ÍH 2023.95

A CIVIL SZERVEZET NEVE A magyar nyelvben meg nem honosodott idegen hangzású szóval, illetve szókapcsolattal jelölt név a civil szervezet nevével szemben támasztott névvalódiság és a névszabatosság követelményének nem felel meg [2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 36. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező egyszerűsített bírósági nyilvántartásba vétel iránt előterjesztett kérelmét elutasította. Határozatának indokolása szerint a kérelmező választott elnevezése, a GREENETT nem felel meg a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. tv. (a továbbiakban: Cnytv.) 36. § (4) bekezdésben támasztott követelménynek, a GREENETT szó ugyanis az angol-magyar fordító programok szókincsében nem sze...

ÍH 2023.95 A CIVIL SZERVEZET NEVE
A magyar nyelvben meg nem honosodott idegen hangzású szóval, illetve szókapcsolattal jelölt név a civil szervezet nevével szemben támasztott névvalódiság és a névszabatosság követelményének nem felel meg [2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 36. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező egyszerűsített bírósági nyilvántartásba vétel iránt előterjesztett kérelmét elutasította. Határozatának indokolása szerint a kérelmező választott elnevezése, a GREENETT nem felel meg a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. tv. (a továbbiakban: Cnytv.) 36. § (4) bekezdésben támasztott követelménynek, a GREENETT szó ugyanis az angol-magyar fordító programok szókincsében nem szerepel, ahogy a Collins Cobuild English Language Dictionary 1987-es első (majd többször utánnyomott) kiadásaiban sem, az Magyarországon meg nem honosodott idegen szónak minősül, így civil szervezet nevében nem használható. Utalt arra is, a választott név nem közismert, a köznyelv által el nem fogadott idegen nyelvű kifejezés.
A végzés ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést annak hatályon kívül helyezése érdekében. Álláspontja szerint választott neve megfelel a névszabatosság követelményének, mivel a GREENETT névből a green névelem angol nyelvű kifejezés, ami megfelel az angol nyelvtannak és a kortárs társadalmi igényeknek, és nem tekinthető meg nem honosodottnak a köznyelvben. Állította, hazánkban az angol nyelv jelenlegi elterjedtsége mellett az általa választott név kifejezetten érthető és kiejthető, mindenki számára megjegyezhető, azonosítható. Megjegyezte, az egyesület tagjai valamennyien a kecskeméti székhelyű, ugyanilyen elnevezésű edzőteremben sportolnak, így a választott elnevezés azonosítható, nem megtévesztő.
A fellebbezés alaptalan.
Az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 370. §-ában foglalt korlátok között a Pp. 369. §-ában biztosított felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálta a szervezet fellebbezésében foglalt érvelését.
A Cnytv. 35. § (2) bekezdése szerint, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. A Cnytv. 36. § (2) bekezdése leszögezi, a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névvalódiság követelményének, ha a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. A Cnytv. 36. § (3) bekezdése előírja, a szervezet neve akkor felel meg a névszabatosság követelményének, ha a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. A Cnytv. 36. § (4) bekezdése értelmében a szervezet neve nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavak. A latin vagy egyéb idegen szavak, kifejezések, elnevezések használatát a szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor fogadható el, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó.
A Cnytv. e rendelkezéseinek egybevetett értelmezése alapján megállapítható, a szervezet nevével szemben támasztott feltételrendszeren belül a névvalódiság és a névszabatosság egymással szorosan összefüggő és egymásra épülő követelményeket jelentenek. A névszabatosság körében a Cnytv. 36. § (3) bekezdésében is megjelenő azonosíthatóság annyit tesz, hogy a szervezet nevének - a névalkotás nyelvi, nyelvtani követelményein túl - meg kell felelnie a névalkotás társadalmi követelményeinek is; a társadalom alapvető elvárása pedig a szervezet elnevezésével szemben az, hogy kifejezésre juttassa a szervezet lényegadó vonását, jelentőségét, illetve működését, ezáltal a szervezetet felismerhetővé és beazonosíthatóvá tegye. A civil szervezet nevének a tevékenységéhez és a jellegéhez igazodó tartalmat kell hordoznia, a megjegyezhetőség és az azonosíthatóság biztosítása érdekében.
A jelen ügyben a szervezet által választott GREENETT megjelölés minderre nem alkalmas, struktúráját tekintve csupán betűszó. Ellentétben a civil szervezet fellebbezésében foglalt okfejtéssel, a GREENETT szó nem honosodott meg a hazai köznyelvben. Az abban szereplő névelemet jelentő "green" szó magyar jelentése (zöld) tekinthető ugyan közismertnek, egyrészt azonban ez semmilyen módon nem utal a szervezet tevékenységére, működésének jellegére, így félreértésekre adhat okot, másrészt a név második eleme (ett) semmilyen közismert jelentéstartalmat nem hordoz, ilyen szó az angol nyelvben sincs, következésképpen a kérelmező által választott név nem elégíti ki a Cnytv. 36. § (4) bekezdésében támasztott névszabatosság követelményét.
A civil szervezetet megilleti a szabad névválasztás joga a jogszabályi keretek között. Ha a választott neve nem elégíti ki a névszabatosság követelményét, nincs elzárva attól, hogy egyéb szókapcsolattal fejezze ki a civil szerveződés tevékenységének lényegét.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cnytv. 5. § (1) bekezdése és a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Pkf.III.90.001/2023/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.