adozona.hu
BH 2024.2.51
BH 2024.2.51
A korhatár betöltését megelőzően megállapított nyugdíjbiztosítási ellátási formák nem azonosíthatóak minden további feltétel vizsgálata nélkül a korhatár előtti ellátással [2011. évi CLXVII. törvény (Khetv.) 18. § (3) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 46. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes részére 1998. június 3. napjától megállapított csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj 2001. június 3-tól - a felperesre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől - korbetöltött öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra. A felperes a nyugdíjazását követően, 1998-tól 2006. február 6-ig közalkalmazotti jogviszony keretében dolgozott.
[2] Az alperes a 2022. december 6-án kelt végzésével az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítására 2022. november 21-én...
[2] Az alperes a 2022. december 6-án kelt végzésével az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítására 2022. november 21-én benyújtott felperesi kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján visszautasította azzal, hogy az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.) 18. § (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását az kérheti, aki a korhatár előtti ellátásban részesülés ideje alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. A felperes esetében az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítására lehetőség nincs, mivel az előrehozott öregségi nyugdíj nem minősül korhatár előtti ellátásnak.
[4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában felhozott jogi és ténybeli indokokat. Ezen felül utalt arra, hogy a felperes a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján részesült csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjban, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől teljes öregségi nyugdíjas lett, ezért ettől az időponttól saját jogú nyugellátást folyósítanak számára. Kiemelte, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 25. §-a alapján az előrehozott öregségi nyugdíjazását követően végzett kereső tevékenységéből származó jövedelme után a felperest járulékfizetés nem terhelte, azt a Tny. csak 2007. január 1. napjától vezette be, és ez tette lehetővé a 0,5%-os nyugdíjnövelésre való jogosultságot.
[6] Erre figyelemmel az alperes jogszerűtlenül járt el, amikor a felperes kérelmét visszautasította, ezért a bíróság a támadott végzést megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte azzal, hogy a felperes részére folyósított előrehozott öregségi nyugdíj - a járulékfizetésre tekintet nélkül - korhatár előtti ellátásnak minősült, így a megismételt eljárásban az alperes köteles a felperes újraszámítás iránti kérelmét érdemben vizsgálni.
[8] Kifejtette, hogy a felperes a Tny. 1998. június 3-án hatályos 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint saját jogú nyugdíjasnak minősült a részére megállapított előrehozott öregségi nyugdíjra tekintettel, majd később, a korbetöltött öregségi nyugdíjra jogosultsága miatt is. A felperes foglalkoztatásának idején hatályos Tbj. 25. § (1) bekezdése szerint a saját jogú nyugdíj melletti tevékenységéből származó jövedelem után nyugdíjjárulékot nem kellett fizetni.
[9] A Khetv. 3. § (1) bekezdése alapján korhatár előtti öregségi nyugdíj a 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem volt megállapítható, míg a 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíjakra a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kellett alkalmazni.
[10] A Khetv. 1. § c) pont ca) alpontja korhatár előtti öregségi nyugdíjként és nem korhatár előtti ellátásként definiálja az előrehozott öregségi nyugdíjat. A korhatár előtti ellátás egy speciális gyűjtőfogalom, ezért nem valamennyi, korhatár betöltését megelőzően megállapított nyugdíjbiztosítási ellátási forma tekinthető korhatár előtti ellátásnak. Ezen felül ilyen juttatásban kizárólag 2011. december 31. napját követően lehetett részesülni. A Khetv. hatálybalépésével a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1-jét követően átalakultak, így az előrehozott öregségi nyugdíj is megszűnt, és a már megállapított ellátásokat ettől az időponttól korhatár előtti ellátásként kellett továbbfolyósítani.
[11] A felperes részére 2012-ben hatályba lépett Khetv. alapján korhatár előtti ellátást nem folyósítottak, így a Khetv. 18. § (3) bekezdése szerinti feltételekkel nem rendelkezik, ezért az öregségi nyugdíja ismételt megállapítására nincs lehetőség.
[12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
[14] Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. § (2) bekezdése és a Kp. 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Tekintettel arra, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében a Khetv. 1. § c) pont ca) alpontjának, valamint 3. § (1) bekezdésének helytelen értelmezését és a Khetv. 18. § (3) bekezdések bíróság általi megsértését állította, a Kúria is azt vizsgálta, hogy e jogszabályhelyek megfelelő értelmezésével döntött-e a bíróság.
[15] A felperes kérelmének benyújtásakor hatályos Khetv. 18. § (3) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mialatt korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesült.
[16] A felperes a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2001. június 3-án csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyként töltötte be, így korhatár előtti ellátást egyáltalán nem kapott. Nem is kaphatott, mivel a korhatár előtti ellátást a Khetv. vezette be 2012. január 1-jével, jóval azt követően, hogy a felperes korbetöltött öregségi nyugdíjas lett. Ez az új ellátási forma - amely nem nyugellátás - a nyugdíjjá nem alakult, 2011. december 31-én folyósított vagy szüneteltetett korhatár előtti nyugdíjak helyébe lépett. Korhatár előtti ellátást azok számára lehetett megállapítani, akik az előre hozott, csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati idő feltételeit 2012. végéig teljesítették vagy akik esetében a jogviszony megszüntetése 2011. december 31-én folyamatban volt, és 2012-ben a jogviszony megszűnésekor korhatár előtti nyugdíjra lettek volna jogosultak.
[17] A felperes 1988. június 3. napjától - nem vitásan - csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjban részesült, amely ellátás korbetöltésre tekintettel 2001. június 3-tól öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra, azaz a felperes 2011. december 31-én nem minősült sem korhatár előtti ellátásan, sem szolgálati járandóságban részesülőnek.
[18] A Khetv. 1. § c) pontja valóban úgy rendelkezik, hogy e törvény alkalmazásában korhatár előtti öregségi nyugdíj - egyebek mellett - az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó előrehozott öregségi nyugdíj [ca) alpont]. A korhatár előtti öregségi nyugdíj azonban csak a Tny. alapján - még a korhatár előtti ellátás bevezetése előtt - megállapított öregségi nyugdíjellátási formákra vonatkozó összefoglaló megnevezés, az a Khetv. által bevezetett korhatár előtti ellátással nem azonosítható. Erre figyelemmel a bíróság alaptalanul értékelte úgy, hogy a korhatár előtti öregségi nyugdíj korhatár előtti ellátásnak minősül, és tévesen jutott arra a következtetésre is, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj minden további feltétel teljesülése nélkül korhatár előtti ellátásnak tekintendő.
[19] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[20] A megismételt eljárásban a bíróságnak a fentebb kifejtettek alapján kell vizsgálnia, hogy az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek fennálltak-e és hogy az alperes jogszerűen utasította-e vissza a felperes kérelmét.
(Kúria Kfv.III.45.082/2023/4.)