adozona.hu
BH 2022.12.330
BH 2022.12.330
A Sport tv. szabályozási rendszerében intézményesített sportszövetségek típusai között az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség nem csupán a sportszövetségek különböző, de egymást kizáró jellegű típusai is. Adott sportágban egyidejűleg a két sportszövetség nem működhet: azonos tárgyú, emiatt egymást átfedő feladataikat, jogosultságaikat egymással párhuzamosan ugyanabban a sportágban nem gyakorolhatják [2004. évi I. törvény (Sport tv.) 19. §, 20-27. §, 28. §; 2011. évi CLXXXI. tör
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezőt a nyilvántartását vezető bíróság a 2004. augusztus 2-án jogerőre emelkedett végzésével országos sportági szövetségként vette nyilvántartásba, majd 2019. december 10-én a 16.Pk.60.283/2019/5. számú végzéssel megállapította, hogy a kérelmező országos sportági szakszövetségként folytatja tevékenységét. A kérelmező célja a sport, azon belül az autó és gokart sportágak minél szélesebb körű elterjesztése, színvonalának fejlesztése, tagjainak érdekképviselete és érdekvédelme. A kére...
BH 2022.12.330 A Sport tv. szabályozási rendszerében intézményesített sportszövetségek típusai között az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség nem csupán a sportszövetségek különböző, de egymást kizáró jellegű típusai is. Adott sportágban egyidejűleg a két sportszövetség nem működhet: azonos tárgyú, emiatt egymást átfedő feladataikat, jogosultságaikat egymással párhuzamosan ugyanabban a sportágban nem gyakorolhatják [2004. évi I. törvény (Sport tv.) 19. §, 20-27. §, 28. §; 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 71/C. §, 71/G. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezőt a nyilvántartását vezető bíróság a 2004. augusztus 2-án jogerőre emelkedett végzésével országos sportági szövetségként vette nyilvántartásba, majd 2019. december 10-én a 16.Pk.60.283/2019/5. számú végzéssel megállapította, hogy a kérelmező országos sportági szakszövetségként folytatja tevékenységét. A kérelmező célja a sport, azon belül az autó és gokart sportágak minél szélesebb körű elterjesztése, színvonalának fejlesztése, tagjainak érdekképviselete és érdekvédelme. A kérelmező tagja a Nemzetközi Autómobil Szövetségnek [Fédération Internationale de l'Automobile (a továbbiakban: FIA)], amely nemzetközi szervezet pedig tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Sportszervezetének [Global Association of International Sports Federations (GAISF)].[2] A kérelmezettet a bíróság a 2006. február 11-én kelt 11.Pk.60.013/2006/2. számú határozattal vette nyilvántartásba; célja Magyarország területén az alapszabályában bejegyzett sportágak - gyorsulási, gymkhana, drift, offroad, art sprint - fejlesztése, működésének irányítása, a sportág versenyrendszerének üzemeltetése, a biztonságos sportgyakorlás biztosítása, a sportágakhoz tartozó sportrendezvények látogatóinak védelme. Az alapszabálya rögzíti, hogy a kérelmezett tagja az Amerika Egyesült Államok Ohio államában székhellyel rendelkező Nemzetközi Gyorsulási Szövetségnek [International Hot Rod Association (a továbbiakban: IHRA)].
[3] A Debreceni Ítélőtábla 2007. november 21-én 2. számú végzésével elutasította a kérelmezett kérelmét, amelyben országos sportszövetségként kérte a nyilvántartásba vételét.
[4] Az ügyész keresete alapján a kérelmezettel szemben a törvényes működésének helyreállítására indult perben a Szekszárdi Törvényszék a 2017. február 8-án 16.P.20.055/2016/21. számú ítéletében - amelyet a Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.090/2017/6. számú ítéletével helybenhagyott - (a továbbiakban: jogerős ítélet) a keresetet a kérelmezett alapszabálya 4. § 16. pont g)-o) alpontjai tekintetében alaposnak találta, míg az alapszabály 1. §, 4. § 12. és 15. pontjait illetően - az ügyész kereshetőségi jogának a hiánya miatt - elutasította.
[5] A kérelmezett az alapszabályát a jogerős ítélet szerint módosította, a kifogásolt 4. § 16. pont g)- o) alpontokat 2017. szeptember 1-jén törölte.
