adozona.hu
BH 2022.12.331
BH 2022.12.331
I. Nem sérti a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében foglalt kógens rendelkezést, ha a Civil tv. 4. § (1) és (3) bekezdése szerint nem természetes személyek, hanem tagsággal bíró szervezetek tagságával működő egyesületek által létrehozott szövetség a tagjai számára előírt tagdíj mértékét a tagok között - kivétel nélkül - azonos tartalommal, egyben egységes és olyan átlátható szempont mellett határozza meg, amely természeténél fogva megfelel a szövetség és egyben a tagegyesületek jellegének, működésének. Ilyennek mi
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes polgárőr egyesület, tagja a civil szervezetek nyilvántartásába polgárőr szövetségként bejegyzett alperesnek.
[2] Az alperes 2017. november 11-i közgyűlési határozatait a felperes keresete alapján a Budapest Környéki Törvényszék 5.G.40755/2017/38. számú - a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40173/2019/3-II. számú határozatával helybenhagyott - ítéletével megsemmisítette. Kötelezte az alperest, hogy a korábbi alapszabályának is megfelelően összehívott közgyűlésen hozzon határozatot az ú...
BH 2022.12.331 I. Nem sérti a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében foglalt kógens rendelkezést, ha a Civil tv. 4. § (1) és (3) bekezdése szerint nem természetes személyek, hanem tagsággal bíró szervezetek tagságával működő egyesületek által létrehozott szövetség a tagjai számára előírt tagdíj mértékét a tagok között - kivétel nélkül - azonos tartalommal, egyben egységes és olyan átlátható szempont mellett határozza meg, amely természeténél fogva megfelel a szövetség és egyben a tagegyesületek jellegének, működésének. Ilyennek minősül a szövetség tagegyesületei alapján figyelembe vett taglétszám.
II. Nem eredményezi a tagegyenlőség elvének a sérelmét, ha a törvényes feladatai szerint - többek között - a tag polgárőr egyesületek érdekeinek képviseletére, tevékenységük összehangolására és a tagok működési támogatásra vonatkozó kérelmeinek elbírálására is létrehozott polgárőr szövetség a tagegyesületek mögött álló tagság létszámához igazítottan határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulását a szövetség működéséhez [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §, 3:36. §, 3:65. § (2) bek.; 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 4. § (1) és (3) bek.; 2011. évi CLXV. törvény (Pőtv.) 1. §, 2. § (1) bek., 7. §, 26. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes polgárőr egyesület, tagja a civil szervezetek nyilvántartásába polgárőr szövetségként bejegyzett alperesnek.[2] Az alperes 2017. november 11-i közgyűlési határozatait a felperes keresete alapján a Budapest Környéki Törvényszék 5.G.40755/2017/38. számú - a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40173/2019/3-II. számú határozatával helybenhagyott - ítéletével megsemmisítette. Kötelezte az alperest, hogy a korábbi alapszabályának is megfelelően összehívott közgyűlésen hozzon határozatot az új alapszabály elfogadásáról.
[3] Az alperes által ezt követően a 2018. május 12-i és a 2019. május 25-i közgyűlésén meghozott határozatokat a felperes keresete alapján a Budapest Környéki Törvényszék ugyancsak hatályon kívül helyezte.
[4] Az alperes ezt követően a korábbi közgyűlési határozatok megerősítésére ülés tartása nélkül írásbeli döntéshozatalt rendelt el. A közgyűlés az írásbeli szavazás eredményeként a következő határozatokat hozta: az 1/2020. (VI. 25.) számú határozattal hatályon kívül helyezte a 2012. április 20-i alapszabályát, a 2/2020. (VI. 25.) számú határozattal pedig elfogadta az új alapszabályát, székhelyét, a 3/2020. (VI. 25.) számú határozattal az elnökségi tagok, az alelnök, a titkár, a 4/2020. (VI. 25.) számú határozattal az elnök, az 5/2020. (VI. 25.) számú határozattal a felügyelőbizottsági tagok tisztségének megerősítéséről és elfogadásáról, a 6/2020. (VI. 25.) számú határozattal a Országos Polgárőr Szövetségbe (továbbiakban: OPSZ), a 7/2020. (VI. 25.) számú határozattal az OPSZ megjelölt bizottságaiba delegált képviselőkről döntött, a 8/2020. (VI. 25.) számú határozattal pedig a tagdíj éves mértékéről és befizetésének módjáról, idejéről (2017. évtől évi 500 forint/fő, plusz 500 forint/egyesület) határozott.
