adozona.hu
BH 2023.10.259
BH 2023.10.259
Nem áfa-mentesek azok a biztosítótársaság által a Közösség más államából igénybe vett szolgáltatások, amelyek abból állnak, hogy ellenőrizzék a biztosított súlyos betegsége diagnózisának helyességét abból a célból, hogy a biztosított gyógyulása érdekében meghatározzák a legjobb egészségügyi ellátásokat, és amennyiben e kockázatra a biztosítási szerződés fedezetet nyújt, és a biztosított kéri, gondoskodjanak a külföldi gyógykezelés nyújtásáról [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áf
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperesi biztosítótársaság 2012 szeptemberétől több olyan biztosítási terméket (egészségbiztosítást) értékesített, amely keretében vállalta, hogy a biztosított számára - ötfajta súlyos betegséggel (rák, by-pass beavatkozás, szívbillentyű problémák, idegsebészeti beavatkozás, élődonoros szerv- és szövetátültetés) élőknek, meghatározott feltételek teljesülése esetén - külföldi gyógykezelést biztosít. A biztosítási szerződés részletszabályait "B. Egészségbiztosítás Különös Feltételei" eln...
BH 2023.10.259 Nem áfa-mentesek azok a biztosítótársaság által a Közösség más államából igénybe vett szolgáltatások, amelyek abból állnak, hogy ellenőrizzék a biztosított súlyos betegsége diagnózisának helyességét abból a célból, hogy a biztosított gyógyulása érdekében meghatározzák a legjobb egészségügyi ellátásokat, és amennyiben e kockázatra a biztosítási szerződés fedezetet nyújt, és a biztosított kéri, gondoskodjanak a külföldi gyógykezelés nyújtásáról [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 85. § (1) bek. c) pont, Héa-irányelv 132. cikk (1) bek. c) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesi biztosítótársaság 2012 szeptemberétől több olyan biztosítási terméket (egészségbiztosítást) értékesített, amely keretében vállalta, hogy a biztosított számára - ötfajta súlyos betegséggel (rák, by-pass beavatkozás, szívbillentyű problémák, idegsebészeti beavatkozás, élődonoros szerv- és szövetátültetés) élőknek, meghatározott feltételek teljesülése esetén - külföldi gyógykezelést biztosít. A biztosítási szerződés részletszabályait "B. Egészségbiztosítás Különös Feltételei" elnevezésű dokumentum (a továbbiakban: KSZF) tartalmazta. Ennek értelmében a felperes a szolgáltatás biztosított által történő igénybevételére 6 hónapos várakozási időt kötött ki.[2] A biztosítási szolgáltatás teljesítése érdekében a felperes 2012. szeptember 13-án együttműködési szerződést (a továbbiakban: Együttműködési Szerződés) kötött a B. nemzetközi vállalatcsoport spanyol tagjával, a B. S.A.U.-val (a továbbiakban: Spanyol Társaság) a "B." jogvédett orvosi információs szolgáltatás igénybevételére. E szerint az ún. "B. Szolgáltatások" két elemből áll: az (a továbbiakban: IC) és a (a továbbiakban: FBC). Az IC keretében a biztosított személy orvosi információit a B. orvosai a biztosított biztosítási szolgáltatásra való jogosultságának felülvizsgálata érdekében a részükre megküldött dokumentáció alapján felülértékelik. A szerződés szerint akut betegségek, valamint "helyi" egészségügyi szakember által még nem vizsgált megbetegedések esetén nem vehető igénybe. A FBC szolgáltatás keretében a Spanyol Társaság - amennyiben a biztosított biztosítása arra fedezetet nyújt - a biztosított nevében az orvosi szolgáltatókkal időpontot egyeztet, az orvosi kezelést (betegfelvétel, időpontok), szállodai elhelyezést, utazást megszervezi, ügyfélszolgálatot működtet, valamint az orvosi kezelés megfelelőségét ellenőrzi. Ezen túlmenően az orvosi szolgáltatókkal kötött szerződései alapján kezeli az orvosi követelések feldolgozását, fizetését. Nem felelős az utazási- és szállásköltségekért, valamint az igénybe vett betegellátás költségeiért. A FBC nem vehető igénybe magyarországi kezelésre.