A kérelmező kérelme és a kérelmezett védekezése
[6] A kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását amiatt kérte a kérelmezettel szemben, mert a kérelmezett alapszabálya az egységes sportágnak tekintendő autósport vonatkozásában - a kérelmező szakszövetségi jogait sértve - jogszerűtlenül tartalmaz szakszövetségi feladatokat, jogsértően tartalmaz e körben a versenyszervezésre és a versenyrendszerre vonatkozó szabályozást. Sérelmezte még a kérelmezett elnevezése kapcsán az alapszabállyal ellentétes, valamint megtévesztő jellegét, illetve hogy nem tükrözi a kérelmezett működését, és jogsértő az országos sportági szövetség megnevezés használata is. Hivatkozott a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 65. § (4) bekezdésének megsértésére, mivel a kérelmezett a hozzájárulása nélkül szervez autós sportrendezvényeket. Kifogásolta, hogy a kérelmezett nem tett eleget a jogerős ítéletben előírt kötelezettségének.[7] A kérelmezett védekezése a kérelem elutasítására irányult. Vitatta, hogy működése a kérelemben írtak szerint törvénysértő lenne.
Az első- és a másodfokú határozat
[8] Az elsőfokú bíróság végzésével 300 000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a kérelmezettet, egyben elutasította a kérelmező kérelmét abban a részében, amely a jogerős ítéletben meghatározott kötelezettség elmulasztásán alapult.[9] Végzésének indokolásában a FIA Kódex 21. cikkelyére is tekintettel megállapította, hogy az autósport ugyan összetett, de egységes sportág, ezen az nem változtat, hogy idővel, illetve más földrészeken meghonosodott versenyek eredményeként újabb versenytípusok jelennek meg. Az új versenytípusok változatlanul az egységes autósportág részei, így az autósport része a gyorsulási és a szlalom szakág is.
[10] A kérelmező a Sport tv. 20. § (1) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett sportági szakszövetség, ilyenként tagja a sportág nemzetközi szervezetének (FIA), amely a csatlakozó szervezetek felhatalmazása alapján az autósportágban kizárólagos jogokat gyakorol, megállapítja a sportág szabályrendszerét és azt folyamatosan fejleszti. Kódexe egyebekben a gyorsulási és a szlalom versenyek definícióját is tartalmazza.
[11] A kérelmezett ezzel szemben nem bizonyította, hogy az általa megjelölt nemzetközi szervezet, az IHRA a gyorsulási sport esetében nemzetközi hatókörű és tagságú irányító szervezet, megfelel a Sport tv. 28. § (2) bekezdés b) pontjának, és azt sem, hogy az IHRA tagja
[12] Leszögezte a Sport tv. 20. § (3) bekezdése alapján, hogy egy sportágban csak egy szakszövetség működhet, az egységesnek minősülő autósport sportágban a kérelmező feladatellátása kizárólagos a Sport tv. 20. § (1) bekezdése szerint, feladatait országos sportági szövetség nem láthatja el. Ebből következően a kérelmezett nem gyakorolhat autósportági szakszövetségi jogokat, saját versenyrendszert, nem alkothat versenyszabályzatot az autósport területén, nem szervezhet sportrendezvényeket. A kérelmező felügyelete alá tartozó autósportágban, előzetes hozzájárulása nélkül megtartott sportrendezvény a Sport tv. 65. § (4) bekezdése szerint is jogsértő.
[13] Mivel a kérelmezett elnevezésében és alapszabályában is megnevezett sportok nem minősülnek önálló sportágnak, a kérelmezett nem tüntetheti fel magát sportági szövetségként. Emellett a Sport tv. 21. § (2) bekezdése a szakszövetséget - szakszövetség hiányában a 28. § (2) bekezdés az országos sportági szövetséget - jogosítja fel egyedül elnevezésében a magyar megjelölésre, Magyarország címerének és zászlajának használatára. Mindebből a kérelmezett elnevezésének jogsértő jellegére következtetett a bíróság, és rögzítette, hogy az nem felel meg a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 36. § (2) bekezdése szerinti névvalódiság elvének, ugyanis azt a látszatot kelti, hogy a gyorsulási sport önálló sportág, amelynek a kérelmezett az országos sportági szövetsége.
[14] Az elsőfokú bíróság rögzítette a kifejtettek alapján, hogy a kérelmezett működését vizsgálva a Cnytv. 71/C. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti jogsértés megállapítható volt az ügyben, amelyre figyelemmel a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdés a) pontja alapján pénzbírság kiszabásáról döntött vele szemben. Kiemelte, a kérelmezett alapszabályának azok a rendelkezései, amelyek az autósportág egyes szakágait önálló sportágként nevesíti, elnevezésében országos (jelleggel működő) sportági szövetségként nevesíti, vagy szakszövetségi jogosultságokat tartalmaz, illetve a kérelmező előzetes hozzájárulása hiányában autósportági versenyek szervezése törvénysértő, a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges a létesítő okirat módosítása, és a szükséges adatváltozások nyilvántartáson történő átvezetésének a kezdeményezése. A pénzbírság kiszabása során a jogsértés súlyát és a jogsértés folyamatos tevékenységben álló jellegét mérlegelte, és azt vette figyelembe, hogy ezzel biztosít a kérelmezett számára lehetőséget arra, hogy saját hatáskörében végezze el a létesítő okirat módosítását, úgy, hogy a tényleges működését is ehhez igazítsa.
