adozona.hu
BH 2024.5.119
BH 2024.5.119
Amennyiben a bíróság a tárgyalás berekesztését követően a határozathirdetésre kitűzött tárgyaláson a tárgyalást újból megnyitja, úgy gondoskodnia kell a meg nem jelenő fél szabályszerű idézéséről, akként, hogy a tárgyalást elhalasztja és arra a feleket szabályszerűen idézi [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (6) bek., 76. § (1) bek., 72. § (5) bek.; Alaptörvény 25. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az adóhatóság 2021 év vonatkozásában vizsgálta a felperes beszerzéseit és teljesítéseit.
[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2023. január 23. napján kelt 6447454744. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperes terhére - a további megállapítások változatlanul hagyása mellett -, 27 798 000 Ft adóbírságot szabott ki.
[4] A felperes keresetében mindenekelőtt eljárási szabálysértések, így különösen a tisztességes ügyintézéshez fűződő alapjoga e...
BH 2024.5.119 Amennyiben a bíróság a tárgyalás berekesztését követően a határozathirdetésre kitűzött tárgyaláson a tárgyalást újból megnyitja, úgy gondoskodnia kell a meg nem jelenő fél szabályszerű idézéséről, akként, hogy a tárgyalást elhalasztja és arra a feleket szabályszerűen idézi [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (6) bek., 76. § (1) bek., 72. § (5) bek.; Alaptörvény 25. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adóhatóság 2021 év vonatkozásában vizsgálta a felperes beszerzéseit és teljesítéseit.[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2023. január 23. napján kelt 6447454744. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperes terhére - a további megállapítások változatlanul hagyása mellett -, 27 798 000 Ft adóbírságot szabott ki.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes keresetében mindenekelőtt eljárási szabálysértések, így különösen a tisztességes ügyintézéshez fűződő alapjoga egyes részjogosítványának megsértését állította, továbbá előadta, hogy az alperes megsértette az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 99. §-ában foglalta tényállástisztázási kötelezettségét, a bizonyítékokat helytelenül értékelte és a felperes javára szolgáló bizonyítékokat nem vette figyelembe.Az elsőfokú bíróság döntése
[6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A 2023. szeptember 12-én megtartott tárgyaláson a tárgyalást határozathirdetésre halasztotta, a feleket azzal a figyelmeztetéssel értesítette erről, hogy a tárgyalásról való távolmaradásuk nem képezi akadályát a határozat kihirdetésének.[7] A tárgyalás berekesztését követően a felperes 2023. szeptember 14. napján beterjesztett 24. számú érdemi nyilatkozatában a Kp. 76. § (2) bekezdésének első fordulata alapján a tárgyalás újbóli megnyitását és a nyilatkozatában hivatkozott releváns iratok beszerzését indítványozta.
[8] Az elsőfokú bíróság 2023. október 11-én a határozathirdetésre elhalasztott tárgyalást az alperesi képviselő jelenléte mellett ismételten megnyitotta. Megállapította, hogy szabályszerű értesítés ellenére a felperes jogi képviselője nem jelent meg, majd ismertette a felperes 24. sorszám alatti beadványát, melyre az alperes érdemben reagált, és bírói felhívásra akként nyilatkozott, hogy az üggyel kapcsolatban további előadni valója, bizonyítási indítványa nincs. Kérte egyebekben a felperes legutóbbi beadványában előterjesztett bizonyítási indítvány mellőzését.