[3] Az Együttműködési Szerződés szerint a felperes a biztosított személyenként a B. Szolgáltatásokért éves díjat fizet olyan gyakorisággal, mint ahogy a biztosítási díjat a biztosított személyek részére fizetik. A Spanyol Társaság a szolgáltatási díjról 2012. október-december időszakban 3 számlát állított ki, amelyek után a felperes általános forgalmi adó (áfa) fizetési kötelezettséget nem vallott.
[4] Az elsőfokú hatóság 2012. május 1. és december 31. közötti időszakra áfa adónemben a felperesnél, mint csoportos adóalany képviselőjénél végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként határozatával a felperest 1 059 000 Ft adókülönbözet, 529 000 Ft adóbírság, 178 000 Ft késedelmi pótlék és 20 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
[5] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2154072617 számú határozatával az elsőfokú határozatot részben módosította, 376.000 Ft adóbírságot törölt, ezt meghaladóan azt helybenhagyta.
[6] Határozatát a Tanács 2006/112/EK Irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (a továbbiakban: Héa-irányelv) 132. cikkének (1) bekezdés c) pontjára, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 37. § (1) bekezdésére, 60. § (1)-(2) bekezdéseire, 65. §-ára, 82. § (1) bekezdésére, 85. § (1) bekezdés c) pontjára, 120. § b) pontjára, 140. § a) pontjára, Európai Unió Bírósága (EUB) C-384/98. (D. és W), C-141/00. (Ambulanter Pflegedienst Kügler GmbH), és C-307/01. (Peter d'Ambrumenil, Dispute Resolution Services Ltd) ítéleteiben foglaltakra alapította.
[7] Határozata indokolásának 2. pontja szerint a Spanyol Társaság által nyújtott szolgáltatás nem felel meg az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adómentességi feltételeknek. A számlákon feltüntetett ellenérték egyfajta átalánydíj, amely mögött közvetlen, az egyén egészségének megőrzésére, illetve betegségének diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására irányuló tényleges szolgáltatásnyújtás nem volt. Az IC szolgáltatás keretében a korábbi orvosi dokumentációk felülvizsgálata arra irányul, hogy igazolja, hogy a biztosított jogosult-e a külföldi gyógykezelésre, amelyek előfeltétele ez a második orvosi szakvélemény. A Spanyol Társaság a diagnózis felállítása érdekében vizsgálatokat, illetve orvosi kezelést nem végez, a korábbi orvosi dokumentáció alapján, azok eredményeit véleményezi, értékeli abból a célból, hogy bekövetkezett-e olyan biztosítási esemény, amelyre az ügyfél biztosítása fedezetet nyújt. Elemez, értékel, esetenként szervez, ugyanakkor nem nyújt egészségügyi ellátást, nem kezel betegséget vagy egészségügyi rendellenességet, ezért a szolgáltatások sem együttesen, sem külön-külön nem minősíthetők orvosi gyógykezelésnek. A számlákon feltüntetett gazdasági esemény elsődleges célja szerint nem adómentes humán-egészségügyi szolgáltatás, az lényegében szakértői és szervezői tevékenység, ezért a felperes a közösségi szolgáltatás igénybe vevőjeként áfa fizetésére köteles.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[8] A felperes keresetében 752 000 Ft adóhiány, az ehhez kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék törlésével az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan annak elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte.[9] Álláspontja szerint az alperes határozata sérti az Áfa tv. 15. §-át, 85. § (1) bekezdés c) pontját, 85. § (3) bekezdését, az Art. 97. § (4) bekezdését.
[10] Előadta, hogy a Spanyol Társaságtól igénybe vett szolgáltatásokat az adóhatóság tévesen minősítette: a B. nem kizárólag értékeli az orvosi dokumentumokat, hanem további vizsgálatokat is végez (pl. megküldött szövetminta alapján szövettani vizsgálatot), emellett szolgáltatása kiterjed a legjobb külföldi szakorvos felkutatására, véleményének beszerzésére, tehát az a beteg gyógyulását, a lehető leghatékonyabb terápia igénybevételét célozza, szervezési tevékenységét is a legjobb diagnózis és terápia elérése érdekében végzi.
