adozona.hu
BH 2023.6.161
BH 2023.6.161
A csődegyezség megkötésekor a kielégítés mértékének megítélésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményének teljesüléséhez nem kizárólag azt kell figyelembe venni, hogy az adós milyen százalékos arányban tesz javaslatot a kifizetésre. Mérlegelni kell a hitelezők egymáshoz viszonyított helyzetét, ideértve az azonos csoportba tartozó hitelezők kielégítésének alakulását, illetve azt is, hogy a kifizetésekre mikor kerül sor [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (1a) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A 2021. december 21-én előterjesztett kérelem alapján indult eljárásban az adós 2022. január 7-i kezdő időponttal került csődeljárás hatálya alá.
[2] A vagyonfelügyelő az eljárásban összesen harmincegy hitelező igényét vette nyilvántartásba, amelyből 1 440 735 116 forint volt az elismert biztosított, 692 923 852 forint az elismert nem biztosított, 1 593 472 895 forint a vitatott követelés, és az adós egyedüli tagjának külön besorolt követeléséből 983 848 085 forint elismert biztosított, ...
BH 2023.6.161 A csődegyezség megkötésekor a kielégítés mértékének megítélésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményének teljesüléséhez nem kizárólag azt kell figyelembe venni, hogy az adós milyen százalékos arányban tesz javaslatot a kifizetésre. Mérlegelni kell a hitelezők egymáshoz viszonyított helyzetét, ideértve az azonos csoportba tartozó hitelezők kielégítésének alakulását, illetve azt is, hogy a kifizetésekre mikor kerül sor [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (1a) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A 2021. december 21-én előterjesztett kérelem alapján indult eljárásban az adós 2022. január 7-i kezdő időponttal került csődeljárás hatálya alá.[2] A vagyonfelügyelő az eljárásban összesen harmincegy hitelező igényét vette nyilvántartásba, amelyből 1 440 735 116 forint volt az elismert biztosított, 692 923 852 forint az elismert nem biztosított, 1 593 472 895 forint a vitatott követelés, és az adós egyedüli tagjának külön besorolt követeléséből 983 848 085 forint elismert biztosított, illetve 3 796 266 923 forint elismert nem biztosított igény. Nem vitatott, biztosított hitelezői igénnyel két hitelező rendelkezett, az Nyrt. 1 440 735 116 forint és az adós tagja, H. J. 983 848 085 forint összegű követeléssel. Mindkét hitelező további elismert, de nem biztosított besorolású hitelezői igénnyel is bírt az eljárásban, az Nyrt. 287 400 164 forint, az adós tagja 3 796 266 923 forint összegben, mivel bejelentett követelésüknek az adós vagyonával nem fedezett, ezáltal biztosítottnak nem tekinthető részét a vagyonfelügyelő nem biztosított igényként sorolta be. A vagyonfelügyelő vitatott hitelezői igényként a később felülvizsgálatot kérő hitelező követelését vette nyilvántartásba.
[3] A fizetési moratórium meghosszabbítását és korábbi sikertelen egyezségi tárgyalást követően az adós 2022. augusztus 12-én terjesztette elő a csődeljárásban kötött egyezség jóváhagyása iránti kérelmét. A csatolt reorganizációs terv és egyezségi ajánlat szerint az adós acélszerkezeteket és gépi komponenseket gyártó, nemzetközileg is elismert szaküzem, termékei iránt a kereslet kimagasló. Az adós bemutatta többek között, hogy a jövőben transzparens működést kíván megteremteni, idetartozóan minimalizálva az S. cégcsoporttól való függését, és a működési modelljét racionalizálja. A társaság működése alapvetően az A. GmbH-val kötött keretszerződés, de további szerződések eredményeként is biztosított, vállalásait folyamatosan teljesíti. Az adós a jövőben hasznosítani, illetőleg értékesíteni tervezi az egyezség végrehajtásával tehermentesített és szabadon hasznosítható G. kikötő mellett található komplexumot, amellyel egyben tartalék keletkezik a jövőben felmerülő esedékes költségekre. Az adós a hitelezői igényeket refinanszírozással, az adós tagja által nyújtandó tagi kölcsönből vállalta teljesíteni, amelyet a csatolt kölcsönszerződések szerint az adós tagja, J.H. 7 490 503,17 euró, valamint további 2 373 664 forint összegben nyújt. Kitért a reorganizációs terv az adósnak az A.AG-vel, az L. SRL-lel, az E. GmbH-val, valamint az S.e-m.-el kötött keretszerződéseiből várható árbevételére: az A. AG esetében 2022-ben és a következő években is 2 213 286,66 euró, az S. SRL esetében 2022-ben 1,5 millió euró, 2023-ban 1,6 millió euró, 2024-ben 1,7 millió euró, az S.E. GmbH szerződéséből 2022-ben 0,25 millió euró, 2023-ban 0,3 millió euró, 2024-ben 0,5 millió euró, az S.e.m. esetében 2022-ben 0,12 millió euró, 2013-ban 0,6 millió euró, 2024-ben 0,8 millió euró összegben. A felvett tagi kölcsönt az adós 2027. december 31-ig, az első részletet 2024. december 31-ig köteles visszafizetni, amelynek forrását az előző szerződések szintén biztosítják.
