adozona.hu
BH 2024.6.132
BH 2024.6.132
A gazdasági társaság névviseléshez fűződő személyiségi joga sérelmének vizsgálata körében az összetéveszthetőség megítélése körében annak is jelentősége van, hogy a cégnév (vezérszó) tartalmaz-e a (fő)tevékenységre utalást, a választott cégnév megfelel-e a cég(név)valódiság elvének. A cégnévben a tevékenységi körre utalás ugyanis nem lehet megtévesztő, nem kelthet olyan látszatot, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, amelyre nem jogosult [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:51. §, 3:1. §, 3:6.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperesek a vasúti járműgyártás területén működő gazdasági társaságok. Az I. rendű felperes főtevékenysége a 7022'08 TEÁOR számú "Üzletviteli, egyéb vezetői tanácsadás", a II. rendű felperesé a 2811'08 TEÁOR besorolású "Motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű-motor)", míg a III. rendű felperes főtevékenysége a 3020'08 TEÁOR számú "Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása". Az alperes cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége 2021. július 23-tól a 3317'08 TEÁOR számú "Egyéb közlekedé...
BH 2024.6.132 A gazdasági társaság névviseléshez fűződő személyiségi joga sérelmének vizsgálata körében az összetéveszthetőség megítélése körében annak is jelentősége van, hogy a cégnév (vezérszó) tartalmaz-e a (fő)tevékenységre utalást, a választott cégnév megfelel-e a cég(név)valódiság elvének. A cégnévben a tevékenységi körre utalás ugyanis nem lehet megtévesztő, nem kelthet olyan látszatot, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, amelyre nem jogosult [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:51. §, 3:1. §, 3:6. § (1) bek.; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 3. § (4)-(5) bek., 4. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesek a vasúti járműgyártás területén működő gazdasági társaságok. Az I. rendű felperes főtevékenysége a 7022'08 TEÁOR számú "Üzletviteli, egyéb vezetői tanácsadás", a II. rendű felperesé a 2811'08 TEÁOR besorolású "Motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű-motor)", míg a III. rendű felperes főtevékenysége a 3020'08 TEÁOR számú "Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása". Az alperes cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége 2021. július 23-tól a 3317'08 TEÁOR számú "Egyéb közlekedési eszköz javítása". A perben nem álló Kft. - amelynek az alperes kapcsolt vállalkozása - taggyűlése a 3/2021. (VI. 30.) számú határozatával hozzájárult ahhoz, hogy az alperes a cégnevében a […] megjelölést használja. A hozzájárulás alapján az alperes cégnevében 2021. július 19-től szerepel a […] megjelölés.A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette a névviseléshez fűződő jogukat a cégnevében a […] vezérszó jogosulatlan használatával. Kérték az alperes kötelezését a cégneve megváltoztatására oly módon, hogy abból mellőzze a […] vezérszót.[3] Állították, hogy a név jogszerű használója ez a cégcsoport, amelybe ők beletartoznak. Ezért az alperes a név használatára csak akkor lenne jogosult, ha ahhoz a felperesek - mint az alapító névtulajdonos cégének jogutódai - hozzájárulnak.
[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy megsértette a felperesek névviselési joghoz fűződő jogát. Állította, hogy a Kft.-től, mint e név jogszerű használójától kapott engedély alapján jogosult cégnevében a […] szó használatára. Védekezése szerint e hozzájárulásra nem is volna szükség, mivel a névviselési jog önmagában nem védi a történelmi személy vezetéknevét. Vitatta, hogy a tevékenységi köre azonos a felperesekével, mivel az még nem is hasonló, ez a tény pedig kizárja a jogsértést. A felperesek ugyanis a vasúti járműgyártás területén, vasúti forgóvázak gyártásával foglalkoznak, ő pedig csupán javítási tevékenységet végez.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[6] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a perben rendelkezésre álló adatok alapján a sérelmezett vezérszó használatára nemcsak a felperesek rendelkeznek jogosultsággal, hanem - többek között - a Kft. is, amely - a felperesek által sem vitatottan - jogszerűen használja ezt a vezérszót a cégnevében.