[11] Hivatkozása szerint az adóhatóságnak a tényállás teljes feltárása érdekében a B. és a felperes közötti szerződés, valamint a felperes és a biztosítottak közötti biztosítási jogviszony tartalmát kellett volna feltárnia, elkülönítenie. Hangsúlyozta, hogy Az IC nem egy adminisztratív kötelezettség, hanem a felperes biztosítási szolgáltatásának részét képező lényeges szolgáltatás-elem, amely keretében a szakvéleményt készítő orvos, vagy orvoscsoport diagnózist állít fel.
[12] Utalt arra, hogy a Héa-irányelv 132. Cikk (1) bekezdés c) pontja alkalmazásakor az egészségügyi szolgáltatás EUB általi értelmezését kell irányadónak tekinteni, amely alapján elsősorban a szolgáltatás célja vizsgálandó. Az EUB a C-141/00. (Kügler) ítéletben fogalmazta meg azt a szempontrendszert, amely szerint az orvosi ellátások fogalma alá olyan szolgáltatások tartozhatnak, amelyek célja a betegségek és az egészségügyi zavarok diagnosztizálása, kezelése és lehetőség szerint azok gyógyítása. Egy adott szolgáltatás akkor is adómentes, ha kizárólag betegségek diagnosztizálására irányul. A B. szolgáltatásának fő értékhordozó eleme az egészségügyi rendellenességek, betegségek diagnosztizálására irányuló szolgáltatás, amely megfelel a Héa-irányelv 132. Cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatás fogalmának, így adómentes szolgáltatásnak minősül.
[13] Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat időszakban a biztosítottak a szolgáltatást még nem vették igénybe, azonban az átalánydíj egészségügyi szolgáltatás ellenértéke volt.
A jogerős ítélet
[15] Az elsőfokú bíróság 28.K.30.468/2017/10. számú keresetet elutasító jogerős ítéletét a Kúria - eljárási jogszabálysértések miatt - a Kfv.V.35.013/2018/15. számú végzésével hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.[16] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.
[17] Indokolásában idézte a KSZF 2.p) pontját. A KSZF 4.a pontja szerint a biztosító és a B. külföldi gyógykezelési szolgáltatást nyújt. Utalt arra, hogy a Héa-irányelv értelmezésére kialakult joggyakorlat értelmében a humán-egészségügyi szolgáltatás autonóm fogalom. A személyi feltételek vonatkozásában nem merült fel vita, a tárgyi feltételeket illetően a terápiás cél volt vitatott. A terápiás cél mint tárgyi feltétel akkor teljesül, ha az adott szolgáltatás vagylagosan diagnosztizálásra, kezelésre vagy gyógyításra irányul. A felperes indítványára kirendelt igazságügyi szakértő véleménye és a perben csatolt ún. másodlagos szakvélemények alapján megállapította, hogy az IC olyan szolgáltatás, amely közvetlenül és egyértelműen gyakorlati szempontból is az egyén egészségének nemcsak megőrzésére, hanem javítására, betegségek diagnosztizálására, kezelésére irányul. Álláspontja kialakításakor figyelembe vette, hogy a KSZF 13.a pontja szerint a biztosított közvetlenül is fordulhat a B.-hoz, a diagnózist és az összefoglalót, a terápiás javaslatot az érintett biztosított, és nem biztosító kapja meg, továbbá a biztosító a terápiás javaslatot, a diagnózist nem írhatja felül.
[19] Az új eljárásra előírta, hogy az elsőfokú adóhatóság a B. és a felperes, illetve a felperes és a biztosított jogviszonyára vonatkozó tényeket tárja fel, foglaljon állást, hogy a B. milyen szolgáltatásokat nyújt, ezt vesse össze az "Európai Unió" releváns ítélkezési gyakorlatával.
