adozona.hu
BH 2022.9.241
BH 2022.9.241
Az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal bekövetkezik - a bíróság félbeszakadást megállapító végzése azt csupán deklarálja -, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 111. § (7) bek., 112. § (4) bek., 157. § g) és h) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az I. és III. rendű felperesek keresete az alperes korlátlan és teljes tagi felelősségének megállapítására és a megjelölt összegben követeléseik megfizetésére irányul a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 54. § (2) bekezdése, 143. § (2) bekezdés a) pontja, a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 63. § (2) bekezdése alapján; az I. rendű felperes továbbá 60 500 000 forint megfizetésében is kéri az alperes marasztalását, a III. ...
BH 2022.9.241 Az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal bekövetkezik - a bíróság félbeszakadást megállapító végzése azt csupán deklarálja -, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 111. § (7) bek., 112. § (4) bek., 157. § g) és h) pont].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. és III. rendű felperesek keresete az alperes korlátlan és teljes tagi felelősségének megállapítására és a megjelölt összegben követeléseik megfizetésére irányul a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 54. § (2) bekezdése, 143. § (2) bekezdés a) pontja, a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 63. § (2) bekezdése alapján; az I. rendű felperes továbbá 60 500 000 forint megfizetésében is kéri az alperes marasztalását, a III. rendű felperes - a II. rendű felperes perbeli jogutódjaként - a felszámolás eredményeként törölt adóssal szemben a Kft. 149 593 649 forint és 100 000 Ft regisztrációs díj, valamint a V. Kft. 22 392 865 forint hitelezői követelését megszerezve azokat érvényesíti az alperessel szemben.[2] Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete ellen az I. rendű és a III. rendű felperesek terjesztettek elő fellebbezést: az I. rendű felperes az őt perköltségben marasztaló rendelkezést, míg a III. rendű felperes a keresetét elutasító részében támadta az elsőfokú ítéletet.
[3] A másodfokú eljárás alatt a III. rendű felperes megszűnt: kényszertörlési eljárás eredményeként a cégjegyzékből 2021. október 2-i hatállyal törlésre került.
A fellebbezéssel támadott határozat
[4] Az ítélőtábla végzésével a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 157. § h) pontja és 251. § (1) bekezdése alapján a III. rendű felperes és az alperes között a pert megszüntette, egyben az elsőfokú bíróság ítéletét részben, a III. rendű felperes keresetét elutasító és a III. rendű felperest - a II. rendű felperessel egyetemlegesen - elsőfokú perköltség és illeték megfizetésére kötelező rendelkezésére nézve hatályon kívül helyezte.[5] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a III. rendű felperes cégjegyzékből történő törlésére a kényszertörlési eljárás befejezésével, a cégbíróság kényszertörlést elrendelő végzése alapján került sor a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 118. § (6) bekezdése alapján. Kiemelte, hogy a kényszertörlést elrendelő végzés szerint a III. rendű felperes kényszertörlés során fellelt egyetlen vagyonelemét 701 288 forint bankszámla követelés jelentette, amelyet a cégbíróság a társaság tagjának adott át. Rámutatott továbbá, hogy a kényszertörlési eljárás alatt nem merült fel adat a III. rendű felperes perben érvényesített követelésére és perbeli helyzetére a Ctv. 118. § (5) bekezdése szerint. Mindebből az ítélőtábla arra következtetett, hogy a III. rendű felperesnek a kereseti követelése tekintetében - a társaság megszüntetésére irányuló eljárásban való átadása hiányában - nincs különös jogutódja, ezért a fél megszűnése miatt nem az eljárás félbeszakadásának [régi Pp. 111. § (1) bekezdés], hanem a per megszüntetésének volt helye [régi Pp. 157. § h) pont].
Fellebbezés
[6] Az ítélőtábla végzésével szemben az I. és a II. rendű felperes, valamint az alperes terjesztett elő fellebbezést.[7] Fellebbezéseikben - azonos irányban és tartalommal - elsődlegesen az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és a félbeszakadás megállapítását, másodlagosan az ítélőtábla végzésének a hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására utasítását kérték.
[8] Arra hivatkoztak, hogy az ítélőtábla végzése a régi Pp. 3. §-ába, 111. § (1) és (7) bekezdésébe, a 157. § h) pontjába ütközően jogszabálysértő. Kifogásolták, hogy az ítélőtábla a felek meghallgatása és bizonyítás felvétele (a III. rendű alperes tagjának megkeresése és a cégiratok beszerzése) nélkül zárta ki a különös jogutódlás lehetőségét, illetve hogy a régi Pp.-ben megkövetelt kérelem nélkül döntött a per megszüntetéséről. Felvetették a perbeli követelés kényszertörlést megelőző engedményezését, amelyre a kényszertörlés irataiból nem lehet következtetni. Hangsúlyozták, hogy a perbe vitt jogviszony természete a jogutódlást nem zárja ki - a III. rendű felperes pozícióját is engedményezés alapozta meg -, továbbá hogy a III. rendű felperes megszűnése miatt a törlését bejelentő jogi képviselő nyilatkozata már nem tekinthető a féltől származónak, illetve hogy a régi Pp. 157. § h) pontját a 111. § (7) bekezdésével együtt kell értelmezni.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[9] A Kúria a fellebbezéseket a régi Pp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és az alábbiak szerint alaposnak találta.[10] A régi Pp. 111. § (1) bekezdése arra az esetre, ha valamelyik fél az eljárás alatt meghal vagy megszűnik - nem értve ide azt, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt - az eljárás félbeszakadását mondja ki az adott fél jogutódjának perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62. §).
