adozona.hu
BH 2023.3.72
BH 2023.3.72
I. A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a víziközmű-szolgáltatásra létrejött közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben a felhasználónak az a kártérítés iránti igénye, amely a részére szolgáltatást nyújtó vállalkozás üzemeltetésében álló és az ivóvízszolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen ivóvíz-bekötővezetéken bekövetkezett káreseményből ered [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 2. § s) pont, 18. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §.] II. A
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonát képező víziközművek szerződéses üzemeltetője. E minőségében kötött szolgáltatóként 2012. január 1-jén ívóvízszolgáltatásra közszolgáltatási szerződést P. M.-el (a továbbiakban: felhasználó) a tulajdonában álló felhasználási helyre.
[2] A felhasználási helyen 2020. február 12-én csőtörés történt az utcai víznyomócső elágazása és az ingatlan vízmérő aknája közti vízvezetékszakasz meghibásodása miatt.
[3] A felhasználó a káresemény m...
BH 2023.3.72 I. A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a víziközmű-szolgáltatásra létrejött közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben a felhasználónak az a kártérítés iránti igénye, amely a részére szolgáltatást nyújtó vállalkozás üzemeltetésében álló és az ivóvízszolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen ivóvíz-bekötővezetéken bekövetkezett káreseményből ered [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 2. § s) pont, 18. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §.]
II. A szerződés teljesítése során a jogosult vagyonában okozott kárt ugyan nem a szerződésszegés okozza, a Ptk. azonban a szerződésszegésnél indokoltnak tartott kockázatelosztás szempontjait az ilyen károkra is kiterjeszti, és azokra a szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályainak alkalmazását írja elő [Ptk. 6:137. §, 6:146. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonát képező víziközművek szerződéses üzemeltetője. E minőségében kötött szolgáltatóként 2012. január 1-jén ívóvízszolgáltatásra közszolgáltatási szerződést P. M.-el (a továbbiakban: felhasználó) a tulajdonában álló felhasználási helyre.[2] A felhasználási helyen 2020. február 12-én csőtörés történt az utcai víznyomócső elágazása és az ingatlan vízmérő aknája közti vízvezetékszakasz meghibásodása miatt.
[3] A felhasználó a káresemény miatt 2020. szeptember 3-án békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte az alperestől. Kérelmében előadta, a 2020. február 12-i csőtörés miatt a vízóra megtelt vízzel, a mellette lévő előkert és a betonalappal rendelkező kerítés megsüllyedt, a kerítés megsüllyedése miatt a kiskapu használhatatlanná vált. A helyreállítás költségeiről szakvéleményt készíttetett. Kérte, hogy a felperes térítse meg az okozott kárt, amely a becsatolt szakértői vélemény szerint 770 044 forint és a felmerült 60 000 forint szakértői díjat.
[4] A felperes 2020. október 5-i iratában bejelentette, hogy az eljárás tárgyává tett szerződésen kívüli kártérítés iránti igény polgári perben érvényesíthető, a kérelem elbírálása nem tartozik fogyasztóvédelmi hatáskörbe. Álláspontját a 2020. október 16-i meghallgatáson fenntartotta.
[5] Az alperes a 2020. október 26-án ajánlás jellegű határozatot (a továbbiakban: ajánlás) hozott: döntésében azt ajánlotta a felperesnek, hogy fizessen meg a kérelmezőnek 389 293 forint kártérítést és a 60 000 forint szakértői díjat.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[6] A felperes keresetében az alperes ajánlásának hatályon kívül helyezését kérte a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 34. § (3) bekezdés b) pontja alapján az alperes hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvita hiánya miatt.[7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes keresettel támadott ajánlását.[9] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
[10] A jogerős ítélet indokolásában rögzítette: az Fgytv. 34. § (3) bekezdés b) pontja értelmében helye van a békéltető testület ajánlása hatályon kívül helyezésének, amennyiben a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése a békéltető testület hatáskörébe a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését utalja, a fogyasztói jogvita fogalmát pedig a 2. § s) pontja a fogyasztó és a vállalkozás közti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyként, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügyként határozza meg.
[11] A másodfokú bíróság kiemelte: az adott ügyben a felperes vállalkozásnak [Fgytv. 2. § b) pont], míg az alperes eljárását kérelmező személy fogyasztónak [Fgytv. 2. § a) pont] minősült; közöttük ivóvíz-szolgáltatás nyújtására közszolgáltatási szerződés állt fenn. A fogyasztó az alperes előtt kezdeményezett eljárásban igényét az utcai gerincvezeték elágazása és az ingatlanán lévő vízmérő akna közti vezetékszakasz meghibásodása miatt őt ért kár megtérítésére terjesztette elő, amellyel kapcsolatban a másodfokú bíróság - a következők értékelésével - arra jutott, hogy a vitás ügy a közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos volt, ezért fogyasztói jogvitának minősült.
