adozona.hu
ÍH 2024.32
ÍH 2024.32
ILLETÉKMÉRSÉKLÉS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN A felszámolási eljárás elrendelését megelőzően, ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik, az illeték 30%-ra való mérséklésének van helye [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 44. § (1) bekezdés, 58. § (1), (3) bekezdés; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 26. § (4) bekezdés, 6. § (3) bekezdés b) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 2023. július 26. napján előterjesztett felszámolási kérelmében az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján mindösszesen 2 415 000 forint vállalkozói díj tartozás miatt.
Az adós a hitelező kérelmét elismerte, majd a felek 2023. szeptember 29. napján az eljárás szünetelésére vonatkozó megegyezésüket bejelentették.
A szünetelés tartama alatt az eljárás fol...
ÍH 2024.32 ILLETÉKMÉRSÉKLÉS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN
A felszámolási eljárás elrendelését megelőzően, ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik, az illeték 30%-ra való mérséklésének van helye [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 44. § (1) bekezdés, 58. § (1), (3) bekezdés; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 26. § (4) bekezdés, 6. § (3) bekezdés b) pont]
A hitelező 2023. július 26. napján előterjesztett felszámolási kérelmében az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján mindösszesen 2 415 000 forint vállalkozói díj tartozás miatt.Az adós a hitelező kérelmét elismerte, majd a felek 2023. szeptember 29. napján az eljárás szünetelésére vonatkozó megegyezésüket bejelentették.
A szünetelés tartama alatt az eljárás folytatását egyik fél sem kérte, ezért az elsőfokú bíróság 11. sorszám alatti végzésével megállapította, hogy az eljárás szünetelés folytán megszűnt. Rendelkezett továbbá arról, a hitelező az általa megfizetett közzétételi költségtérítés visszaigénylésére jogosult. A hitelező a végzést 2024. január 12. napján vette át.
A hitelező 2024. január 12. napján a 11. sorszám alatti végzés kiegészítését kérte akként, hogy a bíróság az eljárási illeték mérsékléséről rendelkezzen. Hivatkozott arra, az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése miatt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján az illeték ugyanis az eljárási illeték 10%-a, és így 72 000 forint eljárási illeték visszatérítésére jogosult.
A törvényszék 13. sorszám alatti végzésével a kiegészítése iránti kérelmet elutasította. Határozatának indokolása szerint a felszámolási eljárás nemperes eljárás, ezért az Itv. 58. § (7) bekezdése értelmében az eljárási illeték mérséklésének csak az Itv. 58. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában írt esetben van helye. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén illeték mérséklésre nincs törvényi lehetőség.
A végzéssel szemben a hitelező terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú végzés megváltoztatását és az eljárási illeték 10%-ra történő mérséklését, valamint 72 000 forint eljárási illeték visszatérítéséről való rendelkezést. Kifejtette, a Cstv. 6. § (1) és (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárásban mint nemperes eljárásban az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. Ezért az Itv.-nek a peres eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a felszámolási eljárásra is. Az Itv. 58. §-a alapján pedig nincs egyértelmű tiltó rendelkezés arra nézve, hogy nemperes eljárásban az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén ne lehetne mérsékelni az illetéket. Álláspontja szerint ezt támasztja alá a Kúria 3/2014. PJE határozatából is, miszerint az illeték mérséklésre vonatkozó tételes rendelkezés hiányából nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az illeték mérséklése automatikusan kizárt lenne. A jogegységi határozatban foglaltakra figyelemmel az illetékmérséklés alkalmazása mellett szól a mérsékelt illeték jogintézményének célja, amely azonos a peres eljárásban, illetve a nemperes eljárásban. Kiemelte, a Kúria a jogegységi határozatban - ugyan más nemperes eljárás kapcsán, de - elvi éllel rögzítette, az illeték mérséklésére vonatkozó rendelkezés alkalmazhatóságához azt kell igazolni, hogy a polgári peres eljárás és a nemperes eljárás céljának és jellemzőinek összevetése alapján megalapozottan levonható-e olyan következtetés, miszerint a mérsékelt illeték szabályai azonosan értelmezhetőek-e. Érvelése szerint a cégtörvényességi eljárással egyezően a felszámolási eljárás esetében is a jogegységi határozattal azonos következtetésre lehet jutni, mivel a peres eljárás és a felszámolási eljárás jellemzői még inkább hasonlóak. Ezért sem az Itv. 58. § (7) bekezdése, sem más jogszabályi rendelkezés alapján nem tartotta megállapíthatónak, hogy felszámolási eljárásban nincs helye az illeték mérséklésének.
