adozona.hu
ÍH 2023.24
ÍH 2023.24
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE, HATÁROZOTT KERESETI KÉRELEM, KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA A Csődtv. 33/A. § (1) bekezdésének első mondata két törvényi tényállást foglal magában. A vezető tisztségviselő felelőssége vagy a gazdálkodó szervezet vagyonát csökkentő magatartásért állhat fenn, vagy a hitelezők követeléseinek kielégítését meghiúsító más magatartásért. A felperesnek mindegyik törvényi tényállás esetében keresetlevelében, a határozott keresetei kérelem (petitum) részeként meg kell jelölnie azt az
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 33/A.§ (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az I-V. rendű alperesek, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelező érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona c...
ÍH 2023.24 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE, HATÁROZOTT KERESETI KÉRELEM, KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA
A Csődtv. 33/A. § (1) bekezdésének első mondata két törvényi tényállást foglal magában. A vezető tisztségviselő felelőssége vagy a gazdálkodó szervezet vagyonát csökkentő magatartásért állhat fenn, vagy a hitelezők követeléseinek kielégítését meghiúsító más magatartásért. A felperesnek mindegyik törvényi tényállás esetében keresetlevelében, a határozott keresetei kérelem (petitum) részeként meg kell jelölnie azt az összeget, amelyre vonatkozóan a vezető tisztségviselő felelősségének a fennállását állítja, az első fordulat esetén azt az összeget amellyel a vezető tisztségviselő magatartása miatt az adós vagyona csökkent, a második fordulat esetében azt, amelyért a vezető tisztségviselő magatartása miatt az adós gazdálkodó szervezet nem tud helytállni a hitelezők felé. Ha a kereseti kérelem (petitum) nem felel meg e követelménynek, a keresetlevelet vissza kell utasítani. [Csődtv. 33/A. § (1) bekezdés, Pp. 170. §, 176. § (2) bekezdés]
A felperes keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 33/A.§ (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az I-V. rendű alperesek, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelező érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelező követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.Keresetlevelében előadta, hogy a jogerős ítélet kötelezte az I. Zrt.-t, a H. Kft.-t és a K. Kft.-t 209.942.856 forint és járulékai megfizetésére, a követelésből 21.159.074 forint térült meg, az I. Zrt.-vel szemben indított végrehajtás a gazdálkodó szervezet felszámolására tekintettel megszüntetésre került, a perben érvényesített követelésre az I. Zrt. céltartalékot nem képzett, a hitelezői követelés megtérülése kétséges. Az V. rendű alperesekkel szemben a keresetét a Csődtv. 33/A. § (2) bekezdésére alapította, árnyékvezetői szerepét állítva.
Az elsőfokú bíróság 9. sorszám alatti végzésével, határidő tűzésével, a hiányok megjelölésével a keresetlevél visszautasításának terhe mellett a felperest hiánypótlásra hívta fel. Ennek keretében - egyéb hiányok mellett - felhívta a felperest, hogy a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet terjesszen elő, konkrétan jelölje meg, hogy azzal okozati összefüggésben, hogy az I-V. rendű alperesek a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, a gazdálkodó szervezet vagyoncsökkenésére alapítja-e a keresetét - ha igen, konkrétan, összegszerűen jelölje meg a vagyoncsökkenés mértékét -, vagy arra alapítja a keresetét, hogy azzal okozati összefüggésben, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. Felhívás történt arra az esetre is, ha a felperes keresethalmazatot kíván előterjeszteni.
Felhívta az elsőfokú bíróság a felperest arra is, hogy nyilatkozzon arról, miben áll a gazdálkodó szervezet vezetőinek azon magatartása, mely szerint vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követő időszakban, külön-külön térjen ki e körben az I-V. rendű alperesek magatartására és az V. rendű alperes árnyékvezetői minőségére is, valamint arra, hogy az I-V. rendű alperesek magatartásával mennyiben áll okozati összefüggésben - vagyoncsökkenésre hivatkozás esetén - a gazdálkodó szervezet vagyonának csökkenése, megjelölve annak mértékét összegszerűen is, továbbá adja elő a vagyoncsökkenés mértékét alátámasztó tényeket is. Kiterjedt a felhívás arra, hogy a felperes a fentiek szerint előadott kereseti kérelmet megalapozó tényekre is figyelemmel adja elő az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, valamint a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. Tájékoztatta a felperest arról, hogy az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, illetve az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést is konkrétan a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelemmel összefüggésben kell előadni.
A felperes a hiánypótlásra felhívásra 10. sorszám alatt keresetét a következők szerint terjesztette elő: "felperes kéri annak megállapítását, hogy az I-V. rendű alperesek, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelező érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, amelyre tekintettel az alperesek a kielégítetlenül maradt hitelezői igényekért összesen 339.161.844 forint erejéig egyetemleges felelősséggel tartoznak". Előadta, hogy a Csődtv. 33/A.§ (1) bekezdés második fordulatára - mely szerint a hitelezők követelése teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat - a továbbiakban nem kívánt hivatkozni.
