adozona.hu
BH 2022.12.336
BH 2022.12.336
A tisztességes bírósági eljárás része a tárgyalás igazságosságának biztosítása [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. §, 73. § (1) bek.,76. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 149. § (3) bek.; Alaptörvény 25. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; 3295/2022. (VI. 24.) AB határozat; 6/1998. (III. 11.) AB határozat; EJEE 6. cikk].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2015. január és 2016. december közötti (I. vizsgálati időszak), és önálló eljárás keretében 2017. január és október közötti időszakra (II. vizsgálati időszak) általános forgalmi adó (a továbbiakba: áfa) adónemben a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.
[6] Az I. vizsgálat eredményeként az elsőfokú adóhatóság 4324350112 iktatószámú határozatával a ...
BH 2022.12.336 A tisztességes bírósági eljárás része a tárgyalás igazságosságának biztosítása [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. §, 73. § (1) bek.,76. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 149. § (3) bek.; Alaptörvény 25. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; 3295/2022. (VI. 24.) AB határozat; 6/1998. (III. 11.) AB határozat; EJEE 6. cikk].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2015. január és 2016. december közötti (I. vizsgálati időszak), és önálló eljárás keretében 2017. január és október közötti időszakra (II. vizsgálati időszak) általános forgalmi adó (a továbbiakba: áfa) adónemben a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.[6] Az I. vizsgálat eredményeként az elsőfokú adóhatóság 4324350112 iktatószámú határozatával a felperes terhére 109 167 000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözetet állapított meg és az adóhiány után 200%-os mértékű adóbírság, továbbá késedelmi pótlék előírásáról rendelkezett.
[7] A II. vizsgálati időszakra az elsőfokú adóhatóság 4314660946 számú határozatában a felperes terhére 23 926 000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözetet állapított meg, mely után 200%-os mértékű adóbírságot és késedelmi pótlékot számított fel.
[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2234942232 iktatószámú határozatával a 4324350112, valamint a 2234457082/2021 iktatószámú határozatával a 4314660946 számú határozatot helybenhagyta. Döntését az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 119. § (1) bekezdésére, a 120. § a) pontjára, a 127. § (1) bekezdés a) pontjára, a 147. § (1)-(2) bekezdéseire, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdésére, a 165. § (1), (2) bekezdéseire, a 166. § (1) és (2) bekezdéseire, a 167. § (1) bekezdésére, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 1. § (7) bekezdésére, a 2. § (1) bekezdésére, a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjára, a 6/C. § (3)-(4) bekezdéseire, a 170. § (1)-(2) bekezdéseire és a 171. § (1)-(2) bekezdéseire alapította.
A kereseti kérelem, az alperes védirata
[9] A felperes mindkét határozatot keresettel támadta, az alperes 2234942232 iktatószámú határozatával szemben a szervezeti változásokat követően a Pécsi Törvényszéken (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 101.K.700.110/2020. számon, míg a 2234457082/2021 iktatószámú határozattal szemben 101.K.700.176/2020. számon indult peres eljárás, melyek egyesítés után 101.K700.110/2020. számon folytatódtak.[10] A felperes végső formában fenntartott, mindkét vizsgálati időszakra vonatkozó keresetében kérte alperes határozatainak elsődlegesen az elsőfokú határozatokra is kiterjedő megváltoztatását, a megállapított adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék törlését, másodlagosan az elsőfokú határozatokra is kiterjedő megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 92. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira hivatkozással. Kérte keresetlevelében valamennyi tárgyalás esetleges távollétében megtartását.
[11] Álláspontja szerint a másodfokú határozatok ténybelileg és jogilag megalapozatlanok, jogszabálysértőek, az elsőfokú határozatok alaki hibában szenvednek, semmisek.
[13] Az alperes védiratában a keresetek elutasítását kérte. Álláspontja szerint határozatai megfelelnek a Ket. 72. § (1) bekezdése szerinti előírásoknak, a jogorvoslati eljárásra irányadó szabályokat megtartotta, további bizonyítás lefolytatása nem volt indokolt, semmiségi ok nem áll fenn.
A jogerős határozat
[16] Az elsőfokú peres eljárás során az elsőfokú bíróság 2022. január 14. napjára tárgyalást tűzött, amelyre a feleket szabályszerűen megidézte. A felperes a tárgyalást megelőzően 2022. január 11-én igazolási kérelmet nyújtott be, bejelentette a jogi képviselő és a helyettesítésre jogosult ügyvédek Covid érintettségét, melyet okiratokkal is alátámasztott (47. számú irat), majd 2022. január 12-én bizonyítási indítványt terjesztett elő (48. számú irat).[17] Az elsőfokú bíróság 2022. január 14-én tartott tárgyaláson a jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a felperesi képviselő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, 47., 48. sorszámú iratban távolmaradását kimentette, a tárgyalás megtartásának akadálya nincs. A felperes igazolási kérelmét nem bírálta el, az alperesi nyilatkozat felvételét követően a tárgyalást berekesztette.
