető tisztségviselői megbízatása 2023. március 27. napjával visszahívással megszűnt.
[5] Az alperes a 2023. április 24. napján kelt 102011/6/2023. számú határozatával a felperes tulajdonjogának bejegyzése, illetve annak függőben tartása iránti kérelmet az ingatlan-nyilvántartási szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 51. § (1) bekezdése, 32. § (2) bekezdés e) pontja és 39. § (3) bekezdés d) pontja alapján elutasította. Kifejtette, hogy a cégnyilvántartás alapján X.Y. az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában már nem volt cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő, az általa kötött szerződés semmis. Hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:88 § (1) bekezdésére, amely alapján a semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen, továbbá az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 34. § (1) bekezdésére alapítottan megállapította azt is, hogy a vezető tisztségviselői megbízás megszűnésére tekintettel az eljáró ügyvéd részére adott meghatalmazás is érvénytelen, így az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem volt jogosult a felperes képviseletét ellátni.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben a határozat megsemmisítését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, azzal az iránymutatással, hogy az alperes az adásvételi szerződésben az eladó aláírását tekintse érvényesnek és hatályosnak, az eladó képviseletére jogosult személytől származónak. A kereset szerint az alperesi érdekelt gazdasági társaság képviseletét a 2023. március 31. napján lekért közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján X.Y. önálló cégjegyzési joggal látta el, melyet a közjegyző helyettes által 2023. március 31. napján készített hitelesített cégkivonat-másolat is alátámasztott. Erre tekintettel az alperesi érdekelt a felperessel szemben a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. § (1) és (2) bekezdése alapján nem hivatkozhat arra, hogy X.Y. az adásvételi szerződés keltének napján nem volt az alperesi érdekelt gazdasági társaság ügyvezetője.[7] A kereset szerint az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. és 63. §-a illetve az Inytv. 47. § (2) és (3) bekezdése szerinti tényállás tisztázására vonatkozó hatósági kötelezettségét, mivel a bejegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakult ki. Utalt továbbá arra, hogy a Ptk. 3:91. § (1) és (4) bekezdéseire és az alapján, hogy a jognyilatkozat akkor fejti ki hatását, ha a címzett tudott róla, az ügyvezető visszahívására csak 2023. április 14. napján került sor, függetlenül attól, hogy a visszahívó határozat 2023. március 27. napján kelt. A felperes szerint továbbá a jóhiszemű, ellenérték fejében való szerzése a Ptk. 5:174. § (1) bekezdése szerinti védelemben részesül.
[8] Az alperes és az alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat
[9] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Kifejtette, hogy az alperesi határozat a felperes által felhozott eljárási szabálysértések mentén nem bizonyult jogszabálysértőnek, az Inytv. 6. § (1) bekezdése, 7. § (1) bekezdése és 44. § (1) bekezdése alapján megállapítható, hogy az iktatás időpontja adja meg azt a napot, amit az ingatlanügyi hatóságnak a beadvány elintézésénél alkalmazandó jog kiválasztásánál figyelembe kell venni. Az ingatlanügyi hatóságnak a hozzá előterjesztett kérelem iktatási időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.[10] A jogerős ítélet szerint a cégnyilvántartás közhitelessége nem azt jelenti, hogy az abban szereplő adatok mindig, minden feltételek között a valóságnak megfelelnek, pusztán egy megdönthető vélelem arra, hogy a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatot, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve Cégközlönyben közzétett adatban bízva ellenérték fejében szerez jogot. Az ügyvezető személyében bekövetkezett változás befelé a társaság vonatkozásában, a társaság és a tagok viszonyában, valamint a cégbíróság irányában azonnal hatályos, harmadik személyek vonatkozásában pedig az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően, de visszamenőleges hatállyal.
