adozona.hu
BH 2023.6.168
BH 2023.6.168
A közvetett vámjogi képviselő a Vámtv. 84. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján elkövetett jogsértés esetén, mint nyilatkozattevő vámigazgatási bírság fizetésére köteles. A Vámtv. 84. §-a és a Vámkódex 15. cikk (1)-(2) bekezdései szerint a vámigazgatási eljárásokban benyújtott információk pontossága, teljessége, hitelessége egyaránt elvárás, melynek megsértése szankcionálandó [2017. évi CLII. törvény (Vámtv.) 84. § (1) bek. a) pont, 84. § (2) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2017. július 25-én T.-ről importált 16 000 db 9 556,8 kg bruttó tömegű, különféle vámtarifa számok alá osztályozott alkatrészek szabad forgalomba bocsátását kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságánál a Zrt. (a továbbiakban: Zrt.), mint közvetett vámjogi képviselő közreműködésével. A vámeljárásban benyújtotta a thaiföldi vállalat által 2017. június 26-án kiállított 26 320 USA dollár értékű import számlát. A vámhatóság a rendelkezésre álló adatok ...
BH 2023.6.168 A közvetett vámjogi képviselő a Vámtv. 84. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján elkövetett jogsértés esetén, mint nyilatkozattevő vámigazgatási bírság fizetésére köteles.
A Vámtv. 84. §-a és a Vámkódex 15. cikk (1)-(2) bekezdései szerint a vámigazgatási eljárásokban benyújtott információk pontossága, teljessége, hitelessége egyaránt elvárás, melynek megsértése szankcionálandó [2017. évi CLII. törvény (Vámtv.) 84. § (1) bek. a) pont, 84. § (2) bek. a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2017. július 25-én T.-ről importált 16 000 db 9 556,8 kg bruttó tömegű, különféle vámtarifa számok alá osztályozott alkatrészek szabad forgalomba bocsátását kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságánál a Zrt. (a továbbiakban: Zrt.), mint közvetett vámjogi képviselő közreműködésével. A vámeljárásban benyújtotta a thaiföldi vállalat által 2017. június 26-án kiállított 26 320 USA dollár értékű import számlát. A vámhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján a kérelemmel egyezően a nem uniós árukat határozatával szabad forgalomba bocsátotta.[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú vámhatóság) áruátengedést követő ellenőrzést végzett felperesnél a nem uniós áruk származásának és az antidömping intézkedések betartásának felülvizsgálata iránt. Megállapította, hogy a 101154DA030617 számú vámeljárásban a vám-árunyilatkozaton az importált alkatrészek származási országaként T. helytelenül lett feltüntetve, mivel azok valós származási országa volt.
[3] A vámellenőrzés eredményeként alperes a hiányában véglegessé vált határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot, a felperest 2 679 600 Ft dömpingellenes vám megfizetésére kötelezve.
[4] Az elsőfokú vámhatóság határozatával a felperessel szemben az árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggő kötelezettségek megszegése miatt vámigazgatási bírságot szabott ki, hivatkozva az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 2. § 6. pontjára, 84. § (1) bekezdés a) pontjára, (2), (8) bekezdéseire, a 87. § (1) bekezdésére, az Európai Parlament és Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: Vámkódex) 42. cikkére.
[5] A fellebbezés folytán eljárt alperes a határozatával az elsőfokú határozatot - az indokolás kiegészítésével - helybenhagyta. Indokolásában megállapította, felperes a vámeljárásban felelősséggel tartozik az általa szolgáltatott adatokért, nyilatkozattevőnek minősül, a vám-árunyilatkozaton a nem uniós áruk származásának helytelen feltüntetésével az árunyilatkozat adatainak helytállóságával kapcsolatos kötelezettségét megszegve jogsértést követett el, így vámigazgatási bírság fizetésére köteles. A Zrt. - a közvetett vámjogi képviselő - a saját nevében, de a felperes érdekében járt el.
[6] A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság a 2021. szeptember 15. napján kelt 8.K.700.726/2021/8. számú ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megsemmisítette.
[8] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria a Kfv.V.35.507/2021/5. számú végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy nem képezte az ügy tárgyát a vámigazgatási bírság kiszabását megalapozó jogsértést megállapító véglegessé vált döntés jogszerűsége. A jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, mivel nem vonhatta volna kétségbe a vám-árunyilatkozat adatainak helytállóságával kapcsolatos jogsértést.
[9] Rögzítette, az elsőfokú bíróság helytállóan indult ki a Vámtv. 84. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértésből, a nyilatkozattevő személyének meghatározásából, illetőleg a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó szabályokból, azonban ezeket nem alkalmazta megfelelően az ügy tényállására, nem értékelte a Vámkódex 15. cikk (1)-(2) bekezdéseit.
[10] A megismételt eljárásra adott iránymutatásában előírta a Vámtv. 84. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és a Vámkódex 15. cikk (1), (2) bekezdései összhangjának vizsgálatát, a fogalmaknak az alperes által feltárt tényállásra vonatkoztatását, majd a felelősségi kör, a vámigazgatási bírságot kiszabó határozat jogszerűségének a megállapítását.