[12] A Kúria jelen ügyben irányadó Pfv.V.20.904/2018/9. számú határozata alapján leszögezte: az Fgytv. 2. § s) pontja nem tartalmaz a fogyasztói jogvitát illetően sem anyagi jogi, sem egyéb szempontú megkülönböztetést a jogvita körében érvényesíthető konkrét fogyasztói jogok tekintetében, emiatt a vitás ügy fogalmába beletartozik a nem szerződésszerű teljesítés, azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésszegésre vonatkozó X. címe alatt a XXII-XXV. Fejezetekben szabályozott valamennyi esetkör is. Az alperes hatásköre kiterjed a kártérítési igény elbírálására is.
[13] Rámutatott, a szerződésszegés szabályai között a Ptk. 6:146. §-a azzal, hogy a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint biztosítja a jogosult számára a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését, kiterjeszti a nem szerződésszegéssel okozott károkra a szerződésszegésnél kívánatos kockázatelosztás szempontjait. A teljesítéssel összefüggő károkra tehát a kontraktuális kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, és nem a deliktuális felelősségi szabályokat. A Ptk. ezzel a megoldással elkerüli, hogy különböző felelősségi rendszerben kelljen megítélni ugyanazon alapjogviszony eltérő káreseményeinek következményeit, attól függően, hogy a jogosult teljesítési vagy oltalmi érdeke sérül.
[14] Mindebből a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy a nem szerződésszegéssel, de a fogyasztó és a vállalkozás közti szerződés teljesítése során okozott kár megtérítése iránti igény elbírálására is van hatásköre a békéltető testületnek. A kár abban az esetben minősül a teljesítés során okozottnak, ha arra a szerződés teljesítése teremtett lehetőséget.
[15] Mindezt a perbeli esetre konkretizálva megállapította, a csőtörés az utcai gerinchálózat leágazása és a fogyasztó ingatlanán található vízmérő akna között, a felperes üzemeltetésében lévő szakaszon történt. A vízvezeték adott szakasza kifejezetten a fogyasztó ingatlanának ivóvízellátását szolgálta, ezáltal a felperes és a fogyasztó közötti közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez volt szükséges, anélkül a felperes szerződéses kötelezettségének nem tudott volna eleget tenni.
[16] Mindebből következően a vízvezeték vizsgált meghibásodásával a fogyasztónak okozott kár a közszolgáltatási szerződés teljesítésével összefüggő volt, megtérítésére a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait kellett alkalmazni (Ptk. 6:146. §). A vitás ügy az Fgytv. 2. § s) pontja szerinti fogyasztói jogvitának minősült, az alperes a hozzá előterjesztett kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezett. A keresettel támadott ajánlás jellegű határozat hatályon kívül helyezésének oka az Fgytv. 34. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem állt fenn.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[17] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.[18] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az Fgytv. 2. § a), b), h), k) és s) pontjaiba, a 18. § (1) bekezdésébe, a 32. § b) pontjába, a 34. § (2) bekezdésébe, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 11., 12., 20., 22., 23., 24., 26. pontjaiba, a 15. § (2) bekezdésébe, a 30. § (1) és (2) bekezdésébe, az 51. § (3) bekezdésébe, a Vksztv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § 37. pontjába, az 57. § (1), (1a) és (3) bekezdésébe, a Ptk. 6:256. § (1)-(3) bekezdéseibe és a Ptk. 6:519. §-ába ütközően jogszabálysértő.
[19] Állította, hogy a perben felmerült jogkérdésben az elsőfokú bíróság állápontja a helyes. Az ivóvíz-törzshálózaton bekövetkezett meghibásodásból eredő kár a közszolgáltatási szerződés körén kívül esett, nem képezhette fogyasztói jogvita tárgyát, ennélfogva nem tartozott az alperes hatáskörébe. A békéltető testületi eljárásra terelt kár nem a közszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek szolgáltatói megszegéséből eredt. A felperes a fogyasztóval kötött közszolgáltatási szerződést szerződésszerűen teljesítette.
[20] A Vksztv.-nek az ivóvíz-bekötővezetékre, a bekötési vízmérőre, ivóvíz-törzshálózatra, víziközműre, közműves szennyvízelvezetésre, víziközmű-működtetésre, víziközmű-rendszerre, -üzemeltetésre, ivóvíz-szolgáltatási pontra vonatkozó rendelkezései mellett kiemelte, a víziközmű-szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége a közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a tisztított szennyvíz-befogadóba, illetve az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn. A víziközmű szolgáltató felelőssége arra vonatkozik, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége az ivóvízvételi helyen biztosított legyen. Nem állapítható meg a szolgáltatás minőségéért való felelőssége, ha a szolgáltatási ponton az ivóvíz minősége megfelel a jogszabályi előírásoknak. Utalt a Vhr. 57. § (3) bekezdésére, amely a felhasználó feladatává teszi a tulajdonában lévő házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat műszaki állapotának rendszeres ellenőrzését és az észlelt hibák kijavítását.