[15] A kérelmezett fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
[16] A jogerős végzés indokolása szerint a kérelmező az eljárás megindulásakor a Fővárosi Bíróság 7.Pk.61.419/1996/5. számú végzése alapján országos sportági szövetségként szerepelt a nyilvántartásban. A Sport tv. 15. § (1) bekezdésében írt sportszervezetek és a 19. § (1) bekezdésében meghatározott sportszövetségek szabályára tekintettel az a körülmény, hogy a kérelmező egyéb bírósági dokumentumokban vagy a kérelmező beadványában egyesületként szerepel, nem cáfolja a kérelmező országos sportági szövetség státuszát és ebből következő jogi érdekét az eljárás lefolytatásához. Az a további körülmény, hogy a kérelmező időközben - 2019. december 10-én - országos sportági szakszövetségként került nyilvántartásba vételre, nem jelentette a kérelem okának tiltott megváltoztatását. A kérelmezett által a kérelmezővel szemben indított törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel az eljárás egyébként mérlegelhető felfüggesztésére sem volt ok a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 152. § (2) bekezdése szerint.
[17] A Sport tv. 20. § (1) bekezdése és 28. § (1) bekezdése összevetése alapján leszögezte, jelen eljárásnak nem volt tárgya a kérelmező működésének a törvényessége. Bejegyzése egyebekben konstitutív hatályú, ennélfogva a kérelmező országos sportági szövetségként indította meg az eljárást 2017 szeptemberében.
[18] Az ügyben eldöntendő kérdés volt, hogy a gyorsulási sportág létezik-e, és elhatárolható-e az autósporttól, melyet a kérelmező nyilvántartásba vétele miatt nem helytelen sportágnak nevezni. Rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a Sport tv. 1. §-ához fűzött indokolás szerint sem az Európai Sport Charta, sem a külföldi sporttörvények és a hazai szabályozás sem vállalkozik a sport tartalmi meghatározására, illetve annak definiálására, hogy a sportot milyen sportágak keretében lehet űzni. Az egyes országok történelmi hagyományai alapján a különböző országokban más és más minősül sportnak, a technikai fejlődéssel is új és új sportágak keletkeznek. Az elsőfokú bíróság helyesen emelte ki, hogy a Sport tv. 65. § (4) bekezdése az autóval végzett sporttevékenység rendezvényét csak a szakszövetség hozzájárulásával engedi megtartani. Rámutatott, hogy az autósport és a gyorsulási autósport egyaránt versenysportok; annak meghatározásában, hogy sportágak-e, olyan egyedi mérlegelésnek van szerepe, amely figyelembe veszi a sport eszközeinek - az autók és pályák - tulajdonságait, valamint a versenyek szabályait, az engedélyekre, az egészségügyi, balesetvédelmi előírásokra és a versenypályákon alkalmazandó szabályokra kiterjedően. Az ítélőtábla szerint helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a kérelmezett nem bizonyította a gyorsulási sport önálló sportág jellegét. Hangsúlyozta, hogy mind a FIA Nemzetközi Sportkódexe tartalmazza a gyorsulási verseny és a szlalom definícióját, mind a kérelmező alapszabályának 2. mellékletében felsorolásra kerülnek ezek a versenyfajták, erre figyelemmel megállapítható, hogy az autósportban - amit a kérelmező nyilvántartásba vételéből következően sportágnak is okszerű nevezni - rendeznek gyorsulási versenyeket. A kérelmezett pedig csupán általánosságban hivatkozott a sportágat meghatározó jegyekre, idetartozóan a szabályokra, anélkül, hogy érdemben bemutatta volna a gyorsulási autóversenyek eltérő szabályait.
