adozona.hu
BH 2024.6.137
BH 2024.6.137
A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása a bíróság feladata, ezért a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja értelmében akkor sem mellőzhető, ha a keresethalmazatokkal kapcsolatos kifogás az alperes alaki védekezésének tárgya és az ellenkérelemben foglaltakra tekintettel a felperes az azzal kapcsolatos jogi álláspontját kifejti. Ennek megfelelően - a Pp. 379
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes jogelődje - a 2017 májusa és 2018 februárja közötti időszakban - , harminchét alkalommal, a halálukat követően is folyósított elhunyt személyek részére havi nyugellátást az elhunytak alperes által vezetett folyószámlájára. Az alperes az ellátásra jogosultak halálát követően átutalt nyugdíj összegét a folyószámlák negatív egyenlegével szemben számolta el, csökkentve azzal a hagyatéki tartozások mértékét. A felperes felhívta az alperest a jogalap nélkül átutalt nyugdíjak 15 napon...
BH 2024.6.137 A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása a bíróság feladata, ezért a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja értelmében akkor sem mellőzhető, ha a keresethalmazatokkal kapcsolatos kifogás az alperes alaki védekezésének tárgya és az ellenkérelemben foglaltakra tekintettel a felperes az azzal kapcsolatos jogi álláspontját kifejti. Ennek megfelelően - a Pp. 379. §-a alapján - a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja szerinti felhívás kiadását az eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt a másodfokú bíróság sem mellőzheti, ha az első fokon eljárt bíróságtól eltérő álláspontja szerint a kereset meg nem engedett keresethalmazatot tartalmaz [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (2) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont, 379. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes jogelődje - a 2017 májusa és 2018 februárja közötti időszakban - , harminchét alkalommal, a halálukat követően is folyósított elhunyt személyek részére havi nyugellátást az elhunytak alperes által vezetett folyószámlájára. Az alperes az ellátásra jogosultak halálát követően átutalt nyugdíj összegét a folyószámlák negatív egyenlegével szemben számolta el, csökkentve azzal a hagyatéki tartozások mértékét. A felperes felhívta az alperest a jogalap nélkül átutalt nyugdíjak 15 napon belüli visszafizetésére. A felszólításokat az alperes átvette, az abban foglaltakat azonban nem teljesítette.A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperes keresetében jogalap nélküli gazdagodás címén 5 209 525 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:59. §-át jelölte meg, annak alátámasztásaként hivatkozott továbbá a Ptk. 6:2. § és 7:1. §-ára és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjára, 77. §-ára, 79. §-ára és 93. §-ára.[3] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Alaki védekezését arra alapította, hogy az egyes keresetek nem ténybeli és jogi alapon összegfüggő jogviszonyokból erednek, így nem állnak fenn a tárgyi keresethalmazat előterjesztésének jogszabályi feltételei.
Az első- és a másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az alperes alaki védekezésére tekintettel kifejtette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 173. § (1) bekezdése szerint több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. Kiemelte, hogy a perbeli, azonos jogi minősítésű, így jogi alapon összefüggő jogviszonyok közötti ténybeli összefüggést megteremti az, hogy az egyes kereseti kérelmek vonatkozásában valamennyi esetben a peres felek által kifejtett ugyanazon magatartás vezetett a jogvitához. Tekintettel arra, hogy a per során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy valamely kereseti kérelem elbírálására más bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel, így megállapította, hogy a keresethalmazat megengedett, ezért nem lehetett helye az eljárás Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetésének.[5] A keresetet érdemben vizsgálva megállapította, hogy az átutalt összegekkel a fizetési számlák tulajdonosainak, vagyis a nyugellátásra jogosult személyek örököseinek a vagyona gyarapodott, így a jogalap nélküli gazdagodás Ptk. 6:579. § (1) bekezdésében írt konjunktív feltételei közül nem valósult meg az alperes gazdagodása, amelynek hiányában a keresetet elutasította.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette.
[7] Végzése felülvizsgálat szempontjából releváns indokolása szerint a keresethalmazat megengedhetőségét a bíróság - akár kérelemre, akár hivatalból - az eljárás bármely szakaszában vizsgálhatja, mivel a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárást annak bármely szakaszában hivatalból megszünteti, ha a keresetlevelet már a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani.
[8] A Pp. 173. § (1) bekezdését idézve kifejtette, hogy jelen perben a felperes jogalap nélküli gazdagodás jogcímén érvényesít igényt az alperessel szemben, tehát a felek között nincs jogviszony, ekként az egyes, összegszerűen megjelölt keresetek értelemszerűen nem eredhetnek ugyanabból a jogviszonyból. Azok nem is egymással összefüggő, legfeljebb egymáshoz hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, ami azonban nem ad alapot a valódi tárgyi keresethalmazatként való érvényesítésükre, így a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja szerinti perakadály áll fenn. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárás során a felperes az alperes alaki védekezése tekintetében az érdemi nyilatkozatait megtette, az elsőfokú bíróság pedig ítéletében a keresethalmazat megengedhetősége kérdésében állást foglalt, a másodfokú bíróság Pp. 379. § alapján rendelkezett az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezéséről és az eljárást a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból megszüntette.
A felülvizsgálati kérelem és az észrevétel
[9] A másodfokú bíróság döntésével szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú végzés hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte.[10] Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 173. § (1) bekezdését, 176. § (2) bekezdés c) pontját, 240. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a Tny. tv. 79. (2) bekezdését, és a Ptk. 7:87. § (1) és (2) bekezdését, 6: 579. § (1) bekezdését és (2) bekezdés b) pontját jelölte meg.