A fellebbezés részben alapos.
A Cstv. 6. § (3) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 370. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nem csak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik.
Ennek megfelelően az ítélőtábla - a fellebbezés indokaira figyelemmel - a Pp. 369. § (1) bekezdés szerinti felülbírálati jogkörében eljárva azt vizsgálta, hogy az elsőfokú végzés megváltoztatásának és a 11. sorszámú végzés kiegészítésének az illeték mérséklésre vonatkozó rendelkezéssel van-e helye.
Nem vitatottan a felszámolási eljárás a felek erre irányuló közös kérelme alapján szünetelt, amelynek tartama alatt a felek az eljárás folytatását nem kérték, így az eljárás szünetelés miatt szűnt meg. Az eljárás megszűnésének tényét az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú végzéssel megállapította, amely kiegészítésére irányuló hitelezői kérelmet azért találta megalapozatlannak, mivel álláspontja szerint a felszámolás eljárás szünetelés folytán való megszűnésekor nincs helye az illeték mérséklésének.
Az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetére az Itv. 58. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja és (3) bekezdése a peres eljárás illetékének mérsékléséről rendelkezik. Kétségtelen, az Itv. - az 58. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően - külön nem írja elő, hogy e szabályokat nemperes eljárásokban, így a felszámolási eljárásban is alkalmazni kellene. Az illetékmérséklésre vonatkozó tételes rendelkezés hiányából azonban - mint ahogyan arra a Kúria a szintén nemperes eljárásnak minősülő, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában történő illetékmérséklésre vonatkozó 3/2014. PJE határozatában a jelenleg hatályos szabályozáshoz tartalmában hasonló jogszabályok értelmezése mellett rámutatott - nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az illeték mérséklése automatikusan kizárt lenne.
Az Itv. a felszámolási eljárás esetében az illetékkel kapcsolatban a 43. § (8) bekezdésében (a felszámolási eljárás során benyújtott kifogás mértéke), a 44. §-ban (felszámolási eljárás illetékének mértéke), a 47. § (3) bekezdésében (a felszámolási eljárásban előterjesztett fellebbezés mértéke) és a 62. § (1) bekezdés i) pontjában (munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban illetékfeljegyzési jog) tartalmaz külön rendelkezést. E szabályok között nincs olyan, amely az illeték mérséklésnek lehetőségét kizárná. Ezért - a Kúria hivatkozott jogegységi határozatában foglaltakra is figyelemmel - azt kell vizsgálni, hogy a peres eljárásra megfogalmazott illetékmérséklési okok a felszámolási eljárás rendjével és a felszámolási eljárási illeték szabályozási rendszerével összeegyeztethetőek-e, így alkalmazásuk a nemperes eljárásban is indokolt-e. Az illeték mérséklésére vonatkozó rendelkezés alkalmazhatóságához tehát azt kell igazolni, hogy a polgári peres eljárás és a felszámolási eljárás céljának és jellemzőinek összevetése alapján megalapozottan levonható-e olyan következtetés, miszerint az eljárás szünetelés folytán való megszűnése esetén az Itv. 44. §-a szerinti illeték mérséklésének feltételei a felszámolási eljárásban is értelmezhetők.