[18] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
[23] Az adóbírság jogalapjával és összegszerűségével kapcsolatban megállapította, hogy mindkét vizsgálati időszakban a felperes aktív résztvevője volt a láncolatnak, egyértelműen megvalósult az Art 170. § (1) bekezdésében foglalt körülmény, jogszerűen került sor 200%-os bírság kiszabására. A felperes által előterjesztett egyéb indítványokat, kifogásokat sem minősítette alaposnak, melyet az ítélet indokolásában részletesen kifejtett.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[24] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján, másodlagosan a jogerős döntés megváltoztatását, alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az adóhatóság új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezését a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával.[25] Több eljárási jogsértésre, kiemelten a Kp. 2. §-a szerinti tisztességes eljáráshoz való joga megsértésére hivatkozott, utalt az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 6. cikkelyére, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére. Álláspontja szerint sérült a Kp. 76. § (1) bekezdése, mivel az elsőfokú bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvből is megállapíthatóan anélkül rekesztette be a tárgyalást, hogy elmaradt az összefoglaló nyilatkozat megtételére történő felhívás, ez okból is sérült a tisztességes tárgyaláshoz való joga.
[26] Fenntartotta, részletesen ismertette a fellebbezésében, a keresetében foglalt jogi érveit, az adóhatóság által elkövetett eljárási és anyagi jogi jogszabálysértéseket, az elsőfokú ítéleti megállapításokkal kapcsolatos álláspontját.
[27] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Indokolása szerint a döntés megalapozott, megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, részletes tényállást tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a tisztességes eljárás alapelvi követelményeit nem sértette meg, a bizonyítási eljárást a szükséges mértékben lefolytatta, maradéktalanul elvégezte a bizonyítékok értékelését, a szükséges tájékoztatást megadta, az eljárási jogokat nem csorbította. A 2022. január 14-i tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 76. § (1) bekezdése alapján berekesztette a tárgyalást, mely az eljárásrend megtartását igazolja.
A Kúria döntése és jogi indokai
[28] A felülvizsgálati kérelem alapos.[29] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdésének, továbbá a 120. § (5) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül.
[30] Az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése deklarálja a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységét. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A Kp. 2. §-a meghatározza a bíróság feladatát, amely tisztességes eljárás keretében hatékony bírói jogvédelem biztosítása, a per ésszerű időn belüli befejezése, a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében annak biztosítása, hogy a felek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.
[31] A közigazgatási perben érvényesülő tisztességes bírósági eljáráshoz való alapvető jog Alaptörvényen alapuló alkotmányos követelményeit az Alkotmánybíróság a 3295/2022. (VI. 24.) AB határozatában fogalmazta meg. A tisztességes eljárás (fair trial) olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek a figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes (6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [24]). Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata szerint egy eljárás tisztességességét mindig esetről esetre lehet csak megítélni, a konkrét ügy körülményeinek figyelembevételével. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság döntéseiben esetről esetre határozta meg a tisztességes eljárás által megkövetelt konkrét ismérveket. Nevesíteni lehet ugyanakkor számos olyan követelményt, amelyeknek egy eljárásnak meg kell felelnie ahhoz, hogy tisztességesnek minősüljön. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a tisztességes bírósági eljárás része a bírósághoz fordulás joga (3215/2014. (IX. 22.) AB határozat, Indokolás [11]-[13]), a tárgyalás igazságosságának biztosítása (36/2014. (XII. 18.) AB határozat, Indokolás [66]). Az Alkotmánybíróság 7/2013. (III. 1.) AB határozata szerint a tisztességes eljárás követelménye olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. E joggal szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye [3174/2014. (VI. 18.) AB határozat, 7/2013. (III. 1.) AB határozat].
[32] A Kúria is több ítéletben értelmezte átfogóan a tisztességes eljáráshoz való jogot. A Kpkf.37.589/2012/2. számú kúriai döntés szerint a tisztességes eljárás szorosan összefügg a védelemhez való joggal. Mind az Alkotmánybíróság, mind pedig az Európai Jogok Egyezményének (EJEE) a tisztességes eljárást rögzítő 6. cikke és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ezen alapuló gyakorlata szerint a tisztességes eljárás követelményét az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. A Kúria a Kfv.I.35.243/2022/11. számú döntésében kifejtette, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjog sérelmét eredményezheti olyan eljárásjogi vagy anyagi jogi szabály megsértése, amely az eljárás valamelyik szereplője (jellemzően valamelyik fél) számára többletjogosultságot biztosít, vagy őt éppen valamilyen fennálló jogától vagy jogosultságától fosztja meg (pl. bizonyítás kérdésében). A Kúria Kfv.IV.37.366/2012/4. számú határozatában foglaltak alapján - amely döntés KGD 2014.90. számon közzétett - a tisztességes eljárás jogát csak az a bírói mulasztás sérti, amely akadályozza, illetve szükségtelenül, aránytalanul korlátozza a peres felek perbeli cselekményeit.