[5] A felperes részt vett az írásbeli szavazáson, a határozati javaslatokra nemmel szavazott.
[6] Az alperes adatait nyilvántartó törvényszék 81. számú végzésével a változásokat átvezette a közgyűlési határozatok alapján.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[7] A felperes keresetében kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a, 3:36. §-a és 3:37. §-a alapján az alperes 2020. június 25-én meghozott 2-8/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozatai hatályon kívül helyezését és új közgyűlési határozatok meghozatalának az elrendelését (a továbbiakban: első kereset), valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. §-a, 46/B. §-a alapján a nyilvántartó bíróság 81. számú végzése megjelölt részeinek a hatályon kívül helyezését (a továbbiakban: másodlagos kereset).[8] Az alperes az első kereset tekintetében annak elutasítását, a második kereset kapcsán elsődlegesen az eljárás megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú határozat
[9] Az elsőfokú bíróság az első kereset elbírálásával részítéletet hozott, amelyben hatályon kívül helyezte az alperes 2/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozatát és kötelezte 60 napon belül új határozat hozatalára az alapszabály elfogadásáról. Ezt meghaladóan a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetet elutasította. A másodlagos kereset körében a peres eljárást a részítélet jogerős elbírálásáig felfüggesztette.[10] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletének fellebbezéssel és csatlakozó fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helybenhagyta.
[11] A jogerős részítélet indokolása rögzítette, perorvoslati kérelem hiányában nem volt tárgya a másodfokú eljárásnak az elsőfokú bíróság részítéletének a keresetet elutasító rendelkezése a 3-7/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló részében.
[12] A Ptk. 3:3. § (1) bekezdése, 3:65. § (2) bekezdése, 3:4. § (1), (2) és (3) bekezdései együttes alkalmazásával leszögezte, nem sérül a tagok jogainak, kötelezettségeinek a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében deklarált egyenlősége, amennyiben az egyesület valamely szervének határozatában vagy az alapszabályban foglalt rendelkezés az egyesület valamennyi tagjának jogait és kötelezettségeit egyaránt, azonos módon érinti. A Ptk. 3:5. §-a, 3:74. § a) pontja 3:76. § (1) bekezdése, 3:35-3:37. §-ai alapján az első kereset elbírálása során kizárólag azok, a felperes által konkrétan megjelölt jogsértések voltak vizsgálhatók - ahogy az elsőfokú bíróság tette is -, amelyekre a felperes a perindításra rendelkezésére álló határidőn belül hivatkozott. Megállapíthatónak találta az okirati bizonyítékok alapján, hogy a 2/2020. (VI. 25.) és a 8/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozatok tekintetében az új alapszabály 4.9. pontja és a 8/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozatnak a tagegyesületek létszámától függő rendelkezése a tagdíj mértékéről egyaránt és azonosan érintette az alperes valamennyi tagjának tagdíjfizetéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, ezért nem ütközik a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésének tiltó rendelkezésébe.
[13] A másodfokú bíróság szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság abban a körben sem, hogy tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában nem találta jogszabálysértőnek a tagdíj visszamenőleges hatályú megállapítását a 8/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozat kapcsán. Az ítélőtábla rámutatott, az alperes 2017. november 11-én, majd 2018. május 12-én és 2019. május 25-én megtartott közgyűlésein is születtek a tagdíj fizetésével kapcsolatban utóbb hatályon kívül helyezett határozatok Az alperes egyetlen tagja sem gondolhatta azt alappal, hogy az alperes 2017. évtől kezdődően eltekint a tagjai tagdíjfizetésétől.