[9] Ezt követően a bíróság a tárgyalást újból berekesztette, majd a bíróság meghozta és a bíró nyilvánosan kihirdette a külön íven megszövegezett ítéletet. Ítéletében mindhárom tényállás tekintetében jogszerűnek találta az alperes határozatát, a felperes eljárásjogi, és anyagi jogi jogszabálysértését nem találta megalapozottnak. Hangsúlyozta, hogy az alperes helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az adólevonási jog alapjául szolgáló számlák szerinti gazdasági események nem a számlán szereplő felek között valósultak meg, mivel a gazdasági eseményeket a felperes teljesítette, más gazdasági szereplő valós közreműködése nélkül.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalára történő utasítását, másodlagosan a támadott ítélet megváltoztatását és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, harmadsorban a jogerős határozat megváltoztatását és a megtámadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte.[11] Elsőként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság olyan eljárási jogszabálysértést követett el, amely kihatott a jogerős ítélet érdemére és hatályon kívül helyezése a megsértett eljárási szabály miatt feltétlenül indokolt. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalást berekesztette, határozathirdetésre azt elhalasztotta, azonban arra a feleket csak értesítette. Ehhez képest 2023. október 11. napján nemcsak az ítéletet hirdette ki, hanem a tárgyalást újból megnyitotta és nem volt tekintettel arra, hogy a felperes nem volt szabályszerűen idézve, hanem csupán értesítve. Azzal érvelt, hogy a Kp. és a Pp. különbséget tesz idézés és értesítés között, a Kp. 59. § (1) bekezdése szerint a bíróság a feleket a per tárgyalására idézi, és a Kp. 72. § (5) bekezdése értelmében a tárgyalást a fél távollététben csak abban az esetben lehet megtartani, ha szabályszerű idézésére sor került. Az idézés szabályszerűtlensége esetén a tárgyalást el kell halasztani és a tárgyalás határnapját újból kitűzni, amelyre a feleket idézni kell. Lényeges különbség, hogy értesítés esetén nincs mulasztás, míg idézés esetében van. A tárgyalás újra nyitása esetében az elsőfokú bíróságnak idézést kellett volna küldenie a felek részére. Feltehetően az alperes sem kapott idézést, csak az értesítés okán volt jelen, míg a felperes az ítélet kihirdetésére nem ment el, mert nem is tudta, hogy a bíróság a tárgyalást újra nyitja. Az újból nyitott tárgyalás során a bíróságnak azt kellett volna rögzítenie, hogy a felperes szabályszerű idézésére nem került sor, ezért intézkednie kellett volna a tárgyalás elnapolása iránt. A bíróság a felperest a bizonyítási indítványok tekintetében nem nyilatkoztatta, nem volt biztosítva a felek egyenjogúsága, mellérendeltsége, a megfelelő részvétel, illetve a fegyverek egyenlőségének követelménye, ezzel sérült a tisztességes eljárás elve. Ezzel összefüggésben az Alaptörvény Q) cikk (1), (3) bekezdései, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 6. cikkének sérelmére hivatkozott. Mindebből az következik, hogy az elsőfokú bíróság jogszabály sértően járt el, mikor a 2023. október 11-i tárgyalást annak ellenére újra megnyitotta, hogy a felperes arra nem volt jogszerűen idézve. A felperes jogait nem tudta gyakorolni, álláspontját nem tudta kifejteni. Kifejezetten sérelmezte a Kft.-nél lefolytatott jogkövetési vizsgálati anyag megismerésének hiányát. Ezen túlmenően érdemben is vitatta az alperesi határozat és ezzel összefüggésben az ítélet jogszerűségét.
[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogszerű és megalapozott elsőfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.[14] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdésének, továbbá a 120. § (5) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül.
[15] Az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése deklarálja a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységét. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Az Alkotmánybíróság számos döntésében foglalkozott a tisztességes eljárás követelményével. A 3174/2014. (VI. 18.) AB határozatában és a 7/2013. (III. 1.) AB határozatában is rögzítette, hogy a tisztességes eljárás (fair trial) követelménye "az eljárásjogi garanciák érvényesülését is felöleli, és egy olyan minőséget jelent, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni". A tisztességes eljárás követelményét az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXVIII. cikke értelmezésében közigazgatási ügyekre is irányadónak tartotta.
[16] A Kúria több ítéletben értelmezte átfogóan a tisztességes eljáráshoz való jogot. A Kpkf.37.589/2012/2. számú kúriai döntés szerint a tisztességes eljárás szorosan összefügg a védelemhez való joggal. Mind az Alkotmánybíróság, mind pedig az Európai Jogok Egyezményének (EJEE) a tisztességes eljárást rögzítő 6. cikke és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ezen alapuló gyakorlata szerint a tisztességes eljárás követelményét az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. A Kúria a Kfv.I.35.243/2022/11. számú döntésében kifejtette, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjog sérelmét eredményezheti olyan eljárásjogi vagy anyagi jogi szabály megsértése, amely az eljárás valamelyik szereplője (jellemzően valamelyik fél) számára többletjogosultságot biztosít, vagy őt éppen valamilyen fennálló jogától vagy jogosultságától fosztja meg (pl. bizonyítás kérdésében). A Kúria Kfv.IV.37.366/2012/4. számú határozatában foglaltak alapján - amely döntés KGD 2014.90. számon közzétett - a tisztességes eljárás jogát csak az a bírói mulasztás sérti, amely akadályozza, illetve szükségtelenül, aránytalanul korlátozza a peres felek perbeli cselekményeit.