[7] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes cégnevében a […] vezérszó használata nem ütközik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:6. § (1) bekezdésében nevesített névkizárólagosság elvébe, nem sérti a felperesek névviseléshez fűződő személyiségi jogát. Önmagában a […] vezérszó használata miatt a felperesek és az alperes tevékenysége a Ptk. 3:6. § (1) bekezdése alkalmazásában nem minősül összetéveszthetőnek, mivel rajtuk kívül számos olyan harmadik személy van, aki jogszerűen használja ugyanezt a vezérszót és jogosult a Ptk. 2:42. § (3) bekezdése alapján a nevének más által való használatához hozzájárulni.
[8] Kiemelte, hogy a felperesek ugyan hivatkoztak arra, hogy a Kft. nem jogosult másnak hozzájárulást adni a […] vezérszó használatára, ezt az álláspontjukat azonban jogi érvekkel nem támasztották alá. A keresetükben kizárólag a […] vezérszó jogosulatlan használatát sérelmezték, ezért egyéb okból nem vizsgálta az alperes névhasználatát. Rámutatott, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyének hiánya nem képezheti a személyiségi jogi per alapját, annak megléte vagy hiánya és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények a cégeljárásban, annak keretei között bírálhatóak el.
[9] A felperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek névviseléshez fűződő jogát azzal, hogy cégnevében a […] vezérszót jogosulatlanul használja. Kötelezte az alperest a jogsértés megszüntetésére oly módon, hogy a cégnevét változtassa meg és mellőzze abból a […] vezérszót.
[10] A másodfokú bíróság indokolása szerint az elsőfokú bíróság ítélete helytelenül tartalmazza az alperes tevékenységi köreit, ezért azt pontosította és kiegészítette a tényállást a felperesek tevékenységi körével. Rögzítette, hogy az alperes cégkivonata főtevékenységként az "egyéb közlekedési eszköz javítását", további tevékenységként pedig az "ipari gép, berendezés javítását; ipari villamos gép, berendezés javítását; ipari gép, berendezés üzembe helyezését; egyéb ipari eszköz javítását; vasúti áruszállítást" tartalmazza. Az I. rendű felperes tevékenységi köre - egyebek mellett - a "műszaki vizsgálat, elemzés, szerszámgép-nagykereskedelem, mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás" tevékenységi körök, a II. rendű felperes főtevékenysége "motor, turbina gyártása", míg a III. rendű felperes cégjegyzékében főtevékenységeként a "vasúti kötöttpályás jármű gyártása" szerepel.
[11] Kiemelte, hogy bár a Ptk. 3:6. § (1) bekezdése tartalmilag azonos rendelkezést tartalmaz a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. § (4) bekezdésével, ez utóbbi rendelkezésre nem alapítható a névviselési jog sérelmére alapított per jogalapja és a Ctv. 4. § (5) bekezdése sem irányadó. A polgári bíróságnak ugyanis nincs hatásköre a cégbíróság bejegyző határozatát felülbírálni, az alperes cégnevének a Ctv. 3. § (4) bekezdésébe foglalt névkizárólagosság követelményébe ütközését megállapítani.
[12] A másodfokú bíróság rögzítette, a perben az nem vitatott, hogy a felpereseket előbb jegyezték be a cégjegyzékbe, mint az alperest. A kiegészített és pontosított tényállás adatai alapján a tevékenységi körük is hasonló, illetve bizonyos tekintetben - ipari gép gyártása, javítása - azonos. Valamennyi peres fél székhelye Budapesten van, ezért a működési területük is megegyezik. Az alperes nem vitatta, hogy nem kért a felperesektől engedélyt a […] vezérszó cégnevében való szerepeltetésére.