[14] A jogerős részítélet szerint megalapozottan rendelkezett az elsőfokú bíróság az alperes új alapszabályának az elfogadásáról döntő 2/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozatának a hatályon kívül helyezéséről az azzal elfogadott alapszabály 2.3., 4.2., 4.6., 4.8., 5.5., 6.1. és 6.3. pontjaiban foglalt rendelkezések jogszabályba ütközése miatt, egyúttal a kereset elutasításáról a felülbírált körben. Rámutatott arra is, hogy nem volt jogszabályi lehetőség a 2/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozat csupán részbeni hatályon kívül helyezésére.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[15] A felperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával az alperes 8/2020. (VI. 25.) és 2/2020. (VI. 25.) számú határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte a tagdíj jogszabályba ütköző és visszaható hatályú megállapítása miatt.[16] Arra hivatkozott, hogy a jogerős részítélet a támadott részében a Ptk. 2:12. §-ába, a 3:4. § (2)-(3) bekezdéseibe, a 3:65. § (2) bekezdésébe, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. § (3) bekezdés a)-b) pontjaiba, valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 26. §-ába ütközően jogszabálysértő.
[17] Előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok a Ptk. 3:4. § (2)-(3) bekezdését megsértve foglaltak állást a tagok taglétszámától függően meghatározott tagdíj jogszerűségéről, ráadásul úgy, hogy az elsőfokú bíróság ebben a körben nem rögzített tényállást, nem vett fel bizonyítást, így tévesen következtetett arra, hogy a több taggal bíró tagok is több tagdíjat szedhetnek be saját tagjaiktól. Hangsúlyozta, hogy a felek működésére nem kizárólag az egyesületi jog, hanem a polgárőrségre vonatkozó speciális szabályozás is irányadó. A jogalkotó az OPSZ-en keresztül folyósít a tagegyesületek és végső soron a polgárőrök részére támogatást. A Pőtv. 26. §-ára is tekintettel állította, hogy a polgárőr egyesületek speciális helyzete mellett rájuk vonatkozó egyedi körülmények arra mutatnak, hogy a polgárőröknek ne kelljen vagyoni hozzájárulást, tagdíjat fizetniük a tagságukkal működő szervezetek részére. Mindez méltányosnak sem lenne tekinthető a társadalmilag fokozottan hasznos tevékenység önkéntes végzése miatt. A ténylegesen szolgálatot adó polgárőrök mellett pártoló tag és ifjú polgárőr tag is szerepel a polgárőr egyesületek tagjai között, akik korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, nem köthetnek fizetési kötelezettséggel járó szerződést. Részletesen bemutatta az OPSZ 2019. évi beszámolójának és az alperes 2008. évi beszámolójának adatait.
[18] Állította, hogy a Ptk. 3:65. § (2) bekezdése kógens, az egyesület az alapszabályban az egyes tagok jogállását tekintve kizárólag a különleges jogállású tagság intézményesítésével határozhat meg eltérő kötelezettségeket.
[19] A visszaható hatályt illetően arra mutatott rá, hogy az alperest semmi nem akadályozta abban, hogy a korábbi években jogszabályoknak megfelelő közgyűlést tartson és azon a tagdíjak tekintetében is megfelelő döntést hozzon. A felperes célhoz rendelt forrásokból gazdálkodik, előző évi beszámolói elkészültek, előző évi gazdálkodásait lezárta. A jogerős részítélet eredményeként egyösszegben kell öt év tagdíját megfizetnie, amely rendkívüli megterhelést jelentene számára, egyben nyilvánvalóan sérti jogait és a visszaható hatályú rendelkezés tilalmát is, amelyet a diszpozitivitás sem tesz lehetővé.
[20] Az alperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[21] A Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[22] Leszögezi elsőként, hogy a felülvizsgálati kérelem abban a részében, amely a 2/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozat mikénti elbírálását támadta, lényegét tekintve a keresetnek ebben a részében helyt adó jogerős ítéleti döntés indokolása ellen irányult, emiatt a Pp. 407. § (1) bekezdésének d) pontjában írt tiltó rendelkezés alá esett, ezáltal érdemben nem volt elbírálható.
[23] Érdemben kizárólag a keresetet a 8/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló részében elutasító ítéleti rendelkezéssel szembeni felülvizsgálati kérelem volt vizsgálható.