[19] Megalapozatlannak találta a fellebbezést a pénzbírság kiszabásának indokait illetően is. Kiemelte, az elsőfokú bíróság végzésében ismertette a kérelmező által állított jogsértéseket a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében, amelyeket az elsőfokú bíróság a 10. sorszámú végzésében részletesen ismertetett és felhívta a kérelmezettet nyilatkozattételre. A fellebbezéssel támadott végzés [14]-[17] bekezdései tartalmazzák az elsőfokú bíróság által megállapított jogsértést, a [19] bekezdés pedig ismételten nevesíti a kérelmezett alapszabályának jogszabálysértő rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság a pénzbírság kiszabásánál mérlegelte a jogsértés súlyát és a jogsértés folyamatos tevékenységben álló jellegét, ugyanakkor a fokozatosság követelményének megfelelően lehetőséget biztosított a kérelmező számára, hogy a létesítő okirat módosítását saját hatáskörben végezze el és a tényleges működését is ehhez igazítsa.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[20] A kérelmezett felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés elsőfokú végzésre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, másodlagosan az eljárás felfüggesztését kérte a Fővárosi Törvényszék előtt 124.Pkt.30.194/2020. ügyszámon indult törvényességi felügyeleti eljárás befejezéséig. Harmadlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezésével az első- vagy a másodfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára, negyedlegesen a kiszabott pénzbírság 10 000 forintra történő mérséklését.[21] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes, okszerűtlen, iratellenes jellege miatt a régi Pp. 2. § (1) bekezdésébe, az 50. §-ba, a 130. § (1) bekezdés g) pontjába, a 157. § a) pontjába, a 163. § (3) bekezdésébe, a 164. §-ba, a 206. § (1) bekezdésébe, a 221. § (1) bekezdésébe, a Cnytv. 1. § (1) bekezdésébe, a 2. § b)-c) pontjaiba, a 71/A. § (4) bekezdésébe, a 71/C. §-ába, a 71/E. §-ába, a 71/G. § (2) bekezdés a) pontjába, a 86. § (1) bekezdésébe, a Sport tv. 15. § (1) bekezdésébe, a 19. § (1)-(3) bekezdéseibe, a 20-21. §-ba, a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe, a 65. § (4) bekezdésébe, az Alaptörvény 28. cikkébe és a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:34. §-ába, a 3:83. §-ba és a 2017. évi CXXX. törvény 101. § (2) bekezdésébe, valamint a 144. § (2) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[22] Állította a kérelmező perbeli legitációjának hiányát amiatt, hogy a 2003. évi nyilvántartási formája egyesület volt, 2018. március 13-ig egyesület szervezeti típusú szervezetként szerepelt a nyilvántartásban és egyesületi formája is egyesület volt, míg ő - a nyilvántartási adatai szerint - egyesület, egyesületi formája szövetség, az egyebek rovat rögzíti ezen felül, hogy sportági szövetség. Egyesület által sportági szövetséggel szemben indított törvényességi felügyeleti eljárás a józan ésszel ellentétes, ezáltal az Alaptörvény felhívott rendelkezésébe ütközik. Rámutatott, a kérelmező 7.Pk.61.419/1996/5. szám alatt nem országos sportági szövetségként szerepelt a nyilvántartásban, a Sport tv. 28. § (2) bekezdés a)-f) pontjaiban írt követelmények teljesítését nem igazolta, ezért nem kerülhetett nyilvántartásba országos sportági szövetségként, szervezeti típusa és formája változatlanul egyesület maradt [Cnytv. 86. § (1) bekezdés, régi Pp. 163. § (3) bekezdés, Sport tv. 28. § (2) bekezdés]. A jogerős ítéletben kiemelt körülmény kapcsán (a kérelmező 2019. december 19-ével országos sportági szakszövetségként került nyilvántartásba vételre), a Ptk. 3:83. §-ára és a Sport tv. 21. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, egyesületek átalakulási tilalma mellett az országos sportági szakszövetségként nyilvántartásba vett szervezet nem tekinthető a kérelmet benyújtó egyesület jogutódjának. Emiatt a kérelmező szakszövetségi nyilvántartásba vétele mellett a törvényességi felügyeleti eljárás folytatása jogellenes.
[23] Kitért arra is, hogy törvényességi felügyeleti eljárás is indult a kérelmezővel szemben a szakszövetségi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogellenességek miatt, amelynek a befejezése után dönthető el, hogy a kérelmezőnek van-e perbeli legitimációja a Sport tv. 28. § (2) bekezdésében írtak szerint.
[24] Az ügy érdemét tekintve előadta, hogy téves az ügyben eljárt bíróságok álláspontja az autósport és a gyorsulási sport megítélésében. Álláspontja szerint kizárólag azok a sportok sorolhatók azonos gyűjtőfogalom alá, ahol a versenyfeladat, a játékszabályok és értékelésük azonos. A gyorsulási sportág ugyanazon szabályok mellett gyakorolható földi, vízi és légi járművekkel, nem tartozik a kérelmező által autósportágnak nevezett gyűjtőfogalom alá.