[20] Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti indítványt elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[21] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.[22] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[23] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdését, 221. § (1) bekezdését, 164. § (1) bekezdését, 177. § (1) bekezdését, 339/A. §-át, továbbá az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés c) pontját.
[24] Előadása szerint az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályok téves értelmezésével, a bizonyítékok okszerűtlen értékelésével, iratellenes megállapításokkal jogszabálysértő döntést hozott. Hangsúlyozta, hogy nem minden egészségügyi szolgáltatás tartozik az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés c) pont hatálya alá. Figyelemmel az adómentesség közérdekű céljára, a humán-egészségügyi szolgáltatás adómentességének megvalósulásához az szükséges, hogy az adott tevékenység közvetlenül és egyértelműen, gyakorlati szempontból is az egyén egészségének a megőrzésére, illetve betegségének diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására irányuljon. A B. szolgáltatások csak közvetetten állnak kapcsolatban a terápiás céllal, így az adómentességük nem állapítható meg. Hivatkozott arra is, hogy a felperessel egyetértve orvosszakértő kirendelését nem kérte, mert a szolgáltatás adójogi minősítése nem orvosszakmai, hanem jogkérdés.
[25] A rendelkezésre álló a szerződéses jogviszony elemeit megvizsgálva - az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - az állapítható meg, hogy az alkalmazott konstrukció szerint a második orvosi szakvélemény arra irányul, hogy annak alapján a biztosított külföldi gyógykezelési szolgáltatásokra való jogosultsága eldönthető legyen, így az csak közvetetten szolgál terápiás célt [C-212/01. (M. Unterpertinger) 42. pont]
[26] Hangsúlyozta, hogy eljárása során mind a B. és felperes, valamint a felperes és a biztosítottak közötti jogviszonyt vizsgálta, és ennek alapján állapította meg, hogy az Együttműködési Szerződésben a Spanyol Társaság arra vállalt kötelezettséget, hogy a szolgáltatásait a felperes és a biztosítottak közötti biztosítási szerződések keretei között nyújtja ["A melléklet"], és a KSZF szerint a második orvosi szakvélemény adásának közvetlen célja a biztosított külföldi gyógykezelési szolgáltatásokra jogosultságának megállapítása, hiszen az ennek előfeltételeként jelenik meg [4.a, 13.b pontok].
[28] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[29] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Áfa tv. 85. (1) bekezdés c) pontját, a Pp. 2. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, a 221. § (1) bekezdését, 339. § (1) bekezdését és (2) bekezdés g) pontját.
[30] Kifejtette, hogy a négy éve húzódó peres eljárásban az ismételt új eljárásra utasítás, a pontatlan utasítások és a jogvita szükségtelen elhúzása súlyosan sérti a jogviták elbíráláshoz, a perek tisztességes és észszerű időben történő befejezéséhez fűződő jogát.
[31] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül értékelte, hiszen ezekből az új eljárásra vonatkozó utasításokban foglalt kérdések megválaszolhatók:
A Kúria döntése és jogi indokai
[33] A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alapos.[35] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel állapította meg, hogy az adóhatóság határozatának keresettel támadott része jogszabálysértő.
[36] A Héa-irányelv 132. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint - annak közhasznú jellegére tekintettel - a tagállamok mentesítik az adó alól azon egészségügyi ellátásokat, amelyeket az érintett tagállam által meghatározott orvosi és paramedicinális hivatások gyakorlói nyújtanak.
[37] Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése alapján mentesek az adó alól:
b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;
c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi - ideértve természetgyógyászatot is - tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít.
[38] A perben eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a felperes által a Spanyol Társaságtól igénybe vett szolgáltatás héa-mentes-e. Figyelemmel arra, hogy a szolgáltatásainak igénybevételére a perbeli időszakban ténylegesen még nem került sor, az igénybe vett szolgáltatás tartalmát a Kúria a rendelkezésre álló szerződések, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok alapján rögzítette.
