adozona.hu
ÍH 2024.72
ÍH 2024.72
IGAZOLÁSI KÉRELEM A bíróság által az adós hivatalos elérhetőségére kézbesített irat a letöltési igazoláson feltüntetett időpontban kézbesítettnek minősül. [2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés a) pont, 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 73. § (1) bekezdés c) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 2024. január 25. napján az adóssal szemben felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésével - a kérelem és mellékleteinek egyidejű megküldésével - értesítette az adóst a kérelem benyújtásáról, és felhívta arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Figyelmeztette továbbá, ha a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképt...
ÍH 2024.72 IGAZOLÁSI KÉRELEM
A bíróság által az adós hivatalos elérhetőségére kézbesített irat a letöltési igazoláson feltüntetett időpontban kézbesítettnek minősül. [2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés a) pont, 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 73. § (1) bekezdés c) pont]
A hitelező 2024. január 25. napján az adóssal szemben felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő.Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésével - a kérelem és mellékleteinek egyidejű megküldésével - értesítette az adóst a kérelem benyújtásáról, és felhívta arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Figyelmeztette továbbá, ha a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Az adós a végzést és kérelmet 2024. február 1. napján 16 óra 18 perckor átvette, azonban a fenti határidőn belül nyilatkozatot nem tett.
Az elsőfokú bíróság 6. sorszám alatti végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, és elrendelte a felszámolási eljárás főeljárásként történő lefolytatását.
Az adós 2024. február 15. napján 7. és 8. sorszám alatti beadványaiban nyilatkozott arról, hogy a felszámolási kérelemben foglaltakat elismeri, és kérte 45 nap fizetési haladék engedélyezését. Emellett a felszámolási kérelemre való nyilatkozat határidejének elmulasztása kapcsán igazolási kérelmet terjesztett elő. Előadta, a cégkapuját kezelő könyvelője 2024. február 1. napján három kiadmányt vett át az elsőfokú bíróságtól, amelyből azonban a jelen ügyre vonatkozót informatikai akadály miatt megnyitni nem tudta, csupán a másik kettőt, amelyek szerint a hitelező korábban benyújtott felszámolás iránti kérelmét a bíróság jogerősen visszautasította. Az ügyvezetője 2024. február 14. napján a cégkapu megnyitásakor észlelte, hogy korábban az általa is ismert kettő iraton túl egy harmadik kiadmány is érkezett. Ezt követően egyeztetett a könyvelővel, aki elmondta, hogy a harmadik kiadmányt informatikai hiba miatt nem tudta megnyitni. Az ügyvezető ekkor bízta meg a jogi képviselőjét, hogy segítsen a kiadmány átvételében és annak tartalmának jogi értelmezésében. Érvelése szerint ezért önhibáján kívül mulasztotta el a felszámolási kérelemre való nyilatkozattétel határidejét.
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós 7-8. sorszám alatt előterjesztett igazolási kérelmét és a fizetési haladék iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolása szerint az adós a küldemény megnyitását akadályozó informatikai hibát pontosan nem jelölte meg és nem igazolta. Rámutatott, amennyiben a küldemény megnyitását akadályozó informatikai hiba fennállt volna, a felektől általában elvárható gondosság mellett az adósnak intézkednie kellett volna a hiba elhárítása iránt, és az irat tartalmának megismerése érdekében lehetősége lett volna a bíróságon is érdeklődni. Utalt arra, a gazdálkodó szervezeteket és a jogi képviselettel rendelkező egyéb szervezeteket az ügyintézésükben, ügykezelésükben előálló hiányosság nem mentesíti az eljárásjogi szabályokban meghatározott határidő elmulasztásához fűződő következmények alól. Mindezek alapján úgy ítélte, az adós a mulasztásának vétlenségét nem valószínűsítette.
Az igazolási kérelem alaptalansága miatt a fizetési haladék engedélyezése iránti kérelmet elkésettnek tekintette.
A végzéssel szemben az adós terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatását és az igazolási kérelemnek való helytadást kérte, valamint így 45 nap fizetési haladék engedélyezését és a felszámolást elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérte. Hangsúlyozta, hogy ügyvezetője nem ismerte meg az 5. sorszámú végzés tartalmát, ugyanis a könyvelő azt nem tudta megnyitni informatikai probléma miatt. Hivatkozott arra, 2024. február 1. napján 8 óra 53 perc és 9 óra 15 perc között üzemkiesés volt a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatásban, ezen időtartamban a szolgáltatással összefüggő alkalmazások nem voltak elérhetőek. Amennyiben nem ezen időszakban történt az átvétel, abban az esetben is előfordulhatott, hogy az informatikai hiba eredményeképpen a kiadmány tartalmát az átvétele ellenére nem tudta a könyvelője megismerni. Kitért arra, miután az ügyvezető 2024. február 14. napján észlelte, hogy olyan küldemény is érkezett, amelynek tartalmát nem tudta megismerni, megbízta a jogi képviselőjét, akinek a számítógépén le tudták tölteni az 5. sorszámú végzést és annak mellékleteit. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az igazolási kérelem méltányos elbírálása során, hogy a mulasztáshoz semmilyen joghátrány nem fűződik, míg az igazolási kérelem elutasítása csak és kizárólag az adósra nézve jelent joghátrányát.