[25] Bejelentette, hogy nyilvántartó bírósága a Miskolci Törvényszék, ezért a Ptk. 3:34. § (1) bekezdése, a Cnytv. 1. § (1) bekezdése, 2. § b) és c) pontja, 71/A. § (4) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására a nyilvántartó bíróság lett volna jogosult.
[26] A 7/2013. (III. 1.) AB határozat [34] bekezdése és a Cnytv. 71/G. § (2) bekezdése alapján állította, hogy a pénzbírság kiszabása megalapozatlan és jogszabálysértő. Az ügyben eljárt bíróságok nem adták indokát a pénzbírság maximális összege egyharmadával megegyező bírság indokoltságának.
[27] Megjegyezte, hogy az ÍH2019.54. számon közzétett ítélőtáblai döntésben írtak szerint hiányos a jogerős végzés abban is, hogy nem tartalmaz felhívást a kérelmezettel szemben. Sem a jogerős végzés a [19] bekezdésben, sem az elsőfokú határozat a [42] bekezdésében nem rögzít a döntés alapjául konkrét ténybeli alapot. Ezen felül ellentétes a rendelkező rész és az indokolás, mivel utóbbi szerint az alapszabály módosítása az eljárás megindítása előtt megtörtént.
[28] A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában fenntartására irányult.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[29] A Kúria a jogerős végzést a Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp. 275. § (2) bekezdése alapján vizsgálta felül; a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem, viszont - az alábbiak szerint - hivatalból figyelembe vett körülmény miatt részben jogszabálysértőnek találta.[30] Előrebocsátja a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása a jogerős ítélettel, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzéssel befejezett eljárásnak. A felülvizsgálat a jogerős ítélet és az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből nem csak az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, és nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, amelyre a felek korábban nem hivatkoztak (BH 2015.18., BH 2002.447., BH 2002.283.), de következik az is, hogy - miként a régi Pp. 272. § (2) bekezdését az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény értelmezte - felülbírálati jogkörét a Kúria három kivételtől eltekintve a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a felülvizsgálati kérelem benyújtására szabott határidőben érkezett perorvoslati kérelemben - a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölésével, valamint a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetésével - előadott jogszabálysértések vizsgálatával gyakorolhatja.
[31] A régi Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott három kivétel egyike - amikor tehát a Kúria a felülvizsgálati kérelem keretein túlmenően is figyelembe veheti a felülvizsgálni kért határozat jogsértő jellegét -, ha az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye.
[32] Jelen ügyben a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem - többek között - a kérelmezett szervezet jogsértő névhasználatán is alapult.
[33] Leszögezi ezzel kapcsolatban a Kúria, miként azt tette korábban a Gfv.VI.30.337/2021/2. számú határozatában (megjelent: BH 2022.129.) is, hogy bár a bejegyzési eljárás tekintetében a Cnytv. egyértelműen a nyilvántartó bíróság feladatává teszi a bejegyzést kérő civil szervezet elnevezésének vizsgálatát, nemcsak aszerint, hogy megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének [Cnytv. 36. § (1)-(6) bekezdés], de többek között abból a szempontból is, hogy a szervezet neve más jogi személy, szervezet vagy természetes személy nevét, avagy olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, tartalmaz-e, utóbbi esetben a bejegyzéshez rendelkezésre kell állnia a jogosult hozzájáruló nyilatkozatának [Cnytv. 21. § (3) és (4) bekezdés], mindez nem jelenti szükségszerűen egyben azt is, hogy a szervezet nyilvántartásba vételét követően indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében is vizsgálható a szervezet elnevezésének jogszerűsége.
[34] A Cnytv. 71/B. §-ának (2) bekezdése kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás hatálya alól mindazokat az igényeket, amelyek a 46/A-46/B. §-ban meghatározott jogorvoslati eljárásokban vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthetők.
[35] A jogi személyek nevére vonatkozóan az egységesen megfogalmazott anyagi jogi szabályokat nem a speciális cégjogi vagy a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályozás, hanem maga a Ptk. tartalmazza a 3:6. §-ában, amely a jogi személyek elnevezésére itt írja elő a névkizárólagosság (megkülönböztető funkció), a névvalódiság és a névszabatosság követelményének teljesülését.
[36] A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése írja elő, hogy a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. A (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy a jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, a (3) bekezdés pedig abban a körben, hogy a jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.