[4] Az egyezségi ajánlat szerint a jelzett tagi kölcsönből a biztosított hitelezői igények 100 %-os, a nem biztosított hitelezői igények összesen 6 %-os mértékben térülnek meg a fennálló tartozások tőkeösszegét tekintve. Az adós a hitelezői követelések megtérítését a megjelölt arányban három részletben vállalta: az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő 14 napon belül a biztosított hitelezői követelések 35%-át, a nem biztosított hitelezői követelések 2,1%-át (a teljes 6%-os térüléshez képest 35%-át), 2022. december 31. napjáig a biztosított hitelezői követelések 5%-át, a nem biztosított hitelezői követelése 0,3%-át (a 6%-os teljes megtérülésen belüli 5%-át), 2023. december 31. napjáig pedig a biztosított hitelezői követelések 60%-át, a nem biztosított hitelezői követelések 3,6%-át (a 6%-os térülési mértéken belüli 60%-át) vállalta megfizetni.
[5] A 2022. augusztus 8-i csődegyezségi tárgyaláson összesen tizenhat hitelező - tizenöt elismert, egy vitatott igényű hitelező - jelent meg. A hitelezőket összesen 66 576 szavazat illette meg; a megjelent hitelezők az összes szavazatszámhoz viszonyítva 87,96%-ot képviseltek: a biztosított osztályban mindkét ide sorolt hitelező, összesen 33 737 szavazattal megjelent; a nem biztosított osztályba sorolt hitelezők közül a megjelentek összesen 24 822 szavazattal rendelkeztek (e kategórián belül a hitelezői szavazatok 75,59 %-a). Az 1/2022. (08. 08.) számú határozattal az adós egyezségi javaslatát a biztosított és a nem biztosított elismert osztályban a hitelezők szavazatának többsége támogatta: a biztosított osztályba sorolt hitelezők 33 737 szavazattal 100%-ban, a nem biztosított osztályba tartozó hitelezők 24 822 szavazattal 75,59%-ban. Összességében a szavazattal rendelkező hitelezők 87,96%-a, a 66 576 szavazatból 58 559 szavazat támogatta az egyezségi javaslatot.
Az első- és a másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság végzésével a csődegyezséget a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21/A. § (2) és (3) bekezdése alapján jóváhagyta, a csődeljárást befejezetté nyilvánította és a végzés jogerőre emelkedése után ezt a Cégközlönyben közzétenni rendelte. A vagyonfelügyelő díját a Cstv. 16. §-a alapján 15 887 009 forint + áfa, összesen 20 176 501 forintban állapította meg, amelyre fedezetet nyújt a hitelezők által befizetett 140 260 forint nyilvántartásba vételi díj, valamint a vagyonfelügyelő jogi képviselőjénél letétbe helyezett 20 035 738 forint.[7] A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[8] A jogerős végzés indokolásában a másodfokú bíróság rögzítette, az egyezséget jóváhagyó végzés elleni fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban az már nem volt vizsgálható, hogy az adós a csődeljárás megindítását joggal való visszaéléssel kérte-e. A Cstv. 20. § (1a) bekezdéséből és 21/A. § (3) bekezdéséből következően az egyezség jóváhagyása körében abban kellett állást foglalni, hogy az egyezség megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek, nem ütközik-e a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe. Idetartozóan a reorganizációs terv tartalma csak abból a szempontból volt vizsgálható, hogy rendelkezik-e megvalósítható tartalommal, az egyezségi ajánlat és a reorganizációs terv további gazdasági tartalmát a bíróság nem értékelhette.
