adozona.hu
ÍH 2023.92
ÍH 2023.92
SZEMÉLYISÉGI JOG - KÖZSZEREPLŐ FOKOZOTT TŰRÉSI KÖTELEZETTSÉGE Annak eldöntésénél, hogy a véleménynyilvánítással, bírálattal kapcsolatosan terheli-e a közszereplőt fokozott tűrési kötelezettség, elsősorban annak van jelentősége, hogy a kifogásolt közlés a közügyek vitatásával összefüggésben történt-e. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1), (2) bekezdés, 2:45. § (2) bekezdés, 2:52. § (3) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Cs. Kft.-nek 2022. február 1. napjáig Sz. Megyei Jogú Város Önkormányzata volt a többségi üzletrész-tulajdonosa. A felperes 2015. december 30 - 2020. december 11-ig a társaság ügyvezetői tisztségét töltötte be, 2021. január 15-e óta egy másik, teljes egészében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője.
A Cs. Kft. a Cs. sori piacon felállított elárusító helyek (fémbódék, asztalok) bérbeadásával foglalkozott. A gazdasági társaság és a bérlők között 2016-2017. években a bérleti d...
ÍH 2023.92 SZEMÉLYISÉGI JOG - KÖZSZEREPLŐ FOKOZOTT TŰRÉSI KÖTELEZETTSÉGE
Annak eldöntésénél, hogy a véleménynyilvánítással, bírálattal kapcsolatosan terheli-e a közszereplőt fokozott tűrési kötelezettség, elsősorban annak van jelentősége, hogy a kifogásolt közlés a közügyek vitatásával összefüggésben történt-e. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1), (2) bekezdés, 2:45. § (2) bekezdés, 2:52. § (3) bekezdés]
A Cs. Kft.-nek 2022. február 1. napjáig Sz. Megyei Jogú Város Önkormányzata volt a többségi üzletrész-tulajdonosa. A felperes 2015. december 30 - 2020. december 11-ig a társaság ügyvezetői tisztségét töltötte be, 2021. január 15-e óta egy másik, teljes egészében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője.A Cs. Kft. a Cs. sori piacon felállított elárusító helyek (fémbódék, asztalok) bérbeadásával foglalkozott. A gazdasági társaság és a bérlők között 2016-2017. években a bérleti díjak rendezésével kapcsolatosan több per volt folyamatban. A gazdasági társaság 2019. évvel bezárólag nyereséges volt, ezt követően a koronavírus járvány miatt veszteségessé vált, ezért a taggyűlés a piac 2021. január 31-én történő bezárásáról döntött.
A sz….hu internetes portál kiadója az alperes, amely Magyarországon a médiapiac meghatározó szereplője. Többszáz nyomtatott és online terméke van. Honlapja szerint havonta 5 millió látogatója, 6,8 millió social media-elérője és 400 000 előfizetője van.
A sz…..hu 2021. október 28-án "A Maldív-szigeteken nyaralgat a Cs. sori piac volt vezetője!" címmel közölt cikket. Abba beágyazva megjelentette a felperes nyaralásáról közzétett képet is tartalmazó facebook-posztját. A cikk első részében a nyaralóhely jellemzőivel foglalkozik, megjelöl közszereplőket, akik szintén ott nyaraltak. Majd a "Cs.-ról a Maldívra" alcím alatt a következőket közölte: "Nem csupán luxusnak számít egy maldív-szigeteki nyaralás, a mostani járványhelyzetben hatalmas felelőtlenség is. R. A. önkormányzati cégvezetőként jelenleg épp itt tölti az idejét, miután sikeresen tönkretette a Cs. sori piacot - írja a M. Sz. Mozgalom élén álló Sz. B., akinek szintén feltűnt R. A. októberi nyaralása."
A cikk facebook-oldalára három komment érkezett, egyikük reményét fejezte ki, hogy a cápák is arra nyaralnak, az erre válaszoló pedig annak a véleménynek adott hangot, hogy a cápák elkerülik, mert nem szeretik a "szart".
A cikk megjelenéséről a felperest már a nyaralása alatt értesítették ismerősei.