[24] Előrebocsátja a Kúria a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása a jogerős ítélettel befejezett pernek. A felülvizsgálat a jogerős ítélet ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből következik egyrészt, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, és nem lehet tárgya olyan tény- és jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, amelyre a felek korábban nem hivatkoztak (BH 2015.18., BH 2002.447., BH 2002.283.); de következik az is, hogy - miként a korábban hatályban volt polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a Pp. 423. § (1) bekezdésével tartalmilag azonos rendelkezéseit az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény értelmezte - felülbírálati jogkörét a Kúria az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a negyvenöt napos határidőben érkezett perorvoslati kérelemben - a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölésével, valamint a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetésével - előadott jogszabálysértések vizsgálatával gyakorolhatja.
[25] A perben érvényesített igény speciális szabályozási környezetéből következően további korlátját adta a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható jogszabálysértéseknek a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésének szabálya: az egyéves perindítási határidő jogvesztő jellege miatt a felperes a felülvizsgálati eljárásban sem hivatkozhatott olyan - további - jogszabálysértésre a támadott határozat jogsértő jellege alapjául, amelyet korábban, határidőben a keresete jogalapjául nem jelölt meg.
[26] Az elsőfokú eljárás irataiból kitűnően a felperes a 8/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozat kapcsán egyfelől a tagegyenlőség elvének megsértésére hivatkozott a Ptk. 3:65. § (2) bekezdése szerint, másfelől a tagdíjemelés visszaható hatálya miatt a jogbiztonság elvének sérelmét állította.
[27] A Kúria egyetértett az ügyben eljárt bíróságok végső jogi következtetésével abban, hogy az egyesületek tagjai közötti érvényesülést kívánó tagegyenlőség elve nem sérült a perbeli esetben a tagdíjfizetés vizsgált előírásával.
[28] Elsőként azt emeli ki a Pőtv. 1. §-a alapján irányadó Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) egyesületekre vonatkozó általános szabályai alapján, hogy a Pőtv. eltérő rendelkezése hiányában bármely polgárőr szervezet, nem csak a területi polgárőr szövetségek mint az alperes, de a polgárőr egyesületek előtt [Pőtv. 2. § (1) bekezdés] is nyitva áll annak lehetősége, hogy tagjaik számára vagyoni hozzájárulás (akár tagdíj) fizetési kötelezettséget határozzanak meg az alapszabályukban [Ptk. 3:65. § (4) bekezdés, Civil tv. 17. § (2) bekezdés, 20. § (1) bekezdés a) pont].
[29] Az egyesületekre vonatkozó általános polgári jogi szabályok szerint pedig a tagdíj előírása a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése alá tartozó, a tagoknak az egyesülethez fűződő viszonyára, illetve az egyesület működésére tartozó kérdésként - a 3:65. § (2) bekezdésében írt korláton belül - szabadon szabályozható elem az alapszabályban [Kúria Gfv.VI.30.324/2021/5.].
[30] Tévesen jutott az előzőektől eltérő következtetésre a felperes a Pőtv. 26. §-ából. Álláspontjától eltérően a polgárőr szervezetek állam által vállalt támogatása a központi költségvetésből nem jelenti egyben az adott szervezetek kizárólagos és egyetlen törvényes bevételének elismerését a jelzett forrásból. A felperes érvelését a Pőtv. vizsgált rendelkezései nem támasztják alá, de a törvény 28. § g) pontjában írt felhatalmazó rendelkezés alapján a polgárőri tevékenység költségvetési támogatásának elosztási rendjéről, a polgárőr igazolvány formátumáról és a kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjról szóló 15/2012. (IV. 3.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) a 2. § (4) bekezdésén keresztül - indirekt jelleggel - ki is zárja, arról az esetről rendelkezve, ha sem a költségvetési támogatás, sem az OPSZ egyéb bevételei nem elegendők a polgárőr szervezetek feladatai ellátásának finanszírozására.