[9] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az adott ügyben a reorganizációs terv tartalmazza az adós által vállalt megtérülés forrását, amelynek meglétét a csatolt tagi kölcsönszerződések igazolták. A reorganizációs javaslat kitért egyben a tagi kölcsön 2024-ben esedékes visszafizetését lehetővé tevő forrásokra. Mindebből a reorganizációs terv végrehajthatósága következett, amelyet nem befolyásolt a reorganizációs terv további tartalma, sem az, hogy az adós hosszútávon meg akarja szüntetni az S. cégcsoporttól való függését, sem pedig az, hogy az adós bevételei a cégcsoport tagjaival korábban megkötött keretszerződésekből várhatók. Nem volt a reorganizációs terv vizsgálható végrehajthatóságába érthető a létező szerződések és a függetlenedési törekvés mellett esetleg jelentkező gazdasági kockázat. A reorganizációs terv gazdasági kockázata kívül esett a bíróság által értékelhető körülményeken.
[10] Nem volt vizsgálható az sem - erre irányuló határidőben előterjesztett kifogás hiányában -, hogy az egyes hitelezők nyilvántartásba vételére helyesen került-e sor, a biztosított hitelezői igények alapjául szolgáló ügyletek megkötése milyen célt szolgált. Ezért nem vizsgálta érdemben a hitelező hivatkozását a 2020. és 2021. évi mérlegadatokkal összefüggésben, amelyet a nyilvántartásba vett hitelezői igények alapjául szolgáló ügyletek céljával kapcsolatban adott elő.
[11] A másodfokú bíróság nem állapította meg az adós önkényes, visszaélésszerű eljárását sem a hitelezői igények kielégítése kapcsán. Az egyezségi ajánlat 2.10. és 2.11. pontjainak összevetésével, a csődegyezségi megállapodáshoz csatolt "nem biztosítotti megtérülés, elengedett követelés összege, illetőleg nem biztosított tételes megtérülés, valamint biztosítotti megtérülés" megnevezésű táblázat értékelésével rögzítette, az irat hitelezőnként lebontva tartalmazza, hogy az egyes, a megtérülés kapcsán meghatározott időpontokban mely hitelezők milyen összegekhez jutnak. Az így megállapított összegek megfelelnek az egyezségi ajánlatban az egyes részteljesítési időpontokra vállalt arányoknak. A százalékos mértékű megtérülésekkel nem jelentkezett súlyos aránytalanság, az azonos hitelezői csoportokon belül nem volt kimutatható különbségtétel. Az egyezségi javaslat eredményeként mind a biztosított, mind a nem biztosított hitelezői igények megtérülése kapcsán a teljesítési határidő és a vállalt megtérülésen belül az egyes teljesítési határidőkhöz kapcsolódó megtérülési arányok azonosak. Figyelemmel volt arra is, hogy felszámolási eljárásban a biztosított kategóriába sorolt hitelezői követelések közel 100 %-os megtérülése várható, míg a nem biztosított hitelezői igények megtérülésének valószínűsége csekély. Ebből következően az, hogy a vizsgált csődegyezség szerint a nem biztosított hitelezői követelések csupán 6 %-ban térülnek a biztosított hitelezői követelések 100 %-os térülése mellett, nem volt nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezésként értékelhető. Az adós vagyonához mérten sem volt kimutatható a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsonyabb mértékben.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[12] A hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a csődegyezség jóváhagyásának megtagadását, a csődeljárás megszüntetését és az adós felszámolásának elrendelését, másodlagosan a másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.[13] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (4) és (5) bekezdésébe, valamint a Cstv. 20. § (1a) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, egyben jogkérdésben tér el a Kúria Gfv.VII.30.339/2013/5., Gfv.VII.30.241/2017/7., Gfv.VI.30.102/2022/7. számú határozataitól.