[11] A perbe vitt anyagi jogviszony természetét tekintve jelen ügyben nem volt kizárt a jogutódlás a felperesi pozícióban. Ezzel ellentétes megállapítást a fellebbezett határozat sem tartalmaz, ennek megfelelően vizsgálta is a jogutódlás kérdését.
[12] Leszögezi a Kúria, hogy az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal beáll - a bíróság félbeszakadást megállapító végzése [régi Pp. 112. § (4) bekezdés] azt csupán deklarálja -, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig, vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, a régi Pp. 111. § (7) bekezdésében foglalt kivételszabály alkalmazásával, kérelemre a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart.
[13] A régi Pp. 111. § (1) és (7) bekezdéséből, valamint a 157. § g) és h) pontjából együttesen következik az az alábbiakban részletezett zárt szabályozási struktúra, amelyet az egyes jogintézmények, a félbeszakadás és a különböző megszüntetési okok együttesen határoznak meg.
[14] Peres eljárásban a fél eljárás alatti halála vagy megszűnése esetén az elsődlegesen tisztázásra váró kérdést az adott per tárgyává tett jogviszony természete határozza meg. A bíróságnak elsőként abban kell állást foglalnia, hogy az ügyben irányadó anyagi jogi szabályok szerint kizárt-e, avagy megengedett a jogutódlás. Ha a jogviszony természete a jogutódlást nem zárja ki, a peres eljárás félbeszakadását kell megállapítani [régi Pp. 111. § (1) bekezdés]; amennyiben viszont a jogutódlást az anyagi jogszabályok kizárják, a régi Pp. erre az esetre külön megszüntetési okot intézményesít. A régi Pp. 157. § g) pontja szerint kell a pert megszüntetni a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja.
[15] A vizsgált szabályozási logika második lépcsője a félbeszakadt eljáráshoz kapcsolódik: míg korábban a fél megszűnésével (halálával) félbeszakadt eljárás a megszűnt fél jogutódja nélkül nem volt folytatható, sem megszüntethető, a régi Pp. 2006. január 1-jei módosítása eredményeként, a 111. § (7) bekezdésében foglalt külön rendelkezéssel lehetővé vált, hogy a fél kérelmére a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen folytatódjon a félbeszakadt per, és azt a bíróság a régi Pp. ezzel egyidejűleg beiktatott 157. § h) pontja alapján megszüntesse.
[16] A régi Pp. 2006. január 1-jétől hatályos 111. § (7) bekezdése kimondja ugyanis, hogy a fél a per megszüntetése érdekében akkor is kérheti a félbeszakadt eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. Ezért mondja ki a régi Pp. 157. § h) pontja, hogy a bíróság a pert a fél kérelmére megszünteti, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja.
[17] A régi Pp. 157. § h) pontjában szabályozott megszüntetési ok nem alkalmazható a vele kapcsolatos és szorosan összefüggő részletszabályok nélkül: a bíróság a régi Pp. 111. § (1) bekezdése szerint félbeszakadt eljárás alapján a (7) bekezdésben írtak betartásával - kérelemre, ügygondnok kirendelésével - dönthet a félbeszakadt eljárás megszüntetéséről a 157. § h) pontja alkalmazásával, a megszűnt fél jogutódjának hiánya miatt.
[18] Tévedett ezért az ítélőtábla, amikor az eljárása alatt jogutód nélkül megszűnt III. rendű felperes esetében az általános és a különös jogutódlás lehetőségét egyaránt kizárva anélkül találta alkalmazhatónak - hivatalból - a régi Pp. 157. § h) pontját, hogy figyelembe vette volna az eljárás félbeszakadásának tényét, annak joghatását és az erre az esetre lehetővé tett speciális megszüntetési szabályokat.
[19] A fentiekből következett egyben az is, hogy a III. rendű alperes megszűnésével a törvény erejénél fogva félbeszakadt eljárásban a fellebbezéssel támadott határozat - amelyet indokolásából is kitűnően a másodfokú bíróság a félbeszakadás félretételével hozott meg - nem volt sem a félbeszakadással, sem annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezésnek tekinthető, ezért az a régi Pp. 112. § (2) bekezdése alapján hatálytalannak minősült.
[20] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az ítélőtábla végzését a régi Pp. 258. § (2) bekezdésének alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[21] A megismételt eljárásban az ítélőtáblának az előzőek figyelembevételével kell eljárnia a félbeszakadt eljárásban.
(Kúria Gf.VI.30.177/2022/2.)