adozona.hu
BH 2024.1.12
BH 2024.1.12
A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bek., 275. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között 2016. április 12-én alvállalkozási szerződés (a továbbiakban: szerződés) jött létre egy projekt keretén belül a J1 és J4 jelű épületek homlokzati hőszigetelő rendszerei kivitelezési munkálataira. A felek a teljesítési határidőt 2016. július 22. napjában határozták meg (szerződés 2. pont). Késedelmes teljesítés esetén a felperes a teljes vállalási ár 0,5%-ával megegyező mértékű napi kötbér fizetésére volt köteles azzal, hogy a...
BH 2024.1.12 A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bek., 275. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. § (1)-(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között 2016. április 12-én alvállalkozási szerződés (a továbbiakban: szerződés) jött létre egy projekt keretén belül a J1 és J4 jelű épületek homlokzati hőszigetelő rendszerei kivitelezési munkálataira. A felek a teljesítési határidőt 2016. július 22. napjában határozták meg (szerződés 2. pont). Késedelmes teljesítés esetén a felperes a teljes vállalási ár 0,5%-ával megegyező mértékű napi kötbér fizetésére volt köteles azzal, hogy a kötbér felső határa a nettó vállalási ár 15%-a volt (szerződés 8.4. pont).[2] A felek a szerződést 2016. június 22-én szóban, a J4 épület vonatkozásában közös megegyezéssel módosították úgy, hogy a felperes kizárólag a J1 épület vonatkozásában tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, egyidejűleg pótmunka elvégzésében is megállapodtak. Az erről szóló megállapodást a 2016. június 23-i keltezésű e-mailben rögzítették.
[3] Az alperes a szerződést 2016. augusztus 23-án felmondta, ezt megelőzően a W. S. Kft.-vel mint vállalkozóval kötött alvállalkozási szerződést a J1 épület homlokzati hőszigetelő rendszer építésének kivitelezési munkálataira.
[4] A felek között kialakult elszámolási vitára tekintettel a felperes a Teljesítésigazolási Szakértői Szervtől (a továbbiakban: TSZSZ) szakvéleményt szerzett be, mely szerint a felperes által elvégzett munkák alapján, annak készültségi fokát és minőségét értékelve, a felperesnek az alperes felé fennálló követelése nettó 6 587 738 forint.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetében a TSZSZ-szakvélemény alapján az alperes 6 587 738 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kötelezését kérte.[6] Az alperes a keresetet nem vitatta, azzal szemben beszámítási kifogást terjesztett elő egyrészről 5 889 288 forint késedelmi és hibás teljesítési kötbér, másrészről 8 015 807 forint a felperes által okozott többletköltség mint kár, harmadsorban 4 508 840 forint üvegkár címén.
[7] A felperes a beszámítási kifogást mindegyik tétel tekintetében vitatta jogalapjában és összegszerűségében is. A kötbérigény tekintetében - egyebek mellett - arra hivatkozott, hogy a felek a szerződést előbb közös megegyezéssel módosították, és az a J4 épületre nem maradt fenn, majd a teljes szerződést közös megegyezéssel megszüntették, így kötbérigénnyel az alperes nem léphet fel.
Az első- és a másodfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével 6 587 738 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, a beszámítási kifogást teljes egészében alaptalannak ítélte.[9] Határozatának indokolása szerint a kereset az alperes elismerésére tekintettel alapos.
[10] A beszámítani kívánt kötbérigénnyel kapcsolatban rögzítette, hogy a felek a szerződés 8.4. pontjában késedelmes teljesítés esetére a felperes kötbérfizetési kötelezettségét írták elő. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapíthatónak tartotta, hogy a felek a szerződést szóban módosították annyiban, hogy azt a J4 jelű épület kivitelezési munkáira nézve megszüntették.