A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a cikkben szereplő annak a valótlan ténynek a híresztelésével, amely szerint tönkretette a Cs. sori piacot, továbbá kötelezze 1 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére. A kereset jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:45. § (2) bekezdésére, 2:51. § (1) bek. a) pontjára, 2:52. § (1) bekezdésére hivatkozott.
Állította, az alperes által híresztelt tényállítás valótlan, és alkalmas arra, hogy azt a feltételezést alakítsa ki Sz.város lakóiban, hogy a Cs. sori piac az ő szándékos tevékenysége miatt zárt be, így az alperes nagy nyilvánosság előtti közlései a lejáratását szolgálják, és ezzel sértik a jóhírnevét. Kiemelte, az önkormányzati tulajdonú társaságokban betöltött vezető tisztségviselői minősége önmagában nem teszi megállapíthatóvá, hogy közszereplő. Álláspontja szerint a kért sérelemdíj összege alkalmas az őt ért nemvagyoni sérelem kompenzálására, és arra, hogy az alperest a jövőben visszatartsa hasonló magatartástól. Kérte értékelni, hogy a valótlan tényállítás a szakmai tevékenységét és hozzáértését kérdőjelezi meg, amely negatívan hathat későbbi munkavállalására. Hangsúlyozta, az alperes a magyar médiapiac meghatározó szereplője.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes közéleti szereplő: Sz. városban évek óta közismert személy, politikai kapcsolatai, az önkormányzati cégekben betöltött tisztségei, tevékenysége, a személyével kapcsolatos viták széles körű érdeklődésre tartanak számot, ezért a cikk témája közéleti vita, a sajtó feladata pedig, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekben a nyilvánosságot tájékoztassa. Hangsúlyozta, a kifogásolt közlést Sz. B. sz.-i politikus facebook oldaláról vette át saját értékelés nélkül, a közlés forrását megjelölve, ami az Alkotmánybíróság határozatai alapján nem alapozza meg a jóhírnév megsértését. A kért sérelemdíj összegét is vitatta, azt eltúlzottnak minősítette.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő jogát a sz…..hu portálon 2021. október 28-án "A Maldív szigeteken nyaral a Cs. sori piac volt vezetője!" című közleményben tett azon tényállítással, amely szerint a felperes sikeresen tönkretette a Cs. sori piacot. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200 000 Ft sérelemdíjat, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes a többségi önkormányzati tulajdonban álló Cs. Kft. ügyvezetője volt, jelenleg a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló társaság vezetőjeként közpénzek felett diszponál, a piacok üzemeltetése során hozott operatív döntései a helyi közösség életére meghatározó hatást gyakorolhatnak, ezért közérdeklődésre tarthatnak számot. Ebből következően a felperes közszereplőnek minősül, akinek a tevékenységét illetően az általánosnál jóval szélesebb a garantált véleménynyilvánítási szabadság köre. Kiemelte ugyanakkor, a közügyek akkor vitathatók szabadon, ha a résztvevők a vita alapját képező valós információ birtokában vannak. Mindaz, ami nem valós tényen alapul, nem a szabad közéleti vita, hanem a pletyka, a manipuláció, vagy karaktergyilkosság jegyeit hordozza és alkotmányos védelemre a jóhírnév védelmével szemben nem számíthat. Megállapította, a perbeli közlés tényállítás, amelynek valóságát az alperes nem bizonyította, a valótlan tartalmú közlés tartalma pedig alkalmas arra, hogy a felperes személyét a sz.-i közvélemény és üzleti világ szemében hiteltelenítse, mert azt sugallja, hogy a közpénzekkel való gazdálkodásban mulasztás terheli, üzleti döntéseiben nem kellően felelős. Ezért a jogsértés megállapítható.
A sérelemdíj meghatározásakor a felperes által a hivatkozott körülményeket mérlegelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közlés jelentett némi kellemetlenséget a felperesnek, többlettényállás hiányában azonban súlyosabb hátrány nem volt megállapítható. Ugyanakkor az alperes felróhatósága körében értékelte, hogy az alperest terhelte a tények valóságtartalmának vizsgálata, kiegyensúlyozott és tényszerű tájékoztatás a feladata akkor is, ha a közölt tartalmat nem maga állította elő, illetve kritika nélkül vette át Sz. B. facebook-posztjában közzétett információt. Jelentőséget tulajdonított emellett az alperes hazai médiapiacon betöltött szerepének.
Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a sérelemdíj összegének 50 000 Ft-ra történő mérséklését kérte. Fellebbezésének indokai szerint a felperes jóhírnévhez való jogát nem sértette meg. A kifogásolt közlés Sz. B. sz.-i politikus facebook oldalán megjelent bejegyzéséről való tájékoztatás, az pedig, hogy közéleti vitában résztvevő felek egymást érintően tett kijelentéseiről hűen, saját értékelés nélkül tudósít, a közlés forrását egyértelműen megjelölve, nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni. Kifejtette, a közlés szerinti vita lényege a közpénz kezelését, a piac gazdálkodását érinti, ezért az ezzel kapcsolatos álláspont szabadon kifejthető. Annak, hogy egy helyi politikus ezt mennyiben értékeli helytállóan, nincs jelentősége, mert a piac bezárása helyi közügyet érintő, kiemelt közfigyelemmel kísért kérdés. A felperesnek ebben való közreműködése a véleménynyilvánítás szintjén szabadon kritizálható, függetlenül attól, hogy a kifejtett álláspont jogilag vagy közgazdaságilag mennyiben helytálló. Állította, a sérelmezett közlésben kifejtett kritika nem lépi túl a közügyeket érintő szabad véleménynyilvánítás lehetséges kereteit
Sérelmezte a megítélt sérelemdíj összegét is. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát, az miként és mennyiben alkalmas a felperest ért vagyoni hátrány kiegyenlítésére és melyek azok a konkrét hátrányok, amelyek a kifogásolt közlések miatt a felperest érték.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kiemelte, a kifogásolt közlés nem értékítélet, hanem tényállítás, amelynek híresztelése a nyaralása kapcsán megjelentetett cikkben történt, a nyaralásának ténye és annak körülményei azonban nem tekinthetők közügynek vagy közéleti vita tárgyának. Hangsúlyozta, az alperes kísérletet sem tett arra, hogy álláspontját beszerezze, lehetőséget adjon számára a vitatott tényállítás cáfolatára.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból a jogszabályoknak megfelelő következtetést vonta le, ezért döntésével az ítélőtábla mindenben egyetért. A fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá.
A Ptk. 2:45. § (2) bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő valótlan tényt állít, vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A jóhírnévhez való jog védelmére vonatkozó szabályokat a közéleti szereplők személyiségvédelmére vonatkozó szabállyal együttesen kell értelmezni. A Ptk. 2:44. § (1) bekezdése szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét a szükséges és arányos mértékben az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A (2) bekezdés kimondja, a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a sérelmezett közlés tényállítás. Egyetért az ítélőtábla azzal is, hogy annak jelentéstartalma - valótlansága esetén - alkalmas a felperesről korábban kialakult társadalmi értékítélet hátrányos megváltoztatására. Ez utóbbit az íráshoz fűzött kommentek is egyértelműen igazolják.
Egyetért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek a felperes közszereplői minőségére vonatkozó megállapításával is. Lényeges továbbá, annak eldöntésénél, hogy a véleménynyilvánítással, bírálattal kapcsolatosan terheli-e az érintett személyt fokozott tűrési kötelezettség, elsősorban annak van jelentősége, hogy a kifogásolt közlés a közügyek vitatásával összefüggésben történt-e (BDT 2017.3776).
Az Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozata szerint a nyilvános közlés megítélése során elsőként arról szükséges dönteni, hogy az adott közlés a közügyekben való megszólalást közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, vagyis a közügyek szabad vitatásával áll-e összefüggésben. Ennek megítéléséhez elsődlegesen a közlés megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát, kontextusát kell figyelembe venni. Így a közlést érintően vizsgálni kell a médium típusát, a közlés apropóját adó eseményt, illetve az arra érkező reakciókat és az adott közlésnek ebben a folyamatban játszott szerepét. További szempontként szükséges értékelni a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját (Kúria Pfv.20.449/2022/6.).