[17] A Kp. 2. §-a meghatározza a bíróság feladatát, amely tisztességes eljárás keretében hatékony bírói jogvédelem biztosítása, a per ésszerű időn belüli befejezése, a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében annak biztosítása, hogy a felek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék. A Kp. 2. § (6) bekezdése értelmében "A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra - megfelelő határidőn belül - nyilatkozhassanak".
[18] A Kp 76. §-a tartalmazza a tárgyalás berekesztésének szabályait. Az (1) bekezdés szerint, ha a per határozathozatalra megérett, a bíróság a tárgyalást berekeszti és a feleket erre figyelmezteti. A (2) bekezdés szabályozza a tárgyalás újbóli megnyitásának lehetőségét, ha a bíróság valamely kérdés további tárgyalását tartja szükségesnek. Ha erről dönt a bíróság, akkor új tárgyalási határnap kitűzéséről kell gondoskodnia, amelyre a Kp. 59. § (1) bekezdése alapján a feleket idézni kell. A Kp. 72. § (5) bekezdése értelmében a tárgyalást a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az ítélet meghozatalát és kihirdetését nem érinti. E rendelkezés szerint tehát a tárgyaláson a felek jelenléte nem kötelező, amennyiben azonban valamelyik fél a tárgyaláson nem jelenik meg, a tárgyalás megtartására és ítélet meghozatalára csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalásról távol maradt fél idézése szabályszerű.
[19] A perbeli adatok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a 2022. szeptember 12-i tárgyaláson a tárgyalást berekesztette, azonban azt ítélethirdetésre halasztotta, melyről a feleket "azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy a tárgyalásról való távolmaradásuk nem képezi akadályát a határozat kihirdetésének". A felperes a 2022. október 11-i határozathirdetésen nem jelent meg, a bíróság a tárgyalási újbóli megnyitásáról döntött, azonban nem vette figyelembe, hogy a felperes nem idézve, csupán értesítve lett arról. A Kúria a Kfv.II.697/2018/9. számú végzésében elvi éllel szögezte le, hogy "szabályszerű idézés hiányában az alperes és az alperesi beavatkozó távollétében jogszerűen tárgyalás nem tartható, a perben ítélet nem hozható". A Kúria a Kfv.III.37.838/2022/4. számú végzésében hasonlóan foglalt állást, amikor kiemelte, hogy "a tárgyaláson nem kötelező a felek jelenléte, ám valamely fél távolmaradása esetén a tárgyalás megtartásának és az ítélet meghozatalának és kihirdetésének csak akkor van helye, ha a távollevő fél idézése szabályszerű volt. Ha a bíróság nem biztosítja, hogy az ítélet alapját képező szakvéleményre a felek észrevételt tehessenek, az sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében és a Kp. 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott tisztességes eljárás követelményét is." Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy a határozat kihirdetésre szóló értesítés nem azonos az idézéssel, ezért a Kúria a berekesztett tárgyalás újbóli megnyitása következtében tartott tárgyalásra vonatkozó idézés hiányát, olyan súlyos, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértésnek minősítette, amellyel sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében, és a Kp. 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott tisztességes eljárás követelménye is.
[20] A Kúria megállapította, hogy a Kp. 72. § (5) bekezdésének megsértése az ügy érdemére is kihatott, ezért a jogszabálysértő ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az eljárási jogszabálysértés miatt a Kúria a per érdemét érintő felülvizsgálati kérelemről nem döntött.
[21] A megismételt eljárásban a törvényszéknek újra ki kell tűznie a per tárgyalását, arra a feleket a Kp. 35. § (1) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Pp. 133. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően szabályszerűen meg kell idéznie. A fél távollétében a tárgyalás megtartására és ítélet meghozatalára csak akkor kerülhet sor, ha a távol maradó fél idézése igazolhatóan szabályszerű.
(Kúria Kfv.I.35.291/2023/9.)