[37] A Ptk. 2:43. §-a a személyiségi jogok lehetséges sérelmére adott példálózó jellegű felsorolásban az f) pont alatt emeli ki a névviseléshez való jog megsértését.
[38] A névviseléshez való jog (névjog) a természetes és jogi személyt a neve alapján megillető jog elismerése, az a követelmény, hogy másoktól megkülönböztethető legyen, magát másoktól elkülönítésre alkalmas módon megjelölje, felismerhetővé tegye. A névjog mint személyiségi jog egyaránt kizárja, hogy más olyan nevet viseljen, amelyre nem jogosult, de annak a névnek a viselését is, amely más nevével összetéveszthető.
[39] A személyiségi jogok, így a névviseléshez való jog megsértése miatt érvényesíthető igényeket szintén a Ptk. határozza meg: egyfelől a 2:51. §-ban a felróhatóságtól független szankciók nevesítésével, a 2:52. §-ban pedig a sérelemdíj, illetve a 2:53. §-ban a kártérítés szabályával.
[40] Mindebből következően az a jogi személy, amelynek névviseléshez való joga más szervezet névhasználatával sérül - akár az adott szervezet összetéveszthető elnevezése, akár jogosulatlan névhasználata miatt - a jogsértés megtörténtének bírósági megállapításán túl a számára sérelmes helyzet megszüntetését, így a jogsértő eltiltását a névhasználattól is egyedül peres eljárásban igényelheti és érheti el, ahogyan az a hasonló tartalmú cégjogi szabályozás alkalmazása során a gyakorlatban régóta érvényesül (EBH 2002.656.).
[41] Mindez egyben azt jelenti, hogy habár a Cnytv. ügyben releváns 36. §-a és a 21. § (3) és (4) bekezdése alapján a nyilvántartó bíróság köteles volt vizsgálni a nyilvántartásba vételi eljárás során, hogy a kérelmezett szervezet bejegyezni kért neve megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, a szervezet bejegyzését követően kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében ilyen vizsgálatra már nem volt lehetőség. Ezt ugyanis a Cnytv. 71/B. §-ának (2) bekezdése annak kimondásával kizárja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak - adott esetben így a Ptk. hivatkozott rendelkezései szerinti perindításnak - van helye.
[42] A kérelmezett civil szervezet nyilvántartásba vételét követően kérelem alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban ezért az ügyben eljárt bíróságok egyike sem vizsgálhatta volna a szervezet bejegyzett elnevezését, a névviselés jogszerűségének perre tartozása miatt. E részében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem hivatalból való elutasításának, a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását [Cnytv. 71/G. §] követően pedig az eljárás hivatalból történő megszüntetésének volt helye [régi Pp. 130. § (1) bekezdés b) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bekezdés]
[43] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásával a Kúria rögzíti, hogy a kérelmezett által megjelölt körülmények nem jelentették akadályát a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem érdemi elbírálásának.
[44] A Cnytv. ügyben irányadó szabálya - egyébként a 2018. január 1-jétől hatályos szabályozás is azonos tartalmú - a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására jogosult nyilvántartó bíróságként a szervezet székhelye szerinti nyilvántartó bíróságot nevezi meg [Cnytv. 71/A. § (4) bekezdés, 1. § (2) bekezdés]. A kérelmezett székhelye az elsőfokú eljárás tartama alatt megállapítható, hogy a felülvizsgálati kérelmében is megjelölttel azonos volt, attól eltérőt a kérelmezett sem állított. A kérelmezett irányadó székhelyadata az ügyben elsőfokon eljárt törvényszék illetékességét alapozta meg.
[45] A kérelmező valószínűsítette a perbeli legitimációját a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatáshoz fűződő jogi érdekét kellően a Cnytv. 71/E. § (1) bekezdés c) pontjában előírtak szerint, így azt, hogy az autósport terén országos sportági szakszövetség, amelyet a jogerős végzés helyesen értékelt és utalt jelen eljárás tárgyára is. Ebből következően az Alaptörvény felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezéseinek sérelme az előadott okból fel sem merült az ügyben. A kérelmezővel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás sem volt alkalmas az eljárás megakasztására: annak megkérdőjelezésére, hogy a kérelmező hatályos nyilvántartási adatai szerint is országos sportági szakszövetség jogállású, ennélfogva a kérelmezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult sportszövetség.