[14] Az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként előadta, hogy az ítélőtábla a reorganizációs terv megvalósíthatóságát tekintve figyelmen kívül hagyta a fellebbezés 2.3, 2.4 és 2.5 pontjaiban kifejtett bizonyítékokkal alátámasztott tényállást. Idetartozott, hogy a 2022. július 15-i reorganizációs terv és egyezségi javaslat az A. GmbH-val 2019. januárban aláírt, de a korábbi egyezségi tárgyaláson nem említett keretmegállapodásra is épít, a szerződésből a hitelezők csak két oldalt kaptak meg. Az adós három kapcsolt vállalkozásával (L. SRL, E. GmbH, S. e. m.) kötött keretszerződéseket megrendelői és vállalkozói oldalról J.H. egyazon nap írta, ami felveti a szerződések fiktív, érvénytelen jellegét, és aggályossá teszi a reorganizációs terv végrehajthatóságát. Utalt arra is, hogy a tagi kölcsön visszafizetését biztosító S. GmbH-val szemben fennálló követelésére az adós 2021-ben 58 029 000 euró értékvesztést számolt el, ami a kötelezett teljesítésének elmaradására utal. Mindez arra mutatott, hogy a csődeljáráshoz is vezető szerződéskötési gyakorlat megkérdőjelezi az adós továbbműködésének biztosítottságát, és kérdésessé tette a tagi kölcsön visszafizetésének biztosítottságát is. A hitelező fellebbezésének további hivatkozásával szemben a másodfokú bíróság felületesen, csupán a formai kritériumokra szorítkozva hozta meg döntését, a hitelező által előadott bizonyítékokat indokolás nélkül mellőzte.
[15] A Cstv. 20. § (1a) bekezdését illetően hangsúlyozta, a visszaélésszerű joggyakorlás és a reorganizációs terv gazdasági tartalmának vizsgálata nem azonos. Nem hagyható jóvá a csődegyezség, ha azzal az adós célja a tartozásai alól való mentesülés és nem a tevékenysége továbbfolytatása, amelyre tartozóan vizsgálható a csődeljárás iránti kérelem is. Fenntartotta, hogy nem volt jóváhagyható az ügyben a létrejött csődegyezség, mivel azt - a joggal való visszaélés tilalmába ütközően - a biztosított kategóriában 100 %-ban térülő hitelintézeten kívül csak az adós ügyvezetője és tagja, nem biztosított kategóriában kizárólag az adós ügyvezetője és tagja szavazta meg. A Kúria Gfv.VII.30.182/2020/6. számú döntésének megfeleltethetően jelen ügyben is megállapítható álláspontja szerint, hogy a nem biztosított kategóriában egyedül az adós ügyvezetője szavazta meg többségi szavazattal a csődegyezséget, ami ezáltal kirívóan méltánytalan az adóstól független hitelezők számára.
[16] Kitért arra is, hogy a jóhiszemű joggyakorlás és a reorganizációs terv megvalósíthatóságának vizsgálata egyaránt megkövetelte volna a másodfokú bíróság részéről az adós kapcsolt vállalkozásaival kötött keretszerződések, az azokból tervezett bevétel, a cégcsoport jellemzőinek további értékelését.
[17] Felülvizsgálati álláspontja szerint a jóhiszemű joggyakorlás követelményének megsértését eredményezi, hogy a harmincegy nyilvántartásba vett hitelezőből az Nyrt. és az adós tagja tartozik a 100%-os térülésben részesülő biztosított kategóriába, a többi huszonkilenc hitelező a nem biztosított kategóriába, akiknek igénye pusztán 1/5-e az adós tagja azonos besorolású követelésének. Az arányok bemutatott alakulása mellett sérti a jóhiszemű joggyakorlás követelményét, hogy a biztosított hitelezői csoport követelése a nem biztosított hitelezői csoporténál kirívóan magasabb arányban kerül kielégítésre.
[18] A Kúria Gfv.VII.30.339/2013/5. számú döntésére utalással állította, hogy a másodfokú bíróságnak megküldött pénzügyi beszámolók és kiegészítő mellékletek alapján megállapítható, az adós tulajdonosának tagi kölcsönnyújtása, majd a cégcsoport tagjaival kötött szerződésekből várt bevétel nagy valószínűséggel nem biztosítja az adós további gazdálkodását. Az egyezség végrehajthatósága szempontjából aggályos, hogy a GmbH-val kötött új szerződés az egyik garanciája az adós további működésének. A hitelező által bemutatott pénzügyi beszámolókból és kiegészítő mellékletekből kitűnően az adós és tulajdonosa olyan céghálózatot működtet, amelynek tagjai egymásnak adnak kölcsönt, ami végül nemteljesítés eredményeként leírásra kerül, majd fedezet, illetve garancia nélkül az egyik vagy másik kapcsolt cég felszámolás alá. A bemutatott körülmények a reorganizációs terv végrehajthatóságát kérdőjelezik meg.