[13] A másodfokú bíróság megítélése szerint az alperes cégnevében a vezérszó használata sérti a felperesek névviseléshez fűződő jogát. Ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította a felperesek névviseléshez fűződő joga megsértését és a 2:51. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a sérelmes helyzet megszüntetéséről.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A jogerős ítélettel ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Bejelentette, hogy a jogerős ítélet alapján - bár nem ért egyet a jogerős ítélettel - 2023. július 13-án módosította a cégnevét. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként a Ptk. 2:43. § f) pontját és a 3:6. § (1) bekezdését jelölte meg.[15] Vitatta a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy azért sértette meg a felperesek névviseléshez fűződő jogát, mivel a tevékenységi körei azonosak, illetve hasonlóak a felperesekével. Álláspontja szerint a vizsgált tevékenységek legfeljebb annyiban hasonlóak, hogy mindkettő az építőiparban működik. Sérelmezte, hogy nem állapítható meg a jogerős ítélet indokolásából, hogy melyik felperessel egyező vagy hasonló a tevékenysége. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján ő a vasúti kocsik, elektromos berendezéseinek javítását és karbantartását végzi, míg a felpereseknek nincs ilyen tevékenysége
[16] Hangsúlyozta, hogy a felperesek nem végeznek javító vagy karbantartó tevékenységet, ő pedig gyártási tevékenységet, ezért eltérőek a felek tevékenységi körei. Érvelése szerint a másodfokú bíróság csupán a cégjegyzékben szereplő tevékenységi körök mechanikus összehasonlításával vonta le azt a következtetését, hogy mivel egyes tevékenységi körök átfedésben vannak, a felperesekkel ugyanolyan tevékenységet végez. Köztudomású tény ugyanis, hogy a cégjegyzékben számos olyan tevékenység is szerepel, amelyet a cég ténylegesen nem végez. A Kúria Pfv.IV.20.253/2023/7. számú döntésére hivatkozással állította, hogy a hasonló működési kör vizsgálatánál nem kizárólag a cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységnek, hanem a felek által ténylegesen kifejtett, valóságosan gyakorolt tevékenységeknek van ügydöntő jelentősége (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.419/2002/5., megjelent: BH 2004.106.).
[17] Állította, hogy a cégneve megfelel a Ptk. hivatkozott szabályainak, mivel átlagos figyelem mellett is alkalmas a megkülönböztetésre. Az kellőképpen megkülönböztethető a felperesek cégnevétől: a […] vezérszó ugyanis önmagában nem jellegadó, az kizárólag a tevékenység cégnévben történő megjelölésével értelmezhető. Ezt igazolja az is, hogy a cégjegyzékben jelenleg is 80 […] vezérszót használó cég szerepel. A vasútipar egyébként is egy olyan piaci szegmens, ahol a cégek ismerik egymást, ezért nem az a megfelelő mérce, hogy az átlagember összekeverheti-e az alperest a 80 cég valamelyikével. A felperesek nem tudtak olyan tevékenységet megjelölni, amelynél a névhasználata miatt érte őket hátrány.
[18] A felperesek a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.[20] A Kúria előrebocsátja, hogy bár felperesek a keresetük jogalapjaként a Ptk. 2:43. § f) pontja és a Ptk. 3:6. §-a mellett a Ctv. 3. § (4) bekezdését és a 4. § (5) bekezdését is megjelölték, ez utóbbi jogszabályok megsértésére a fellebbezésükben is hivatkoztak, a másodfokú bíróság mellőzte ezek vizsgálatát. Álláspontja szerint ugyanis a Ctv. nem szolgál a névviselési jog sérelmére alapított per jogalapjául, ezért a Ptk. 2:43. § f) pontjára, a Ptk. 3:6. §-ára hivatkozással állapította meg a névviseléshez való jog megsértését és alkalmazta a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket.
[21] A másodfokú bíróságnak ez a megállapítása ellentétes a kialakult bírói gyakorlattal, és önmagának is ellentmond. A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése ugyanis a jogi személyek nevének összetéveszthetőségénél nem említi a tevékenységi körök különbözőségét, a másodfokú bíróság azonban ennek megítéléséhez a Ctv. 3. § (4) bekezdése alapján a felek tevékenységi köreit vizsgálta. A Ptk. hatályba lépésével az ugyan változást eredményezett, hogy a Ptk. Harmadik Könyvében a jogi személyek nevére egységesen megfogalmazott anyagi jogi szabályokat alkottak [Ptk. 3:6. § (1)-(3) bekezdés], azonban ezt a szabályozást cégek esetén a Ctv. kiegészíti a cégnévvel kapcsolatos, hasonló tartamú rendelkezésekkel. A Ctv. 3. § (4) bekezdése speciális (többlet) rendelkezésként írja elő, hogy a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő. Ezért a Kúria jogértelmezése szerint cégek esetén a személyhez fűződő (névviselési) jog megsértésének elbírálásakor a Ptk. mellett a Ctv.-nek a cégnévvel kapcsolatos rendelkezéseit is vizsgálni kell. A névviselési jogtól eltiltás tárgyában a polgári perben hozott ítélet végrehajtása is speciális, arra - az önkéntes teljesítés hiányában - törvényességi felügyeleti eljárásban kerülhet sor. Önmagában viszont a cégjogi szabályok betartása akkor sem zárja ki a felperes névviselési jogának sérelmét, ha a cég neve nem sérti a cégkizárólagosság elvét (Gfv.VII.30.195/2013/4.).