[33] A Kp. 2. § (4) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A Kp.-ban a kérelemhez kötöttség elve valamennyi közigazgatási jogvitának minősülő bírósági eljárási formában érvényesül.
[34] Az elsőfokú bíróság 2022. január 14. napjára tárgyalást tűzött, amelyre vonatkozóan felperes jogi képviselője a határnapot megelőzően: 2022. január 11-én igazolási kérelmet nyújtott be. A Kp. 36. § (1) bekezdés g) pontja alapján a mulasztásra és annak igazolására a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait kell alkalmazni. A Pp. 149. § (3) bekezdése szerint nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében elháríthatatlan akadály gátolja. A felperes jogi képviselője okirattal igazolta - figyelemmel az elsőfokú bíróság elnökének járványügyi intézkedésére is -, hogy COVID-fertőzés (elháríthatatlan akadály) miatt ő és a helyettesítésre jogosult ügyvédi iroda tagjai a tárgyaláson nem tudnak megjelenni.
[35] A Pp. 153. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárás alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság. A jogszabályi rendelkezés egyértelmű: az igazolási kérelemről az eljáró bíróságnak alakszerű döntést kell hoznia, erre azonban az elsőfokú bírósági eljárásban nem került sor.
[36] Rámutat a Kúria, hogy a Kp. 73. § (1) bekezdése indokolt esetben lehetővé teszi a tárgyalás elhalasztását, ami nem szűkíthető le a Kp. 73. § (5) bekezdésében írt esetkörre: a felek közös kérelmére. A felperes keresetlevelének 7.10. pontjában kérte valamennyi tárgyalás esetleges távollétében megtartását, az iratokhoz 47. sorszámon fűzött igazolási kérelme azonban éppen arra vonatkozik, hogy akarata ellenére miért nem tud megjelenni a tárgyaláson. Az igazolási kérelem tárgyalás elhalasztása iránti konkrét kérelmet nem tartalmaz, de a másnap előterjesztett bizonyítási indítvány alapján, illetőleg a mulasztása kimentése okán az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kellett volna a kérelem egyértelmű tartalmát, és arról döntést kellett volna hoznia.
[37] A perben tartott tárgyalás, egyéb perbeli cselekmény anyagának bizonyítására elsősorban a jegyzőkönyv szolgál, melyre a Kp. 36. § (1) bekezdés h) pontja alapján a Pp. 159-161. §-ai alkalmazandók. A Pp. 160. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárás e törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Alapvető követelmény tehát, hogy a jegyzőkönyv világos, egyértelmű szövegezésű legyen, és tartalmazza a Pp. 160. § (2) bekezdés g) pontja szerint a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket, illetve az ítélet kihirdetésének megtörténtét. A tárgyalás berekesztését megelőzően felvett 49. sorszámú jegyzőkönyv nem tartalmazza a felperes igazolási kérelméről szóló döntést, továbbá azt sem, hogy a Kp. 76. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetés az összefoglaló nyilatkozatok megtételére megtörtént volna.
[38] Felperesnek a tárgyalások távollétében való megtartására irányuló nyilatkozata, a 2022. január 14. napjára tűzött tárgyaláson távollétére szolgáló, e nyilatkozata ellenére előterjesztett 47. sorszámú igazolási kérelme, illetve az idézett törvényhelyek alapján az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kellett volna az előterjesztett kérelem egyértelmű tartalmát, melyet elmulasztott, és a kérelemről sem döntött, ezzel egyidejűleg a 2022. január 14. napjára tűzött tárgyalást megtartotta, nem halasztotta el, majd azt berekesztette, így a felperes további tárgyalásokon nem vehetett részt és a Kp. 76. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló nyilatkozatot sem tehette meg.
[39] A Kúria álláspontja szerint e konkrét ügyben az eljárás egészének és körülményeinek a figyelembevételével sérülne a tisztességes eljárás követelménye, a felperes tárgyaláshoz és az azon való joggyakorláshoz fűződő joga akkor, ha az elsőfokú bíróság mulasztásának pótlására nem biztosítana törvényes lehetőséget.
[40] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pont alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés miatt a Kúria a felülvizsgálati kérelem további részeit érdemben nem vizsgálhatta felül.
[41] A megismételt eljárásban a felperes tisztességes eljáráshoz, tárgyaláshoz és azon való joggyakorlásához fűződő jogainak a sérelme nélkül kell az elsőfokú bíróságnak eljárnia, és döntését meghoznia.
(Kúria Kfv.VI.35.156/2022/8.)