A bíróság a felszámolási eljárásban az eljárás nemperes jellegére tekintettel tárgyalást nem tart, az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra [a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnp.) 1. § (3) bekezdés], de a kérelmet a Cstv. 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kézbesíti az adós részére, aki a kérelemre a Cstv. 24. § (3) bekezdése alapján nyilatkozatot tehet. A felszámolási eljárás szünetelésének is helye van, ezt nem zárja ki sem a Cstv., sem annak 6. § (3) bekezdése alapján irányadó Bpnp. 1. §-a. A szünetelés kapcsán a peres eljáráshoz képest annyi az eltérés, hogy a Cstv. 26. § (4) bekezdése alapján kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelező együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig van lehetőség, és a Cstv. 6. § (3) bekezdés b) pontjának bc) alpontja szerint az időtartama három hónap.
Tény, az Itv. 58. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja és (3) bekezdése a szünetelést illetően két különböző mértéket határoz meg az illeték mérséklésére, attól függően, hogy a szünetelés a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát megelőzően, vagy azt követően történt. A felszámolási eljárás mint nemperes eljárás pedig a Bpnp. 1. § (3) bekezdése alapján nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, így perfelvételt lezáró végzést sem kell hoznia a bíróságnak. Ennek ugyanakkor csupán az a következménye, hogy a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát megelőző időtartamra vonatkozó Itv. 58. § (1) bekezdés a) pontja nemperes eljárás - így a felszámolási eljárás - során főszabály szerint nem alkalmazható, kizárólag kifejezetten erre utaló jogszabályi rendelkezés esetében, amely a szünetelést illetően valóban nincs. Nem kizárt azonban az Itv. 58. § (3) bekezdésének alkalmazása nemperes eljárásban, erre nem lehet következtetést levonni az Itv. 58. § (7) bekezdéséből. Az csupán akként értelmezendő, hogy az ott írt esetben, a kérelemtől az érdemi határozat meghozataláig történő elálláskor - eltérően az Itv. 58. § (3) bekezdésében foglaltaktól - az illeték 10 %-ra való mérséklésének van helye nemperes eljárásban is. Következésképpen az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése miatti illetékmérséklés a felszámolási eljárásban mint nemperes eljárásban a fenti jogszabályi rendelkezések összevetése alapján levezethető.
Az illetékmérséklés alkalmazása mellett szól a mérsékelt illeték jogintézményének célja is, amely azonos a peres eljárásban, illetve a felszámolási eljárásban. Az Itv. 58. §-ának rendelkezéseit megállapító, az Itv. módosításáról rendelkező 1993. évi LXXV. törvény indokolása szerint a cél az, hogy az illetékkedvezmény segítse elő a per, illetve az eljárás minél korábbi szakaszban történő megszűnését, megszüntetését, ezáltal ugyanis a bíróság munkaterhe, illetve az eljárás költségigénye csökken. A szünetelés időtartamának eltelte - az eljárás folytatása iránti kérelem hiányában - a felszámolási eljárás megszűnését eredményezi a Cstv. 6. § (3) bekezdés b) pontjának bc alpontja szerint, egyezően a Pp. 121. § (4) bekezdésének harmadik mondatában foglaltakkal. Ez pedig a felszámolási eljárásban is egyértelműen csökkenti a bíróság munkaterhét, illetve az eljárás költségeit. Ha a mérsékelt összegű illetékre vonatkozó szabály a felszámolási eljárásban nem érvényesülhet, a felszámolás iránti kérelem érdemi elbírálásának hiányában ugyanolyan mértékű illetékfizetési kötelezettség terhelné a feleket, mint amely a kérelem érdemi elbírálása esetén.
Mindezek alapján - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - a felszámolási eljárás szünetelés folytán történő megszűnése miatt az Itv. 44. § (1) bekezdése szerinti mértékű illeték mérséklésének van helye, amely mértéke az Itv. 58. § (3) bekezdése alapján 30 %. Ezért az eljárási illeték összege 24 000 forint, és a hitelező az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja értelmében 56 000 forint illeték visszaigénylésére jogosult. A felszámolási eljárás megszűnését megállapító végzés kiegészítésére irányuló hitelezői kérelem tehát ennyiben alapos volt.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 389. §-ára utalással a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján részben - az eljárást megszüntető végzést a rendelkező részben foglaltak szerint kiegészítve - megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Fpkf.III.30.014/2024/2.)