[11] Megállapította, hogy az ingatlanügyi hatóság a cégkivonatot az Inytv. 37. § (3) és (3a) bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem iktatási időpontjára nézve köteles beszerezni a cégnyilvántartásból, az alperes az eljárása ideje alatt bekövetkezett cégváltozást nem értékelhette volna. A Kúria az EBH.2020.K.1. számon közzétett elvi döntésében szintén arról foglalt állást, hogy az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre, feljegyzésre irányuló kérelem az okiratnak az iktatásakor fennálló tartalma alapján bírálható el. Mivel a megelőző eljárás 2023. március 31. napján indult, így a 2023. április 14. napján a cégnyilvántartásba bejegyzett változást az ingatlanügyi hatóság nem vehetett figyelembe, mint ahogy a szerződés érvényességét sem döntheti el, mert az a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
[12] A jogerős ítélet szerint az ingatlanügyi hatóság a konkrét ügyben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően felmerült olyan jogi tényt értékelt, amely ellentétes az Inytv. 37. § (3a) és (3) bekezdéseivel. A bejegyzési kérelem iktatási időpontját követő cégváltozást alperes már nem értékelhette volna.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[13] A jogerős ítélettel szemben az alperesi érdekelt terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet ellentétes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43. § (1) bekezdésével és 85. §-ával.[14] A felülvizsgálati kérelem szerint az elsőfokú bíróság olyan jogi alapokon, olyan jogszabálysértésekre hivatkozással jutott arra a következtetésre, hogy az alperesi döntés jogszerűtlen, melyekre felperes keresetében nem hivatkozott, az alperesi döntést annak okán találta jogszerűtlennek, hogy az alperes az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem benyújtását követően felmerült olyan tényt értékelt, amely ellentétes az Inytv. 37. § (3a) és (3) bekezdéseivel, annak ellenére tehát, hogy a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseket megalapozatlannak találta, mégis megállapította az alperesi döntés jogszerűtlenségét, a felperes által megjelölttől érdemben eltérő jogszabálysértések alapján.
[15] Az alperesi érdekelt szerint továbbá a jogerős ítélet a keresetváltoztatással kapcsolatos jogkérdésben eltért a Kúria Kfv.II.37.317/2016/15. határozatának [13] és a Kfv.II.37.350/2022/7. számú határozatának [31] bekezdéseitől.
[16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a Kp. 85. § (2) bekezdéséből és a (3) bekezdés b) pontjából következően a bíróság azt köteles vizsgálni, hogy a hatóság a közigazgatási tevékenység megvalósításakor az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket betartotta-e, a fennálló tényeket figyelembe vette-e, vagyis az irányadó tényállást teljeskörűen feltárta-e, a bizonyítékokat önmagukban és együttesen logikai ellentmondás nélkül értékelte-e és mindebből helyes jogi következtetést vont-e le. E körben - még ha a felperes más jogi következtetés mentén jutott ugyanarra a jogkövetkeztetésre, mint az elsőfokú bíróság - a jogerős ítélet a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelt és az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.[19] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, és a 120. § (5) bekezdésének megfelelően a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül.
[20] A felülvizsgálati eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett-e a felperes keresetén, amikor azt állapította meg, hogy az alperes az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően bekövetkezett cégváltozást az Inytv. 37. § (3a) és (3) bekezdései alapján nem értékelhette volna.
[21] A Kp. 2. § (4) bekezdés első mondatában alapelvi szinten kimondja, hogy ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A Kp. 85. § (1) bekezdésében a bíróság döntési jogkörét rögzítve kimondja, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja, ugyanakkor a Kp. 86. § (1) bekezdése szerint az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. A Kúria joggyakorlatában következetesen érvényesíti ezen eljárásjogi rendelkezéseket, azok megsértését az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésként értékeli (2/2011. (V. 9.) KK vélemény, Kfv.I.35.379/2020/8., Kfv.V.37.565/2022/17., Kfv.VII.37.607/2022/5., Kfv.V.35.425/2021/11., Kfv.VII.45.239/2022/7., Kfv.III.37.738/2021/4., Kfv.III.37.688/2020/6., Kfv.I.35.070/2019/6., Kfv.37.971/2021/5., Kfv.III.37.736/2020/5.).
[22] A Kúria megállapította, hogy a felperes a keresetében az Inytv. 37. § (3a) és (3) bekezdéseinek sérelmére nem hivatkozott, arra a keresetét nem terjesztette ki, így a felülvizsgálati kérelem meg nem engedhető keresetváltoztatással kapcsolatos érvelésének, a Kúria hivatkozott közzétett döntéseitől való eltérésnek nem volt jelentősége.
[23] Megállapítható továbbá az is, hogy a felperes keresetében eljárási jellegű jogszabálysértésekre történő hivatkozásait az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak. Ezen megállapításokat a felek felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, így azt a Kúria nem érinthette.
[24] Az alperes határozata azon alapult, hogy az eljárás során lekért cégnyilvántartási adatok szerint az adásvételi szerződést az alperesi érdekelt részéről aláíró X.Y. már az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában sem rendelkezett cégjegyzési joggal, megbízatása a szerződés aláírását megelőzően megszűnt. Az elutasítás jogalapja az Inytv. 51. § (1) bekezdése, 32. § (2) bekezdés e) pontja és 39. § (3) bekezdés d) pontja volt.