A vagyoncsökkenés körében hivatkozott arra, hogy az eljárást megindító beadványában részletes tényállításokat tett a polgári per alapjául szolgáló tényállítás kapcsán, melyben egy "res iudicata minőséggel rendelkező ítélettel" támasztotta alá állításait, hogy a polgári perben megítélt teljes összeg 2017. év elején készpénzben rendelkezésre állt az I. Zrt.-nél, amely összeg 3 év alatt terv szerinti veszteség formájában megfeleződött, a felszámolási eljárásban nincs fedezet a felperesi követelés kielégítésére. Utalt arra, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet 2019. évben, a gazdálkodó szervezet napelem parkja felének átruházásával következett be, amely időpontra a gazdálkodó szervezet eszközeinek értéke közel 150.000.000 forinttal csökkent a napelempark "ingyenes" átadása folytán. Hivatkozott arra, hogy a napelempark átruházása időpontja tekintetében okirat hiányában állítási, bizonyítási szükséghelyzetben van. Utalt arra, hogy a gazdálkodó szervezet céltartalékot nem képzett, 2019-2022. között 170.678.000 forint vagyoncsökkenés történt, majd állította, hogy a vagyonvesztés összegszerűsége a napelempark átruházási értéke, amely 180.000.000 forint.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176.§ (2) bekezdés e) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította hivatkozással arra, hogy a keresetlevél a Pp. 170.§ (2) bekezdése szerinti tartalmi elemeket a hiánypótlást követően sem tartalmazza teljeskörűen.
Kiemelte, hogy a felperes nem terjesztett elő a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet [Pp. 170.§ (2) bekezdés a) pont], a vagyoncsökkenésre alapított kereset tekintetében nem jelölte meg a vagyoncsökkenés mértékét. Utalt arra, hogy a felperesnek kell meghatároznia azt az összeget, amelyre a vezető tisztségviselő felelősségének fennállását állítja, erről a bíróságnak az érdemi határozatban rendelkeznie kell. Kifejtette, hogy a felperes a vagyoncsökkenés mértékét a keresetlevél tényállás részében sem jelölte meg egyértelműen, nyilatkozatai ellentmondásosak, nem egyértelműek, az alperesek így nincsenek abban a helyzetben, hogy az ellenkérelmüket a Pp. 199.§ rendelkezéseinek megfelelően, teljeskörűen elő tudják terjeszteni, de a keresetlevél bírósági meghagyás kibocsátására sem alkalmas.
További hiánynak tekintette azt, hogy a felperes azon kereseti kérelme tekintetében, amely szerint annak megállapítását kéri, hogy az alperesek a kielégítetlenül maradt hitelezői igényekért összesen 339.161.844 forint erejéig egyetemleges felelősséggel tartoznak, nem tett tényállítást, nem jelölte meg az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján és jogi érvelést sem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzése megváltoztatását, a keresetlevél visszautasítása mellőzését kérte hivatkozással arra, hogy a hiánypótlási felhívásnak teljeskörűen eleget tett, a keresetlevél megfelel a Pp. 170.§-ában foglaltaknak, ezért az elsőfokú bíróság végzése sérti a Pp. 170.§ (2) bekezdését.
Hangsúlyozta, hogy a kielégítetlenül maradt hitelezői követelést összegszerűen meghatározta, a vagyoncsökkenés mértékét évenkénti bontásban bemutatta a mérlegadatok elemzésével, a napelempark 180.000.000 forintos átruházási értékét pedig az állítási és bizonyítási szükséghelyzet okán nem lehet pontosan meghatározott, így nincs ellentmondás a folyamatos vagyoncsökkenés levezetése, és az annak okaként megjelölt jogügylet tartalma között. Álláspontja szerint a keresetlevél perfelvételre alkalmassága vizsgálata során az összegszerűséget nem lehet megítélni, hiszen egyfelől ezt a per érdemében kell vizsgálni, ítéletre tartozó kérdés, másfelől szakértői kompetencia.
Kiemelte, hogy a vezető tisztségviselők egyetemlegessége evidencia a jogszabály alapján, az árnyékvezetők tekintetében pedig részletes jogi érvelést terjesztett elő. Hivatkozott arra, hogy az egyetemlegesség magából az anyagi jogból következik, a keresetlevélnek nem kell kibontania az anyagi jog tartalmát, ez jogértelmezési, az ítélet érdemére tartozó kérdés, és e körben hiánypótlásra felhívás sem történt, az alpereseknél a jogalap, jogcím egyező, ugyanazon jogi tény bekövetkeztéért egyenként ugyanazon jogi felelősség terheli az alpereseket, és minden alperes esetében a mulasztás az okozati lánc megszakításában merül fel.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság döntése helyes, nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezést, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Csődtv. 6.§ (3) bekezdése és a Pp. 389.§-a folytán alkalmazandó Pp. 383.§ (2) bekezdése alapján, helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. A fellebbezésben írtakra tekintettel utal a másodfokú bíróság a következőkre:
A Pp. 176.§ (2) bekezdés e) pontja értelmében a keresetlevél visszautasításának akkor van helye, ha a hiánypótlásra felhívás ellenére a keresetlevél nem tartalmazza a 170.§-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, illetve a felperes nem csatolta a keresetlevélhez a 171.§-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket. A Pp. 170.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet, a b) pont szerint az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján, a c) pont szerint az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, a d) pont szerint az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, az e) pont szerint pedig a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.
Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a keresetlevél hiánypótlást követően sem tartalmazza a Pp. 170.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti a határozott kereseti kérelmet, így önmagában ezen ok miatt alkalmatlan az érdemi elbírálásra. A felperes keresetének jogalapjaként megjelölt Csődtv. 33/A.§ (1) bekezdése értelmében a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a 6.§ szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.
A Csődtv. 33/A.§ (1) bekezdésének első mondata két törvényi tényállást foglal magában. A vezető tisztségviselő felelőssége vagy a gazdálkodó szervezet vagyonát csökkentő magatartásért állhat fenn, vagy a hitelezők követeléseinek kielégítését meghiúsító más magatartásért. A Kúria 1/2013.(II.28.) Polgári jogegységi határozata indokolásában kifejtettek szerint is a felperesnek mindegyik törvényi tényállás esetében meg kell jelölnie azt az összeget, amelyre vonatkozóan a vezető tisztségviselő felelősségének a fennállását állítja, és erről a bíróságnak az ítéletben rendelkeznie kell. Az első fordulat esetén azt az összeget kell megjelölni, amellyel a vezető tisztségviselő jogellenes magatartása miatt az adós vagyona csökkent, a második fordulat esetében azt, amelyért a vezető tisztségviselő jogellenes magatartása miatt az adós gazdálkodó szervezet nem tud helytállni a hitelezők felé.
A Csődtv. 33/A.§ (1) bekezdés első fordulata szerinti perben a bíróság az ítéletben a törvény szövege szerint azt állapítja meg, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az alperes vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona meghatározott összeggel csökkent. E perben a kereseti kérelmet is ennek megfelelően kell előterjeszteni, a határozott kérelemnek a vagyoncsökkenés összegét tartalmaznia kell, mert a bíróság is ehhez van kötve a Pp. 342. § (1) bekezdése szerint. Közömbös, hogy a keresetlevél tényállási részében a felperes adott-e elő a vagyoncsökkenéssel kapcsolatban tényeket, mert a bíróságot a megjelölt petitum köti. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy egyébként a felperes tényelőadása is ellentmondásos, a keresetlevél 4. oldalán 150.000.000 forint, az 5. oldalán 170.678.000 forint, a keresetlevél 9. oldalán 180.000.000 forint vagyoncsökkenésre hivatkozott. A felperes tehát hiánypótlás ellenére nem terjesztett elő az általa hivatkozott jogszabályhelynek - Csődtv.33/A.§ (1) bekezdés első fordulata - megfelelő, határozott kereseti kérelmet, a keresetlevelét ezért önmagában ezen ok miatt vissza kellett utasítani.
Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a határozott kereseti kérelem előterjesztése, a vagyoncsökkenés megjelölése körében az állítási szükséghelyzet szabályainak (Pp. 184.§) alkalmazása fel sem merülhet, mivel az állítási szükséghelyzet csak az úgynevezett másodlagos tényekre vonatkozhat. (Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez, 184.§-hoz fűzött magyarázat www.uj.jogtar.hu), ezért a törvényi tényállás elemét, a vagyoncsökkenést a felperesnek meg kell jelölnie.
Egyetért ugyanakkor a másodfokú bíróság azzal is, hogy a keresetlevél további hiányossága is fennáll, mert a felperes azon kereseti kérelem tekintetében, amelyben annak megállapítását kéri, hogy az alperesek a kielégítetlenül maradt hitelezői igényekért összesen 339.161.844 forint erejéig egyetemleges felelősséggel tartoznak, sem tényállítást, sem jogállítást nem terjesztett elő, kifejezetten kijelentette, hogy a Csődtv. 33/A. § (1) bekezdése második fordulatára nem kíván hivatkozni, más jogalapot pedig nem jelölt meg. E körben azonban utal arra a másodfokú bíróság, hogy a megfogalmazott petitumból valójában nem állapítható meg, hogy a felperes e körben külön megállapítást kért volna - mely egyébként nem is adekvát a Csődtv.33/A.§ (1) bekezdés második fordulatával - , vagy ez a kérelem a vagyoncsökkenésre alapított megállapítási kereseti kérelmének a része, így a keresetlevél ez okból sem alkalmas perfelvételre.
(Pécsi Ítélőtábla Gpkf.45.147/2022/4.)