[11] Ezen túlmenően, a bizonyítékok mérlegelése útján azt is megállapította, hogy a felek közötti szerződés 2016. augusztus elején a J1 jelű épület tekintetében is szóban, közös megegyezéssel megszüntetésre került a felek akaratának megfelelő állapot létrejöttével. E körben tényként elfogadta, hogy az alperes 2016. augusztus 23-i keltezéssel a felpereshez azonnali hatályú felmondást intézett súlyos szerződésszegésre hivatkozással. Rámutatott azonban, hogy felmondani csak élő szerződést lehet. A felperes utoljára 2016. június 29-én végzett tevékenységet az építési területen. Ezt támasztja alá a bizonyítékok körében értékelt építési naplóbejegyzés, mely szerint 2016. július 29-én takarítás történt, amint az ezt megelőző napokban is, továbbá a kihallgatott tanúk vallomása is. Ezen túlmenően az a tény, hogy az alperes a W. S. Kft-vel 2016. augusztus 1-jén alvállalkozási szerződést kötött, arra utal, hogy a peres felek között létrejött szerződést közös megegyezéssel már jóval az alperes 2016. augusztus 23-i felmondását megelőzően megszüntették. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint életszerűtlen egy még létező és fel nem mondott szerződés mellett lényegében ugyanazon tartalommal egy másik szerződés megkötése. Mindezek alapján arra vont következtetést, hogy a felek 2016. augusztus elején a szerződést közös megállapodással megszüntették, megszüntetett szerződéshez kapcsolódóan pedig kötbérigény nem érvényesíthető.
[12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a per főtárgya körében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes fizetési kötelezettségének mértékét az alperes késedelmi kötbér beszámítási igényének részben helyt adva, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján 3 523 845 forintra leszállította, és az elsőfokú ítéletet - a beszámítási kifogást ezt meghaladóan elutasítva - egyebekben helybenhagyta.
[13] A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság azt helytállóan állapította meg, hogy a kereseti kérelem alapos, figyelemmel arra, hogy a TSZSZ-szakvéleményen alapuló keresetet az alperes nem vitatta, ezért e vonatkozásban bizonyítási eljárás lefolytatására nem volt szükség.
[14] Tévesnek ítélte azonban az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, miszerint a felek a perbeli szerződést 2016. augusztus elején szóban, közös megegyezéssel megszüntették.
[15] A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján, így a per anyagát képező, 2016. június 23-i e-mailre, valamint az e körben lefolytatott tanúbizonyítási eljárásra tekintettel az elsőfokú bírósággal egyezően azt állapította meg, hogy a peres felek a szerződést 2016. június 23-án szóban módosították annyiban, hogy a felperesnek a J4 jelű épületre vonatkozó szerződéses kötelezettségét megszüntették, így ezt követően kizárólag a J1 épület vonatkozásában kellett eleget tennie szerződéses kötelezettségeinek, és egyidejűleg pótmunka végzésében is megállapodtak. E szóbeli szerződésmódosítás lehetőségének jogszabályi alapját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:94. § (2) bekezdése biztosította részükre.
[16] A szerződés megszüntetésének kérdését azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően úgy ítélte meg, hogy arra az alperes felmondásával került sor 2016. augusztus 23-án. Tényként rögzítette, hogy a szerződés 2. pontja szerint a felperes által elvégzendő munka befejezésének kötbérterhes határideje 2016. július 22. napja volt. A perben lefolytatott bizonyítási eljárásból megállapította, hogy a felperes e határidőre a módosított megállapodásnak megfelelően a J1 jelű épületre vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette. Rámutatott: a G.20.126/2017/14. számú jegyzőkönyvben a felperes ügyvezetője is elismerte, hogy részükről szerződésszerű teljesítésre nem került sor, és a szerződést az alperes felmondta, továbbá az építési naplóban eszközölt bejegyzések is azt támasztják alá, hogy a befejezési határidőt követően a felperes részéről még bizonyos munkavégzésekre sor került. A másodfokú bíróság szerint azt a megállapítást, hogy a felek közös megegyezéssel szüntették volna meg a szerződést, semmilyen peradat nem támasztja alá. Utalt egy tanú vallomására (G.20.126/2017/14. sz. jegyzőkönyv), valamint a G.20.126/2017/15. számú felperesi beadványra, amely a felperesi késedelem kapcsán elismerő nyilatkozatot tartalmaz, továbbá úgy ítélte meg, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének megállapíthatóságát gyengíti az a tény is, hogy közös megegyezés esetén a feleknek egymással el kellett volna számolniuk, amelyre nem vitásan nem került sor. Értékelte azt is, hogy a szerződés 7.3. pontja lehetőséget biztosított az alperes számára arra, hogy más alvállalkozóval szerződést kössön a perbeli szerződés megszűnését megelőzően. Mindebből arra következtetett, hogy a szerződés a J1 jelű épületre vonatkozóan egészen annak alperes általi, 2016. augusztus 23-i felmondásáig fennállt, amelyből eredően a peres feleket jogok illették meg, illetve kötelezettségek terhelték.