[19] Sérelmezte, hogy a Kúria Gfv.VII.30.241/2017/7. számú végzésében foglaltakkal szemben elmaradt annak vizsgálata, hogy a reorganizációs terv megvalósítása lehetővé teszi-e a csődegyezségi javaslatban ígért kifizetések teljesítését.
[20] Az adós és a vagyonfelügyelő felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult. Egyetértettek a jogerős végzés indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[21] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[22] Előrebocsátja a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása a jogerős határozattal befejezett pernek. A felülvizsgálat az ügy érdemében hozott jogerős határozat ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből nemcsak az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, és nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, de következik az is, hogy felülbírálati jogkörét a Kúria az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a felülvizsgálati kérelem benyújtására szabott határidőben érkezett perorvoslati kérelemben előadott jogszabálysértés, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérés vizsgálatával gyakorolhatja, amennyiben a felülvizsgálati kérelem hivatkozásai megfelelnek a Pp. következőkben ismertetett követelményeinek.
[23] A Pp. 413. § (1) bekezdés b) pontja szerint a jogerős határozat több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel a 413. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjai szerint. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés megnevezése, egymással összhangban a megsértett konkrét jogszabályhellyel az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértés megjelölése, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokai ismertetése, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja, végül a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet - vonatkozó részében - a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló határidőn belül kell rendelkeznie. A felülvizsgálatot kérő félnek az általa hivatkozott jogszabálysértéssel összefüggésben a megsértett jogszabályhelyet - ahogy a korábban hatályban volt 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. §-át 2012. szeptember 1-jei hatállyal módosító, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 9. §-a és 17. §-a eredményeként a 2012. október 31. után jogerőre emelkedett határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek esetében, úgy - a Pp. hatálya alatt is konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontjához fűzött indokolás].
[24] Rögzíti egyúttal a Kúria, hogy a Pp. 406. § (1) bekezdésében, abból következően egyben a 413. § (1) bekezdés c) pontjában, 423. § (1) bekezdésében, 424. § (1) bekezdésében írt közzétett kúriai határozat alatt a Pp. 346. § (5) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdése, 163. §-a szerint a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatokat kell érteni, ahogy azt a Kúria a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben az 1/2021. (VII. 12.) PK véleményben a vonatkozó általános szabályok alapján értelmezte. A csőd- és felszámolási eljárásokban közzétett határozat fogalma azonban az így értelmezettnél is szűkebb: mivel a törvény szabályozásából a határozat közzététele kötelezően nem következik csőd- és felszámolási ügyekben [Bszi. 163. § (2) bekezdés a) pont], a Kúria közzétett határozata ebben a speciális ügycsoportban a Bszi. 163. § (5) bekezdése alapján 2021. január 1-jétől valósult meg, ezáltal ezt követően értelmezhető.
[25] A felülvizsgálatot kérő hitelező jogszabálysértés miatt lényegében két okból: a megállapított tényállás hiányossága, ezzel összefüggésben egyben a fellebbezésében foglaltak kimerítésének hiánya, továbbá anyagi jogszabálysértés miatt a reorganizációs terv és az egyezségi javaslat álláspontja szerint jogszabálysértő értékelése körében támadta a másodfokú bíróság határozatát. A felülvizsgálati kérelem azonban nem valamennyi ott megjelölt hivatkozás kapcsán tartalmazott a korábban kifejtetteknek megfelelő tartalmú hivatkozást a jogerős végzés jogszabálysértő voltának alátámasztására. A felülvizsgálati kérelem - tartalmi hiányossága miatt a későbbiekben részletezettek szerint - nem volt érdemben vizsgálható ebben a részében.
[26] A korábban kifejtettekből következik, hogy a felülvizsgálati kérelem érveléséből egyedül a Kúria Gfv.VI.30.102/2022/7. számú határozatától jogkérdésben való eltérés volt megfelelő, vagyis a Pp. 413. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó felülvizsgálati okként érdemben vizsgálható, mivel a megjelölt korábbi kúriai határozatok nem a BHGY-ben közzétett határozatok. (A Kúria ugyanakkor a megjelölt jogszabálysértések vizsgálatára tartozóan a későbbiekben kitér a vonatkozó korábbi, releváns döntésére.)