[46] Kiemeli a Kúria, hogy a Sport tv. szabályozási rendszerében az ott intézményesített sportszövetségek típusai között az országos sportági szakszövetség [Sport tv. 19. § (3) bekezdés a) pont, 20-27. §] (a továbbiakban: szakszövetség) és az országos sportági szövetség [Sport tv. 19. § (3) bekezdés b) pont, 28. § (1)-(6) bekezdés] nem csupán a sportszövetségek különböző, de egymást kizáró jellegű típusai. Adott sportágban egyidejűleg nem működhet mindkét vizsgált sportszövetség: azonos tárgyú, ennélfogva egymást átfedő feladataikat, jogosultságaikat egymással párhuzamosan egyazon sportágban nem gyakorolhatják. Világosan kitűnik mindez a Sport tv. 28. § (2) bekezdéséből, különösen annak a) pontjából: szakszövetség helyett annak törvényben meghatározott feladatait - idetartozik többek között a sportág versenyrendszerének kialakítása, a sportág versenyeinek megszervezése, a sportág érdekeinek képviselete [Sport tv. 22. § (1) bekezdés b) és f) pont] - országos sportági szövetség kizárólag akkor láthatja el, ha ő maga nem felel meg a szakszövetséggel kapcsolatban a törvény 20. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és az adott sportágban nem működik szakszövetség.
[47] A Sport tv. előzőekben ismertetett szabályozási struktúrájával ellentétes, ezáltal alapvetően hibás volt a felülvizsgálati kérelem érvelése a Sport tv. 28. § (2) bekezdésére, vagyis az országos sportági szövetség létrehozásának feltételeire mint a kérelmező szakszövetséggel szemben elvárt követelményrendszerre.
[48] A kérelmezett tévesen hivatkozott a Ptk. egyesületek átalakulását kizáró szabályának (3:83. §) és a Sport tv. 21. § (1) bekezdésének a jelentőségére is.
[49] A Sport tv. 19. § (1) bekezdése ugyanis a sportszövetségeket - amelynek egyik elismert típusa a szakszövetség - az egyesületek különös formájaként határozza meg, a törvény 20. § (3) bekezdése szerint pedig a szakszövetségre a törvényben írt eltérésekkel megfelelően irányadók a Civil tv. és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályai. A Sport tv. e két rendelkezéséből együttesen következően nem járt a Ptk. 3:83. §-ának hatálya alá eső tiltott szervezeti változással - nem egyesületi típusú átalakulással - a kérelmező szakszövetségként utóbb elismert státusza.
[50] A kérelmezett megalapozatlanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés megalapozatlanságára, a bizonyítékok téves mérlegelésére és az indokolási kötelezettség megsértésére is.
[51] A jogerős végzésből kitűnően a másodfokú bíróság döntésének jogi indokait a határozat indokolási részében megadta, amelyet a fellebbezési eljárás sajátosságaiból adódóan megtehetett - akár részben - úgy is, hogy saját határozatában külön nem tér ki az ügyben releváns, akár a fellebbezésben is felhozott kérdésekre, csupán visszautalt az elsőfokú bíróság végzésének általa helyesnek talált és elfogadott indokaira. Nem kellett megismételnie az elsőfokú bíróság által a pénzbírság kiszabása során figyelembe vett körülményeket sem. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján egyebekben az indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye azt a minimális elvárást fogalmazza meg a bírói döntésekkel szemben, hogy a bíróságnak az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kell kellő alapossággal megvizsgálnia, valamint annak értékeléséről számot adnia a határozatában. Az indokolt hatósági döntéshez való jog viszont nem jelenti azt, hogy az ügyben eljáró bíróságot a felek valamennyi érvelése tekintetében részletes indokolási kötelezettség terhelné [7/2013. (III. 1.) AB határozat].
[52] Az elsőfokú bíróság egyebekben az általa érdemben, kimerítően vizsgált és részleteire menően feltárt, lényegében a kérelmezettet meg nem illető jogállásban jelentkező jogsértés súlyára tekintettel határozta meg a pénzbírság mértékét, amellyel kapcsolatban gyakorlatilag nem volt értelmezhető a felülvizsgálati kérelem hivatkozása a ténybeli alap rögzítésének elmaradására. A Kúria nem látott okot a pénzbírság mérséklésére, különös tekintettel arra, hogy a kérelmezett erre vonatkozóan nem adott elő külön indokolást, nem mutatott be olyan, az elsőfokú bíróság által nem értékelt körülményt, amely enyhítette volna a jogsértés súlyát.
[53] A kérelmezett álláspontjával szemben egyértelmű a jogerős végzéssel helybenhagyott elsőfokú határozat tartalma a tekintetben is, hogy a kérelmet mely részében találta a bíróság megalapozatlannak és utasította azt el. A végzés rendelkező része és indokolása koherens.