[21] Hangsúlyozta, hogy az ivóvíz-bekötővezeték, amelyen a perbeli csőtörés bekövetkezett, az ivóvíz-törzshálózat részét képezi. A fogyasztó ingatlanának ivóvíz ellátását a teljes ivóvíz-törzshálózat szolgálja. A felperes és a fogyasztó közszolgáltatási szerződésének teljesítéséhez az ivóvíz-törzshálózat teljes egésze szükséges.
[22] A jogszabály azáltal, hogy meghatározza a felperes által teljesített közszolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatási pontot (ivóvíz szolgáltatás esetén az ivóvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja), meghatározza egyben a felperesnek a szolgáltatásért fennálló felelősségét is. A szolgáltató kizárólag azért felel, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége a jogszabályi előírásoknak megfeleljen.
[23] Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen emelte ki az ivóvíz törzshálózatból a bekötővezetéket, és tekintette olyan vezetékszakasznak, amelyen bekövetkezett meghibásodásból eredő kár a közszolgáltatási szerződés teljesítésével összefügg. A másodfokú bíróság logikája szerint ugyanakkor az ivóvíz-törzshálózat részét képező ivóvízfőnyomóvezetéken bekövetkező károkra a deliktuális kárfelelősségi szabályok irányadók.
[24] Állította, hogy nem tekinthető az alperes hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának - vagyis fogyasztó és vállalkozó közti szolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügynek -, ha a felperes és a fogyasztó között a szolgáltatás igénybevételével létrejött közszolgáltatási szerződés alapján nem abban jelentkezik a vita, hogy a felperes eleget tett-e a jogszabályi rendelkezésekben meghatározott minőségű ivóvíz szolgáltatási kötelezettségének. A felperes kontraktuális kártérítési felelősségét egyedül az vetheti fel, ha nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltatott a fogyasztó részére, és ezzel ok-okozati összefüggésben a fogyasztót kár éri.
[25] Fenntartotta, hogy az ivóvíz-törzshálózat részét képező bekötővezetéken bekövetkezett meghibásodásból eredő, és a fogyasztót ebből ért kár a közfeladatot átadó Tiszaföldvár Város Önkormányzata és a közszolgáltatást végző felperes 2011. szeptember 15-i üzemeltetési szerződése teljesítésével merült fel. A jelzett kár megtérítése iránti igény így nem minősül az Fgytv. 2. § s) pontja szerinti fogyasztói jogvitának. Kárát a fogyasztó a deliktuális kártérítési felelősség szabályai szerint érvényesítheti.
[26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[27] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[28] Felülvizsgálati kérelmében a felperes lényegében amiatt támadta és tartotta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet - egyben az alperes keresettel támadott ajánlását -, mert álláspontja szerint nem érthető az Fgytv. 2. § s) pontjában definiált fogyasztói jogvita alá tartozó, vagyis a vállalkozás felperes és a kérelmező fogyasztó között közműves ivóvízellátásra (víziközmű-szolgáltatásra) létrejött közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyként a kérelmező kárigénye, amely a felperes szerződésszerű teljesítése - megfelelő minőségű ivóvíz szolgáltatása - mellett az ivóvíz-bekötővezetéken bekövetkezett káreseményből eredt. A fogyasztói jogvita további fogalmi elemeit, a kérelmező fogyasztói jogállását, a felperes vállalkozáskénti minősítését, és a köztük létrejött közszolgáltatási szerződés szolgáltatási jellegét az Fgytv. 2. § a), b) és k) pontjai szerint nem vonta kétségbe; kizárólag azt sérelmezte, hogy a felmerült jogvita az adott szerződés teljesítésével kapcsolatos.
[29] A fogyasztói jogvita [Fgytv. 2. § s) pont] kereteinek értelmezéséről a Kúria korábban már állást foglalt, többek között a Pfv.IV.20.139/2014/4. és a Gfv.VII.30.090/2013/4. számú határozataiban, de a jogerős ítéletben felhívott Pfv.V.20.904/2018/9. számú határozatában is. Korábbi határozatait a következők szerint jelen ügyben is irányadónak tartja.