[27] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő hitelező álláspontjától eltérően nem sérült a jogerős végzéssel az indokolási kötelezettség szabálya [Pp. 346. § (4) és (5) bekezdés]. A felülvizsgált határozat kiterjed a csődegyezség jóváhagyására tartozó és a hitelező fellebbezésével érintett valamennyi releváns kérdéskörre. A jogerős végzés indokolásából világosan kitűnik a másodfokú bíróság arra vonatkozó jogi álláspontja, hogy a reorganizációs tervet milyen elvek mentén és mely körülmények figyelembevételével értékelte, és az is, hogy a megkötött egyezség kapcsán miként látta megvalósulni - egyebek mellett - a jóhiszemű joggyakorlás követelményét. Utal a Kúria az Alkotmánybíróság gyakorlatára, amely szerint az indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye azt a minimális elvárást fogalmazza meg a bírói döntésekkel szemben, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kell kellő alapossággal megvizsgálja, valamint annak értékeléséről a határozatában számot adnia. Az indokolt hatósági döntéshez való jog nem jelenti azt, hogy az ügyben eljáró bíróságot a felek valamennyi érvelése tekintetében részletes indokolási kötelezettség terhelné [7/2013. (III. 1.) AB határozat].
[28] A felülvizsgálati kérelem egyebekben anélkül hivatkozott az előző hivatkozásával szoros összefüggésben a jogerős végzésbe foglalt döntés iratellenes jellegére, ezzel kapcsolatban a tényállás hiányos megállapítására, az adós kapcsolt vállalkozásai, a velük kötött szerződések, a pénzügyi beszámolók jogsértő mellőzésére, hogy az általa szövegesen így előadott jogszabálysértésekkel összhangban a konkrét, álláspontja szerint sérült jogszabályhelyet, vagyis a bizonyítékok értékelése kapcsán a Pp. 279. § (1) bekezdését megjelölte volna. A felülvizsgálati kérelem tartalmi hiányossága a felülvizsgálati eljárás már ismertetett korlátai mellett kizárta a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a vonatkozó részeiben.
[29] A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül, az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően foglalt állást a Cstv. 20. § (1a) bekezdésének alkalmazásával a reorganizációs terv gazdasági megvalósíthatóságáról és a csődegyezség jogszerűségéről, amellyel a Kúria egyetért. Kiemeli, hogy a Cstv. 20. § (1a) bekezdésének állított megsértése tekintetében a kielégítés mértéke megítélésénél nem kizárólag azt kell figyelembe venni, hogy az adós milyen százalékos arányban tesz javaslatot a kifizetésre, hanem mérlegelni kell a hitelezők egymáshoz viszonyított helyzetét, idetartozóan az ugyanazon csoportba tartozó hitelezők kielégítésének alakulását, illetve azt is, hogy a kifizetésekre mikor kerül sor (Kúria Gfv.VI.30.102/2022/7.). Jelen ügyben az egyes hitelezői csoportokon belül jelentkező aránytalanság fel sem merült - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályok követeléseinek kielégítése csoporton belül egységes elvek szerint (tőkekövetelés, kielégítési arány, teljesítési határidő) történt -, és a hitelezői követelések kielégítésének valamennyi csoportra egységesen meghatározott ideje miatt nem volt szó a csoportok között emiatt lehetséges aránytalanságról sem.
[30] A hitelező hivatkozásával ellentétben nem vezetett a jóhiszemű joggyakorlás követelményének megsértéséhez a biztosított és a nem biztosított kategóriába tartozó hitelezői igények kielégítésének eltérő aránya, és az adós tagját hitelezőként megillető szavazati jog mikénti gyakorlása sem.
[31] A Kúria továbbra is irányadónak tekinti a korábbi jogértelmezését: az, hogy az egyezség nem minden hitelezőnek szolgálja maradéktalanul és egyformán az érdekeit, önmagában nem jelenti az egyezség tartalmának visszaélésszerű jellegét. A biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályok egymáshoz való viszonyát tekintve az adós vagyonához képest a nem biztosított hitelezők kielégítésére ajánlott 6% nem minősül kirívóan aránytalannak vagy méltánytalanul hátrányosabbnak, figyelemmel a követelések kielégítési sorrendje szerint a felszámolási eljárásban várható megtérülésre, ahogy azt a másodfokú bíróság helyesen kiemelte (Kúria Gfv.VII.30.241/2017/7.).