[17] A másodfokú bíróság a kötbérfizetési kötelezettség körében, a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésére utalva kiemelte, a felperes részéről történt ugyan hivatkozás arra, hogy késedelmét az alperes felróható magatartása okozta azzal, hogy a munkaterületet nem megfelelően adta át, illetve számos esetben visszabontásra kényszerült, amely akadályozta a folyamatos munkavégzést, azonban ezt nem bizonyította, e körben bizonyítási indítványt nem tett, így késedelmét kimenteni nem tudta.
[18] Mindebből következően a felperes kötbérigényét jogalapjában megalapozottnak ítélte a szerződés 2. és 8.4. pontjában foglaltakra figyelemmel. Annak összegszerűsége körében azonban az alperes beszámítási kifogásában foglaltaktól eltérően a módosított vállalkozási díj összegéből, a TSZSZ által is meghatározott 20 425 951 forintból indult ki, figyelemmel arra is, hogy azt az alperes is elfogadta, hiszen a keresetet összegszerűségében nem ellenezte. E körben megállapította, hogy a teljesítés határideje 2016. július 22. napja volt, mely határidőt a felperes elmulasztotta, ebből kifolyólag ezen időponttól kezdve a szerződés felmondásáig - mely 32 nap késedelmet jelent - 3 268 160 forint összegű kötbérfizetési kötelezettség terhelné a felperest, azonban a szerződés 8.4. pontjában 15% mértékben meghatározott kötbérmaximumra tekintettel 3 063 893 forint vehető figyelembe. Ennek erejéig az alperes beszámítási kifogását alaposnak ítélte, és ezt a nem vitatott kereseti összegből levonva, a különbözet összegére szállította le az alperes marasztalását.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[19] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és - kérelme tartalma [régi Pp. 3. § (2) bekezdés] alapján - az alperes beszámítási kifogásának teljes elutasításával az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 6:94. § (2) bekezdését, a 6:150. § (1)-(2) bekezdését, a 6:186. § (1), (2) bekezdését, továbbá a régi Pp. 235. § (1) bekezdését jelölte meg.[20] A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen és jogszabálysértően adott helyt az alperes beszámítási kifogásának 3 063 893 forint kötbér erejéig. A régi Pp. 141. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel állította a régi Pp. 235. § (1) bekezdésének megsértését amiatt, hogy a másodfokú bíróságnak nem lett volna lehetősége az alperes ügyvezetőjének meghallgatására a fellebbezési tárgyaláson, mert azt egyik fél sem indítványozta. E mellett a másodfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, megállapításai iratellenesek. E körben a felperes a másodfokú eljárásban meghallgatott B. L. nyilatkozatát összevetette K. T. felperesi ügyvezető, továbbá N. J., O. A. és O. G. tanúk vallomásaival, melyekre tekintettel okszerűtlennek tartotta a másodfokú bíróságnak a késedelem okával kapcsolatos bizonyíték értékelését, mert az említett nyilatkozatokat és vallomásokat figyelmen kívül hagyta, amelyre tekintettel tévedett az alperes közbenső szerződésszegése tekintetében. Erre tekintettel állította a Ptk. 6:150. § (1) bekezdésének megsértését.
[21] A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 6:186. § (1) és (2) bekezdését azért sérti, mert a szerződés 8.4. pontja késedelmes teljesítés esetére írt elő kötbérfizetési kötelezettséget, ugyanakkor az alperes arra tekintettel érvényesített beszámításában kötbérigényt vele szemben, mert a szerződést szerződésszegése miatt felmondta. A felperes érvelése értelmében az alperes követelése ezáltal nem késedelmi, hanem meghiúsulási kötbér, amelyben azonban a felek nem állapodtak meg, így a másodfokú bíróság olyan kötbér beszámításáról rendelkezett, amelyre a szerződés nem irányult.
[22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A Kúria mindenekelőtt a felülvizsgálati eljárás jogi természetét és annak kereteit rögzíti az alábbiak szerint.[24] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, nem egyfajta "harmadfokú eljárás", hanem szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, tárgya a jogerős ítélet [régi Pp. 270. § (2) bekezdés], amelynek jogszabálysértő voltát a Kúria csak a felülvizsgálati kérelem - és ha előterjesztettek, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem - keretei között vizsgálhatja felül [régi Pp. 275. § (2) bekezdés].