[31] Nem volt ügydöntő jelentősége az ügyben annak, hogy a felperes ténylegesen él-e, - tud-e élni - a tagdíj előírásának lehetőségével saját szervezetén belül, hiszen a támadott közgyűlési határozat nem eszerint (hanem a taglétszám objektív adata mentén) határozza meg a fizetendő tagdíj mértékét. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem további idetartozó hivatkozása, így a tényállás feltáratlansága miatt a Pp. 369. § (3) bekezdés a) és b) pontjainak sérelmére, valamint az előadott okból a Ptk. 2:12. §-a és a Ptk. 3:4. § (3) és (4) bekezdésének megsértésére egyaránt megalapozatlan volt. A Kúria megjegyzi, a Ptk.-nak - először csupán a felülvizsgálati eljárásban - megjelölt rendelkezéseire hivatkozás a már említettek értelmében egyébként is a kereset Ptk. 3:36. § (1) bekezdésébe ütköző megváltoztatását jelenti, ami szintén kizárta a Ptk. adott rendelkezéseinek figyelembevételét.
[32] Rögzíti a Kúria, hogy nem jár a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében foglalt, egyébként kógens szabály megsértésével, ha a Civil tv. 4. § (1) és (3) bekezdése szerint létrehozott szövetség, amely nem természetes személyek, hanem szintén tagsággal bíró szervezetek tagságával működő egyesület - mint jelen ügyben a polgárőr egyesületek tagságával létrehozott polgárőr szövetség alperes (Pőtv. 7. §) -, a tagjai számára jogszerűen előírt tagdíj mértékét a tagok között kivétel nélkül azonos tartalommal, egyben egységes és átlátható szempont mellett határozza meg, amely természeténél fogva összefér a szövetség és egyben a tagegyesületek jellegével, működésével. Ilyennek minősült adott ügyben a szövetség tagegyesületei kapcsán figyelembe vett taglétszám. Nem eredményezte a tagegyenlőség sérelmét tehát, hogy a törvényes feladatai szerint - többek között - a tag polgárőr egyesületek érdekeinek képviseletére, tevékenységük összehangolására és a tagok működési támogatásra vonatkozó kérelmeinek elbírálására [Pőtv. 7. § (6) bekezdés a), b) és e) pontok] is létrehozott polgárőr szövetség alperes a tagegyesületek mögött álló tagság méretéhez igazítottan szabja meg a tagok vagyoni hozzájárulását a szövetség működéséhez.
[33] Egyebekben maga a jogalkotó is elismeri a polgárőri rendszer támogatása kapcsán a polgárőr szervezetek taglétszámának a jelentőségét feladataik ellátásával összefüggésben: a Pőtv. 28. § g) pontjában írt felhatalmazó rendelkezés alapján a BM rendelet 3. § (4) bekezdés a) pontjában előírja a működési támogatásra irányuló kérelem elbírálásánál mind polgárőr szövetség, mind polgárőr egyesület esetén az adott szervezet taglétszámának a figyelembevételét.
[34] A visszaható hatály kérdését tekintve, amelyet a felperes a perindítási határidőn [Ptk. 3:36. § (1) bekezdés] belül egyedül a jogbiztonság elvével indokolt, a szigorú rendben zajló és lezárt gazdálkodási éveire, az öt évre visszamenő tagdíjjal járó rendkívüli megterhelésre nem hivatkozott. A Kúria a jogerős részítélet indokolásában helyesen kiemelt körülmény mellett arra mutat rá, hogy a határozat hatályon kívül helyezésére irányuló per megindításának nincs halasztó hatálya a támadott határozat végrehajtására a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése szerint. A perben támadott 8/2020. (VI. 25.) számú határozat végrehajtását az elsőfokú bíróság nem függesztette fel - a per tárgyává tett határozatok közül egyedül a 2/2020. (VI. 25.) számú közgyűlési határozat esetén döntött másként -, ezért a tagdíjfizetésről rendelkező alperesi határozat a keresetindítástól függetlenül, meghozatalától irányadó volt az alperes működésére, kötelező volt a tagokra nézve is. Egyebekben nem merült fel adat arra sem, hogy a korábbi években hozott - de végül hatályon kívül helyezett - közgyűlési határozatok, köztük a tagdíjra vonatkozó döntések végrehajtását a bíróság felfüggesztette, és arra sem, hogy a tagdíj korábbi előírása - a tartalmát és érdemét tekintve - lett volna jogszabálysértő.
[35] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős részítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.VI.20.026/2022/3.)