[11] Az eljárásjogi jogszabálysértések körében arra hivatkozott, hogy a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja alapján a bírói felhívás kiadása nem mellőzhető, az a felek ezzel kapcsolatos álláspontjának a tisztázására irányuló kérdéssel nem helyettesíthető. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak találta és később sem bocsátott ki olyan tartalmú felhívást, hogy felperesnek bármilyen, a keresetlevéllel kapcsolatos hiányt pótolnia kellene, mert ahogy azt az elsőfokú ítélet is tartalmazza, a keresethalmazatot jelen esetben megengedettnek tekintette. Ezt követően másodfokú bíróság sem bocsátott ki olyan tartalmú végzést, amely a felperest az esetleges hiányok pótlására szólította volna fel, így a másodfokú bíróság nem dönthetett volna az eljárás megszüntetéséről a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. E körben hivatkozott a Kúria Gfv.30.253/2021/4. számú határozatára is.
[12] A Pp. 173. § (1) bekezdésének a megsértése körében előadta, hogy a Pp. Preambulumában említett "anyagi jogok hatékony érvényre juttatását" nem szolgálja a Pp. 173. § (1) bekezdésének olyan tartalmú értelmezése, amit a másodfokú bíróság a végzésének indokolásában kifejtett, azaz, hogy a felperes ne egyetlen peres eljárásban érvényesítse az alperessel szemben az 5 209 525 forintos igényét, hanem indítson 37 db külön fizetési meghagyásos eljárást. Álláspontja szerint jelen esetben nem 37 önálló jogviszony áll fent, hanem csak egy. A Ptk. 6:2. § (1) bekezdése értelmében a jogalap nélküli gazdagodás is kötelmet keletkeztet, ami alapján a felperes igényt érvényesít az alperessel szemben. Amennyiben jelen perben egyáltalán megállapítható a keresethalmazat, annak a Pp. 173. § (1) bekezdése szerinti felételei fennállnak: minden esetben azonos a jogcím; minden esetben a pénzforgalmi számla eredeti jogosultja egy öregség nyugdíjas volt, akinek az elhalálozását követő hónapban történt még nyugellátás kiutalása; a jogalap nélkül kiutalt nyugellátás felett az alperes felróható módon rendelkezett, vagy azzal a saját későbbi - az örökösökkel szembeni - követelését csökkentette. A Pp. 173. § (1) bekezdése szempontjából teljesen irreleváns, hogy a pénzforgalmi számla eredeti tulajdonosát hogyan hívták, vagy mekkora volt a havi nyugellátás összege, mivel minden esetben alperes volt az a hitelintézet, akinél az elhunyt személy folyószámla-szerződéssel rendelkezett és aki gazdagodott a jogalap nélkül átutalt összegekkel.
[13] Az anyagi jogszabálysértések körében megismételte a fellebbezésében kifejtett indokait.
[14] Az alperes észrevételében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A Kúria a jogerős végzést a - Pp. 423. § (1) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az abban megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálta. Megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme részben alapos, a jogerős végzés érdemben nem felülbírálható.[16] Ahogy arra a felperes helytállóan hivatkozott, az elsőfokú bíróság - a keresethalmazat megengedhetősége körében elfoglalt jogi álláspontja folytán - a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja szerinti felhívást nem adott ki, a felek közötti jogvitát érdemben bírálta el. Ennek folytán a másodfokú bíróságnak a keresethalmazattal kapcsolatos - elsőfokú bíróságtól eltérő - álláspontjára tekintettel, a felperest a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja alapján a meg nem engedett keresethalmazat megszüntetésére kellett volna felhívnia, és csak a felhívás eredménytelensége esetén rendelkezhetett volna az eljárás Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján való megszüntetéséről. A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása a bíróság feladata, ezért a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja értelmében akkor sem mellőzhető, ha a keresethalmazatokkal kapcsolatos probléma az alperes alaki védekezésének tárgya és az ellenkérelemben foglaltakra tekintettel a felperes az azzal kapcsolatos jogi álláspontját kifejti. A jogszabályi rendelkezés ugyanis a bírói felhívásban megszabott határidő elmulasztásához kapcsolja a keresetlevél visszautasítását, illetve az eljárás megszüntetését mint jogkövetkezményt. A felhívás kiadása az elsőfokú bíróságot nem terhelte, ugyanis a másodfokú bírósággal szemben a keresethalmazatot megengedhetőnek találta. Ez a hiányosság, azaz a keresetlevélnek a törvény rendelkezéseinek e tekintetben nem megfelelő volta azonban pótolható, elő lehet adni a halmazati szabályoknak megfelelő keresetlevelet, ezért is rendelkezik a Pp. ez esetben hiánypótlási felhívás kiadásáról. A másodfokú bíróság ennek megfelelően - a Pp. 379. §-a alapján - a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja szerinti felhívás kiadását nem mellőzhette volna, így az eljárást megszüntető határozata az ügy érdemére kihatóan sérti a hivatkozott eljárásjogi rendelkezéseket.
[17] A Kúria a fentiekre figyelemmel a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő jogerős végzést hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a Pp. 379. §-a és 176. § (2) bekezdés c) pontja alapján kell eljárnia.
[18] Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság részéről a felhívás kiadása nem történt meg, a Kúria a Pp. 173. § (1) bekezdésének megsértését nem vizsgálhatta. Ugyancsak nem volt mód a felperes által megjelölt anyagi jogszabálysértések vizsgálatára sem, mert a másodfokú bíróság az eljárás megszüntetése miatt az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát nem végezte el, a kereset érdemi megalapozottságáról, a felperes fellebbezésében e körben kifejtettekről nem döntött.
(Kúria Pfv.V.20.539/2023/7.)