Kereseti kérelem, védirat
[11] A felperes - a megismételt eljárásban fenntartott - keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését kérte. Jogszabálysértésként a Vámtv. 84. § (1) bekezdés a) pontjára, 84. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjára hivatkozott. Álláspontja szerint a Vámkódex 5. cikk 15. pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ki tekinthető nyilatkozattevőnek. A közvetett vámjogi képviselőnek minden szükséges okmányt és információt átadott, aki az áruk vámáru-nyilatkozatban feltüntetett származását alátámasztó eredeti iratokat bemutatta. A vámjogi képviselő sem tudhatta, hogy a számlázást igazoló okmányt az áru szabad forgalomba bocsátását követő 2 év elteltével a Thaiföldi Kereskedelmi Kamara visszavonja.A jogerős ítélet
[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 92. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.[14] Indokolása szerint a Vámkódex 5. cikk 15. pontja, valamint a 18. cikk értelmében a vám-árunyilatkozat benyújtásakor nyilatkozattevőnek a közvetett vámjogi képviselő minősült, aki saját nevében, de a felperes érdekében járt el, ilyen minőségében ő felel a Vámtv. 84. § (1) bekezdésében foglaltak esetleges megsértéséért.
[15] Megállapította, az alperes határozatát a Vámtv. 84. § (1) bekezdés a) pontjára, (2) bekezdés a) pont aa) alpontjára, a felperes nyilatkozattevői minőségére alapította, felelősségét is ebből vezette le. Döntésében idézte a Vámkódex 15. cikk (1)-(2) bekezdéseit, azonban a felperest nem "érintett személyként" definiálta.
[16] A Kúria végzése alapján vizsgálta, hogy a felperes más jogalapon a Vámkódex 15. cikk (2) bekezdése szerint "érintett személyként" tartozhat-e felelősséggel a Vámtv. 84. § (1) bekezdése szerinti jogsértésben. A Vámtv. 84. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjának értelmezése alapján megállapította, hogy a jogszabályszövegben szereplő "különösen" szófordulat folytán alkalmazott felsorolás sem a személyi kör, sem pedig az elkövetési magatartások tekintetében nem zárt, így lehetőség van arra, hogy olyan személy is szankcionálható legyen, aki nyilatkozattevőnek egyébként nem minősül. A Vámtv. szabályozása összhangban áll a Vámkódex rendelkezéseivel.
[17] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra annak vizsgálatát írta elő, hogy a felperes vonatkozásában eltérő jogalapon hozható-e marasztaló döntés.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[18] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte. Jogszabálysértésként hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (4)-(5) bekezdéseire, a Kp. 92. § (1) bekezdés c) pontjára, a Vámkódex 15. cikk (2) bekezdésére, a Vámtv. 84. § (1) bekezdés a) pontjára és (2) bekezdés a) pont aa) alpontjára.[19] Előadta, a Vámtv. 84. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja összhangban a Vámkódex 15. cikk (2) bekezdésével rögzíti a közvetve vagy közvetlenül érintett személyek felelősségét az általuk benyújtott vám-árunyilatkozatban megadott információk pontosságáért és teljességéért. A felelősség objektív jellegű, így a jogsértés megvalósulása esetén nincs kimentésre lehetőség. Törvényi felhatalmazás hiányában a vámhatóság nem vizsgálhatja, hogy milyen okból történt a valótlan tartalmú vám-árunyilatkozat benyújtása. Nem vitatott, hogy a közvetett vámjogi képviselő a felperes által átadott információk alapján kezdeményezte a vámeljárásokat. A felperesnek kellett rendelkeznie információval a beszerzés körülményeiről, mivel szerződő félként bonyolította az ügyletet, ezért az árunyilatkozat adatainak helytállóságával kapcsolatos jogsértés elkövetése a terhére róható. Megszegte a szabad forgalomba bocsátás során az árunyilatkozat-adással, illetve az árunyilatkozat adatainak helytállóságával kapcsolatos kötelezettségét, ezáltal a jogsértő magatartás megvalósult.
[22] Sérelmezte a Kp. 86. § (4) bekezdésére hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság az új eljárásra, a megállapított jogsértés orvoslására egyetlen mondat iránymutatást adott.
[23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[28] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vám-árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggő, a feltárt tényállás szerint megállapított jogsértés esetén a felperessel vagy a közvetett vámjogi képviselővel szemben szabható ki vámigazgatási bírság.
[29] A vámigazgatási bírság kiszabásának jogalapját a Vámtv. 84. §-a szabályozza. A 84. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki a vámjogszabályokban meghatározott árunyilatkozat-adással, árunyilatkozat adatainak helytállóságával, értesítésével, okmánymegőrzéssel, összefüggő jogsértés esetén.