[25] Lényeges továbbá, hogy - amint arra a Kúria már számos határozatában (pl. Pfv.V.20.228/2022/5., Gfv.V.30.389/2022/6., Gfv.V.30.060/2023/5.) rámutatott - kizárólag olyan felülvizsgálati hivatkozások vizsgálhatók érdemben, amelyek hiánytalanul megfelelnek a felülvizsgálati kérelem tartalmával szembeni törvényi elvárásoknak [régi Pp. 272. § (2) bekezdés]. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel [hivatkozott kúriai határozatok, egyezően: 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. és 4. pontja].
[26] A fentieknek a felülvizsgálati kérelemben előadottak érdemi vizsgálhatósága tekintetében alapvető jelentősége volt. A felperes ugyanis megsértett jogszabályhelyként nem jelölte meg a bíróság bizonyíték-értékelési (mérlegelési) tevékenységét rögzítő adekvát eljárási jogszabályhelyet, a régi Pp. 206. § (1) bekezdését, így a Kúria a felülvizsgálat keretében a tényállást érintő kérdésekkel, a bizonyítékok értékelésével, mérlegelésével nem foglalkozhatott. Ebből következően egyrészről a felülvizsgálati eljárásban is a jogerős ítéletben rögzített tényállásból kellett kiindulnia, másrészről nem érinthette a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásból levont jogi következtetéseket sem, kiemelten a felek közötti szerződés megszűnésének tényére, módjára és időpontjára nézve.
[27] E ponton a Kúria kitér arra is, hogy - bár a fentebb írtakra tekintettel a felülvizsgálat érdemében ennek jelentősége nem volt - a másodfokú bíróság nem kizárólag B. L. alperesi ügyvezető fellebbezési szakban történt személyes meghallgatása eredményeként mérlegelte felül az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a szerződés megszűnésének ténye kapcsán. Amint azt jogerős ítéletének [9]-[11] pontjaiban kifejezetten rögzítette is, a másodfokú bíróság ezen felül a perbeli iratok tartalmát értékelte, nevesítve a felperes ügyvezetőjének a G.20.126/2017/14. számú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatát, O. G. tanú ugyanezen jegyzőkönyvbeni tanúvallomását, a G.20.126/2017/15. számú felperesi beadvány tartalmát. Erre tekintettel még B. L. fellebbezési szakban történt meghallgatása, illetve nyilatkozata nélkül is juthatott az elsőfokú bíróságétól eltérő következtetésre, amire a régi Pp. rendszerében számára biztosított reformatórius jogkörében eljárva jogszabálysértés nélkül volt lehetősége. A Kúria megjegyzi, nem sérti a régi Pp. 235. § (1) bekezdését a fél törvényes képviselőjének a fellebbezési szakban a fél indítványa nélkül történő meghallgatása, miután a felhívott jogszabályhely a fellebbezésben új tény állításának, illetve új bizonyítás előadásának a korlátozására tartalmaz rendelkezést.
[28] Az így meghatározott felülvizsgálati keretek között eljárva, az érdemben vizsgálható felülvizsgálati hivatkozások alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, a felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[29] A fentebb rögzített felülvizsgálati korlátra figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ptk. 6:94. § (2) bekezdése és a 6:150. § (1)-(2) bekezdése megsértésének érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor.
[30] Nem felülvizsgálható tényként kellett figyelembe venni, hogy a felek szerződése az alperes 2016. augusztus 23-i azonnali hatályú (a felperes által tényszerűségében szintén nem vitatott) felmondása eredményeként szűnt meg. A szerződésben rögzített teljesítési határidő ehhez képest 2016. július 22. napja volt, amely időpontban a felperes - szintén nem vitatottan - nem teljesített, így késedelembe esett (Ptk. 6:153. §).
[31] A jogerős ítélet nem sérti a Ptk. 6:186. § (1) és (2) bekezdését sem. Téves a felperes felülvizsgálati érvelése a meghiúsulási kötbérigény érvényesítésével összefüggésben. A Kúria már több alkalommal mutatott rá precedensképes határozataiban [Pfv.V.20.748/2016/6. (megjelent: BH 2017.153.), Pfv.V.20.544/2019/13.] arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg.
[32] Erre tekintettel az adott ügyben a felperes nem vitásan bekövetkezett késedelme és az alperes azonnali hatályú felmondása közötti időszakra értelmezhető a kötelezetti késedelem, így annak szankciójaként a szerződésben kikötött késedelmi kötbérfizetési kötelezettség.
[33] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálattal érintett részében hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.V.30.137/2023/4.)