A fenti szempontok figyelembevételével a cikk tartalmát a személyiségvédelmi perekben is alkalmazandó PK. 12. számú állásfoglalás II. pontja alapján a maga egészében értékelve a következő megállapítások tehetők.
Az alperes által közzétett írás apropója, hogy a felperes a nyaralásáról szóló közlést és arról készült fényképet tett közzé közösségi oldalán. Az alperes ezzel összefüggésben számolt be arról, hogy a felperesen kívül kik azok, akik még a luxusüdülőhelyen nyaraltak. Az írásból - hangvételéből kitűnően - kétségkívül negatív kritika olvasható ki az ott megjelölt politikusok nyaralási szokásait illetően. A politikai közszereplő szabadidő eltöltésének a helyszíne közérdeklődésre tarthat ugyan számot, többletinformáció és tényállási elem hiányában azonban a cikk összességében nem értékelhető a közügyek vitatásaként. Lényeges továbbá, hogy az alperes e cikkbe ágyazta bele Sz. B. politikus sérelmezett tényállítást tartalmazó facebook posztját minden változtatás nélkül. Ez a közlés egyértelműen híresztelés (BDT 2012.2742.I.), amelynek valóságtartalmáért az alperes felelősséggel tartozik (hasonlóan: BDT 2012.2653.II.).
Kétségtelen, hogy a Cs. sori piac bezárásának körülményei közéleti vita tárgya lehet. Az írás fentiekben ismertetett tartalma azonban nem a piac bezárása, nem állapítható meg olyan tartalom sem, amely a felperes nyaralását azzal hozná összefüggésbe, ezért a kifogásolt közlés kapcsán a szólás- és sajtószabadság fokozott védelme nem érvényesül.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtót a közügyek vitatása során megillető fokozott véleménynyilvánítási szabadság a tényállítások tekintetében nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta [3100/2017. (V. 8.) AB határozat [32] bekezdés, 36/1994. (VI. 24.) AB határozat].
Ez esetben a valótlan és hátrányos megítélés kiváltására alkalmas tényállítás kapcsán a közéleti szereplő ugyanolyan feltételekkel jogosult személyiségi jogvédelemre, mint bármely más személy. A fentiekre tekintettel az alperes terhére az előzőekben írt jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértése megállapítható.
Nem mond ennek ellent a fellebbezésben hivatkozott alkotmánybírósági határozat sem.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a híresztelt tényállítás valóságának a bizonyítása az alperest terhelte, és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.
Mindemellett megjegyzi, az alperes mind az elsőfokú eljárásban, mind pedig fellebbezésében kifejtett védekezésének alapja, hogy a felperes mint közszereplő, és a Cs. sori piac bezárása mint közügy vitatása tekintetében a felperes személyiségi jogai korlátozottak a sajtó- és szólásszabadság körében érvényesülő véleménynyilvánítás szabadságával szemben. Arra hivatkozott továbbá, hogy miután változtatás nélkül továbbította a Sz. B. által közölteket, felelősség nem terheli. A tényállítás valóságnak való megfelelésére vonatkozó kifejezett nyilatkozatot azonban nem tett, így a felajánlott bizonyítás lefolytatása szükségtelen.
A fellebbezési érveléssel szemben az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen meghatározta azokat a szempontokat, amelyeket a sérelemdíj összegének meghatározása során értékelt, és azok megfelelnek a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésében írtaknak. Az ítélőtábla mindenben osztja az elsőfokú bíróság álláspontját. A fellebbezés kapcsán kiemeli, az elsőfokú bíróság a sérelemdíj megállapításakor nem elsősorban a jogsértés felperesre gyakorolt hatásának, hanem az alperes nagyobb fokú felróhatóságának tulajdonított jelentőséget. Mindemellett - ahogyan arra a felperes fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott - a sérelemdíj nem csupán kompenzációs szerepet tölt be a személyiségi jogsértés tekintetében, hanem magánjogi büntetés is a hasonló jogsértések megelőzése érdekében [BDT 2019.4015, BDT 2019.368.].
Mindezen szempontok figyelembevételével az elsőfokú bíróság által megítélt sérelemdíj összege nem eltúlzott.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak nem fellebbezett részét nem érintve - a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.287/2022/4.)