[32] A hitelező iratokkal ellentétes előadásával szemben - miszerint a csődegyezséget a nem biztosított kategóriában egyedül az adós tagja szavazta meg a többi hitelezővel szemben, idesorolt követelése nagyságára is tekintettel - rámutat a Kúria a következőkre. Nem biztosított osztályba sorolt igénnyel bírt az adós tagján kívül az Nyrt. és az a további tizenhárom, az egyezségi tárgyaláson megjelent hitelező is, akik a szavazati arányokból kitűnően valamennyien támogatták az egyezségi javaslatot. Az adós tagja és az Nyrt. hitelezői jogállásához ebben a kategóriában - vagyis követeléseik vonatkozó részének nem biztosított jellegéhez - az vezetett, hogy biztosított igényük meghaladta a biztosítékul szolgáló adósi vagyon mértékét [Cstv. 12. § (3) bekezdés a) pont]. Az adós tagját a Cstv. 12. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint külön besorolt követelése miatt pedig szavazati jog nem a Cstv. 20. § (5) bekezdésében főszabály szerint meghatározott nagyságban, hanem ahhoz képest csupán negyed akkora mértékben illette meg a csődegyezségi tárgyaláson.
[33] A vizsgált reorganizációs programot illetően megállapítható, hogy az adós - az ott tett részletes előadásával és az azzal összhangban álló hozzá tartozó iratokkal - kellően alátámasztotta a jövőre vonatkozó gazdasági terveit: annak gazdasági tartalma és a megvalósíthatósága mind az adós kötelezettségeinek egyezséggel történő rendezése, mind a tevékenységének újjászervezése és a gazdálkodás mikénti folytatása kapcsán egyértelmű. A reorganizációs terv megvalósítása lehetővé teszi egyfelől a bemutatott refinanszírozással a csődegyezségi javaslatban ígért kifizetések teljesítését (ebben a részében a hitelező sem vonta kétségbe a megalapozott tartalmat), és átgondoltan tervezi az adós folytatni kívánt gazdasági tevékenységének feltételeit, alapvetően a meglévő keretszerződéseken alapuló megrendelés-állománnyal, de a tárgyi eszköz hasznosításának új koncepciójával is. Az adós további működését és a hitelezői igények kielégítését biztosító források ellenőrzésével helytállóan következtetett ezért az ügyben másodfokon eljárt bíróság a reorganizációs terv tényleges, elvileg megvalósítható tartalmára. Jogi álláspontja helyes a reorganizációs terv ügyben nem vizsgálható tényleges gazdasági tartalmának és kockázatának kérdésében is.
[34] A reorganizációs tervben ezen felül előadott, a tevékenység helyreállításával elérhető eredmény - mint a hitelezői igények kielégítésére adott tagi kölcsön visszafizetésének forrása - nem tartozott a csődegyezség jóváhagyására, ahogy arra az adós a felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan rámutatott. A csődeljárás hatályán kívül eső adósi tartozás mikénti rendezésének nem volt a reorganizációs terv megítélése körében ügydöntő jelentősége. Tévesen hivatkozott a felülvizsgálattal élő a reorganizációs terv hibájaként a hitelező által egyébként hibás összegben, a pénzügyi beszámoló kiegészítő mellékletének vonatkozó adatától eltérően (58 029 euró helyett 58 029 000 euróban) megjelölt korábbi értékvesztés jelentőségére, és az adós részvételével működő vállalatcsoport olyan két tagjának cégjogi helyzetére (felszámolására), amely társaságoknak az adós reorganizációjában nem jutott szerep.
[35] Megalapozatlan a felülvizsgálati kérelem hivatkozása a Gfv.VI.30.102/2022/7. számú kúriai határozattól jogkérdésben való eltérésre is a jogerős végzés eredményeként. Korábbi döntésében a Kúria teljesen eltérő tényállás mellett, amiatt jutott az ott vizsgált csődegyezséggel kapcsolatban a jóhiszemű joggyakorlás követelményének megsértésére, mert azonos (nem biztosított) hitelezői osztályon belül tett az adós indokolatlanul különbséget a hitelezők között követeléseik kielégítésének eltérő arányában és teljesítési idejében is.
[36] Mindebből következően jogszabálysértés nélkül értékelte a másodfokú bíróság a reorganizációs terv és az egyezségi ajánlat vizsgált tartalmát, és megalapozottan ítélte meg a csődegyezség jóváhagyása feltételeinek fennállását.
[37] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.III.30.011/2023/7.)