[54] A felülvizsgálati eljárásban - rendkívüli perorvoslati jellege miatt - főszabály szerint nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és felülmérlegelésének (BH 2013.119., BH 2002.29.). A jogerős ítélet, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés egyedül akkor tekinthető megalapozatlannak a tényállás megállapítása körében és bírálható felül jogszabálysértés miatt a régi Pp. 206. §-a alapján, ha a tényállás iratellenes, a bizonyítékok mérlegelésének eredménye okszerűtlen. A bizonyítékok mérlegelése abban az esetben tekinthető okszerűtlennek, ha adott bizonyítékokból kizárt volt a másodfokú bíróság által elfogadott következtetés. Amennyiben a beszerzett bizonyítékok értékelése eredményeként lehetséges volt, tehát nem volt kizárt adott tényállás megállapítása a logika szabályai szerint, az ítéleti tényállás nem bírálható felül, akkor sem, amennyiben a felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a bizonyítékok egybevetésével más ténybeli következtetésre jutna. A felülmérlegelés tilalmát áttörni engedő hiba, nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés akkor állapítható meg, amennyiben a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülbírált ítélettől eltérő következtetésre lehetne jutni (Kúria Pfv.I.21.474/2011/10., megjelent: BH 2013.119., BH 2006.403).
[55] Jelen ügyben a felülvizsgálni kért végzésnek nem volt a felülmérlegelés tilalmát áttörni engedő hibája: sem iratellenesség, sem logikai ellentmondás, sem pedig nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés. A rendelkezésre álló bizonyítékokból nem volt kizárólag egyfajta következtetés levonható. A jogerős végzésben foglalt tényállás megállapítása - a kérelmező és a kérelmezett jogállását tekintve - sem volt kizártnak tekinthető. Egyebekben pedig a kérelmezett nem csak a másodfokú, de a felülvizsgálati eljárásban sem támadta - és nem is cáfolta - az elsőfokú végzésben rögzítettek közül azt, hogy nem igazolta az országos sportági szövetség törvényes feltételeit, így azt, hogy az általa megjelölt nemzetközi szervezet (IHRA) a gyorsulási sport esetében nemzetközi hatókörű és tagságú irányító szervezet, a Sport tv. 28. § (2) bekezdés b) pontja alapján azt, hogy sportágában legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik, és azt sem, hogy az IHRA tagja. E feltételek alátámasztása nélkül viszont nem volt megállapítható, hogy a kérelmezett - működésének megfelelően és az alapszabályában írtak szerint - országos sportági szövetség.
[56] Mindebből következően helyesen következtettek az ügyben eljárt bíróságok a kérelmező és a kérelmezett Sport tv. szerinti jogállására, egyben arra, hogy a kérelmezett a kérelmező szakszövetség működésével érintett sportágban meg nem engedett módon nevezi meg az alapszabályában a lényegében szakszövetséget megillető feladatokat és jogosítványokat.
[57] Rámutat a Kúria, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás sajátossága a Cnytv. 71/G. § (6) bekezdése szerint, hogy amennyiben az eljárás alá vont szervezet működése a vele szemben alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés ellenére továbbra is törvénysértő, a kérelmezett nem szünteti meg a törvénysértő állapotot, a bíróságnak addig kell folytatnia a törvényességi felügyeleti eljárást, amíg a szervezet a törvényes működését a vizsgált körben nem állítja helyre. Erre figyelemmel a Cnytv. 71/G. § (2) és (6) bekezdéséből az következik, hogy valamely törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása mellett az érdemi döntésnek kötelezéssel kell egyértelművé tennie a törvényes állapot célzott helyreállítását. Az ügyben eljárt bíróságok határozatainak indokolásából ez az elvárás tartalmilag kitűnik ugyan, de ez a határozat rendelkező részére tartozik.
A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a kérelmezett elnevezésével kapcsolatban előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet érintő részében a régi Pp. 275. § (2) bekezdése és 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 251. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a törvényességi felügyeleti eljárást ebben a körben a régi Pp. 158. § (1) bekezdése, 157. § (1) bekezdés a) pontja, 130. § (1) bekezdés b) pontja szerint megszüntette, egyebekben a régi Pp. 275. § (3) bekezdése alapján azzal a pontosítással, hogy kötelezi a kérelmezettet, törvényes működését az elsőfokú bíróság végzésének [19] bekezdésében írtak szerint 30 napon belül állítsa helyre, alapszabályának az autósport sportágában rögzített szakszövetségi feladatokra, versenyszervezésre, versenyrendszerre vonatkozó rendelkezései megfelelő módosításával, hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.VI.30.073/2022/7.)