A (2) bekezdés kimondja, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogsértés valósul meg különösen, ha
a) a nyilatkozattevő a vámáru-nyilatkozat, (...) benyújtásakor nem biztosítja
aa) az árunyilatkozatban, az értesítésben vagy a kérelemben megadott információ
pontosságát és teljességét.
[30] Az eljárásban a szankcionálandó körülmény az volt, hogy a vámeljárásban előterjesztett vám-árunyilatkozatban a felperes által importált termékek származását valótlanul thaiföldiként tüntették fel a K. helyett. A vámáru-nyilatkozat adatainak valótlanságát az alperes az áruátengedést követő ellenőrzési eljárásában hozott, véglegessé vált 6420986558 számú - dömpingellenes vámot kiszabó - határozatában megállapította. Ez a döntés utóbb, figyelemmel Kúria Kfv.V.35.507/2021/5. számú végzésében is kifejtettekre, már nem vitatható. A bírság jogalapja tehát a Vámtv. 84. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján áll fenn.
[31] A Vámtv. 84. § (2) bekezdés a) pontja a nyilatkozattevőt nevesíti vámigazgatási bírság fizetésére kötelezettként, a nyilatkozattevő fogalmát azonban nem határozza meg.
[32] A Vámkódex 5. cikk 15. pontja alapján "nyilatkozattevő":
az a személy, aki saját nevében vám-árunyilatkozatot, (…) nyújt be, vagy
az a személy, akinek a nevében ilyen árunyilatkozatot vagy értesítést nyújtanak be.
[33] A Vámkódex 18. cikk (1) bekezdése határozza meg a vámjogi képviselő fogalmát, mely szerint vámjogi képviselőt bárki kijelölhet, a képviselet lehet:
- közvetlen, mely azt jelenti, hogy a vámjogi képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el, vagy
- közvetett, amely esetben a vámjogi képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el.
[34] A közigazgatási iratok, a peres felek egyező előadása alapján nem volt vitatott, hogy a vám-árunyilatkozatot nem a felperes, hanem a Zrt. mint közvetett vámjogi képviselő nyújtotta be, így a Vámkódex 5. cikk 15. pontja szerint ő a nyilatkozattevő. Az alperes hivatkozásával ellentétben a felelősség megállapítása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy az árunyilatkozat kinek az érdekében lett előterjesztve, hanem annak, hogy ki volt a nyilatkozattevő, amit az elsőfokú bíróság ítélete [36]-[39] bekezdéseiben helytállóan állapított meg.
[35] Az elsőfokú bíróság a Kúria iránymutatása szerint vizsgálta a Vámkódex 15. cikkének alkalmazhatóságát, megállapítva a Vámtv.-nyel való összhangját, amit a Kúria az alábbiakkal egészít ki.
[36] A Vámkódex 15. cikk (1) bekezdése szerint a vámalakiságok elvégzésében vagy a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személyek kötelesek a vámhatóságok kérésére, az előírt határidőn belül a megfelelő formában a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges okmányokat és információkat, valamint megadni részükre a vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget. A (2) bekezdés kimondja, a vámáru-nyilatkozat (…) vámhatóságoknak történő benyújtásával vagy az engedély vagy bármely más határozat iránti kérelem benyújtásával az érintett személy felelősséggel tartozik a következőkért:
- az árunyilatkozatban, értesítésben vagy kérelemben megadott információ pontossága és teljessége;
- az árunyilatkozatot, értesítést vagy kérelmet alátámasztó okmányok hitelessége, pontossága és érvényessége;
- adott esetben a szóban forgó áruknak érintett vámeljárás alá vonásával, illetve az engedélyezett műveletek lefolytatásával kapcsolatos összes kötelezettség teljesítése.
Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettségeket a Vámkódex 18. cikke szerinti vámjogi képviselőkre is kiterjesztette.
[37] A Kúria a Vámtv. 84. §-a és a Vámkódex 15. cikk (1)-(2) bekezdéseinek összevetését követően megállapította, hogy mindkét jogszabály szerint a vámigazgatási eljárásokban benyújtott információk pontossága, teljessége, hitelessége elvárás, melynek megsértése szankcionálandó. A Vámkódex alapján bírság fizetésére az "érintett személy" köteles, aki lehet az importőr és a vámjogi képviselő is. A Vámkódexhez képest a Vámtv. sem szabályozza a felelősségi kört másként, mivel a nyilatkozattevő lehet a saját nevében vagy közvetlen képviselővel eljáró importőr vagy a közvetett képviselő. A jogsértés jellege, a szankcionáltak köre megegyezik.
[38] Összegezve a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra vonatkozó kúriai iránymutatás szerint eljárva, az eljárási szabályok betartása mellett, okszerűen indokolta döntését, amely érdemben jogszerű. A felperes nem volt vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezhető, szükségtelen ezért az elsőfokú vámhatóság új eljárás lefolytatására kötelezése, így e rendelkezést és annak indokolását az elsőfokú ítéletben a Kúria mellőzte.
[39] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.VI.35.406/2022/10.)