[22] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabálysértések alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy felperesek kérhetik-e az alperes összetéveszthető elnevezése, illetve a jogosulatlan névhasználata miatt a jogsértés megtörténtének bírósági megállapításán túl a számukra sérelmes helyzet megszüntetését, így a jogsértő névhasználattól való eltiltását.
[23] A Kúria először a jogosulatlan névhasználatot vizsgálta és foglalt állást ebben a kérdésben, mivel annak fennállta esetén szükséges a cégnevek összetéveszthetőségének a vizsgálata.
[24] A Ptk. 2:42. § (3) bekezdése értelmében nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. A Ctv. 4. § (5) bekezdése előírja, hogy a történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
[25] A másodfokú bíróság sommás indokolása szerint az alperes névhasználata azért jogsértő, mert nem kapott, illetve kért engedélyt a felperesektől. A jogerős ítélet ugyanakkor arra nem tér ki, hogy a Kft.-től kapott engedély - eltérően az elsőfokú bíróság megítélésétől - miért nem megfelelő, holott az elsőfokú eljárásban az ennek eldöntéséhez szükséges iratok csatolásra kerültek.
[26] A Kúria rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének megállapítása szerint (indokolás [11] bekezdés) a felperesek nem indokolták meg, miért nem jogosult a Kft. a vezérszó használatához hozzájárulni, ezért ezt nem vizsgálta. A felperesek ezzel kapcsolatban csupán a fellebbezésükben tettek olyan új tény- és jogállítást, amely - önhiba hiányában - meg nem engedett ellenkérelem-változtatásnak minősül, így a Pp. 373. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott korlátba ütköznek, ezek vizsgálatára a Pp. 423. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban sincs lehetőség.
[27] A perben az nem volt vitatott, hogy a Kft. jogszerűen használja a vezérszót. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyilvántartása szerint a Kft. […] védjegyét 1995. május 29-én jegyezték be. Az alperes bizonyította, hogy a Kft.-hez kapcsolódóan az egyik tagja révén kapcsolt vállalkozásnak minősül, a Kft. taggyűlése 4/2021. (VI. 30.) számú határozatával erre tekintettel járult hozzá a […] megjelölés használatához. Ezzel egyidejűleg az 5/2021. (VI. 30.) számú határozattal ahhoz is hozzájárultak, hogy az alperes "bevételre kerüljön a […] csoportba", mivel a kft. az alperes új beszállítója lesz.
[28] A Kúria a fentieket figyelembe véve egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Kft. által adott hozzájárulás - a felperesek hozzájárulás nélkül - megfelel a Ptk. 2:42. § (3) bekezdésében írt rendelkezésnek, a hozzájárulás pedig kizárja az alperes jogosulatlan névhasználatát. A felülvizsgálati kérelem miatt a Kúriának a cégnevek állított összetéveszthetősége tárgyában is döntenie kellett.
[29] A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése nem határozza meg, hogy mit kell vizsgálnia a bíróságnak az összetéveszthetőség megítéléséhez; csupán azt tartalmazza, hogy a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.
[30] A Ptk. 3:5. §-a értelmében a jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni többek között a) a jogi személy nevét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét (az egyéb tevékenység nem kötelező tartalmi elem). Gazdasági társaságok esetén értelemszerűen a cél meghatározása helyett a fő tevékenység feltüntetése kötelező a létesítő okiratban. A cégbíróság a bejegyzési kérelme alapján jegyzi be a cég főtevékenységét, illetve egyéb tevékenységi köreit, míg a működésük alatt a Ctv. 24. § (4b) bekezdése értelmében a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel.