[39] Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlata értelmében a Héa-irányelv (és a megelőzően hatályos hatodik irányelv) nagyon tágan határozza meg a héa hatályát, azonban bizonyos tevékenységeket mentesít a héa alól. Az adómentességek az uniós jog autonóm fogalmainak minősülnek. Az önálló fogalommeghatározás célja annak elkerülése, hogy a héa-rendszer alkalmazása tagállamonként eltérjen. A Héa-irányelv 132. cikk (1) bekezdés c) pontja az adott tevékenység közhasznú jellegére tekintettel mentesíti a szolgáltatásokat a héa alól. A Héa-irányelv 131. cikk szerint "A 2-9. fejezetben említett adómentességeket az egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, az említett adómentességek helyes és egyszerű alkalmazása, valamint az esetleges adócsalás, adókikerülés és visszaélés megelőzése céljából a tagállamok által meghatározott feltételekkel kell alkalmazni." Az adómentességek leírására használt kifejezéseket tehát szigorúan kell értelmezni, mivel kivételt jelentenek azon főszabály alól, mely szerint a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adóköteles. A kifejezések értelmezésének ugyanakkor összhangban kell állnia a mentesség által elérni kívánt célokkal, biztosítania kell, hogy a héa-mentességre vonatkozó rendelkezések ki tudják kifejteni hatásukat, ugyanakkor tiszteletben kell tartania az adósemlegesség elvét is.
[40] Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a Héa-irányelv 132. Cikk (1) bekezdés b) pontja (illetve korábban hatályban volt hatodik irányelv 13. cikke A. része (1) bekezdésének b) pontja) az orvosi gyógykezelések kórházi környezetben teljesített szolgáltatásokra vonatkozik, míg c) pontja az ilyen kereten kívül - akár a szolgáltató magánlakásán, akár a beteg lakóhelyén vagy bármely más helyen - nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat érinti.
[41] A Héa-irányelv 132. Cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti "egészségügyi ellátások" fogalma is olyan szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek célja a betegségek és az egészségügyi zavarok diagnosztizálása, kezelése és lehetőség szerint azok gyógyítása, azonban valamely szolgáltatás terápiás céljának nem kell szükségképpen szűk értelmet tulajdonítani. Az európai joggyakorlat értelmében ezért mentes a héa alól a magánszemélyek orvosi vizsgálatának elvégzése a munkaadók vagy a biztosító társaságok számára, vér vagy más testminták vétele a vírusok, fertőzések vagy más betegségek jelenlétének tesztelésére a munkaadók vagy a biztosítók nevében, vagy az egészségügyi alkalmasság igazolása, például az utazásra való alkalmasság tekintetében, amennyiben ezek a szolgáltatások elsősorban az érintett személy egészségének védelmét szolgálják [C-307/01. (Peter d'Ambrumenil Dispute Resolution Services Ltd)]. Héa-mentes szolgáltatás az általános gondozás és a házi segítségnyújtás kivételével, ha a járóbeteg-ellátást nyújtó tőketársaság részéről terápiás jellegű ellátásra vonatkozik, és amelynek ellátását, beleértve az otthoni gondozást is, szakképzett ápolószemélyzet biztosítja [C-141/00. (Ambulanter Pflegedienst Kügler GmbH)]. Adómentesek á a telefonon keresztül nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek lényege az egészségre és a betegségekre vonatkozó tanácsadás, feltéve, hogy azok terápiás célt szolgálnak [C-48/19. (X Gmbh)].