A hitelező észrevétele az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányult. Kiemelte, az adós eddig semmilyen intézkedést nem tett a felszámolás elkerülése érdekében, többszöri ígérete ellenére a tartozását nem fizette meg. Megítélése szerint a hivatalos iratok átvétele során az adós ügyvezetője köteles a jogszabályoknak megfelelően, körültekintően eljárni, így akkor is, ha a feladatainak ellátására mást bíz meg.
A fellebbezés alaptalan.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 370. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés Pp. 371. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik.
A Pp. 150. § (1) bekezdése szerint valamely határidőnek a fél vagy képviselője hibáján kívül történő elmulasztása következménye igazolással orvosolható. A Pp. 153. § (3) bekezdése alapján azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni. Ennek körében jelentősége van annak, hogy a határnapon való megjelenés és a határidő betartása terén nem azonos az elvárhatóság mértéke a természetes személyekkel, illetve a gazdálkodó szervezetekkel, jogi képviselővel eljáró személyekkel szemben (BH 1991.214, BDT 2004.1030). Gazdálkodó szervezetek vagy jogi személyek mulasztásának kimentésére munkaszervezési vagy adminisztratív hiányosságnak nem minősülő, előre nem látható, objektív, elháríthatatlan akadály esetében kerülhet sor, amely miatt már semmilyen ésszerű intézkedést a határidő megtartása és a mulasztás elhárítására tenni nem lehet (hasonlóan: KGD 2013.165).
Lényeges továbbá, a méltányosság gyakorlásához is szükséges bizonyos alapvető körülmények előadása, az igazolási kérelem alaposságának megítéléséhez szükséges körülményeket, a szükséges mértékben fel kell tárni és az előadását igazolni is szükséges (BH 2018.51). A fél előadása ugyanis a hivatkozását erősítő valamilyen bizonyíték csatolása nélkül még méltányos elbírálás mellett sem teszi az igazolási kérelmet megalapozottá. Ugyanakkor minden olyan igazolás, egyéb bizonyíték alkalmas lehet a vétlenség valószínűsítésére, amelyből akár közvetlenül vagy akár közvetetten a hivatkozott tények valóságára következtetni lehet.
Az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú végzését a Cstv. 6. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel elektronikus úton, az adós cégkapujára kézbesítette. Ebben az esetben az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés a) pontja és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 73. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság által az adós hivatalos elérhetőségére kézbesített irat a letöltési igazoláson feltüntetett időpontban kézbesítettnek minősül (Kúria Fpkf.III.30.029/2023/3.). A letöltési igazolás alapján ezért az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzése 2024. február 1. napján 16 óra 18 perckor kézbesítettnek minősül, ezt az adós a fellebbezésében nem is vitatta. Hivatkozott ugyanakkor arra, hogy a küldemény informatikai hiba miatt nem volt megnyitható.
Az adós igazolási kérelmében és fellebbezésében is azt adta elő, hogy - 2024. február 1. napját követően, de - a jelen eljárást illetően átvett küldemény megnyitása megtörtént. Ebből az következik, hogy az elektronikus küldeménynek nem volt olyan hibája, amely a tartalmának megismerhetőségét akadályozta volna. Az adós állításával ellentétben a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatásban 2024. február 1. napján történt üzemkiesés pedig nem érintette a küldemény átvételét, megismerhetőségét, mivel a letöltési igazolás tanúsága szerint a letöltés az üzemkiesést követően történt. Ezen kívül az adós más olyan informatikai hibát nem jelölt meg és nem is igazolt, amely a küldemény tartalmának megismerhetőségét akadályozta volna. Ezért nem állapítható meg még a valószínűsítettség szintjén sem, hogy olyan informatikai hiba állt volna fenn, amely a küldemény megismerhetőségét megakadályozta volna. Amennyiben ilyen hiba fennállt volna, elvárható az, hogy a címzett azt jelezze a küldő bíróság felé.
Emellett az a körülmény, hogy a küldemény megismerhetőségének esetleges informatikai akadályát vagy a küldemény letöltését az adós cégkapujához hozzáférő átvevő személy nem jelezte az adós ügyvezetőjének, az adós saját ügyviteli hiányosságnak minősül, amely esetében a vétlenségre nem is hivatkozhat. Mindezek alapján helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az adós igazolási kérelme nem alapos.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 389. §-ára utalással a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Fpkf.III.30.048/2024/5.)