[30] A szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügy fogalmába - az Fgytv. kizáró vagy korlátozó rendelkezésének hiányában - értelemszerűen beletartozik a nem szerződésszerű teljesítés, azaz a Ptk. X. Cím (Szerződésszegés) alatt a XXII-XXV. Fejezetekben szabályozott valamennyi esetkör is. Az Fgytv. szabályozása, kiemelten a 18. § (1) bekezdése bármiféle megszorító rendelkezés nélkül utalja az Fgytv. 2. § s) pontja értelmében vett fogyasztói jogvitát a békéltető testület hatáskörébe, és nem tartalmaz sem anyagi jogi, sem egyéb szempontú megkülönböztetést, sem pedig taxatív vagy példálózó felsorolást a jogvita körében érvényesíthető konkrét fogyasztói jogokra. Nem kizárt ezért a békéltető testület előtt kártérítési igény érvényesítése sem.
[31] Egyebekben - miként a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló igény tekintetében - a kötelezett részéről a jogosultnak nem szerződésszegéssel, de a szerződés teljesítése során okozott kár vonatkozásában sem fogalmazható meg észszerű magyarázat arra, hogy a vállalkozás elismerése, illetve megfelelő bizonyítékok léte esetén miért lenne kizárt a kártérítési igény rendezése az alternatív vitarendezési eljárásban, amely rendeltetése szerint gyors, olcsó és hatékony megoldást kíván jelenteni a felek számára. Ezen felül pedig a vitarendezés ezen alternatív útjának hozzáférhetőnek is kell lennie, ahogy azt a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve is megkívánja.
[32] Jogszabálysértés nélkül értelmezte a másodfokú bíróság a Ptk. szabályozási struktúrájában a szerződésszegés X. címben foglalt szabályait, kiemelten annak 6:146. §-át, amelyet a felülvizsgálati kérelem - téves álláspontja miatt - teljes egészében figyelmen kívül hagyott.
[33] A Ptk. - eltérően a korábban hatályban volt Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) szabályozási megoldásától - a szerződésszegés általános szabályai (XII. Fejezet) között számos szabályozási újdonságot tartalmaz. Ezek közé tartozik többek között a teljesítés során okozott károkért való felelősség külön szabálya a Ptk. 6:146. §-ában, amelyet a Ptk. a szerződésszegésre vonatkozó általános szabályai között azért kellett normatív szinten elhelyezni - hasonlóan a non-cumul szabályhoz, vagyis a kettős jogcímű káreseményre adott rendelkezéshez (6:145. §) -, mert a Ptk. szabályozási rendszerében lényegesen tér el a szerződésszegési és a szerződésen kívüli kártérítési felelősség szabályozása. Emiatt a korábban jellemzően dogmatikailag vitás esetkörök, úgymint a kettős jogcímű káresemény, de a jelen ügyben jelentőséggel bíró szerződés teljesítése során felmerült kár kérdése is, egységes szabályozást kívánt: a jogalkotó mindkettőt az egyébként szigorúbb szerződésszegési kárfelelősség rendszerébe tartozóként intézményesítette.
[34] A szerződés teljesítése során a jogosult vagyonában okozott kárt (Ptk. 6:146. §) ugyan nem szerződésszegés okozza, a Ptk. azonban a szerződésszegésnél indokoltnak tartott kockázatelosztás szempontjait az ilyen károkra is kiterjeszti, és azokra a kontraktuális szabályok alkalmazását írja elő. A szerződés teljesítése során - de hangsúlyozni kell, nem a szerződés megszegésével (6:137. §) - a jogosult vagyonában okozott károkra nem más, mint az érintett szerződéssel való szoros kapcsolat az, amely indokolttá teszi a kockázatelosztás szempontjainak ilyen érvényesülését, és ezáltal a szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályainak alkalmazását.
[35] Mindezekre tekintettel nem tévedett a másodfokú bíróság, amikor a felperes közüzemi szolgáltatását értékelve azzal szoros kapcsolatban állónak tekintette a felperes teljesítéséhez, az ivóvízszolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen bekötővezeték meghibásodását, és a jogosult fogyasztót ebből eredően ért kárt a felperes teljesítése során felmerültnek (Ptk. 6:146. §), a szerződő felek jogvitáját pedig erre figyelemmel a víziközmű-szolgáltatásra létrejött közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyként értékelte, és azt a békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitaként minősítette az Fgytv. 2. § s) pontja szerint. Az alperes jogosult volt a hozzá kérelmet benyújtó felhasználó egyéni jogsérelmének orvoslására.
[36] A felülvizsgálati kérelem további hivatkozása a felperes és a vele szerződő önkormányzat üzemeltetési jogviszonyára, és az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezésekre nem bírt jelentőséggel a jelen ügyben felmerült - a vállalkozás és a fogyasztó jogviszonyát minősítő - kérdések megítélésében.
[37] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.III.20.007/2022/4.)