[31] Az összetéveszthetőség megítéléséhez a Ptk. helyett a Ctv. 3. § (4) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Kimondja, hogy a cégnévvel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a hasonló működései körben és azonos területen tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezetek nevétől a választott név különbözzék (cégkizárólagosság elve), és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő (cégvalódiság elve). A hasonló működési kör vizsgálatánál a felek által ténylegesen kifejtett, valóságosan gyakorolt tevékenységeknek van ügydöntő jelentősége (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.419/2002/5., megjelent: BH 2004.106.). A cégnévben a tevékenységi körre utalás ugyanis nem lehet megtévesztő, nem kelthet olyan látszatot, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, amelyre nem jogosult.
[32] A Kúria rögzíti, hogy a Legfelsőbb Bíróság felhívott döntését követően (többször is) változott a tevékenységi körök nyilvántartásáról rendelkező cégjogi szabályozás (2011. évi CXCVII. törvény 109. §, 2013. évi CCLII. törvény 112. §, 2017. évi CLXXXVI. törvény 42. §). Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a cég tevékenységi körét érinti - kivéve, ha az a cég létesítő okiratbeli főtevénységének változása - nem szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtása, hanem a cég a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot a következő változásbejegyzési kérelem mellékleteként köteles benyújtani és a kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie a cég tevékenységét érintő változást is [Ctv. 51. § (2a)]. A tevékenységi körök nyilvántartásának változása miatt az összetéveszthetőség megítélése körében annak is jelentősége van, hogy a cégnév (vezérszó) tartalmaz-e a (fő)tevékenységre utalást, emiatt pedig a választott cégnév megfelel-e a cég(név)valódiság elvének [Ctv. 3. § (4) bekezdés, Ptk. 3:6. § (2) bekezdés].
[33] A cégnév a Ctv. 3. § (1) bekezdése alapján legalább a választott cégforma megnevezését és a vezérszót tartalmazza. A vezérszó egy vagy több szóból is állhat, funkciója, hogy elősegítse a cég azonosítását, más cégektől való megkülönböztetését. A vezérszavak egyik elemének azonossága akkor nem teszi a cégnevet jogszabálysértővé, ha megkülönböztetésre alkalmas előtaggal vagy toldattal olyan új szóösszetétel jön létre, amely átlagos figyelem mellett is alkalmas a megkülönböztetésre.
[34] A Kúria a felperesek által állított jogsértés elbírálásához összehasonlította a felek cégnevében használt vezérszavakat és megállapította, hogy azokban nem csupán a […] szó szerepel vezérszóként. A cégjegyzéki adatok szerint eltérő a felek vezérszóhoz kapcsolódó főtevékenysége is: az I. rendű felperesé a 7022'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, a II. rendű felperes főtevékenysége a 2811'08 Motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútjármű-motor), a III. rendű felperesé a 3020'08 Vasúti kötöttpályás jármű gyártása, míg az alperesé a 3317'08 Egyéb közlekedési eszköz javítása.
[35] A Kúria az eltérések miatt nem ért egyet a másodfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy az alperes cégneve a tevékenységi köre miatt összetévesztésre alkalmas a felperesekével. Az ugyanis a […] elnevezés mellett olyan egyedi, a tevékenységére utaló további kifejezést is tartalmaz, amely átlagos figyelem mellett alkalmas a megkülönböztetésre. Ellenkező jogértelmezés esetén a felperesek cégneve is összetéveszthető lenne, ilyet azonban ők sem állítottak.
[36] A fentiekre tekintettel a Kúria megítélése szerint az alperes névhasználata nem sérti a felpereseknek a Ptk. 2:43. § f) pontjában védett névviseléshez fűződő jogát, ezért nincs jogalap a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt objektív jogkövetkezmények alkalmazására.
[37] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét - részben eltérő indokolással - helybenhagyta.
(Kúria Pfv.IV.20.957/2023/5.)