[42] Az európai joggyakorlat ugyanakkor kizárja az adómentesség biztosítását az orvosi szakértői vélemények készítése, illetve olyan, orvos által végzett szolgáltatások vonatkozásában, amelyek jogi vagy szerződéses feltétel teljesítésének vizsgálatára irányulnak, vagy az érintett magánszemély különböző eljárásokban érvényesíthető igényei elbírálásához szükségesek [C-657/19. (Finanzamt vs. E)]. Nem héa-mentes a személy egészségi állapotáról szóló igazolások kiadása olyan célokból, mint például a háborús nyugdíjra való jogosultság [C-307/01 (Peter d'Ambrumenil Dispute Resolution Services Ltd)], rokkantság [C-212/01. (M.Unterpertinger)], továbbá amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a gyógyító tevékenységgel: pl. az őssejtbank szolgáltatása - C-262/08. (CopyGene), szépészeti plasztikai beavatkozások - C-91/12. (PFC Clinic)], vagy céljuk a személyi felelősségrevonás és a károk számszerűsítése a személyi sérüléssel kapcsolatos peres eljárásban; orvosi jelentések készítése vizsgálatok és orvosi jelentések alapján orvosi vizsgálatok elvégzése nélkül, orvosi vizsgálatok szakértői orvosi jelentések elkészítése céljából a peres eljárásban részt vevő egyének szakmai gondatlanságáról [C-307/01 (Peter d'Ambrumenil Dispute Resolution Services Ltd)]. Szintén nem adómentes a személyek betegségekre való genetikai affinitásának biológiai tesztek útján való megállapítása [C-384/98. (D. és W.)], a táplálkozási nyomon követési szolgáltatás [C-581/19. (Frenetikexito - Unipessoal Lda)].
[43] A perbeli esetben a felperesi biztosítótársaság ügyfeleivel kötött szerződések szerint - a haláleset és a szerződéses futamidő lejárta mellett - a biztosítási esemény a biztosított magánszemély súlyos megbetegedése. A biztosítótársaság (felperes) helytállási kötelezettsége kiterjed a biztosított külföldi gyógykezelésére, illetve az ahhoz szükséges szervező feladatokra. A felperes által igénybe vett perbeli szolgáltatás a biztosított személy számára, betegsége esetére nyújtott biztosítási szolgáltatásba épül be, a biztosítási szerződés alapján a felperes által nyújtott szolgáltatás végső célja, hogy a biztosított magánszemély meghatározott betegségek esetén a Spanyol Társaság által megszervezett, külföldi gyógykezelésben részesülhessen, így végső soron a biztosított magánszemély betegségének diagnosztizálását, kezelését, gyógyítását szolgálja. A biztosítótársaság által igénybe vett szolgáltatás ezen komplex, több szerződést magában foglaló konstrukcióba illeszkedik, amely figyelembe vételével volt megítélendő az igénybe vett szolgáltatás adómentességének kérdése.
[44] A biztosítási szolgáltatás keretében igénybe vett gyógykezelések is egészségügyi zavarok diagnosztizálása, kezelése és lehetőség szerint azok gyógyítására szolgálnak, ezért az európai joggyakorlat [C-212/01. (M. Unterpertinger), C-156/09. (Verigen), C-262/08. (CopyGene), C-384/98. (D. és W), C-141/00. (Ambulanter Pflegedienst Kügler GmbH), és C-307/01. (Peter d'Ambrumenil, Dispute Resolution Services Ltd), C-48/19. (X Gmbh), C-700/17 (Peters), C-597/17. (Belgisch Syndicaat van Chiropraxie és társai), C-581/19. (Frenetikexito - Unipessoal Lda), C-657/19. (Finanzamt vs. E), C-384/98. (D. és W.), C-91/12. (FC Clinic), C-366/12. (Klinikum Dortmund), C-443/04. és C-444/04. (Solleveld), C-86/09. (Future Health Technologies)] áttekintése alapján a Kúria a Héa-irányelv 132. cikk (1) bekezdés c) pontja értelmezését kérte az Európai Unió Bíróságától.
[45] Az Európai Unió Bírósága korábbi gyakorlatát követve rámutatott, hogy a Héa-irányelv 132. Cikk (1) bekezdés c) pontja szerint azokat a szolgáltatásokat kell mentességben részesíteni, amelyek egyrészt "egészségügyi ellátásoknak" minősülnek, másrészt amelyeket "az érintett tagállam által meghatározott orvosi és paramedicinális hivatások gyakorlói nyújtják". Az "egészségügyi ellátások" fogalma az uniós jogban önálló tartalommal bír, azok a szolgáltatások minősülnek egészségügyi ellátásnak, amelyek célja betegségek vagy egészségügyi zavarok diagnosztizálása, kezelése és lehetőség szerint gyógyítása. Az egészségügyi ellátásoknak terápiás célokat kell szolgálniuk, azonban ebből nem következik szükségszerűen, hogy valamely a terápiás cél fennállta különösen szűken értelmezendő.