[25] Ezzel szemben a felperes sem a keresetében, sem a per során tett nyilatkozataiban még tartalmában sem hivatkozott arra, hogy a hatóságnak nem a határozat meghozatalakor, hanem a bejegyzési kérelem előterjesztésekor fennálló cégjegyzéki adatok alapján kellett volna a döntését meghoznia. A keresetét ezzel szemben arra alapította, hogy az alperesi érdekelt gazdasági társaság képviseletét a 2023. március 31. napján lekért közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján X.Y. önálló cégjegyzési joggal látta el, így az alperesi érdekelt a felperessel szemben a Ctv. 22. § (1) és (2) bekezdése alapján nem hivatkozhat arra, hogy X.Y. az adásvételi szerződés keltének napján nem volt az alperesi érdekelt gazdasági társaság ügyvezetője.
[26] A Kúria utal arra, hogy az Inytv. 29. §-a azt írja elő, hogy jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). Az okirati elv érvényesülése azt is jelenti, hogy az alperes ingatlanügyi hatóság csak a benyújtott okiratok jogszerűségi vizsgálatát végezheti el, olyan körülményeket, amelyek az okiratok tartalma, továbbá a nyilvántartás adatai és a jogszabályi rendelkezések alapján nem állapíthatók meg, a bejegyzési kérelem vizsgálata során nem vehet figyelembe (Kfv.VII.37.687/2022/5.).
[27] A Kúria közzétett gyakorlata szerint az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, amely a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, kérelmeket, illetőleg megkeresést olyan szempontból vizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az Inytv.-ben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek (Kfv.IV.37.757/2018/9. [23]). Ezt a gyakorlatot megerősítette az 1/2021. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat is, amikor kimondta: "az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, feladata az ingatlan-nyilvántartás vezetése. A tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban az ingatlanügyi hatóság - a jogszabályban előírt hiánypótlási eseteket kivéve - bizonyítást nem folytathat le, kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a benyújtott okirat megfelel-e a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek" (1/2021. KPJE [17]).
[28] A felperes keresete tehát az adásvételi szerződés érvényességével, az ügyvezető-változás vevővel szembeni hatályosulásának időpontjára vonatkozó érvelést tartalmazott, amely kérdések az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság hatáskörén kívül eső, polgári jogi tartalmú vizsgálatot igényelnek. A felperesi igény így polgári perben bírálható el érdemben, mely ítélet az ingatlan-nyilvántartási igényt is eldönti. A keresetben foglaltak egyértelműen nem terjedtek ki annak vizsgálatára, hogy az alperes a cégnyilvántartás mely időpontban fennálló adatai alapján köteles a határozatát meghozni. Megállapítható tehát, hogy ez utóbbi kérdés vizsgálatával az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a felperes keresetén.
[29] A Kúria ezt követően - a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében foglaltakra is tekintettel - vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság megállapításai a hivatalból (arra irányuló kereseti kérelem hiányában) is fennálló vizsgálati kötelezettségéből eredtek-e.
[30] A Kp. 85. § (3) bekezdése alapján bíróság hivatalból veszi figyelembe
a) a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni,
b) a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását,
c) a törvényben meghatározott egyéb tényt vagy körülményt.
[31] A Kúria megállapította, hogy a Kp. 83. § (3) bekezdésében foglalt feltételek jelen ügyben nem álltak fenn. Az elsőfokú bíróság ítélete ugyanis nem az alperes határozatának semmisségén, érvénytelenségén vagy nem létező voltán, illetve nem azon alapult, hogy az elutasítás alapjául szolgáló az Inytv. 51. § (1) bekezdése, 32. § (2) bekezdés e) pontja és 39. § (3) bekezdés d) pontja az ügyben ne lenne alkalmazandó. A jogerős ítélet szerint a hatóság a nyilvántartás nem megfelelő időállapota alapján hozta meg a döntését, amely azonban nem minősül hivatalból figyelembe veendő oknak.
[32] A felperes utalt a Kp. 85. § (2) bekezdésére, amely szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. Ezen alapuló jogsérelmet a keresetében - és az elsőfokú eljárásban - a felperes szintén nem adott elő, így az sem az elsőfokú eljárásnak, sem - a Kp. 117. § (3) bekezdése alapján - a felülvizsgálati eljárásnak nem lehetett a tárgya.
[33] Megállapítható továbbá, hogy az ügyben nem irányadó a jogerős ítéletben felhívott Kúria EBH 2020.K.1. számon közzétett döntése sem, mivel az nem a cégjegyzék tartalma, hanem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak az iktatásakor fennálló tartalma alapján való elbírálásával kapcsolatos, így az ügyek azonossága nem állt fenn.
[34] A kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Erre tekintettel a Kúria jelen határozatban az alperes határozatának jogszerűségéről nem foglalhatott állást. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes előterjesztett keresetéről kell döntenie, azon nem terjeszkedhet túl.
(Kúria Kfv.IV.37.744/2023/10.)