[46] A perbeli esetben a Spanyol Társaság által nyújtott IC szolgáltatásrész célja, hogy a B. orvosai a részükre megküldött dokumentáció alapján felülvizsgálják a biztosított magánszemély részére korábban, mások által felállított diagnózist, annak ellenőrzése érdekében, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá tartozó ötféle súlyos betegség valamelyike áll-e fenn. E szolgáltatás orvosi készségeket igényel, és az orvosi szakmára jellemző tevékenységeket is magában foglalhat (a beteg fizikális vizsgálata, kórtörténetének elemzése, kiegészítő vizsgálatok elvégzése, szövettani elemzések, más külföldi szakorvoshoz fordulás stb.), azonban az elsődleges célja nem az, hogy védje, fenntartsa, helyreállítsa az érintett személy egészségét, hanem annak megválaszolása, hogy a biztosított a biztosítási szolgáltatást igénybe veheti-e. Ezáltal az IC szolgáltatáselem arra irányul, hogy a felperesi biztosító megalapozottan foglalhasson állást a biztosítási esemény bekövetkeztével kapcsolatban, azaz dönthessen arról, hogy a biztosított részére jár-e a biztosítási szolgáltatás. A terápiás hatás csak közvetett, ezért az IC szolgáltatást nem lehet terápiás célúnak tekinteni.
[47] Az Európai Unió Bírósága azt is kimondta, hogy az a körülmény, hogy a biztosított is kérhet orvosi véleményt, amely közvetve hozzájárulhat egészségének védelméhez, nem érinti, hogy a szolgáltatás fő célja továbbra is az, hogy eleget tegyen a biztosító döntéshozatali folyamatában a biztosítási szerződéses feltételeknek. Mindebből az következik, hogy az IC szolgáltatás nem tartozik a Héa-irányelv 132. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett "egészségügyi ellátások" fogalma körébe, ezáltal nem részesülhet az e rendelkezésben előírt mentességben.
[48] A B. másik szolgáltatáseleme, az FBC tartalma szerint az egészségügyi szolgáltatókkal való időpont-egyeztetést, az orvosi ellátás, a szállodai elhelyezés, az utazás megszervezését, ügyfélszolgálat működtetését, valamint a javasolt ellátás megfelelőségének ellenőrzését foglalja magában. E szolgáltatásoknak nem célja közvetlenül az emberi egészség védelme, fenntartása, helyreállítása, hanem az, hogy gondoskodjon a külföldi egészségügyi ellátással összefüggő logisztikai szervezésről, lényegében adminisztratív jellegű, így nem tartozik a Héa-irányelv 132. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett "egészségügyi ellátások" fogalma körébe, vagyis nem felel meg az adó mentességi feltételeknek.
[49] A Kúria által rögzített tényállás alapján tehát az EUB a 2022. november 24-én meghozott C-458/21. (CIG Pannónia) számú ítéletében egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy a közösségi jog "egészségügyi ellátás" fogalmának a felperes által igénybe vett szolgáltatás tartalma nem felel meg, így az adóköteles. Kimondta, hogy "a Héa-irányelv 132. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy nem tartoznak az e rendelkezésben előírt mentesség hatálya alá azok a szolgáltatások, amelyek abból állnak, hogy ellenőrizzék a biztosított súlyos betegsége diagnózisának helyességét abból a célból, hogy a biztosított gyógyulása érdekében meghatározzák a legjobb egészségügyi ellátásokat, és amennyiben e kockázatra a biztosítási szerződés fedezetet nyújt, és a biztosított kéri, gondoskodjanak a külföldi gyógykezelés nyújtásáról."
[50] Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság a Héa-irányelv 132. cikke (1) bekezdésének c) pontja átültetésére hivatott az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés c) pontjának téves értelmezésével hozta meg a jogerős ítéletet a Kúria, - mivel a döntéshozatalhoz szükséges tények megállapíthatók voltak - azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a kerestet elutasította.
(Kúria Kfv.V.35.469/2022/3.)